Csontrák tünetei, tünetei, kezelése és túlélési arány

Mik a csontrák tünetei és tünetei?

A csontdaganatok leggyakoribb tünete a fájdalom. A legtöbb esetben a tünetek az idő múlásával fokozatosan súlyosbodnak. A fájdalom kezdetben csak éjszaka vagy aktivitással járhat. A daganat növekedésétől függően az érintett személyek hetek, hónapok vagy évekig tünetei lehetnek, mielőtt orvoshoz fordulnának. Egyes esetekben a csonton vagy a csontot körülvevő szövetekben tömeg vagy csomó érezhető. Ez leggyakrabban az MFH (rosszindulatú rostos histiocytoma) vagy fibrosarcoma esetén, de más csonttumorokban előfordulhat. A csontok a tumort gyengíthetik, és a csont megszakadásához vagy töréséhez vezethet, ha kevés vagy nincs trauma, vagy csak az áll, hogy az érintett csonton áll. Ez előfordulhat mind jóindulatú, mind rosszindulatú daganatok esetén. Még a jóindulatú daganatok terjedhetnek a helyben és gyengíthetik a környező csontot. Ha a tumor összenyomja a környező ideget, fájdalmat, zsibbadást vagy bizsergést okozhat a végtagokban. Ha a környező erek összenyomódnak, ez befolyásolhatja a végtagok véráramát. Láz, hidegrázás, éjszakai izzadás és fogyás fordulhat elő, de ezek ritkábban fordulnak elő. Ezek a tünetek gyakoribbak, miután a daganat a test más szöveteiben elterjedt.

Ritkábban, a csontokat érintő rák az ásványi anyagok kiegyensúlyozatlanságát és a kalciumszint emelkedését okozhatja a véráramban. A megnövekedett kalcium (hiperkalcémia) tünetei között szerepelhet székrekedés, zavart, álmosság, túlzott vizelés és szájszárazság, amelyek a kiszáradást jelzik.

Hogyan diagnosztizálják a csontrákot?

Az első orvos, aki megteszi a teljes kórtörténetét. Ez magában foglalja a korábbi egészségügyi problémáinak áttekintését, valamint a korai tüneteket és a jelenlegi tünetek előrehaladását. Orvosa nyomokat fog adni a diagnózisra vonatkozóan. Egyes rákfajták gyakrabban fordulnak elő az emberekben, ha közeli családtagjaik vannak, akiknél ilyen típusú rák volt. Egyes rákfajták, különösen a tüdőrák, gyakrabban fordul elő azoknál az embereknél, akiknél a kórtörténet a dohányzás volt. A tünetek leírása segíthet orvosának felismerni a csontrák más lehetséges okokból való eshetőségét. Ezután a teljes fizikai vizsgálat segíthet megtalálni a tünetek okát. Ez magában foglalhatja az izomerő, a tapintási érzés és a reflexek tesztelését.

Megrendelhető bizonyos vérvizsgálat, amely segíthet azonosítani a lehetséges rákot. Jelenleg nincs egyetlen vérvizsgálat, amely megtudná, hogy valakinek a testében van-e rák.

Ezután orvosa valószínűleg néhány képalkotó vizsgálatot rendel. Sima röntgenfelvételeket gyakran rendelnek először. Egyes esetekben, ha a rákot nagyon korán észlelik, előfordulhat, hogy nem jelenik meg a sima röntgenfelvételeken. A daganat röntgennövekedése segíthet meghatározni a rák típusát, valamint azt, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú-e. A jóindulatú daganatoknak nagyobb eséllyel sima szegélyük van, míg a rosszindulatú daganatoknak nagyobb eséllyel egy rongyos szegélye van a röntgenképeken. Ennek oka az, hogy a jóindulatú daganatok általában lassabban növekednek, és a csontnak ideje megpróbálni a daganatokat normál csonttal körülvenni. A rosszindulatú daganatok nagyobb valószínűséggel gyorsabban növekednek, és nem adnak lehetőséget a normál csontnak arra, hogy körülvegye a daganatot. A röntgenfelvételek segítségével azonosíthatók is, ha tört-e törés, vagy ha a csont meggyengült, és fennáll-e a potenciális törés veszélye.

• A CT vizsgálat (CAT vizsgálat vagy számítógépes tomográfia) egy fejlettebb teszt, amely keresztmetszeti képet ad a csontokról.
  • Ez a teszt nagyon részleteket ad a csontokról, és jobban képes azonosítani a lehetséges daganatokat. További információkat ad a daganat méretéről és helyéről.
• Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) egy újabb fejlett teszt, amely a test keresztmetszeti leképezését is nyújthatja.
  • Az MRI jobban részletezi a lágy szöveteket, ideértve az izmokat, az ingokat, az ízületeket, az idegeket és az ereket, mint a CT-vizsgálat. Ez a teszt pontosabban megmutatja, hogy a csontdaganatok áttörtek-e a csonton, és részt vettek-e a környező lágy szövetekben.
• A csontszkennelés egy olyan vizsgálat, amely azonosítja a gyorsan növekvő vagy átalakuló csont területeit. A csontszkennelést gyakran az egész testre veszik.
  • Ezt a tesztet elrendelhetjük annak ellenőrzésére, hogy vannak-e a csontok más részei a testben. Ez a teszt nem specifikus tumortípusra, és sok más állapot esetén pozitív lehet, beleértve a fertőzést, törést és ízületi gyulladást.
• A PET vizsgálat segítségével azonosíthatók a radioaktív cukor abnormális felvételének a daganatos sejtekben a testben.
• Az angiogram segít meghatározni az ér egeit a csontrák régiójában.

Ha daganatot azonosítanak, orvosa az anamnézisből és a fizikai vizsgálatból származó összes információt felhasználja a laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokkal együtt, hogy összeállítsa a lehetséges okok listáját (differenciáldiagnózis).

Orvosa ezután kivehet egy mintát a daganatról. Ezt biopsziának nevezzük, amelynek során egy daganatos mintát veszünk, amelyet patológus (a szöveti diagnosztikában speciális képzettséggel rendelkező orvos) vizsgálhat laboratóriumban annak meghatározása érdekében, hogy milyen daganatról van szó. A biopsziát kis tűvel (tűbiopszia) vagy egy kis bemetszésen (incizionális biopsziával) lehet elérni. A különféle képalkotó vizsgálatokat a biztonságosabb és legegyszerűbb hely meghatározására használják fel, ahonnan a biopsziás mintát lehet venni. Ehhez egy kis mintát kell venni a daganatról, amelyet patológus (a szöveti diagnosztikában speciális képzettséggel rendelkező orvos) vizsgálhat laboratóriumban annak meghatározása érdekében, hogy milyen daganatról van szó. A biopsziát kis tűvel (tűbiopszia) vagy egy kis bemetszésen (incizionális biopsziával) lehet elérni. A különféle képalkotó vizsgálatokat a biztonságosabb és legegyszerűbb hely meghatározására használják fel, ahonnan a biopsziás mintát lehet venni.