Az emésztőrendszer funkcionális anatómiája: ábra és szervek

Az emésztőrendszer tényeinek anatómiája

• Az emésztés az az eljárás, amely során az ételeket kisebb darabokra bontják, hogy a test ezeket felhasználhassa sejtek felépítéséhez és táplálásához, valamint az energia biztosításához.
• Az emésztés magában foglalja az élelmiszer összekeverését, az emésztőrendszeren (más néven a táplálékcsatorna néven ismert) történő mozgását és a nagyobb molekulák kémiai lebontását kisebb molekulákká.
• Minden étkezési darabot kisebb tápanyagokra kell bontani, amelyeket a test képes felszívni, ezért órákba telik az étel teljes emésztése.
• Az emésztőrendszert az emésztőrendszer alkotja. Ez egy hosszú szervcsőből áll, amely a szájról a végbélig vezet, és magában foglalja a nyelőcső, gyomor, vékonybél és vastagbél, valamint a májat, az epehólyagot és a hasnyálmirigyt, amelyek az emésztés szempontjából fontos váladékokat hoznak létre, amelyek a vékonybél.
• Egy felnőtt emésztőrendszere kb. 30 láb hosszú.

Száj- és nyálmirigyek

Az emésztés a szájban kezdődik, ahol kémiai és mechanikus emésztés történik. A nyálmirigyek által előidézett nyál vagy nyál (a nyelv alatt és az alsó állkapocs közelében) a szájba engedi. A nyál elkezdi lebontani az ételt, megnedvesítve és megkönnyítve a nyelést. A nyálban található emésztő enzim (amiláz) elkezdi lebontani a szénhidrátokat (keményítőket és cukrokat). A száj egyik legfontosabb funkciója a rágás. A rágás lehetővé teszi, hogy az ételeket egy lágy masszává összetörjék, amelyet később könnyebb nyelni és emésztni.

A nyelv és a száj mozgása az ételt a torok hátuljára tolja, hogy nyelni lehessen. A hajlékony szárny, az úgynevezett epiglottis, bezáródik a légcső felett (szélcső), hogy az étel a nyelőcsőbe kerüljön, nem pedig a szélcsőbe, hogy megakadályozzák a fulladást.

Nyelőcső

Az élelmiszer lenyelése után bekerül a nyelőcsőbe, egy izomcsőbe, amelynek hossza kb. 10 hüvelyk. A nyelőcső a torok és a gyomor között található. Az izomhullámszerű összehúzódások, úgynevezett perisztaltika, az élelmet a nyelőcsőn keresztül a gyomorba nyomják. A nyelőcső végén található izomgyűrű (szívizom) lehetővé teszi az étel bejutását a gyomorba, majd bezáródik, hogy megakadályozzák, hogy az étel és a folyadék visszatérjen a nyelőcsőbe.

Gyomor

A gyomor egy J alakú szerv, amely a nyelőcső és a has felső része a vékonybél között helyezkedik el. A gyomornak három fő funkciója van: a lenyelött étel és a folyadék tárolására; összekeverni a sto mach által előállított étel-, folyadék- és emésztőleveket; és annak tartalmát lassan ürítse ki a vékonybélbe.

Csak néhány anyag, például víz és alkohol felszívódhat közvetlenül a gyomorból. Minden egyéb élelmiszer-anyagnak át kell mennie a gyomor emésztési folyamatain. A gyomor erős, izmos falai az ételt savakkal és enzimekkel (gyomornedv) keverik össze, és aprítják, kisebb részekre bontva. A gyomornedv körülbelül háromnegyedét a gyomorban található mirigyek termelik minden nap.

Az ételt félig folyékony formában dolgozzák fel, chimnek nevezik. Étkezés után a chimit lassan, egy-egy alkalommal lassan szabadul fel a pylorikus gumiszalagon, egy megvastagodott izomgyűrűn a gyomor és a vékonybél első részének, az úgynevezett duodenum között. A legtöbb étel étkezés után négy órával hagyja el a gyomrot.

Vékonybél

Az ételek nagy része emésztése és felszívódása a vékonybélben történik. A vékonybél egy keskeny, csavaró cső, amely az alsó has nagy részét elfoglalja a gyomor és a vastagbél eleje között. Kb. 20 láb hosszú. A vékonybél három részből áll: a duodenumból (C alakú rész), a jejunumból (a tekercselt középső szakasz) és az ileumból (az utolsó szakasz).

A vékonybélnek két fontos funkciója van.

1. Az emésztés folyamatát enzimek és egyéb anyagok végzik, amelyeket a bélsejtek, a hasnyálmirigy és a máj készít. A bél falában található mirigyek olyan enzimeket választanak el, amelyek lebontják a keményítőket és a cukrokat. A hasnyálmirigy enzimeket választ ki a vékonybélbe, amelyek elősegítik a szénhidrátok, zsírok és fehérjék lebontását. A máj epet termel, amelyet az epehólyag tárol. Az epe segít a zsírmolekulák (amelyek egyébként nem oldódnak a vízben) oldhatóságában, így a test felszívódhat.
2. A vékonybél felszívja a tápanyagokat az emésztő folyamatból. A vékonybél belső falát milliónyi ujjszerű kinyúlás borítja, amelyeket villi néven hívnak le. A paprikákat még finomabb kiálló részek borítják, úgynevezett microvilli. A paprika és a mikrovillák kombinációja nagyban megnöveli a vékonybél felületét, lehetővé téve a tápanyagok felszívódását. Az emésztetlen anyag a vastagbél mellett szállít.

Vastagbél

A vastagbél fejjel lefelé U-t képez a felcsépelt vékonybél felett. A test jobb alsó oldalán kezdődik, és a bal alsó részen ér véget. A vastagbél kb. 5-6 láb hosszú. Három részből áll: a cecum, a vastagbél és a végbél. A cecum a vastagbél elején található tasak. Ez a terület lehetővé teszi az élelmiszerek átjutását a vékonybélből a vastagbélbe. A vastagbél ott van, ahol a folyadékok és sók felszívódnak, és a herékről a végbélig terjednek. A vastagbél utolsó része a végbél, ahol tárolják a széklet (hulladék anyag), mielőtt elhagynák a testet a végbélnyíláson keresztül.

A vastagbél fő feladata a víz és sók (elektrolitok) eltávolítása az emésztetlen anyagból, és szilárd hulladék képzése, amely kiválasztható. A vastagbélben található baktériumok elősegítik az emésztetlen anyagok lebontását. A vastagbél fennmaradó tartalmát a végbél felé mozgatják, ahol a székletet addig tárolják, amíg bélmozgásként elhagyják a testet a végbélnyíláson keresztül.

Képek az emésztőrendszerről