Akut veseelégtelenség kezelése, okai és tünetei

Akut veseelégtelenség tények

A vesék egy pár kicsi (körülbelül az ököl méretű) bab alakú szervek, amelyek a gerinc mindkét oldalán fekszenek, közvetlenül a legalacsonyabb bordák alatt. Szűrik a vérből a melléktermékeket és a toxinokat, és megőrzik a testnedvek és az elektrolitok egyensúlyát.

• A vesék ezeket a vegyületeket vízzel választják el, hogy vizelettel jussanak.
• Emellett kiküszöbölik a test felesleges vizét, miközben reabszorbeálják a hasznos vegyszereket, és lehetővé teszik a hulladéknak, hogy vizeletként szabadon áthaladjon a hólyagba.
• Ezek lehetővé teszik az emberek számára, hogy különféle ételeket, gyógyszereket, vitaminokat és étrend-kiegészítőket, adalékanyagokat és felesleges folyadékokat fogyasszon, attól tartva, hogy a mérgező melléktermékek káros szintre növekednek.
• A vesék szabályozzák a vérben lévő különféle anyagok és a test vízének mennyiségét.

A vér a vesén keresztül kering a szűréshez.

• A szűrés első lépéseként a vér átjut a glomerulusokon, összetett szerkezetekből, amelyek apró erekből állnak össze. A vérben levő anyagokat szelektíven szűrjük át az apró erek külső burkolatain keresztül, és vízzel ürítjük ki vizelettel, vagy csőszerű szerkezetekbe (tubulusokba) adszorbeáljuk a további szűréshez.
• A tubulusok addig folytatják a vér szűrését, amíg az összes megfelelő anyag felszívódik a vérbe, és az összes hulladék kiürül.
• Amint a vizelet elhagyja a vesét, hosszú, vékony csővezetékű húgyvezetékeken halad át a húgyhólyagba és a húgycsőből a vizelés során.
• A vesék emellett segítenek a vérnyomás szabályozásában és olyan hormonok szekréciójában, amelyek hozzájárulnak a vörösvértestek termeléséhez.

Veseelégtelenség akkor fordul elő, amikor a vesék részben vagy egészben elveszítik a víz és hulladék szűrésének képességét.

• A vesék által a testből általában eltávolított mérgező anyagok felhalmozódása veszélyes egészségügyi problémákat okozhat.
• Akut veseelégtelenség (veseelégtelenségnek is nevezik) gyorsan bekövetkezhet.
• Az enyhe vesefunkciót gyakran veseelégtelenségnek nevezik.

Akut veseelégtelenség néhány embernél fordul elő, akik bármilyen okból kórházba kerülnek. Még gyakrabban fordul elő azoknál, akik intenzív kezelésben részesülnek.

Krónikus veseelégtelenség akkor fordul elő, ha egy betegség lassan elpusztítja a veséket. A pusztítás évekig zajlik, rendszerint tünetek nélkül, a veseelégtelenség késői stádiumáig. A progresszió olyan fokozatos lehet, hogy a tünetek csak akkor fordulhatnak elő, amíg a vesefunkció kevesebb, mint a normál tizede.

Mi okozza az akut veseelégtelenséget?

Az akut veseelégtelenség okai (más néven akut vesekárosodás) az alábbi kategóriák egyikébe tartoznak:

• Prerenal: Problémák, amelyek befolyásolják a vér áramlását, mielőtt a vese eléri
• Postrenal: A vizeletnek a veséből történő kikerülését befolyásoló problémák
• Vese: Magával a vesével kapcsolatos problémák, amelyek megakadályozzák a vér megfelelő kiszűrését vagy a vizelettermelést

Akut veseelégtelenség prerenális okai

A prerenalis elégtelenség az akut veseelégtelenség leggyakoribb típusa (az összes eset 60–70% -a). A vesék nem kapnak elegendő vért a szűréshez. Prerenalis elégtelenséget a következő feltételek okozhatnak:

• Dehidráció: hányástól, hasmenéstől, víztablettáktól vagy vérvesztéstől
• A vese véráramlásának megszakadása különféle okok miatt:
  • A vérnyomás drasztikus csökkenése műtét után, vérvesztéssel, súlyos sérüléssel vagy égési sérülésekkel vagy a véráramban fellépő fertőzéssel (szepszis), ami az erek nem megfelelő ellazulásához vezet
  • A vért a vesékbe szállító erek elzáródása vagy szűkítése
  • Szív elégtelenség vagy alacsony véráramlást okozó szívroham
  • Májkárosodás, amely olyan hormonváltozásokat okoz, amelyek befolyásolják a vér áramlását és a vese nyomását

Prerenalis elégtelenséggel a folyamat kezdetén nincs tényleges károsodás a vesében. Megfelelő kezelés esetén a rendellenesség általában megfordulhat. A vesék vérátáramlásának bármilyen okból történő hosszantartó csökkenése azonban a vesesejtek tartós károsodását okozhatja.

Akut veseelégtelenség utáni vese okai

A posztrenális elégtelenséget időnként obstruktív veseelégtelenségnek nevezik, mivel gyakran annak oka a vesék által termelt vizelet eltávolítását akadályozó tényezők. Ez az akut veseelégtelenség legritkább oka (az összes eset 5–10% -a). Ez a probléma megfordítható, kivéve, ha az obstrukció elég hosszú ahhoz, hogy a vesesejtek károsodását okozzák.

Az egyik vagy mindkét húgyvezető elzáródását a következők okozhatják:

• Vesekő, általában csak az egyik oldalon
• Húgyúti szervek daganata, vese rák vagy daganat vagy a húgyúti közelében lévő struktúrák, amelyek akadályozhatják a vizelet kiáramlását
• Gyógyszerek

A hólyag szintjén az obstrukciót a következők okozhatják:

• Hólyag kő
• Megnagyobbodott prosztata (a leggyakoribb ok a férfiakban)
• Vérrög
• Húgyhólyagrák
• A hólyag idegrendszeri rendellenességei, amelyek hátrányosan érintik a húgyhólyag összehúzódási képességét

A kezelés az obstrukció enyhítését foglalja magában. Miután az elzáródást eltávolították, a vesék általában 1-2 hét alatt helyreállnak, ha nincs vesefertőzés vagy egyéb probléma.

Akut veseelégtelenség veseműködés

A primer vesekárosodás a veseelégtelenség legbonyolultabb oka (az esetek 25–40% -át teszi ki). Az akut veseelégtelenség veseműködési okai között szerepelnek a vese szűrési funkcióját befolyásoló okok, a vese vérellátását befolyásoló okok, valamint a só- és vízfeldolgozást végző veseszövet befolyásolása.

Példák a veseproblémákra, amelyek veseelégtelenséget okozhatnak:

• Erek betegségei
• Vérrög a vese erekben
• Sérülés a vese szövetében és a sejtekben
• glomerulonephritis
• Akut intersticiális nephritis
• Akut tubuláris nekrózis
• Policisztás vesebetegség (PKD)

Glomerulonephritis: A glomerulus, a vese kezdeti szűrőrendszere számos betegség, beleértve a fertőzéseket is károsíthatja. Az ebből eredő gyulladás rontja a vese működését.

• Gyakori példa a STREP torok komplikációja. A streptococcus bakteriális fertőzések károsíthatják a glomerulusokat.
• A glomeruláris rendellenesség tünetei között szerepelhet sötét színű vizelet (például kóla vagy tea) és hátfájás.
• Egyéb tünetek lehetnek a szokásosnál kevesebb vizelettermelés, a vér a vizeletben, a magas vérnyomás és a test duzzanata (a víz visszatartása).
• A kezelés általában gyógyszereket foglal magában, és ha a vesefunkció jelentősen romlik, dialízisre lehet szükség az életveszélyes hulladékok eltávolításához, amelyek nem választhatók ki.

Akut intersticiális nephritis: Ez a veseműködés hirtelen csökkenése, amelyet az intersticiális veseszövet gyulladása okoz, amely elsősorban a sók és a víz egyensúlyát kezeli, nem pedig a hulladékok szűrését.

• A leggyakoribb gyógyszerek, például antibiotikumok, gyulladáscsökkentő gyógyszerek (például aszpirin, ibuprofen) és víztabletták (diuretikumok).
• Egyéb okok lehetnek a fertőzések és az immunrendszerrel összefüggő betegségek, például a lupus, a leukémia, a limfóma és a szarkoidózis.
• Általában visszafordítható, ha a vesékárosodás nem súlyos.
• A kezelés a bántalmazó gyógyszerek felfüggesztéséből, a fertőzés kezeléséből és a nagyon rossz veseműködésű dialízisből áll.

Akut tubuláris nekrózis: A vese tubulusok sérültek és nem működnek rendesen. A tubuláris nekrózis általában az akut veseelégtelenség egyéb okainak következménye. A tubulusok finom szerkezetek, amelyek a vesék szűrési funkciójának nagy részét kezelik. Nekrózis esetén a tubulusokat alkotó sejtek működésképtelenné válnak és "meghalnak".

• Ez az állapot az elsődleges akut veseelégtelenség eseteinek 90% -áért felelős.
• Az okok közé tartozik a sokk (csökkent veseellátás a vesékben), a gyógyszerek (különösen az antibiotikumok) és a kemoterápiás szerek, a toxinok és a méregok, valamint a bizonyos típusú röntgenfelvételekben alkalmazott festékek.
• Egyesek sokkal kevesebb vizeletet termelnek, mint általában. Az akut tubuláris nekrózis további tünetei közé tartozik a fáradtság, duzzanat, letargia, émelygés, hányás, hasi fájdalom, vesefájdalom, étvágytalanság és kiütés. Időnként nincs tünet.
• A kezelés a károsodástól függ, és magában foglalhatja a problémás gyógyszerek abbahagyását, a testnedvek feltöltését és a vese véráramának javítását. Diuretikum adható a vizelettermelés fokozására, ha a test teljes vízszintje túl magas. A vér kémiai egyensúlyhiányának orvoslására gyógyszereket lehet beadni.
• Ha a páciens veséi nem állnak helyre, és ezek a kezelések nem helyettesítik kellő mértékben az elveszett vesefunkciót, akkor a betegnek rendszeres dialízisre lesz szüksége, vagy jelölhetheti veseátültetést.

Policisztás vesebetegség (PKD): Ez egy genetikai rendellenesség, amelyet számos ciszta növekedése jellemez a vesében. A PKD kibővítheti a veséket, és helyettesítheti a normál szerkezet nagy részét, csökkent veseműködést eredményezve, és veseelégtelenséghez vezethet.

• Amikor a PKD veseelégtelenséget okoz, ami általában sok év után fordul elő, a beteg dialízist vagy veseátültetést igényel.
• Azoknak a személyeknek a fele, akiknél a PKD leggyakoribb típusa veseelégtelenségig alakul, más néven végstádiumú vesebetegség (ESRD).

Akut veseelégtelenség tünetei

A következő tünetek jelentkezhetnek akut veseelégtelenség esetén. Néhány embernek nincs tünete, legalább a korai szakaszban. A tünetek nagyon finomak lehetnek.

• Csökkent vizelettermelés
• Test duzzanat
• Koncentrációs problémák
• Zavar
• Fáradtság
• Letargia
• Hányinger, hányás
• Hasmenés
• Hasi fájdalom
• Fémes íz a szájban

Nagyon súlyos akut veseelégtelenség esetén rohamok és kóma fordulhatnak elő.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Számos tünet és tünet utalhat az akut veseelégtelenség szövődményeire. Hívja az orvost, ha a következő tünetek bármelyike ​​jelentkezik:

• Az energiaszint vagy az erő változása, vagy a normál tevékenységek elvégzésének súlyos csökkenése
• Emelkedett vérnyomás
• Fokozott vízvisszatartás (puffadtság vagy duzzanat) a lábakban, a szem körül vagy a test más részein
• Légzési elégtelenség vagy változás a normál légzési szokásoktól
• Hányinger vagy hányás
• Vizeletcsökkenés vagy hiány
• szédülés
• Könnyű sérülés
• Viszkető

Keresse fel orvosát a krónikus állapotok, például cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint monitorozására és kezelésére.

Az akut vesebetegség súlyos komplikációjának alábbi jelei és tünetei megkövetelik a kórház sürgősségi osztályának látogatását:

• A tudatosság változása (extrém álmosság vagy ébredési nehézség)
• Ájulás
• Mellkasi fájdalom
• Nehéz légzés
• Rendkívül magas vérnyomás (magas vérnyomás), több mint 180/100
• Súlyos hányinger és hányás
• Súlyos vérzés (bármilyen forrásból)
• Súlyos gyengeség
• Vizeletképtelenség

Akut veseelégtelenség diagnosztizálása

Sok akut veseelégtelenségben szenvedő ember nem észlel tüneteket. Még a tünetek ellenére is nem specifikusak, vagyis sokféle állapot okozhatja őket. A fizikai vizsgálat jellemzően kevés, ha van ilyen, rendellenes megállapítást fedez fel.

A veseelégtelenséget gyakran vér- vagy vizeletvizsgálatokkal derítik fel. Ezeket a teszteket azért lehet elrendelni, mert a beteg más okból van kórházban, mert nem érzik magukat jól, és nem tudják megmondani, miért, vagy egy rutin egészségügyi szűrés részeként.

• A karbamid (vér karbamid nitrogén) és a kreatinin szint magas a veseelégtelenségben. Ezt azotémianak nevezzük.
• A nem megfelelő szűrés miatt a vér elektrolitszintje kórosan magas vagy alacsony lehet.
• Ha a veseelégtelenség időtartama és súlyossága súlyos, a vörösvértestek száma alacsony lehet. Ezt nevezik vérszegénységnek.

Az órák során keletkező vizeletmennyiség mennyisége és minősége, vagy a kiválasztott hulladék mennyisége szintén mérhető. A veseszövet sérülése esetén a fehérje és a kívánt anyagok nem megfelelő módon ürülnek a vizeletbe. Bizonyos esetekben a húgyhólyagban a vizelés után visszamaradt vizeletmennyiséget egy húgyhólyag-szkennernek nevezett ultrahang készülékkel kell mérni.

• A húgyhólyagban a vizelés után visszatartott vizelet utáni veseelégtelenségre utal, általában a prosztata megnövekedése miatt a férfiaknál. Ehhez szükség lehet egy katéter elhelyezésére.
• A vizelet sötét lehet, ami azt jelzi, hogy a kreatinin és más anyagok koncentrálódnak.
• A vizeletet mikroszkóp alatt megvizsgálják a specifikus veseprobléma jeleinek feltárása céljából. Ezen tünetek egyike a vér, genny és szilárd anyagok, úgynevezett öntések.
• A vizelet elektrolitszintje segíthet meghatározni a veseelégtelenség pontos okát.

Ha a diagnózis laboratóriumi vizsgálatok után nem biztos, a vese és a hólyag ultrahangjával elvégezhető a veseelégtelenség konkrét okainak jeleinek feltárása.

Bizonyos esetekben vesékből szövetmintákat vesznek (biopszia) a veseelégtelenség okának megállapítására.

Akut veseelégtelenség kezelése

Az akut veseelégtelenség kezelése részben a kudarc okától és mértékétől függ. A beteget vese-szakorvoshoz (nefrológushoz) kell ápolni. Az első cél a veseelégtelenség pontos okának meghatározása, mivel ez részben a kezelés diktálja. Másodszor, a felhalmozódó hulladékok és a víz hatása a testre befolyásolja a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos döntéseket és a dialízis szükségességét.

Akut veseelégtelenség: önellátás otthon

Az akut veseelégtelenség önkezelése nem javasolt. A veseelégtelenség nagyon súlyos állapot lehet, amely orvosi ellátást igényel.

• Lehetséges, hogy otthon is részben vagy egészben megkapja a kezelést. A kezelést bizonyos esetekben otthoni egészségügyi ápoló végezheti orvos felügyelete alatt.
• Azokban az esetekben, amikor a vesefunkció nem teljes helyreáll, dialízist alkalmaznak, amelynek során a vért tisztítják a hulladékoktól és a fölösleges vizetől. A dialízist, ha az akut veseelégtelenséghez szükséges, kórházban vagy dialízisközpontban kell elvégezni. Az otthoni dialízis megfelelő lehet olyan esetekben, amikor a veseelégtelenség állandó, és dialízisre határozatlan időre van szükség.
• Vesebetegségben szenvedő betegeknek általában vese diétát (vese étrend) kell betartaniuk, amely gyakran alacsony fehérje- és káliumtartalommal rendelkezik.

Akut veseelégtelenség orvosi kezelés

A kezelés a veseelégtelenség okának megszüntetésére összpontosít.

Felülvizsgálják azokat a gyógyszereket és egyéb termékeket, amelyeket a beteg fogyaszt. Azokat, amelyek károsíthatják a veséket, eltávolítják vagy csökkentik az adagot.

Egyéb kezeléseket kínálnak, a következő célokkal:

• Helyes kiszáradás: Intravénás folyadékok, szükség esetén elektrolitpótlással
• Folyadék korlátozás: Azon veseelégtelenség típusok esetén, amelyekben a vese nem képes a felesleges folyadékot eliminálni
• Növelje a vese véráramát: Általában a szívműködés javításával vagy a vérnyomás emelkedésével jár
• Helyes kémiai (elektrolit) rendellenességek: Más testrendszerek megfelelő működését tartja fenn

Ha a beteg veséi nem reagálnak a kezelésre, és a vese megfelelő működése nem áll vissza, dialízist kell végezni. A dialízist az ereknek a bőrön keresztül történő elérésével (hemodialízis), vagy a hasi üreggel a hasüreget körülvevő bélésen keresztül lehet elérni (peritoneális dialízis).

• Hemodialízissel a beteget egy géphez egy cső köti össze, amely egy nagy artéria és a véna között műtétileg létrehozott vezetékből vezet. A vért a dialízisgépen (mesterséges vese) keringtetik, amely eltávolítja a méreganyagokat és a hulladékokat. A vért ezután visszatér a beteg testébe.
• A legtöbb ember heti háromszori hemodialízist igényel.

Peritoneális dialízissel a hulladékok és a felesleges víz a véráramból átjutnak a hasi üregbe (peritoneális térbe), és eltávolítják a testből a katéteren keresztülvezetve, amelyet műtéten implantálnak (a bőrön keresztül) a peritoneális üregbe.

A legtöbb akut veseelégtelenségben szenvedő ember javul, ha a veseelégtelenség okát eltávolítják vagy kezelik, és nem igényelnek dialízist. A normális vesefunkció általában helyreáll, bár egyes esetekben a maradványkárosodás csak a veseműködés részleges helyreállítását teszi lehetővé. Az ilyen betegeknek nem kell dialízist igényelniük, de gyógyszerekre lehet szükségük az elveszített vesefunkció kiegészítésére.

Akut veseelégtelenség gyógyszerei

A betegnek gyógyszereket lehet adni az akut veseelégtelenség okának kezelésére vagy a szövődmények megelőzésére.

• Antibiotikumok: fertőzések megelőzése vagy kezelése
• Vízhajtók (víztabletták): Gyorsan növeli a vizeletmennyiséget
  • Példák: Lasix (furosemid), Bumex (bumetanide)
• Egyéb gyógyszerek: Megszabadulni az extra folyadéktól és megakadályozni az elektrolit egyensúlyhiányt
  • A kayexalate (polisztirol-szulfonát) a kálium felhalmozódásának csökkentésére szolgál
  • A nátrium-hidrogén-karbonátot a sav felhalmozódásának csökkentésére használják

Akut veseelégtelenség nyomon követése

Az orvos a veseelégtelenség oka és a betegség súlyossága alapján szükség szerint utóellenőrzéseket szervez. Az alapvető állapotot / állapotokat ellenőrizni kell, és megfelelő laboratóriumi teszteket kell végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy a veseelégtelenség megoldódott-e. Bizonyos helyzetekben megelőző intézkedésekre lehet szükség a probléma újbóli előfordulásának megelőzése érdekében.

Akut veseelégtelenség megelőzése

Az orvos évente elvégzendő fizikai vizsgálata vérvizsgálatot és vizeldevizsgálatot tartalmaz a vese- és húgyúti állapot monitorozására.

Igyál elegendő mennyiségű folyadékot a vese megfelelő működésének biztosításához.

Kerülje olyan anyagok vagy gyógyszerek szedését, amelyek mérgezhetik vagy károsíthatják a vese szöveteit. Kérdezze meg orvosát az elkerülhető anyagokról.

A krónikus vesebetegség kockázatának kitett személyeknek gyakrabban kell ellenőrizniük a vesefunkciót és más olyan problémákat, amelyek csökkenő vesefunkcióval járnak. Vizeletürítési nehézségek vagy vér a vizeletben a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni.

Akut veseelégtelenség prognózisa

Az akut veseelégtelenségből való gyógyulás attól függ, hogy mi okozta a betegséget. Ha az ok nem a veseszövet károsodásából származik, akkor az előrejelzés jó, és a beteg valószínűleg teljes gyógyulást fog elérni. A veseműködés részleges helyreállása akkor fordulhat elő, amikor a sérülés nem oldódik meg teljesen. Általában véve minél rosszabb a beteg a veseelégtelenség kialakulásakor, annál rosszabb a végeredmény. Az akut veseelégtelenség súlyos esetei halált okozhatnak.

Hosszú távú nyomon követéskor (1-10 év) az akut veseelégtelenség túlélőinek körülbelül 12, 5% -a igényel dialízist, 19% -uk 31% -uk krónikus vesebetegségben szenved.

Az akut veseelégtelenség kórházi halálozási (halálozási) aránya 40-50%.

A dialízist igénylő, akut veseelégtelenségben szenvedő, intenzív kezelésben részesülő betegek halálozási aránya 70–80%.

Támogató csoportok és tanácsadás

A vesebetegek amerikai szövetsége

Amerikai Vese Alap

Nemzeti Vese Alapítvány