Alzheimer-kór: válaszoltak a családja kérdéseire

1. mítosz: A demencia és az Alzheimer-kór ugyanaz

Tény: A demencia önmagában nem egy speciális betegség; inkább a kifejezés a tünetek olyan csoportjára utal, amelyet több különböző agyi rendellenesség okozhat. A demenciát a káros intellektuális működés jellemzi, például memóriavesztés, nyelvi nehézségek, csökkent észlelés és érvelési zavar. Az Alzheimer-kór a demencia sok típusának egyike, bár a demencia összes esete 60-80% -át teszi ki.

A demencia és az Alzheimer-kór közötti másik különbség az, hogy Alzhemier-kóros degeneratív és jelenleg nincs gyógymód. Másrészt, a demencia okától, például a gyógyszerkölcsönhatásoktól vagy a vitaminhiánytól függően, a demencia bizonyos típusai tünetei visszafordíthatók lehetnek.

2. mítosz: Az Alzheimer-kór csak az idősebb embereknél fordul elő

Tény: Noha az Alzheimer-kórral diagnosztizált emberek többsége 65 éves és idősebb, addig évente mintegy 200 000 65 év alatti amerikait diagnosztizálnak korai (más néven fiatalabb kezdetű) Alzheimer-kórban.

Amikor az emberek 40 vagy 50 évesek, az orvosok nem számíthatnak az Alzheimer-kórra, és a pontos diagnózis pontos meghatározása sokáig tarthat. A tünetek a korai kezdetű Alzheimer-kórnak a stressz, a menopauza vagy a fiatalabb emberek depressziójának tulajdoníthatók.

3. mítosz: Az Alzheimer-kór tünetei csak az öregedés normális részei

Tény: Néhány memóriavesztés a legtöbb embernél életkoruk során előfordul, de az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó memóriavesztés zavarja a mindennapi életet, és egy komolyabb probléma. A korai szakaszban az Alzheimer-kórban szenvedők elfelejthetik a közelmúltban megszerzett információkat, elfelejthetnek fontos dátumokat vagy eseményeket, és ugyanazokat a kérdéseket tehetik fel újra és újra. A betegség előrehaladtával az emberek végül megzavarodnak, összezavarodnak és esetleg nem képesek elvégezni a rutin napi feladatokat. A későbbi szakaszokban az Alzheimer-kóros emberek elveszítik az étkezési és beszélgetési képességüket, és ápolásuk másoktól teljesen függővé válhatnak.

4. mítosz: Az Alzheimer-kórt nem halálos

Tény: Az Alzheimer a hatodik vezető halálok az Egyesült Államokban. Három idősebb ember Alzheimer-kórban vagy más demencia formájában hal meg. Az Alzheimer-kórral diagnosztizált emberek átlagosan körülbelül nyolc évig élnek a diagnosztizálás után, de a túlélés négy és 20 év közötti.

A betegség legutóbbi szakaszában az Alzheimer-kórban szenvedő emberek elveszítik a képességüket reagálni a környezetükre, és gyakran elveszítik a környezetük tudatosságát. Általában teljes munkaidőbeni ápolást igényelnek, és fokozatosan elveszítik a járási, ülési és végül nyelési képességüket. Ezenkívül kiszolgáltatottá válnak a fertőzések, például a tüdőgyulladás ellen is.

Ezenkívül a közepes fokú viselkedés, például a vándorlás és az eltévedés esetén a magas kockázatú viselkedés növeli a halálos balesetek esélyét.

5. mítosz: Sok kezelés létezik az Alzheimer-kór számára

Tény: Az Egyesült Államokban a tíz halálos ok közül az Alzheimer-kór az egyetlen, amelyet nem lehet meggátolni, gyógyítani vagy lassítani. Kétféle gyógyszer létezik, amelyeket az FDA hagyott jóvá az Alzheimer-kór tüneteinek kezelésére, a kolinészteráz-gátlók (Aricept, Exelon, Razadyne) és a memantin (Namenda), amelyek a kognitív tünetek (memóriavesztés, zavart, valamint a gondolkodás és az érvelés problémáinak) kezelésére szolgálnak fel. ) az Alzheimer-kór.

Kiegészítéseket, például az E-vitamint tesztelték, de ezeknek nem bizonyult hatékonynak az Alzheimer-kór tüneteinek kezelésében.

6. mítosz: Alumínium edények, edények és kannák Alzheimer-kórot okoznak

Tény: Az alumínium expozíció nem okozza az Alzheimer-kórt. Az 1960-as és 1970-es években egy népszerű elmélet az volt, hogy az edényekből és serpenyőkből, az alkoholtartalmú italokból, antacidokból vagy izzadásgátlókból származó alumínium expozíció Alzheimer-kórot okozott. Ez az elmélet azért jött létre, mert néhány tanulmány magasabb alumíniumszintet mutatott az Alzheimer-kóros emberek agyában; egyes tanulmányok nem mutatták ezt. Azóta számos tanulmány készült az alumínium közötti lehetséges kapcsolatról, és nincs olyan bizonyíték, amely alátámasztaná azt az elméletet, miszerint az alumíniumnak való kitettség okozza a betegséget.

7. mítosz: Az aszpartám Alzheimer-kórt okozza

Tény: Nincs bizonyíték arra, hogy az aszpartám (az Equal és Nutrasweet márkanéven forgalmazott) édesítőszer Alzheimer-kórot okozna. Az édesítőszer két fehérjekomponens, aszparaginsav és fenilalanin, valamint 10% metanol kombinációja (a gyümölcsökben, zöldségekben és más növényi élelmiszerekben széles körben megtalálható). A test az aszpartám alkotóelemeit bontja le, ugyanúgy, mintha ezeket az anyagokat találnák az élelmiszerekben. Számos tanulmány készült annak meghatározására, hogy az aszpartámnak van-e hatása a kognitív funkciókra, és eddig nem találtak összefüggést az édesítőszer használata és a memóriavesztés között.

8. mítosz: Az influenzaeljárások növelik az Alzheimer-kórt

Tény: Az influenzafelvételek nem okozzák az Alzheimer-kórt. Ez egy elmélet, amelyet egy most diszkriminált orvos javasolt. Valójában az ellenkezője igaz: sok tanulmány kimutatta, hogy az influenzaeljárások és más oltások csökkentik az Alzheimer-kórt. A kanadai Medical Journal 2001. évi jelentése szerint az influenza és más betegségek elleni oltást kapó idősebb felnőtteknél alacsonyabb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, mint azokban, akik nem részesültek oltásokban. Valóban fennáll az influenza megbetegedésének kockázata, különösen az időseknél.

9. mítosz: Az Alzheimer-kór megelőzhető

Tény: Ha van bizonyos genetikai mutációja a korai kezdetű Alzheimer-kórban (amely az összes eset 1% -át teszi ki), akkor ezt nem tudja megakadályozni. Az egészséges életmód megválasztása, például a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, az egészséges testsúly fenntartása és a dohányzás elmaradása támogathatja az agyi egészséget. A fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás csökkentheti más Alzheimer-kórhoz kapcsolódó betegségek, például szívbetegség és cukorbetegség kockázatát is. Számos tanulmány kimutatta azt is, hogy a társadalmi kapcsolatok fenntartása, valamint mentálisan aktív és elkötelezett maradása erősítheti az idegsejtek és az agy közötti kapcsolatokat, és csökkentheti a kognitív hanyatlás kockázatát.

Az E-, B- és C-vitamintól a gingko bilobaig, folátoktól és szelénig terjedő kiegészítőkkel és azokkal a módszerekkel kapcsolatban végzett tanulmányok, amelyek meghatározták a demenciát, megakadályozzák.

10. mítosz: A szüleimnek Alzheimer-kóros volt, tehát ez azt jelenti, hogy megkapom

Tény: Sajnos a kutatások azt is kimutatták, hogy azoknak, akiknek a betegségben első fokú rokonok (szülők, testvérek vagy gyermekek) vannak, nagyobb a kockázata maguk kifejlődésének. És ha szülõjénél már korán kezdõdött az Alzheimer-kórtan, és a korai kezdetû típus specifikus genetikai mutációja van, akkor nem akadályozhatja meg a betegség kialakulását. Vannak olyan kockázati és determinisztikus gének, amelyek befolyásolják az ember valószínűségét a betegség megszerzésére. A determinisztikus gén az, amely közvetlenül betegséget okoz, garantálva, hogy bárki, aki rendelkezik génnel, örökölje a rendellenességet, például az, amely az Alzheimer-korai korai fellépést okozza. A kockázati gének növelik a betegség kialakulásának valószínűségét, de ez nem garantált. Az APOE-e4 egy ilyen kockázati gén, amely az Alzheimer-kór körülbelül 20-25% -ánál fordul elő.

11. mítosz: A fejsérülések Alzheimer-kórot okoznak

Tény: Néhány kutatás kimutatta, hogy a közepesen súlyos traumás agyi sérülés növelheti az Alzheimer-kór vagy más típusú demencia kialakulásának kockázatát, még a kezdeti sérülés után évekkel. Nem mindenkinek, aki súlyos fejsérülést tapasztal, demencia alakul ki, és további kutatásokra van szükség a lehetséges kapcsolat megértéséhez. A legújabb tanulmányok azt sugallták, hogy az ismételt enyhe traumás agyi sérülések, például az olyan sportesemények, mint a futball, jégkorong, foci és boksz enyhe agyrázkódásai összekapcsolhatók egy krónikus traumás encephalopathia (CTE) néven ismert demenciával.

A traumás agyi sérülés bizonyos kulcsfontosságú protein-rendellenességekhez kapcsolódhat az Alzheimer-kóros betegek agyában. A kutatások azt is sugallják, hogy a traumás agyi sérülés nagyobb valószínűséggel okozhat demenciát azokban, akiknek az APOE-e4 kockázati génje van. További kutatásokra van szükség ezeknek a kapcsolatoknak a megértéséhez.

12. mítosz: Az Alzheimer-kóros emberek izgatottak, erőszakosak és agresszívek

Tény: Igaz, hogy egyes emberek, akik Alzheimer-kórban szenvednek, izgatottak vagy agresszívek lehetnek, ám mindenki másképp tapasztalja a betegséget, és nem mindenki válik erőszakossá. Ha az emberek agresszíven viselkednek, akkor az Alzheimer-kór gyakran a zavart, félelem és frusztráció növekedésének oka. A gondozók számára fontos, hogy megértsék, mi zavarhatja az embert az Alzheimer-kórban, a környezetük kezelése és a világos kommunikáció érdekében. Amikor az ápolók megtanulják, hogyan kell reagálni egy Alzheimer-kóros betegre, gyakran megnyugtathatják őket és megakadályozhatják sok negatív viselkedést.

13. mítosz: Az Alzheimer-kóros emberek nem képesek működni és nem élvezhetik a tevékenységeket

Tény: Az Alzheimer-kóros emberek aktív és elkötelezett életet élnek. Az Alzheimer-szövetség azt javasolja, hogy sok ember fontolja meg örökségét, és diagnosztizálása után megújult célt találjon az életben. A betegség korai szakaszában sok ember proaktívvá válik önkéntességgel, több időt tölt a családdal, fényképalbumokat készít és leveleket ír, és akár részt vesz az Alzheimer-kutatásban. A későbbi szakaszokban az Alzheimer-kórban élő emberek, akik támogatást és gondozást élveznek, továbbra is részt vehetnek bizonyos tevékenységekben, és megoszthatják a szeretet és az öröm másokkal.