Peyronie-kór: megtudhatja a tényeket a műtétről

Peyronie-kór tényei *

* A Peyronie-kór orvosi szerzője: Charles Patrick Davis, MD, PhD

• A Peyronie-betegség olyan plakkok vagy hegszövet kialakulása a péniszben, amely pénisz görbülését és fájdalmas erekciót okoz.
• A tünetek az enyhe és súlyos fájdalmas erekcióig terjednek, és nemi közösülés nehezen vagy képtelenségig terjedhetnek.
• A betegség gyorsan vagy lassan kialakulhat; Ennek oka a plakkképződés, amellyel a kutatók spekulálnak pénisz trauma, krónikus gyulladás vagy autoimmunitás után.
• A Peyronie-kórt a pénisz tapintásának fizikai vizsgálatával, az erekció vizsgálatával és ultrahang technikákkal értékelik.
• A betegség orvosi kezelése empirikus; néha a betegség tünetei spontán enyhülnek, de a legtöbb orvosi kezelés nem bizonyult hatékonynak, bár a kutatás folyamatban van.
• A műtéti kezelések (lepedék eltávolítása, plikáció vagy eszköz beültetése) némi sikert arattak, de más szövődményekkel járhatnak; az orvosi szakértők azt tanácsolják, hogy várjon legalább egy évet, mielőtt műtétbe kezdenék.

A Peyronie-betegség áttekintése

A Peyronie-kórra egy plakk vagy kemény csomó jellemző, amely a péniszben alakul ki. A plakk, a hegszövet lapos lapja, a pénisz felső vagy alsó oldalán alakul ki egy vastag membránon, úgynevezett tunica albuginea-on, amely körülveszi az erekciós szöveteket. A lepedék lokális gyulladásként kezdődik, és megszilárdult hegré alakul ki. Ez a plakk nincs kapcsolatban az artériákban kialakuló plakkkal.

Peyronie-kór tünetei

A Peyronie-kór esetei enyhe és súlyosak lehetnek. A tünetek lassan kialakulhatnak vagy egy éjszakán keresztül jelentkezhetnek. Súlyos esetekben a megkeményedett plakk csökkenti a rugalmasságot, fájdalmat okozva, és arra kényszeríti a péniszt, hogy az erekció során hajljon vagy meghajlik. Sok esetben a fájdalom az idő múlásával csökken, de a pénisz hajlítása továbbra is problémát jelenthet, megnehezítve a nemi közösülést. Az ennek eredményeként bekövetkező szexuális problémák megzavarhatják a pár fizikai és érzelmi kapcsolatát, és csökkenthetik az ember önértékelését. A betegség enyhébb formájú férfiainak kis részében a gyulladás megszűnhet anélkül, hogy jelentős fájdalmat vagy állandó hajlítást okozna.

Maga a plakk jóindulatú vagy nem rákos. Nem tumor. A Peyronie-kór nem fertőző és nem ismert, hogy bármely átvihető betegség okozta.

Peyronie-betegség okai

A tengely felső oldalán lévő lepedék, amely a leggyakoribb, a pénisz felfelé hajlik; az alsó lepedő lefelé hajlik. Bizonyos esetekben a lepedék mind felül, mind alul kialakul, ami a pénisz behúzódásához és rövidítéséhez vezet. Időnként a fájdalom, hajlítás és érzelmi szorongás tiltja a szexuális kapcsolatot.

A Peyronie-kór prevalenciájának becslése kevesebb, mint 1 százalék és 23 százalék között változik.¹ Egy nemrégiben végzett németországi tanulmány szerint a Peyronie-kór a 30 és 80 év közötti férfiak 3, 2 százalékánál szerepel .² Bár a betegség többnyire középkorban fordul elő, fiatalabb és az idősebb férfiak kifejleszthetik. A Peyronie-kórban szenvedő férfiak körülbelül 30% -ánál a test más részein, például a kezén vagy a lábán edzett szövetek alakulnak ki. Gyakori példa egy olyan állapot, amelyet Dupuytren keze kontraktúrájának hívnak. Bizonyos esetekben a Peyronie-kór családokban fordul elő, ami arra utal, hogy a genetikai tényezők veszélyeztethetik az embert a betegség ellen.

Egy francia sebész, Francois de la Peyronie 1743-ban írta le először a Peyronie-kórot. A problémát már 1687-ben nyomtatották fel. A korai írók ezt az impotencia egyik formájaként osztályozták, amelyet ma erektilis diszfunkciónak hívnak. A Peyronie-kór társulhat az ED-hez, az a képesség, hogy nem képes elérni vagy fenntartani az erekciót a közösüléshez. A szakértők azonban az ED-t csak egy, a betegséggel összefüggő tényezőként ismeri fel - olyan tényező, amely nem mindig fordul elő.

Sok kutató szerint a Peyronie-kór plakkja olyan trauma után alakul ki, mint például ütés vagy hajlítás, amely lokális vérzést okoz a pénisz belsejében. Két corpora cavernosa néven ismert kamra fut a pénisz hosszában. A két kamra között egy összekötő szövet, amelyet septumnak neveznek, fut a tunica albuginea tetején és alján.

Ha a pénisz dudorban van vagy meghajlik, egy olyan terület, ahol a septika hozzákapcsolódik a tunica albuginea-hoz, egy határon túlléphet, megsérülve a tunica albuginea-t, és felrobbanthat a kis erek. Az öregedés eredményeként a septum rögzítési pontja közelében lévő csökkent rugalmasság növelheti a sérülések esélyét. Ezenkívül a septum megsérülhet és kemény, rostos szövetet képezhet, amelyet fibrosisnak neveznek.

A tunica albuginea sok réteggel rendelkezik, és kevés vér áramlik ezeken a rétegeken. Ezért a gyulladás több hónapig csapdába eshet a rétegek között. Ezen idő alatt a gyulladásos sejtek olyan anyagokat szabadíthatnak fel, amelyek túlzott fibrózist okoznak és csökkentik a rugalmasságot. Ez a krónikus folyamat végül plakkot képez túlzott mennyiségű hegszövettel és meszesedést, foltok rugalmasságának elvesztését és a pénisz deformálódását okozza.

Noha a trauma magyarázza Peyronie-kór néhány esetét, ez nem magyarázza meg, hogy a legtöbb eset miért fejlődik lassan és nem nyilvánvaló traumás esemény nélkül. Nem magyarázza azt sem, hogy egyes esetek miért oldódnak meg, vagy miért nem tűnik úgy, hogy hasonló állapotok, például a Dupuytren kontraktúrája súlyos trauma következményei.

Egyes kutatók elméletük szerint Peyronie-kór autoimmun rendellenesség lehet.

Peyronie-kór diagnosztizálása

Az orvosok általában fizikai vizsgálat alapján diagnosztizálhatják a Peyronie-kórot. A plakk érezhető, amikor a pénisz karcsú. A teljes értékeléshez azonban szükség lehet az erekció során a deformáció súlyosságának megvizsgálására. Az erekciót gyógyszer injektálása a péniszbe vagy önstimuláció útján indukálhatja. Egyes betegek kiküszöbölhetik az erekció kiváltásának szükségességét az orvos irodájában, ha otthoni digitális vagy Polaroid képet készítenek. A vizsgálat magában foglalhatja a pénisz ultrahang vizsgálatát a hely (ek) pontos meghatározása és a plakk meszesedése céljából. Az ultrahang felhasználható a péniszbe való beáramlás és a péniszből történő véráramlás értékelésére is, ha fennáll az erekciós rendellenesség problémája.

Peyronie-kór kezelése

A Peyronie-kórban szenvedő férfiak általában fájdalmas erekció, pénisz deformáció vagy közösülés nehézségei miatt fordulnak orvoshoz. Mivel a Peyronie-kór okát és annak kialakulását nem értik jól, az orvosok empirikusan kezelik a betegséget; vagyis előírnak és folytatnak módszereket, amelyek látszólag segítenek. A terápia célja a közösülés képességének helyreállítása és fenntartása. Gyakran csak a betegséggel és annak folyamatával kapcsolatos oktatás biztosítása szükséges. Nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a műtéten kívüli bármely kezelés egyetemesen hatékony. A szakértők általában csak hosszú távú műtétet javasolnak, amikor a betegség stabilizálódik, és a deformáció megakadályozza a közösülést.

Mivel a Peyronie-kór minden betegnél eltérő, és mivel egyes betegek kezelés nélkül javulnak, az egészségügyi szakértők azt javasolják, hogy várjon legalább egy évet a műtét előtt. Ezen várakozás alatt a betegek gyakran hajlamosak olyan kezelésekre, amelyek hatékonyságát nem igazolták be.

Peyronie-kór orvosi kezelései

A kutatók kis léptékű vizsgálatokat végeztek, amelyekben Peyronie-kórban szenvedő férfiak, akik orálisan E-vitamint kaptak, javulást jelentettek. Ugyanakkor egyetlen ellenőrzött vizsgálat sem bizonyította az E-vitamin terápia hatékonyságát. Hasonló nem meggyőző siker az aminobenzoát-kálium (Potaba). Egyéb alkalmazott orális gyógyszerek közé tartozik a kolchicin (Colcrys), tamoxifen (Soltamox) és a pentoxifillin (Pentoxil, Trental). Ezekkel a gyógyszerekkel ismét nem végeztek ellenőrzött vizsgálatokat.

A kutatók megkíséreltek olyan kémiai szereket is beinjektálni, mint például a verapamil, kollagenáz, szteroidok és az alfa-2b-interferon közvetlenül a plakkokba. Úgy tűnik, hogy a verapamil és az alfa-2b-interferon csökkenti a pénisz görbületét. A másik injektálható szer, a kollagenáz klinikai vizsgálaton megy keresztül, és az eredmények még nem állnak rendelkezésre. A szteroidok, mint például a kortizon, nemkívánatos mellékhatásokat okoztak, például egészséges szövetek atrófiáját vagy halálát. Egy másik beavatkozás magában foglalja az iontoforézist, az elektromos áram fájdalommentes áramát, hogy verapamilt vagy más ágenst a bőr alá juttassanak a plakkba.

Sugárterápiát is alkalmaztak, amelyben nagy energiájú sugarak irányulnak a plakkra. Mint néhány kémiai kezelés, úgy tűnik, hogy a sugárzás csökkenti a fájdalmat, de nincs hatása magára a plakkra, és nem kívánt mellékhatásokat, például merevedési rendellenességeket okozhat. Bár az alkalmazott szerek és módszerek sokfélesége rámutat a bevált kezelés hiányára, a sebgyógyulás folyamatának új betekintése egy nap hatékonyabb terápiákat eredményezhet.

Műtét Peyronie-kórban

A Peyronie-kór három műtéti eljárása sikeres volt. Az egyik eljárás magában foglalja a plakk eltávolítását vagy vágását, valamint a bőr-, véna- vagy állati szervekből készült anyag tapaszának rögzítését. Ez a módszer kiegyenlítheti a péniszt, és helyreállíthatja az elveszített hosszúságot a Peyronie-kórtól. Néhány betegnél azonban a pénisz zsibbadása és az erekciós funkció elvesztése tapasztalható.

A második eljárás, amelyet plikációnak nevezünk, magában foglalja a tunica albuginea darabjának eltávolítását vagy szorítását a pénisznek a plakkral szemben lévő oldaláról, amely kiküszöböli a hajlítóhatást. Ez a módszer kevésbé valószínű, hogy zsibbadást vagy merevedési rendellenességeket okoz, de nem tudja helyreállítani a pénisz hosszát vagy kerületét.

A harmadik műtéti lehetőség az olyan eszköz implantálása, amely növeli a pénisz merevségét. Bizonyos esetekben önmagában az implantátum megfelelő módon kiegyenesíti a péniszt. Ha az implantátum önmagában nem igazítja a péniszt, akkor a beültetést a másik két műtéti eljárás egyikével kombinálják.

A legtöbb műtét pozitív eredményeket hoz. Mivel azonban szövődmények léphetnek fel, és mivel a Peyronie-kór számos következménye - például a pénisz lerövidülése - általában nem korrigálható műtétekkel, a legtöbb orvos inkább csak kevés olyan férfinak szeretne műtétet végezni, amelynek görbülete elég súlyos ahhoz, hogy megakadályozzák nemi közösülés.

Remélem a kutatáson keresztül

Az egyetemek és a kormányhivatalok kutatói azon dolgoznak, hogy megértsék a Peyronie-kór okait. A Nemzeti Cukorbetegség, Emésztőrendszeri és Vese Betegségek Intézete (NIDDK) egy olyan projektet támogat, amelynek célja egy olyan általános eljárás meghatározása, amely a pénisz fibrózisát és az artériás merevséget - vagy arterioszklerózist - okozza a test egész területén. Ennek a folyamatnak a celluláris és molekuláris szintű tanulmányozásával a kutatók reménykednek egy hatékony antifibrotikus kezelés kifejlesztésében.

A klinikai vizsgálatok résztvevői aktívabb szerepet játszhatnak saját egészségük ellátásában, új kutatási kezelésekhez férhetnek hozzá, még mielőtt azok széles körben elérhetők lennének, és másoknak segíthetnek azáltal, hogy hozzájárulnak az orvosi kutatásokhoz. A jelenlegi tanulmányokkal kapcsolatos információkat a www.ClinicalTrials.gov webhelyen találja.

További információért

Amerikai Urológiai Egyesület
1000 Corporate Boulevard
Linthicum, MD 21090
Telefon: 1-866-RING-AUA
1-866-RING-AUA (1-866-746-4282
1-866-746-4282) vagy 410-689-3700
410-689-3700
Fax: 410-689-3800
Email:
Internet: www.UrologyHealth.org

Ritka Betegségek Országos Szervezete
55 Kenosia Avenue
PO Box 1968
Danbury, CT 06813-1968
Telefonszám: 1-800-999-6673 1-800-999-6673 vagy 203-744-0100
203-744-0100
Fax: 203-798-2291
Email:
Internet: www.rarediseases.org

Köszönetnyilvánítás

A Clearinghouse kiadványait gondosan felülvizsgálják mind a NIDDK tudósai, mind a külső szakértők. Ezt a kiadványt áttekintette MD Arnold Melman, a Montefiore Medical Center, Bronx, New York és Tom Lue, MD, a kaliforniai San Francisco-i Egyetem.