A köszvényes roham tünetei, okai, kezelése és étrend

Mi a köszvény?

A köszvény az emberiség történetében az egyik leggyakrabban említett orvosi rendellenesség. A köszvény a test húgysav-feldolgozási képességének rendellenességeinek eredménye. A húgysav felhalmozódik vagy a túl sok húgysavbevitel miatt (gazdag ételekből, például csokoládéből, tenger gyümölcseiből vagy vörösborból), vagy a test képtelensége miatt feldolgozni. A húgysav ezután kristályosodik az ízületekben - elsősorban a lábujjakban, a bokákban, a kezekben és a csuklóban - köszvényes roham fájdalmas gyulladását (köszvényes izületi gyulladás) okozza. Súlyos esetekben a megnövekedett húgysav vesekőket és a vese szűrőrendszerének (tubulusok) eltömődését, valamint a vesék tartós károsodását vagy akár veseelégtelenséget okozhat.

Kit érint a köszvény?

A köszvény a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. Gyakoribb az élet későbbi szakaszában is, amikor a legtöbb betegnek 50 éves élettartama után rohama van. Ha szülei köszvényben vannak, akkor fokozott a kockázata annak is, hogy magad köszvényben szenved.

Melyek a köszvény kockázati tényezői?

A köszvény kockázati tényezői a következők:

• Elhízottság
• Túlzott súlygyarapodás
• Közepes vagy súlyos alkoholfogyasztás
• Magas vérnyomás
• Rendellenes vesefunkció

Egyes gyógyszerek, például a diuretikumok (víztabletták) és az alacsony pajzsmirigy-hormonok szintén kockázati tényezők lehetnek a köszvényes rohamok kialakulásához.

Melyek a köszvény tünetei?

A köszvény rohamának leggyakoribb helye a nagy lábujj alján levő nagy ízület (az első metatarsalphylangealis ízület), bár más ízület befolyásolhatja. Leggyakrabban a többi ízület a boka, térd, csukló, ujjak és könyök.

Köszvény rohamban szenvedő betegek az érintett ízületben gyorsan fellépnek fájdalom, amelyet duzzanat, bőrpír és súlyos érzékenység követ. Néhány ember olyan intenzív fájdalmat tapasztal, hogy még az ágynemű könnyű érintése az ízületen is kínos. Ezek a fájdalmas rohamok óráktól napig tarthatnak. Krónikus gyulladás esetén a roham hetekig tarthat. Sajnos a köszvényes betegeknek fennáll a veszélye a köszvényes ízületi gyulladás ismételt rohamainak.

Köszvény (nagy lábujj)

A nagy lábujj alján levő nagy ízület (az első metatarsalphylangealis ízület) a leggyakoribb hely a köszvényes rohamoknak, ám más általánosan érintett ízületek a boka, térd, csukló, ujjak és könyök.

Köszvény (ujjak)

Gyulladt szövetdarabok alakulhatnak ki az ízületben, ismételt köszvényes esetekkel vagy hosszantartó esetekkel. Ezeket a csomókat tophi-nak hívják.

Köszvény (könyök)

A test nagyobb részeinek néhány részén folyadékkal töltött tasak található, amely bursa néven működik. A bursa segít az ízület mozgásának mechanikájában is. Ha a köszvény gyulladást és duzzanatot okoz a bursában, akkor ezt nevezik bursitisnek.

Milyen eljárást alkalmaznak a köszvényes artritisz diagnosztizálására?

A köszvényt általában orvos diagnosztizálja, a gyulladt ízület helyének és a kórtörténetének hasonló, nem traumás fájdalom és duzzanat rohama alapján. A köszvény megerősítésére a legmegbízhatóbb (de nem mindig szükséges) teszt artrocentesis. Az Arthrocentes olyan eljárás, amelynek során folyadékot tűvel és fecskendővel vonják ki (szívják fel) a gyulladt ízületből, steril módszerrel és helyi érzéstelenítővel, például lidokainnal. A folyadékot laboratóriumba juttatják, ahol megvizsgálják a húgysavkristályok jelenlétét.

Hogyan diagnosztizálják a köszvényt?

Az artrocentesis által kiváltott folyadékot egy laboratóriumban mikroszkóppal elemezzük a húgysavkristályok jelenlétére. A folyadék-elemzés kizárhatja a gyulladás más okait is, ideértve a bakteriális fertőzéseket.

Hogyan néz ki a húgysavkristály?

A tűszerű húgysavkristályokat a legjobb mikroszkóppal megvizsgálni.

Hogyan lehet megelőzni a köszvényes rohamokat?

Jól hidratált állapotban tartása a legjobb módszer a köszvényes rohamok megelőzésére. Igyon sok vizet a nap folyamán. A megfelelő hidratálás csökkenti a vesekő vagy a veseműködés kockázatát a felgyülemlett húgysav miatt.

Kerülje az alkoholfogyasztást, vagy csak szélsőségesen igyon, ha korábban már köszvényes rohamai vannak. Az alkohol befolyásolja a húgysav anyagcseréjét a szervezetben, és felhalmozódhat (hiperurikémia). Ha a húgysavszint felhalmozódik a rendszerében, ez köszvényes rohamot okozhat az ízületekben.

További megelőzési technikák

A purinokban gazdag ételek, például kagylók vagy szervhúsok (máj, vese, agy, édesfeje) köszvényes rohamokhoz vezethetnek. A test a purineket húgysavvá alakítja, ami viszont köszvény rohamokhoz vezet.

Az általános súlycsökkentés a köszvényes rohamok elkerülésének egyik módja. Az alacsony zsírtartalmú és kalóriatartalmú étrend, valamint a rendszeres testmozgásmód hozzájárulhat a köszvényes rohamok valószínűségének csökkentéséhez.

Melyek a köszvényes orvosi kezelések?

A köszvény nagyon fájdalmas állapot. A köszvény kezelésének alapját a fájdalomcsillapítók és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek képezik. Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID), kolchicint (Colcrys) és kortikoszteroidokat használnak az ízületi gyulladások csökkentésére.

Más gyógyszereket, mint például a probenecid (amely segíti a testet a húgysav feleslegének kiválasztásában) és az allopurinol (Zyloprim, Aloprim) (amely csökkenti a testben képződő húgysav mennyiségét) kezelésére szolgál a hátterében levő metabolikus rendellenesség, amely hiperurikémia és köszvény okozza. Ezek a gyógyszerek csökkentik a vizelet megnövekedett húgysavszintjét.

Mit tart a jövő a köszvénynek?

Folytatódnak a kutatások új stratégiák felkutatására a köszvény megelőzésére. Új gyógyszereket fejlesztenek ki annak érdekében, hogy a test ne érje magas a húgysavszintje, és csökkentse a fájdalmas köszvényroham valószínűségét.