Felnőttkori akut mieloid leukémia (aml) túlélési aránya, stádiumai, kezelése és okai

Főbb pontok

• A felnőttkori akut mieloid leukémia (AML) egy olyan rák olyan fajtája, amelyben a csontvelő rendellenes mieloblasztokat (egyfajta fehérvérsejt), vörösvértesteket vagy vérlemezkéket eredményez.
• A leukémia hatással lehet a vörösvértestekre, a fehérvérsejtekre és a vérlemezkékre.
• Az AML különböző altípusai vannak.
• A dohányzás, a korábbi kemoterápiás kezelés és a sugárterhelés befolyásolhatja a felnőttkori AML kockázatát.
• A felnőttkori AML tünetei közé tartozik a láz, fáradtság, könnyű véraláfutás vagy vérzés.
• A vért és a csontvelőt vizsgáló teszteket használják felnőttkori AML kimutatására (felkutatására) és diagnosztizálására.
• Bizonyos tényezők befolyásolják a prognózist (a gyógyulás esélyét) és a kezelési lehetőségeket.

A felnőttkori akut mieloid leukémia (AML) egy olyan rák olyan fajtája, amelyben a csontvelő rendellenes mieloblasztokat (egy fehérvérsejt típus), vörösvértesteket vagy vérlemezkékből készít.

A felnőttkori akut mieloid leukémia (AML) a vér és a csontvelő rákja. Az ilyen típusú rák általában gyorsan súlyosbodik, ha nem kezelik. A felnőtteknél ez az akut leukémia leggyakoribb típusa. Az AML-t akut myelogén leukémiának, akut mieloblastikus leukémiának, akut granulocitikus leukémiának és akut nem limfocitikus leukémiának is nevezik.

A leukémia hatással lehet a vörösvértestekre, a fehérvérsejtekre és a vérlemezkékre.

Általában a csontvelő véres őssejteket (éretlen sejteket) készít, amelyek idővel érett vérsejtekké válnak. A vér őssejt válhat mieloid őssejtré vagy limfoid őssejtré. A limfoid őssejt fehérvérsejtté válik.

A mieloid őssejt az érett vérsejtek három típusának egyikévé válik:

• Vörös vérsejtek, amelyek oxigént és más anyagokat szállítanak a test minden szövetébe.
• Fehérvérsejtek, amelyek küzdenek a fertőzésekkel és a betegségekkel szemben.
• Vérlemezkék, amelyek vérrögöket képeznek a vérzés megállításához.

Az AML-ben a mieloid őssejtek általában éretlen fehérvérsejtekké válnak, az úgynevezett mieloblasztoknak (vagy mieloid blastoknak). Az AML-ben lévő mieloblasztok kórosak és nem válnak egészséges fehérvérsejtekké. Az AML-ben néha túl sok őssejt kóros vörösvértestté vagy vérlemezkévé válik. Ezeket a kóros fehérvérsejteket, vörösvérsejteket vagy vérlemezkéket leukémiás sejteknek vagy blastoknak is nevezik. A leukémiás sejtek felhalmozódhatnak a csontvelőben és a vérben, így kevesebb hely van az egészséges fehérvérsejtek, a vörösvértestek és a vérlemezkék számára. Amikor ez megtörténik, fertőzés, vérszegénység vagy könnyű vérzés léphet fel. A leukémiás sejtek a véren kívül is elterjedhetnek a test más részeire, ideértve a központi idegrendszert (agy és gerincvelő), a bőrt és az ínyeket.

Ez az összefoglaló a felnőttkori AML-ről szól.

Az AML különböző altípusai vannak.

A legtöbb AML altípus azon alapul, hogy érett (fejlett) rákos sejtek vannak a diagnózis időpontjában, és mennyire különböznek a normál sejtektől.

Az akut promyelocytás leukémia (APL) az AML altípusa, amely akkor fordul elő, ha két gén részei összetapadnak. Az APL általában középkorú felnőtteknél fordul elő. Az APL tünetei tartalmazhatnak mind vérzést, mind vérrögképződést.

A dohányzás, a korábbi kemoterápiás kezelés és a sugárterhelés befolyásolhatja a felnőttkori AML kockázatát.

Bármit, ami növeli a betegség kockázatát, kockázati tényezőnek hívják. A kockázati tényező nem azt jelenti, hogy rákot fog kapni; a kockázati tényezők hiánya nem azt jelenti, hogy nem fog rákot kapni. Beszéljen orvosával, ha úgy gondolja, hogy veszélyeztetett lehet. Az AML lehetséges kockázati tényezői a következők:

• Férfi lenni.
• Dohányzás, különösen a 60. életév után.
• A múltban kemoterápiával vagy sugárterápiával kezelték.
• A múltban gyermekkori akut limfoblastikus leukémiát (ALL) kezeltek.
• Atombomba sugárzásának vagy a kémiai benzolnak való kitéve.
• Kórtörténetében olyan vér rendellenesség van, mint például mielodiszplasztikus szindróma.

A felnőttkori AML tünetei között szerepel a láz, fáradtság, könnyű zúzódás vagy vérzés.

Az AML korai jelei és tünetei hasonlóak lehetnek az influenza vagy más gyakori betegségek által okozott tünetekhez. Kérdezze meg orvosát, ha az alábbiak valamelyike ​​fennáll:

• Láz.
• Légszomj.
• Könnyű véraláfutás vagy vérzés.
• Petechiae (lapos, pontosan megjelenő foltok a bőr alatt vérzés által).
• Gyengeség vagy fáradtság.
• Fogyás vagy étvágytalanság.

A vért és a csontvelőt vizsgáló teszteket használják felnőttkori AML kimutatására (megtalálására) és diagnosztizálására.

A következő tesztek és eljárások alkalmazhatók:

• Fizikai vizsga és történelem : A test vizsgálata az általános egészségügyi jelek ellenőrzésére, ideértve a betegség jeleinek, például csomók vagy bármilyen más, szokatlannak tűnő vizsgálatát. A kórtörténetben figyelembe veszik a beteg egészségügyi szokásait, korábbi betegségeit és kezeléseit is.
• Teljes vérkép (CBC) : Egy eljárás, amelynek során vért vesznek, és ellenőrzik a következőket: Vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék száma. A vörösvértestekben a hemoglobin (az oxigént hordozó protein) mennyisége. A minta vörösvértestekből álló része.
• Perifériás vérkenet : Olyan eljárás, amelynek során ellenőrzik a vérmintát a robbantó sejtekre, a fehérvérsejtek számára és fajtájára, a vérlemezkék számára és a vérsejtek alakjának változására.
• Csontvelő aspiráció és biopszia : A csontvelő, a vér és egy kis darab csont eltávolítása egy üreges tű behelyezésével a csípő- vagy mellcsontba. A patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a csontvelőt, a vért és a csontot, hogy megvizsgálja a rák jeleit.
• Citogenetikai elemzés : Laboratóriumi vizsgálat, amelyben a vér- vagy csontvelőmintában lévő sejteket mikroszkóp alatt megfigyelik, hogy megvizsgálják a kromoszómák bizonyos változásait. Más vizsgálatokat, például fluoreszcencia in situ hibridizációt (FISH) is végezhetnek a kromoszómák bizonyos változásainak keresése céljából.
• Immunofenotipizálás : A sejtek azonosítására szolgáló eljárás, a sejt felületén található antigének vagy markerek típusa alapján. Ezt a folyamatot használják az AML altípusának diagnosztizálására, összehasonlítva a rákos sejteket az immunrendszer normál sejtjeivel. Például egy citokémiai vizsgálat megvizsgálhatja a sejteket egy szövetmintában vegyi anyagok (színezékek) felhasználásával, hogy megvizsgálja a mintában szereplő bizonyos változásokat. Egy vegyi anyag színváltozást okozhat az egyik típusú leukémiás sejtben, a másik típusú nem.
• Fordított transzkripciós polimeráz láncreakcióteszt (RT-PCR) : Laboratóriumi vizsgálat, amelyben a szövetmintában lévő sejteket vegyi anyagok felhasználásával vizsgálják, hogy megvizsgálják a gének szerkezetében vagy funkciójában bekövetkező bizonyos változásokat. Ezt a tesztet bizonyos típusú AML diagnosztizálására használják, beleértve az akut promyelocytás leukémiát (APL).

Miután diagnosztizálták a felnőttkori akut mieloid leukémiát (AML), teszteket végeznek annak megállapítására, hogy a rák terjedt-e a test más részeire.

A rák mértékét vagy terjedését általában szakaszokban írják le. Felnőttkori akut mieloid leukémia (AML) esetén az AML altípusát és azt, hogy a leukémia a vérön kívül terjedt-e, és a csontvelőt a stádium helyett alkalmazzák a kezelés megtervezésére. A következő tesztek és eljárások alkalmazhatók annak meghatározására, hogy a leukémia terjedt-e:

• Lumbális punkció: A cerebrospinalis folyadék (CSF) mintájának a gerincoszlopból történő mintájának gyűjtésére szolgáló eljárás. Ezt úgy végezzük, hogy egy tűt két gerinccsont között és a gerincvelő körüli CSF-be helyezünk, és eltávolítunk egy mintát a folyadékból. A CSF mintáját mikroszkóp alatt ellenőrizzük, hogy vannak-e jelek arra, hogy a leukémiás sejtek elterjedtek az agyban és a gerincvelőben. Ezt az eljárást LP vagy gerinccsapnak is hívják.
• CT vizsgálat (CAT vizsgálat): Olyan eljárás, amelynek során a hasról különféle szögekből készített részletes képek sorozata készül. A képeket egy röntgengéphez csatlakoztatott számítógép készíti. A festéket be lehet adni egy vénába vagy lenyelni, hogy a szervek vagy szövetek világosabbá váljanak. Ezt az eljárást komputertomográfiának, számítógépes tomográfiának vagy számítógépes axiális tomográfiának is nevezik.

Nincs szabványos átmeneti rendszer felnőttkori AML-hez.

A betegséget kezeletlennek, remissziónak vagy visszatérőnek nevezik.

Kezeletlen felnőttkori AML

Kezeletlen felnőttkori AML-ben a betegséget újonnan diagnosztizálták. Nem kezelték, kivéve olyan tünetek és tünetek enyhítését, mint a láz, vérzés vagy fájdalom, és a következők igazak:

• A teljes vérkép rendellenes.
• A csontvelő sejtjeinek legalább 20% -a blast (leukémiás sejt).
• Vannak leukémia jelei vagy tünetei.

Felnőttkori AML remisszióban

A remisszióban szenvedő felnőttkori AML-ben a betegséget kezelték, és az alábbiak igazak:

• A teljes vérkép normális.
• A csontvelő sejtjeinek kevesebb, mint 5% -a blast (leukémiás sejt).
• Az agyban és a gerincvelőben, vagy a test más részén nincsenek leukémia jelei vagy tünetei.

Ismétlődő felnőttkori AML

A visszatérő AML olyan rák, amely a kezelés után visszatért (visszatért). Az AML visszatérhet a vérben vagy a csontvelőben.

Különböző típusú kezelések léteznek a felnőttkori akut mieloid leukémiában szenvedő betegek esetében.

Különböző típusú kezelések állnak rendelkezésre felnőttkori akut mieloid leukémiában (AML) szenvedő betegek számára. Néhány kezelés standard (a jelenleg alkalmazott kezelés), néhányat klinikai vizsgálatok során tesztelnek. A kezelési klinikai vizsgálat egy kutatási tanulmány, amelynek célja a jelenlegi kezelések javítása vagy a rákos betegek új kezeléseiről történő információszerzés. Ha a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy egy új kezelés jobb, mint a szokásos kezelés, az új kezelés válhat a standard kezelés. A betegek fontolóra vehetik a klinikai vizsgálatban való részvételt. Néhány klinikai vizsgálat csak azon betegek számára nyitott, akik még nem kezdték meg a kezelést.

A felnőttkori AML kezelése általában 2 fázisból áll.

A felnőttkori AML 2 kezelési szakasza a következő:

• Remissziós indukciós terápia: Ez a kezelés első szakasza. A cél a vér és a csontvelő leukémiás sejtjeinek megölése. Ez a leukémiát remisszióba helyezi.
• Post-remissziós kezelés: Ez a kezelés második fázisa. A leukémia remissziója után kezdődik. A remisszió utáni kezelés célja az összes fennmaradó leukémiás sejt megölése, amelyek esetleg nem aktívak, de újból megújulhatnak és visszaesést okozhatnak. Ezt a fázist remisszió folytatódó terápianak is nevezik.

A standard kezelés négy típusát alkalmazzák:

kemoterápiás kezelés

A kemoterápia olyan rákkezelés, amely gyógyszereket alkalmaz a rákos sejtek növekedésének megállítására, akár a sejtek elpusztítása, akár pedig a megosztás megakadályozása révén. Amikor a kemoterápiát szájon át alkalmazzák, vagy vénába vagy izomba injektálják, a gyógyszerek bejutnak a véráramba, és a test egész területén elérhetik a rákos sejteket (szisztémás kemoterápia). Amikor a kemoterápiát közvetlenül a cerebrospinális folyadékba (intrathekalis kemoterápia), egy szervbe vagy egy testüregbe, például a hasba helyezik, a gyógyszerek elsősorban azokon a területeken rákos sejteket érintnek (regionális kemoterápia). Intrathecalis kemoterápia alkalmazható felnőttkori AML kezelésére, amely az agyban és a gerincvelőben terjedt el. A kombinált kemoterápia a kezelés egynél több rákellenes gyógyszer felhasználásával.

A kemoterápia módja függ a kezelt AML altípusától és attól, hogy a leukémiás sejtek elterjedtek-e az agyban és a gerincvelőben.

Sugárkezelés

A sugárterápia egy rákkezelés, amely nagy energiájú röntgenfelvételeket vagy más típusú sugárzást alkalmaz a rákos sejtek elpusztítására vagy növekedésük megakadályozására. A sugárterápia kétféle típusa létezik:

• A külső sugárterápia a testön kívüli gépet használ a sugárzás továbbítására a rák felé.
• A belső sugárterápia olyan radioaktív anyagot használ, amely le van zárva tűkben, magokban, huzalokban vagy katéterekben, amelyeket közvetlenül a rákba vagy annak közelében helyeznek el.

A sugárterápia módja függ a kezelendő rák típusától és attól, hogy a leukémiás sejtek elterjedtek-e az agyban és a gerincvelőben. A külső sugárterápiát felnőttkori AML kezelésére használják.

Őssejtátültetés

Az őssejtátültetés olyan módszer, amellyel kemoterápiát adnak, és helyettesítik a vérképző sejteket, amelyek rendellenesek vagy a rákkezelés révén elpusztultak. Az őssejteket (éretlen vérsejteket) eltávolítják a beteg vagy a donor véréből vagy csontvelőjéből, fagyasztják és tárolják. A kemoterápia befejezése után a tárolt őssejteket kiolvasztják és infúzió útján visszajuttatják a betegnek. Ezek az újraolvadt őssejtek a test vérsejtjeibe nőnek (és helyreállítják azokat).

Egyéb gyógyszeres kezelés

Az arzén-trioxid és az összes transz-retinsav (ATRA) rákellenes gyógyszerek, amelyek elpusztítják a leukémiás sejteket, megakadályozzák a leukémiás sejtek osztódását, vagy elősegítik a leukémiás sejtek fehérvérsejtekké történő felnövekedését. Ezeket a gyógyszereket az AML altípus, akut promyelocytic leukémia néven kezelésére használják.

A klinikai vizsgálatok során új típusú kezeléseket tesztelnek.

Ez az összefoglaló szakasz a klinikai vizsgálatok során vizsgált kezeléseket írja le. Lehet, hogy nem említi a vizsgált új kezeléseket.

Célzott terápia

A célzott terápia olyan kezeléstípus, amely gyógyszereket vagy más anyagokat használ a specifikus rákos sejtek azonosítására és támadására anélkül, hogy a normál sejteket károsítja. A monoklonális antitestterápia a célzott terápia egyik típusa, amelyet felnőttkori AML kezelésében tanulmányoznak.

A monoklonális antitestterápia olyan rákkezelés, amelynek során a laboratóriumban egyetlen típusú immunrendszerből származó antitesteket használnak. Ezek az antitestek azonosíthatnak a rákos sejteken lévő anyagokat vagy normál anyagokat, amelyek elősegítik a rákos sejtek növekedését. Az antitestek az anyagokhoz kapcsolódnak és elpusztítják a rákos sejteket, gátolják növekedésüket vagy megakadályozzák a terjedést. A monoklonális antitesteket infúzióval adják be. Használhatók önmagukban, vagy gyógyszerek, toxinok vagy radioaktív anyagok szállítására közvetlenül a rákos sejtekbe.

A betegek fontolóra vehetik a klinikai vizsgálatban való részvételt.

Egyes betegek számára a klinikai vizsgálatban való részvétel lehet a legjobb választás. A klinikai vizsgálatok a rákkal kapcsolatos kutatási folyamat részét képezik. Klinikai vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy az új rákkezelések biztonságosak és eredményesek-e, vagy jobbak-e a szokásos kezelésnél.

A mai rákkezelés számos standardja korábbi klinikai vizsgálatokon alapul. A klinikai vizsgálatban részt vevő betegek részesülhetnek a szokásos kezelésen, vagy az elsők között lehetnek új kezelésben.

A klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek szintén elősegítik a rák kezelésének a jövőbeni javítását. Még akkor is, ha a klinikai vizsgálatok nem eredményeznek hatékony új kezelést, gyakran válaszolnak a fontos kérdésekre és elősegítik a kutatás előrehaladását.

A betegek klinikai vizsgálatokba kezdhetnek rákkezelésük előtt, alatt vagy után.

Néhány klinikai vizsgálat csak azokat a betegeket vonja be, akik még nem részesültek kezelésben. Más vizsgálatok során kezelik a kezelést olyan betegek esetében, akiknek a rákja nem javult. Vannak olyan klinikai vizsgálatok is, amelyek új módszereket tesztelnek a rák megismétlődésének (visszatérésének) megakadályozására vagy a rákkezelés mellékhatásainak csökkentésére.

Klinikai vizsgálatokra az ország számos részén kerül sor. A jelenlegi kezelési klinikai vizsgálatokhoz lásd a következő kezelési lehetőségeket.

Szükség lehet utólagos tesztekre.

A rák diagnosztizálására vagy a rák stádiumának kiderítésére elvégzett néhány vizsgálat megismételhető. Néhány vizsgálatot meg kell ismételni annak ellenőrzése érdekében, hogy a kezelés jól működik. A kezelés folytatására, megváltoztatására vagy leállítására vonatkozó döntések ezen tesztek eredményein alapulhatnak.

A tesztek egy részét a kezelés befejezése után időről időre folytatják. Ezen tesztek eredményei megmutathatják, hogy megváltozott-e az Ön állapota, vagy megújult-e a rák (visszatér). Ezeket a teszteket néha utóteszteknek vagy ellenőrzéseknek nevezik.

Kezelési lehetőségek felnőttkori akut myeloid leukémia esetén

Kezeletlen felnőttkori akut mieloid leukémia

A kezeletlen felnőttkori akut mieloid leukémia (AML) standard kezelése a remisszió indukciós szakaszában az AML altípusától függ, és magában foglalhatja a következőket:

• Kombinált kemoterápia.
• Nagy dózisú kombinált kemoterápia.
• Alacsony dózisú kemoterápia.
• Intrathecális kemoterápia.
• Teljes transz-retinsav (ATRA) és arzén-trioxid akut promyelocytic leukémia (APL) kezelésére.
• ATRA plusz kombinált kemoterápia, majd arzén-trioxiddal az APL kezelésére.

Felnőttkori akut myeloid leukémia remisszióban

A felnőttkori AML kezelése a remisszió szakaszában az AML altípusától függ, és magában foglalhatja a következőket:

• Kombinált kemoterápia.
• Nagy dózisú kemoterápia, sugárterápiával vagy anélkül, valamint őssejt-transzplantáció a beteg őssejtjeinek felhasználásával.
• Nagy dózisú kemoterápia és őssejt-transzplantáció donor őssejtek felhasználásával.
• Az arzén-trioxid klinikai vizsgálata.

Ismétlődő felnőttkori akut mieloid leukémia

A visszatérő felnőttkori AML-re nincs standard kezelés. A kezelés az AML altípusától függ, és a következőket foglalhatja magában:

• Kombinált kemoterápia.
• Célzott terápia monoklonális antitestekkel.
• Őssejtátültetés.
• Arzén-trioxid terápia.
• Az arzén-trioxid-kezelés klinikai vizsgálata, amelyet őssejt-transzplantáció követ.

Mi az akut myeloid leukémia (AML) túlélési aránya?

A prognózis (a gyógyulás esélye) és a kezelési lehetőségek a következőktől függenek:

• A beteg kora.
• Az AML altípusa.
• Annak eldöntése, hogy a beteg korábban kemoterápiában részesült-e más rák kezelésére.
• Annak előfordulása, hogy van-e olyan vérzavar, mint a mielodiszplasztikus szindróma.
• A rák elterjedt-e a központi idegrendszerben.
• Függetlenül attól, hogy a rákot már korábban kezelték-e, vagy újból kialakult-e (térjen vissza)

Fontos, hogy az akut leukémiát azonnal kezeljék.