Kézfogás (kéz remegés): típusok, tünetek és okok

• Kézfogás (kéz remegés) téma útmutató
• Orvos megjegyzései a tünetekről és a jelekről Remegő kéz kezet remegő tünetek

Mik a kézfogás?

A kéz remegése a kéz abnormális, ismétlődő remegő mozgása. A kézfogásnak számos oka van, és örökölhető, betegségekkel (például pajzsmirigybetegség) kapcsolatos, vagy láz, hipotermia, gyógyszerek vagy félelem okozhatja.

Mik a kézfogás tünetei és jelei és típusai?

Két fő kategóriát lehet felismerni:

• normál (fiziológiának is nevezik)
• kóros (vagy kóros)

A normális vagy élettani remegés finom, szinte észrevehetetlen remegés, amelyet szabad szemmel nehéz megfigyelni és nem zavarja a tevékenységeket. Az ujjakban látható, amikor a karok kinyújtottak. A zsugorodás gyakorisága 8–13 ciklus / perc. Ennek a remegésnek az oka nem ismert, de úgy vélik, hogy semmilyen betegséghez nem kapcsolódik.

A rendellenes vagy kóros remegés nyilvánvalóbb és szabad szemmel láthatóbb. Mint ilyen, zavarja a mindennapi tevékenységeket. A zsugorodás gyakorisága 4-7 ciklus / perc. Sok esetben ez a remegés meghatározott egészségügyi állapotokkal jár.

Leggyakrabban a rendellenes remegést a végtagok distális részein (kéz, ujjak) figyelik meg; a remegés azonban befolyásolhatja a test minden részét (például a fejet, a nyelvet, az énekzsinórokat vagy a törzset).

A remegés klinikai megoszlása ​​az ehhez kapcsolódó orvosi állapottól és néhány egyedi tényezőtől függően eltérő lehet. Ugyanakkor egy adott személyben a remegés minősége és eloszlása ​​nagyon állandó.

Ezeket a rendellenes remegéseket a következő kategóriákba lehet besorolni:

Nyugalmi remegést (más néven Parkinson-féle tremort) figyelnek meg egy nem aktív testrészben, amely teljes mértékben támogatja a gravitációt. Durva, ritmikus remegés, gyakran a kezekben és az alkarokban lokalizálódik, de ritkábban fordul elő a test más részein, és akkor figyelhető meg, amikor a végtag nyugalmi helyzetben van. A szándékos mozgás csökkentheti a remegés intenzitását. A remegés azonban eltűnik, amikor a végtagok szélsőségesen pihennek, mint ez a helyzet, amikor a beteg alszik.

Ez a jelenség közös a legtöbb remegés esetén. A kezekben a remegés az ujjak sajátos "pirulájának gördülését" eredményezi, ami nyilvánvalóbb a hüvelykujj és az mutatóujj között. A test más részeit is érintheti. Például a szemhéjak hajlamosak leszek, és az állkapocs és az ajkak pisloghatnak. Ha a lábak sérültek, járási (járási) problémákat okozhat. Ezt a remegést gyakran a Parkinson-szindróma megnyilvánulásaként tekintik.

A testtartást vagy akciórázást figyeljük meg, amikor az izmok önként összehúzódnak. Ez a remegés megmutatkozik bármilyen kísérlettel, amellyel a végtagokat vagy a törzset egy adott helyzetben lehet tartani, például a karok kinyújtása érdekében. Az ilyen típusú remegés még rosszabbá válik, ha a végtagot aktívan mozgatják, például amikor egy csészéből inni próbálnak. Viszont nincs remegés, amikor a végtag teljesen ellazult. Ezt a remegést gyakran az alapvető remegés megnyilvánulásaként tekintik.

A szándékos (ataxiás) remegés nagyon letiltó típusú remegés lehet. Bizonyos jellemzői vannak a remegésnek abban az értelemben, hogy mozgást vált ki; fő jellemzője azonban, hogy egy művelet végén fordul elő, amikor finom, pontos beállításra van szükség. Például, amikor egy embert arra kérnek, hogy érintse meg az orrcsúcsot, a fellépés korai része nem váltja ki a remegést, hanem amint az ujj az orr közelében van, és az orr hegyén nullának kell lennie, szabálytalan, ritmikus remegés észlelhető, percenként 2–4 rezgésekkel. A fellépéstől és a pihenő remegéstől eltérően az oszcillációk különböző síkokban vannak, és a feladat elvégzése után is fennmaradhatnak. Az ilyen típusú remegést leginkább a kisagyhoz vagy annak neurológiai kapcsolataihoz kapcsolódó körülmények között lehet megfigyelni.

A dörzsölődést intenzív, erőszakos mozgás jellemzi. Az ilyen típusú remegés esetén a páciens karjának enyhe mozgatása vagy statikus testtartás megkísérelése fenntartani, például a karok kinyújtva tartása, intenzív ritmikus „szárnyal ütköző” mozgást eredményez. Ez hozzákapcsolódik a kisagyi kapcsolatok néhány megszakadásához is.

Az ilyen típusú remegést leggyakrabban, többek között a szklerózis multiplexben szenvedő személyeknél észleljük.

Általában egy adott remegési típus domináns, és néha az egyetlen remegés egy meghatározott klinikai állapotban, például a Parkinson-kór pihenő remegése vagy az esszenciális remegés esetén poszturális remegés. Számos egyedi variáció létezik, és nem szokatlan, hogy egy meghatározott klinikai állapotú, például Parkinson-kórban szenvedő betegnél a betegségre jellemző pihenő tremor mellett valamilyen fokú poszturális tremor van.

Milyen tünetek és jelek kapcsolódnak a kézfogáshoz?

A kéz remegésével kapcsolatos tünetek a következők:

• elkobzás
• Izomgörcsök
• Gyengeség

Mi okozza a kéz remegését?

A remegés okai nagyon változatosak. Annak ellenére, hogy a lehetséges okok listája nagyon széles, néhány feltétel dominál. A legfontosabbat itt tárgyaljuk. Az alábbiak olyan klinikai állapotok, amelyek kézfogást és más típusú remegést okozhatnak.

Családi és nélkülözhetetlen remegés

A családi és nélkülözhetetlen remegés a fellépő remegés leggyakoribb feltételei. Családi vagy örökletes formában ugyanazon család több tagja érintett. Ez genetikailag heterogén állapot, és egynél több gén is érintett lehet.

A nem-családi formát esszenciális remegésnek nevezik, mivel nem kapcsolódik semmilyen más neurológiai állapothoz. A "jóindulatú esszenciális remegés" kifejezést erre a remegésre használják; ez azonban félrevezető, mivel a remegés nagyon súlyos és fogyatékos lehet. Az esszenciális és a családi örökletes formák a klinikai megjelenésben hasonlóak.

Egyes érintett személyekben a remegés még csecsemőkorban kezdődik, azonban gyakrabban az élet második és harmadik évtizedében jelentkeznek, és leginkább akkor fordulnak elő, amikor egy személy 60 éves korában van.

Mindkét nemben hasonló gyakorisággal látszik.

A remegés első jeleit a karokban, általában mindkettőben észlelik. A betegség krónikus és sok esetben progresszív; az idő múlásával más régiók is érintettek, beleértve a fejet, a nyakot, az állát és a száját. A karok remegése számos tevékenységet zavar, mint például az étkezés és az ivás.

Egyéb klinikai tünetek lehetnek remegő hang, folyamatos fejmozgás függőleges "igen, igen" vagy vízszintes "nem, nem" mintázattal.

A lábakat ritkán érinti.

A remegés elég súlyos lehet, hogy funkcionális fogyatékossághoz vezetjen.

A remegés fokozódik a szorongással és stimuláló szerekkel együtt, és az alkohol lenyelésekor csökkenhet.

Nincs olyan diagnosztikai teszt, amely megerősítené az állapotot. A diagnózis klinikai eredményeken alapszik. Bizonyos tesztek azonban jelezhetők más feltételek kizárására.

Parkinson (pihenő) remegés

Az ilyen típusú remegés elsősorban a Parkinsonis-szindrómában fordul elő

Ezen állapotok közül a legismertebb a Parkinson-kór, az agy degeneratív progresszív rendellenessége, amely túlnyomórészt az agy mély szerkezetét érinti, az úgynevezett substantia nigra-t, amely a bazális ganglionokban található. A betegség oka ismeretlen, a legerősebb kapcsolódó kockázati tényező az életkor. Egyes egyéneknél a genetikai tényezők fontosak lehetnek.

Parkinson-kórban a remegés a leggyakoribb kezdeti tünet. Ezt követi:

járási zavarok, melyeket egy változó járás és lehajolt testtartás jellemez;
az izmok merevsége;
a motoros tevékenységek általános lassúsága;
izom fájdalom; és
ügyesség hiánya.

Ezen túlmenően a betegek arckifejezésvesztéssel és a beszéd lassulásával szavak ismétlődésével járnak. A tünetek lassan előrehaladnak, és a betegség előrehaladtával a remegés jelentősebb.

Egyéb feltételek Parkinsoni remegés esetén

Számos olyan körülmény, amelyben a parkinsoni remegés fontos jellemző lehet:

Degeneratív rendellenességek

• Parkinson-kór (idiopátiás forma, ok ismeretlen)
• Progresszív szupranukleáris bénulás
• Hungtington-kór
• Lewy test demencia
• Spinocerebellaris degeneráció
• Fertőzéssel kapcsolatos
• AIDS
• neuroszi
• Vaszkuláris parkinsonizmus
• Kicsi ischaemiás infarktus az agyban (lacunar állapot)

Kábítószer / toxin indukálta

• Neuroleptikus szerek
• rezerpin (Harmonil)
• Szén-monoxid mérgezés
• Mangán mérgezés

Egyéb rendellenességek

• hydrocephalus
• Agydaganatok
• Subdurális hematómák
• Poszt-traumatikus