Tüdőrák tünetei, stádiumai, kezelése

Tüdőrák: a rák halálának vezető oka

A tüdőrák az inváziós rákban szenvedő férfiak és nők vezető gyilkosává vált, amely férjeket és feleségeket, barátokat és szomszédokat érint, és sok család számára szenvedést okoz. Az Egyesült Államokban a tüdőrák túlteljesítette a mellrákot, mint a nők rákos halálozásainak fő okát 1987-ben. A tüdőrákos halálesetek az amerikai rákos halálesetek egynegyedét teszik ki, évente több embert ölnek meg, mint a prosztata-, mell- és vastagbélrák együttesen. A becslések szerint több mint 157 000 amerikai halt meg tüdőrákban 2015-ben.

Ezt a betegséget korai stádiumában nehéz felismerni, és a későbbi szakaszában a tüdőrák kezelése rossz előrejelzést nyújt: A IV. Stádiumú nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek - a leggyakoribb típus - becslések szerint 1% -os túlélési eséllyel járnak öt év alatt a diagnózis után. A tüdőrák másik típusa - a kissejtes tüdőrák - még agresszívebb. Az American Cancer Society szerint a tüdőrák teljes túlélési aránya 2014. január 1-jén mindössze 3%.

Mi okozza a tüdőrákot?

A tüdőrák pontos okát még vizsgálják. Bizonyos kockázati tényezőkről kimutatták, hogy szerepet játszanak a sejtek rákos megbetegedésében. A tüdőrák kockázati tényezői a dohányzás, a levegőszennyezésnek való kitettség és a genetika.

A dohányzás okoz-e tüdőrákot?

A tüdő rák fő oka a férfiak és a nők esetében elsősorban a cigarettázás miatt. 1876-ban feltaláltak egy gépet hengerelt cigaretta előállításához, és ezáltal szinte mindenkinek biztosították az olcsó dohánytermékeket. Abban az időben a tüdőrák viszonylag ritka volt. A dohányzás drámai mértékben növekedett, és ezt az újítást követõen a tüdőrákok is növekedtek. Jelenleg az összes tüdőrák körülbelül 90% -a kapcsolódik a dohányzáshoz. A fennmaradó 10% -ot a radongáz, a szennyezés, a toxinok és más tényezők járulnak hozzá.

A cigaretta és a cigarettafüst több mint 70 rákot okozó vegyi anyagot (rákkeltő anyagot) tartalmaz. A cigarettafüstben található rákkeltő anyagok közé tartozik:

• Ólom (erősen mérgező fém)
• Arzén (rovarirtó)
• Kadmium (elem elem)
• Izoprén (szintetikus gumi előállításához)
• Benzol (benzin adalékanyag)

A cigarettafüst különösen nehéz a dohány-specifikus nitrozaminokon (TSNA-k), amelyeket különösen rákosnak tekintnek.

Tüdőrák és Cilia

A cigarettafüst károsítja és elpusztíthatja a hajszerű kinövéseket a légúti sejteken, amelyeket ciliának neveznek. A csigák általában eliminálják a toxinokat, karcinogéneket, vírusokat és baktériumokat. Ha a ciliát füst károsítja vagy elpusztítja, akkor ezek az elemek felhalmozódhatnak a tüdőben, és olyan problémákat okozhatnak, mint például fertőzések vagy tüdőrák.

Tüdőrák tünetei

Sajnos a tüdőráknak gyakran nincs korai tünete vagy nem specifikus korai tünete, amelyet az emberek gyakran elutasítanak. A tüdőrákban szenvedő emberek kb. 25% -át, akiknél nincs tünet, diagnosztizálják a mellkasi röntgenfelvétel vagy CT segítségével egy rutin teszt során vagy más problémák kezelésére. Az alábbiakban felsoroljuk a kimutatható tüdőrák tüneteit.

A tüdőrák tünetei

• Köhögés (krónikus, visszatérő)
• Fáradtság
• Fogyás
• Légzés vagy zihálás
• Köhögés a váladú váladékról
• Mellkasi fájdalom

Három általános tüdőrák szűrési módszer

A tüdőrák szűrését általában három módszerrel hajtják végre.

Fizikai vizsga

A fizikai vizsga megvizsgálja a zihálás, légszomj, köhögés, fájdalom és a tüdőrák egyéb lehetséges jeleit. A rák előrehaladásától függően a tüdőrák más korai tünetei között szerepelhet izzadás hiánya, kitágult nyaki vénák, arcduzzanat, túlzottan összehúzódott pupillák és egyéb tünetek. A fizikai vizsga magában foglalja a beteg dohányzásának előzményeit és egy mellkasi röntgenfelvételt is.

Sputum citológia vizsga

A köpet citológiai vizsgálata magában foglalja a beteg nyálka (köpet) mikroszkópos vizsgálatát.

Spirál CT vizsga

Ez a CT-szkennelési módszer részletes képet alkot a test belső működéséről. A spirál CT gépen belül részletes képeket készítenek a beteg testének releváns részeiről. Ezeket a képeket ezután egy röntgengéphez kapcsolják, hogy 3D-s képeket készítsenek a beteg belső szerveiről. Ezek a képek feltárhatják a potenciálisan rákos daganatokat.

A kutatók által végzett tanulmány szerint az 55-74 éves emberek, akik legalább egy cigarettát csomagoltak naponta legalább 30 éven keresztül, részesülhetnek a tüdő spirális CT-vizsgálatában. A szűrési módszerek a legjobb esetben a tüdődaganatok kb. 30% -át találják meg, és a tüdődaganatok nagy részét (körülbelül 70% -át) nem észlelik. Ezenkívül egyes vizsgálati eredmények nem egyértelműen diagnosztikusak, ami betegek aggodalmát és esetleges szükségtelen biopsziákat vagy műtéteket eredményezhet.

Tüdőrák diagnosztizálása

Ha a szűrővizsgálatok arra utalnak, hogy valaki tüdőrákban szenved, akkor a diagnosztikai teszteket patológus végezheti el. A patológus megvizsgálja a beteg tüdősejtjeit köpetben, váladékban vagy biopsziás mintából a tüdőrák típusa és stádiumának meghatározása céljából.

Tüdőrák: Biopszia

Mint korábban kifejtettük, a beteg gyanús rákjából vett szövetminta általában a legjobb módszer a végleges tüdőrák diagnózisának megállapításához. Általában a tüdőbiopsziákat tűbiopszia, tüdő-hörgő-szkópia technikával vagy szövet műtéti eltávolításával nyerik. Számos más teszt is elvégezhető, hogy további információkat szerezzenek a rák terjedéséről.

A tüdőrák típusait és a tüdőrák stádiumait, beleértve a IV. Stádiumú tüdőrákot, a következő diákon találja.

A tüdőrák típusai

A tüdőráknak csak két fő típusa van: a kissejtes tüdőrák és a nem kissejtes tüdőrák. A tüdőrákos daganatok kevesebb, mint 5% -a karcinoid tumor formájában fordul elő, míg más rákos daganatok még ritkábbak, ideértve az adenoid cisztikus karcinómákat, limfómákat és szarkómákat. Bár a test egy másik részéből származó rák terjedhet a tüdőben, ezeket nem sorolják tüdőráknak.

Nem kissejtes tüdőrák

A nem kissejtes tüdőrák a tüdőrák leggyakoribb típusa. Ezek a rákok az összes tüdőrák kb. 90% -át teszik ki, és kevésbé agresszívek, mint a kissejtes tüdőrákok, vagyis lassabban terjednek más szövetekbe és szervekbe.

Kissejtes tüdőrák

A kissejtes tüdőrák, más néven zabsejt tüdőrák, az összes tüdőrák kb. 10% -át teszi ki. A rák ez a formája általában gyorsan elterjed.

Tüdőrák stádiumai: 0. és 4. szakasz

Miután a tüdőrák típusát meghatározták, a típust egy tüdőrák stádiumához rendelik. A szakasz azt jelzi, hogy a rák milyen mértékben terjedt ki a testben (például a nyirokcsomókba vagy a távoli szervekbe, például az agyba). A nem kissejtes tüdőrák stádiumai eltérnek a kissejtes tüdőrákok stádiumától. Az alábbiakban felsorolt ​​szakaszok a Nemzeti Rák Intézet tüdőrákkal kapcsolatos státusinformációiból származnak:

Kissejtes tüdőrák stádiumai

Korlátozott stádium: Ebben a formában a kissejtes tüdőrák a mellkas egyik oldalára korlátozódik, jellemzően a tüdőben és a nyirokcsomókban. A kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek közül körülbelül minden harmadikban az első diagnosztizáláskor korlátozott stádiumú rák áll fenn.

Kiterjedt stádium: Ez olyan kissejtes tüdőrákra vonatkozik, amely az egész tüdőben elterjedt, mindkét tüdőbe eljutott, a mellkas másik oldalán lévő nyirokcsomókba vagy más testrészekre. Körülbelül három-egynél kicsi sejtes tüdőrákban szenvedő betegnél az első diagnosztizáláskor kiterjedt stádiumú rák van.

Nem kissejtes tüdőrák stádiumai

Okkult (rejtett) szakasz: Ebben a szakaszban a rákos sejtek megjelennek a köpet citológiai vizsgálatában vagy más tesztben, bár a daganat helyét nem lehet megtalálni.

0. szakasz (karcinóma in situ): Ebben a tüdőrákos stádiumban a rákos sejtek csak a légcsatornákat bélelő sejtek felső rétegében találhatók, és nem mélyebbek a tüdőbe, és nem terjedtek a légcsatornákon.

I. szakasz: Kicsi tüdődaganatot (kevesebb, mint 3 cm-re) fedeztek fel, de nem terjedt a környező tüdőmembránokra, nyirokcsomókra vagy a tüdő fő hörgőkre.

II. Szakasz: A II. Stádiumú tüdőrák többféle módon diagnosztizálható. Az egyik az, hogy a tüdőrák a tüdő közelében lévő nyirokcsomókba terjedt.

• IIA stádium: Ha a daganat 3 és 5 centiméter között van, a tüdőrákot IIA stádiumnak nevezik. Más tényezők is vezethetnek ehhez a besoroláshoz.
• IIB stádium: Ha a tüdőrák daganata 5 és 7 centiméter között van, akkor azt IIB fázisba kell sorolni. Más tényezők is vezethetnek ehhez a besoroláshoz.

III. Szakasz: A II. Stádiumú tüdőrákhoz hasonlóan a III. Szakasznak számos meghatározása van. Az egyik az, hogy a tüdőrák mind a mellkas közepén lévő tüdőben, mind a nyirokcsomókban található. A III. Stádiumú tüdőrák két részhalmazra oszlik.

• IIIA szakasz: Ez egy tüdőrákot határozza meg, amely a mellkas ugyanazon oldalán terjedt el, ahonnan kezdte.
• IIIB. Szakasz: Ez egy tüdőrákot határozza meg, amelyben a rák a mellkas másik oldalára vagy a gallér csontja fölé terjedt.

IV. Szakasz: A tüdőrák legfejlettebb stádiuma. A rák bármilyen méretű lehet, de a három dolog közül kettő történt:

• A rák az ellenkező tüdőbe terjedt, ahonnan kezdődött.
• Rákos sejteket fedeztek fel a tüdőt körülvevő folyadékban.
• Rákos sejteket fedeztek fel a szív körülvevő folyadékban.

Tüdőrák túlélési arányai

Az American Cancer Society statisztikája jelenleg az 1998 és 2000 között diagnosztizált embereken alapul, tehát az adatok nem tükrözik az újabb kezelések hatásait. Az adatok azt mutatják, hogy a nem kissejtes tüdőrák diagnosztizálása után 5 évig élõ betegek túlélési arányai a betegség stádiumától függenek.

Az I. stádium körülbelül 49% volt (műtéti eltávolítással, körülbelül 75%), míg a IV. Stádium túlélése körülbelül 1% volt. A kissejtes tüdőrák agresszívebbek, és az adatok, hasonlóan a nem kissejtes tüdőrákhoz, nem tükrözik a jelenlegi túlélési arányt.

Ugyanakkor még néhány, a 2008-ban összegyűjtött adat is lassú haladást mutat az ötéves túlélési arány növekedésében. A korlátozott és a kiterjedt stádiumú kissejtes tüdőrák általános aránya mintegy 6%. A nem kissejtes tüdődaganat összes stádiumában (I – IV kombináltan) kb. 15%.

Korai stádiumú tüdőrák kezelése: Műtét

A nem kissejtes tüdőrák korai stádiumában (0. stádium vagy akár bizonyos I. stádium) a rák kezelésében részesülhet a műtét. A tüdőrész egy részét vagy egészét, amely a rákot tartalmazza, eltávolíthatjuk; egyes egyéneknél ez gyógyulást eredményezhet. Ugyanakkor sok beteg kemoterápián, sugárterápián vagy mindkettőn megy keresztül, hogy megsemmisítsék azokat a rákos sejteket, amelyeket nem távolítottak el műtéten. Mivel a kissejtes tüdőrákot szinte soha nem diagnosztizálják korán, a műtét (és egyéb kezelések) meghosszabbíthatja az életet, de ritkán, ha mégis, gyógyulást eredményez.

Speciális tüdőrák kezelés

A legtöbb kissejtes és nem kissejtes tüdőrákot kemoterápiával kezelik; sugárterápiával és műtéttel is kezelhetők. Számos előrehaladott betegségben szenvedő betegnél ezeket a módszereket együtt lehet használni, a beteg állapotától és a rák orvosaik ajánlásaitól függően.

Célzott tüdőrák kezelések

Új terápiás kezeléseket próbálnak ki; például egyes, célzott terápiáknak nevezett terápiák célja a tüdőrákos sejtek növekedésének megakadályozása vagy megakadályozása azáltal, hogy megcélozzák az új ereket, amelyek szükségesek a rákos sejtek túléléséhez és növekedéséhez; más kezelések a tüdőrákos sejtek növekedését és szaporodását célozzák oly módon, hogy megzavarják a rákos sejtek növekedéséhez vagy szaporodásához szükséges kémiai jeleket (ebben a diaban bemutatjuk).

A tüdőrák klinikai vizsgálata

A célzott terápiák mellett számos klinikai vizsgálat is létezik, amelyekre egy személy jogosult lehet. Néhány esetleg elérhető a szülővárosában. Ezekben a klinikai vizsgálatokban a betegek kipróbálták a legújabb, potenciálisan hasznos terápiás módszereket és gyógyszereket a tüdőrák leküzdésére. A Nemzeti Rák Intézet alább felsorolt ​​weboldala felsorolja a jelenlegi klinikai vizsgálatokat; Ön és orvosa klinikai vizsgálatot találhat, amely segíthet ebben a betegségben.

Élet a tüdőrák diagnosztizálása után

A tüdőrák diagnosztizálása után nem szokatlan, hogy depressziós és ideges. A kutatás azonban folyamatban van, és kezeléssel életben maradhat, és meghosszabbíthatja életét. Még a diagnózis mellett is van bizonyíték arra, hogy az egészséges életmódot kialakító és a dohányzást abbahagyó emberek jobban teljesítenek, mint azok, akik nem változnak.

Tüdőrák és használt füst

A dohányosok másokat veszélyeztetnek a tüdőrák kialakulásának. Egy nem dohányzó (feleség, gyermek, más jelentős), aki dohányzóval él, a helyi környezetben lévő füstkoncentrációnak való kitettség miatt 20–30% -kal növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Tüdőrák és munkahelyi expozíciók

Bár a dohányzás a tüdőrákok legnagyobb kockázatát eredményezi, bizonyos vegyületek és vegyi anyagok más környezeti expozíciója növeli a tüdőrák kockázatát. Az olyan anyagok, mint azbeszt, urán, arzén, benzol és még sokan, növelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az azbesztnek való kitettség sok évvel a kezdeti kitettség után tüdőrákot (mezoteliómát) okozhat, így évtizedekig (10–40 év) az emberek tüdőbetegség kockázatának vannak kitéve.

Tüdőrák és radongáz

Egy másik vegyületet, a radon-gázt, a tüdődaganat második vezető okának tekintik. Természetesen fordul elő, de beszivároghat az otthonokba, és alagsorokban gyűjthető és bejárhat tereket. Színtelen és szagtalan, de viszonylag egyszerű és olcsó tesztkészletekkel érzékelhető. Az ennek a gáznak kitett dohányosoknak nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata, mint a nem dohányzóknak.

Tüdőrák és légszennyezés

Számos kutató szerint a légszennyezés hozzájárul a tüdőrák kialakulásához. Számos tanulmány olyan adatokat szolgáltat, amelyek szerint a levegőben lévő szennyező anyagok, mint például a dízel kipufogógáz, egyes embereknél tüdőrákot okozhatnak. A kutatók becslései szerint a tüdőrák körülbelül 5% -a légszennyező anyag.

Megnövekedett tüdőrák kockázati tényezők

Noha a tüdődaganatokról sokat értünk, még mindig sok olyan helyzet és helyzet van, amelyek nem egyértelműek. Például nem egyértelmű, hogy egyes családokban előfordult-e anamnézis tüdődaganatos betegekben, és nincsenek egyértelmű kockázati tényezőik. Ugyanez vonatkozik néhány olyan betegre, akinek tüdőrákja nincs egyértelmű kockázati tényező nélkül. Egy másik esemény, például magas arzéntartalmú ivóvíz, növelheti a tüdőrák kockázatát, de nem világos, hogy a folyamat hogyan történik. Ezenkívül az sem ismeretes, hogy a tüdőben adenocarcinoma miért gyakrabban a nem dohányzók, mint a dohányosok.

Tüdőrák megelőzése

A tüdőrák többségében a megelőzés akkor lehetséges, ha valaki soha nem dohányzik, és elkerüli a másodlagos füstöt. Azok a dohányosok, akik kilépnek - tíz éven belül - a tüdőrák kialakulásának kockázata nagyjából ugyanannyira esik, mintha soha nem dohányoznának. Más kockázati tényezők (például bizonyos vegyi anyagok vagy vegyületek, mint például a benzol vagy azbeszt vagy a légszennyezés) elkerülése egyes emberek számára a tüdőrák kialakulását is megakadályozhatja.

További információk a tüdőrákról

A tüdőrákkal kapcsolatos további információkért kérjük, vegye figyelembe a következőket:

• Amerikai Rák Társaság
• Nemzeti Rák Intézet
• LungCancer.org
• American Lung Association
• Betegségek Ellenőrzési és Megelőzési Központjai