Megkaphat-e tüdőrákot, ha soha nem dohányzott?

Kérdezze meg orvosát

Anyám tüdőrákban halt meg. Régóta dohányzott, ami egyértelműen a rák oka. Soha nem dohányztam, de van-e esélyem arra, hogy tüdőrákot kapjak?

Orvos válasza

Igen, tüdőrákot szenvedhet cigaretta dohányzása nélkül, de ez nem valószínű, ha nem dohányzik. A dohányzás a tüdőrák legfontosabb oka. Az 1950-es évek kutatása egyértelműen megerősítette ezt a kapcsolatot.

• A cigarettafüst több mint 4000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül soknak rákot okozott.
• Az a személy, aki naponta egynél több cigarettát dohányzik, 20-25-szer nagyobb kockázatot jelent a tüdőrák kialakulásának, mint aki még soha nem dohányzott.
• Miután egy ember abbahagyja a dohányzást, fokozatosan csökken a tüdőrák kockázata. Körülbelül 15 évvel a leszokás után a tüdőrák kockázata olyan szintre csökken, aki soha nem dohányzott.
• A szivar és a dohányzás növeli a tüdőrák kockázatát, de nem annyira, mint a cigaretta.

A tüdőrák kb. 90% -a dohányzás miatt alakul ki. A tüdőrák kialakulásának kockázata a következő tényezőkkel kapcsolatos:

• A dohányzott cigaretták száma
• Az a kor, amikor egy ember elkezdett dohányozni
• Mennyi ideig dohányzott (vagy dohányzott a leszállás előtt)

A tüdőrák egyéb okai, ideértve a nemdohányzók tüdőrákának okait is, a következők:

• A passzív dohányzás vagy a használt füst további tüdőrák kockázatot jelent. Az USA-ban évente becslések szerint 3000 tüdőrák halál következik be, amelyek a passzív dohányzásnak tulajdoníthatók.
• A gépjárművekből, gyárakból és más forrásokból származó levegőszennyezés valószínűleg növeli a tüdőrák kockázatát, és sok szakértő úgy gondolja, hogy a szennyezett levegővel való hosszan tartó expozíció hasonló a passzív dohányzás hosszan tartó kitettségéhez, a tüdőrák kialakulásának kockázata szempontjából.
• Az azbesztnek való kitettség kilencszer növeli a tüdőrák kockázatát. Az azbesztnek való kitettség és a cigarettázás együttesen akár 50-szer növeli a kockázatot. Egy másik, mezoteliómának nevezett rák (a mellkas üregének belső belső bélése és a tüdő külső bélése, melyet pleurának hívnak, vagy a hasüreg belső bélése, amelyet peritoneumnak neveznek) szintén erősen összefügg az azbesztnek való kitettséggel.
• A tüdőbetegségek, például a tuberkulózis (TB) és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) szintén kockázatot jelentenek a tüdőrák kialakulására. A COPD-vel szenvedő személyeknél négy-hatszor nagyobb a tüdőrák kockázata, még akkor is, ha a cigarettázás hatása kizárt.
• A radon expozíció újabb kockázatot jelent.
  • A radon a természetben előforduló rádium mellékterméke, amely urán terméke.
  • A radon jelen van a beltéri és a kültéri levegőben.
  • A tüdődaganat kockázata nő a radon hosszú távú jelentős kitettségével, bár senki sem ismeri a pontos kockázatot. A tüdőrákban bekövetkező halálesetek becslések szerint a radongáznak tulajdoníthatók, vagyis az Egyesült Államokban évente körülbelül 21 000 tüdőrákos haláleset tulajdonítható. A cigarettázás után az Egyesült Államokban a radongáz a tüdődaganat második legfontosabb oka. Az azbesztnek való kitettséghez hasonlóan a dohányzás radon expozícióval jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát.
• Bizonyos foglalkozások, ahol arzén, króm, nikkel, aromás szénhidrogének és éterek vannak kitéve, növelik a tüdőrák kockázatát.
• Azon személyeknél, akiknél tüdőrák volt, nagyobb valószínűséggel alakul ki egy második tüdőrák, mint az átlagban, akik első tüdőrákot szenvednek.