Megcsípődött ideg: megtudhatja a tényeket az ideg fájdalom tüneteiről

Megcsípődött ideg tények

• Az idegek elektromos jeleket szállítanak az agyból a testbe és fordítva.
• A becsípődött ideg olyan tüneteket okozhat, mint fájdalom, zsibbadás, bizsergés vagy gyengeség a becsípődött ideg mentén.
• A legtöbb ember egy megfogott idegből nyugszik pihenéssel, jéggel, gyógyszeres kezeléssel vagy fizikoterápiával.
• Az izmok gyengesége vagy pazarlása a szorított idegből tartós idegkárosodásra utalhat.

Mi az a szorított ideg?

• Az idegek olyanok, mint az egész testben elosztott elektromos zsinórok, amelyek információt továbbítanak az agytól a test többi részéhez és fordítva.
  • A motoros (efferens) idegek továbbítják az információt az agyból a testbe. Ez lehetővé teszi az agy számára, hogy parancsokat küldjön a test különféle szerveinek. Például ezeket a parancsokat az izmoknak küldik, amelyek összehúzódást és mozgást okoznak, vagy a szívnek, hogy gyorsabban vagy lassabban verjenek.
  • Az érzékszervi (érzelmi) idegek információkat küldnek a testből az agyba feldolgozás céljából, ideértve a fájdalomról, érintésről, ízről, hőmérsékletről vagy más érzésekről szóló információkat.
• Az információ elektrokémiai jel útján halad az ideg mentén, hasonlóan az elektromos vezetéken haladó információhoz. Egy ideg megcsípésekor a jel valahol megszakad az útja mentén.

Megcsípődtek az idegek

Megcsípődött ideg akkor fordul elő, ha az ideget valamilyen módon megsérítik vagy megsérítik közvetlen nyomás vagy kompresszió, és nem képes a jelének megfelelő vezetésére. A szorított idegnek sok lehetséges oka lehet, az ideg helyétől függően.

Megcsípődött ideg a nyakban vagy az alsó részben

A nyaki vagy a hát alsó részén lévő becsípődő ideget herniated korong, ízületi gyulladás, csontfenék vagy gerinc stenosis okozhat.

A gerinc stenosis a gerinccsatorna szűkítése, amelyen keresztül az idegek áthaladnak a gerincvel. Az alsó hátsó részben vagy a fenékben lévő megcsípődött idegek összenyomhatják az ülőideget, ami isiátát okozhat.

Megcsípődött ideg a csuklóban vagy a könyökben

A csukló becsípődését a carpalis alagút szindróma okozhatja. Ezt a feltételt a medián ideg összenyomódása okozza, amikor az áthalad a csukló korlátozott szövetein. A kölyökcsatorna-szindróma hasonló állapot, amelyet a könyök ulnaridejének tömörítése okoz. Mindkét állapot gyakrabban fordul elő a cukorbetegségben szenvedőknél és az ismétlődő tevékenységeket végző embereknél, például gépelőgéppel, hosszú ideig számítógépes billentyűzettel, vagy összeszerelő munkavállalókkal.

A szorított ideg egyéb okai

Az ideg körüli duzzanatot sérülés, zúzódás vagy más állapot okozhatja, ideértve a végtagok duzzanatát is, amely a terhesség során jelentkezhet. Az öröklött hajlandóság, amint a hasonló kórtörténet családi kórtörténetében nyilvánul meg, növeli az egyén eshetőségét arra is, hogy megcsípődött ideget fejlesszen ki.

Megcsípődött ideg tünetek

A becsípődött idegek tünetei attól függnek, hogy mely ideget érintették. Minden ideg felelős azért, hogy információt küldjön a test meghatározott részeire vagy az onnan.

A szorított idegek leggyakoribb tünetei:

• fájdalom,
• zsibbadtság,
• bizsergés (tűk és tűk), vagy
• az izmok gyengesége az ideg ösvényén.

A becsípődött idegérzés például úgy érződik, mintha a test egy része "elaludt". A becsípődött idegek tüneteket okozhatnak a károsodás helyén, vagy bármely más helyen, az érintett idegtől való út mentén.

• A nyaki becsípõdött nyaki fájdalmat vagy merevséget okozhat, a karon levő tünetekkel együtt.
• Az alsó hátsó szorongó ideg hátfájást és merevséget okoz, tünetekkel a láb alatt. Az orvos gyakran meghatározhatja, hogy melyik ideget szorítják meg a nyakban vagy a hát aljában, a beteg karjának vagy lábának melyik részét érinti.
• A carpalis alagút szindróma miatt a csuklóban megcsípett ideg általában a hüvelykujját, az indexet és a középső ujjakat érinti. Ezenkívül gyengeséget okozhat az ember tapadási erejében és a hüvelykujj melletti tenyér izomjának atrófiáját is. A sarokcsatorna-szindróma miatt a könyökben lévő szorított ideg az alkarot, a gyűrűt (negyedik ujj) és a kéz kis ujjait érinti.

Csipelt idegdiagnózis

Az orvos azzal kezdődik, hogy különféle kérdéseket tesz fel a betegnek fájdalmára, zsibbadására, bizsergésére, gyengeségére és más tünetekre vonatkozóan. A beteget felkérhetik más egészségügyi állapotokról, a munka előzményeiről és a családi kórtörténetről. Ez az információ gyakran segíthet az érintett ideg (ek) azonosításában.

Az orvos ezután megvizsgálja az érintett testrészt. Ez magában foglalhatja a beteg erősségének, érzékenységének és izomtónusának tesztelését bizonyos izmokban. A kórtörténet eredményétől és a fizikai vizsgálat eredményétől függően a betegnek további vizsgálatokra lehet szüksége.

Ha az orvos azt gyanítja, hogy a betegnek szoros idege van (az idegek tömörültek) a nyakban vagy az alsó részben, röntgenfelvételre lehet szükség a gerinc lehetséges sérülésének vagy a gerinc artritiszének értékeléséhez. A beteg tüneteinek súlyosságától és időtartamától függően, CT-vizsgálatra vagy MRI-vizsgálatra is szükség lehet. Ezek a képalkotó vizsgálatok további információkat szolgáltatnak egy megcsípődött idegről, amelyet nem látnak rendszeres röntgenfelvételeken, és további információkat nyújthatnak a sebészeti beavatkozás előkészítéséhez, ha szükséges.

Az orvos speciális teszteket is javasolhat az érintett idegre vonatkozóan, ideértve az idegvezetési vizsgálatot vagy az elektromiográfiát (EMG). Az idegvezetési vizsgálat során a teszt enyhe elektromos impulzussal stimulálja az idegeket és méri az idegben haladó impulzus sebességét. Az EMG-ben egy kis tűt helyeznek az izomba, miközben a beteg összehúzza az izmot az izmok elektromos aktivitásának mérésére.

Fogott idegkezelés

Támasztó merevítők

Sok esetben a megcsípődött ideget nyugalommal és jéggel lehet kezelni. Ha a becsípődött ideg a karban van (carpalis alagút szindróma vagy cubitalis alagút szindróma), az orvos rövid időre beavatkozást ajánlhat. A zárójelek korlátozzák az ideg körüli mozgást, ami lehetővé teszi az pihenést és a helyreállást. A zárójelek megakadályozzák a beteget olyan mozgásokon, amelyek tovább szoríthatják vagy megcsíphetik az érintett ideget. A carpalis alagút szindrómához használt zárójelek lefedik a csuklóját és kissé hátra vannak nyújtva. Ennek oka az, hogy a hajlítás során (a csukló lehajlítása) a csukló medián idege tovább szorul. A könyökcsatorna alagút-szindróma kapcsán alkalmazható merevítő felhasználható arra, hogy a könyök ne hajlítson túl sok hajlítást, ami tovább feszíti a ulnarideget.

Gyógyszer

Különböző gyógyszereket is lehet használni a megfogott ideg kezelésére. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például ibuprofen (Advil) vagy naproxen (Aleve) csökkenthetik az érintett ideg körüli gyulladást (duzzanatot). Egyéb kifejezetten az idegrendszeri fájdalmakhoz alkalmazott gyógyszerek közé tartozik a gabapentin (Neurontin) vagy a pregabalin (Lyrica).

Fizikoterápia

A fizikoterápia elősegítheti a test meghatározott izmainak nyújtását és megerősítését, ami enyhíti a szorított idegre nehezedő nyomást.

Sebészet

Ha a megcsípett idegből származó tünetek a fenti kezelésekkel nem javulnak, műtét ajánlható. Műtét akkor is javasolható, ha a betegnek további izomgyengesége van, vagy ha az adott idegek megcsípődnek, a bél vagy hólyag ellenőrzése elveszik (cauda equina szindróma). Ezek a súlyosabb idegkárosodás jelei.

A becsípődött ideg műtéte a becsípődött ideg helyétől függ. Ha a megcsípött ideg a csuklóban (carpal alagút szindróma) vagy a könyökben (cubital alagút szindróma) van, akkor a sebész a csukló vagy a könyök idegje alatt felszabadíthatja a szöveteket, hogy felszabadítsa az idegszövet nyomását.

Ha a becsípődött ideg a nyakban vagy a hát alsó részében van, a gerincsebész vagy az idegsebész eltávolíthatja a korong vagy a csontszövedék egy részét, amely a gerinc idegeit tömöríti. Bizonyos esetekben, ha a csont vagy a korong nagy részeit el kell távolítani, a műtéthez gerincoszlás szükséges, hogy a gerinc stabilizálódjon az ideg felszabadítása után.

Az alábbi MRI képen a sérvített korong elzárja a gerincvelő idegeit.

A herniated korong képe, amely megfogja az idegeket a gerincvelőben

Csipesztett idegprognózis

A legtöbb esetben a becsípődött ideggel rendelkező egyének képesek teljes gyógyulásra, hosszú távú tünetek nélkül. A legtöbb beteg jól reagál a konzervatív kezelésre, beleértve a pihenést, az aktivitás megváltoztatását, a jéget, a fizikoterápiát és a gyógyszereket.

A műtéti műtétek általában csak azoknak ajánlottak, akiknek nem javul a konzervatív kezelés, vagy ha súlyosbodott az izomgyengeség. Minél hosszabb ideig szenvednek egy becsípett ideg tünetei, és minél rosszabbá válnak a tünetek, annál kisebb a esélye a teljes gyógyulásnak. A fájdalom, zsibbadás és bizsergés a kezelés során általában teljesen felépül. Ha valaki gyengeséggel vagy izmok kimerültségével jár, akkor a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulnia, hogy elkerülje a tartós idegkárosodást.