Mi a központi idegrendszer? meghatározás, funkció és alkatrészek

• Központi idegrendszer (CNS) anatómia témájú útmutató

Mit kell tudni a központi idegrendszerről (CNS)?

A központi idegrendszer funkcióinak képe

A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll. Az agy központi szerepet játszik a legtöbb testi funkció ellenőrzésében, beleértve a tudatosságot, mozgásokat, érzéseket, gondolatokat, beszédet és memóriát. Néhány reflex mozgás a gerincvelő utakon keresztül fordulhat elő az agyszerkezetek részvétele nélkül. A gerincvelő az agynak az agytörzsnek nevezett szakaszával van összekötve, és áthalad a gerinccsatornán. A koponya idegei kilépnek az agytörzsből. Az ideggyökér a gerincvelőből a test mindkét oldalára távozik. A gerincvelő jeleket (üzeneteket) továbbít hátra az agy és a perifériás idegek között.

A cerebrospinalis folyadék az agyat és a gerincvelőt körülveszi, valamint a központi idegrendszer üregeiben (úgynevezett kamrákban) kering. A végtagok körül az agy és a gerincvelő. A cerebrospinalis folyadék két meningeális réteg között kering, amelyeket úgy hívnak, mint a pia anyag, és az arachnoid (vagy a pia-arachnoid membránok). A külső vastagabb réteg védőpajzs szerepet tölt be, és dura anyagnak nevezik. A központi idegrendszer alapvető egysége a neuron (idegsejt). A neuronok milliárdjai lehetővé teszik a test különböző részein, hogy az agyon és a gerincvelőn keresztül kommunikáljanak egymással. A mielinnek nevezett zsíros anyag bevonja az idegsejteket, hogy szigetelje őket és lehetővé tegyék az idegek gyors kommunikációját.

Az agy és a Cerebrum

Az agy és a cerebrum részei képe

A kisagy az agy legnagyobb része, és ellenőrzi az önkéntes tevékenységeket, a beszédet, az érzékeket, a gondolatot és az emlékezetet.

Az agykéreg felületén hornyok vagy bemélyedések vannak (ún. Sulci), amelyek közül a legnagyobbat repedéseknek nevezik. Néhány különálló lebenyt megreped.

A kéreg fordulatai féregszerű megjelenést adnak neki. Mindegyik konvolúciót két szulci határolja, és gyrusnak is nevezik (többes számú gyri). A cerebrum két felére van osztva, úgynevezett jobb és bal félgömb. A corpus callosumnak nevezett szálak tömege összeköti a félgömböket. A jobb félteke az önkéntes végtagmozgásokat a test bal oldalán, a bal félteke pedig az önkéntes végtagmozgásokat a test jobb oldalán. Szinte minden embernek van egy domináns félteke. Mindegyik félteke négy lebengre vagy területre van felosztva, amelyek egymással össze vannak kapcsolva.

• Az elülső lebenyek az agy elején helyezkednek el, és felelősek az önkéntes mozgásért, és más lebennyel való kapcsolaton keresztül részt vesznek egymást követő feladatok végrehajtásában; beszéd kimenet; szervezeti képességek; valamint a viselkedés, a hangulat és az emlékezet bizonyos szempontjai.
• A parietális lebenyek az elülső lebenyek mögött és az okitisz lebenyek előtt helyezkednek el. Feldolgozza az érzékszervi információkat, például hőmérsékletet, fájdalmat, ízét és érintését. Ezenkívül a feldolgozás információt tartalmaz a számokról, az emberi test részeihez való figyelmességről, a test körüli helyről és az ember ezzel a térrel fennálló kapcsolatáról.
• A temporális lebenyek az agy mindkét oldalán találhatók. Feldolgozzák a memória és halló (hallás) információkat, valamint a beszéd és a nyelv funkcióit.
• Az okklitális lebeny az agy hátulján található. Vizuális információkat kapnak és dolgoznak fel.

A kéreg, más néven szürke anyag, az agy legkülső rétege, és túlnyomórészt idegtesteket tartalmaz (azoknak a neuronoknak a része, ahol a DNS-t tartalmazó sejtmag található). A szürke anyag aktívan részt vesz az információk tárolásában és feldolgozásában. Az idegsejttestek izolált csomóját a szürke anyagban magnak nevezzük (meg kell különböztetni a sejtmagtól). A szürke anyag sejtjei kinyújtásukat, az úgynevezett axonokat, az agy más területeire kiterjesztik.

Azokat a szálakat, amelyek elhagyják a kérget, hogy impulzusokat vezessenek más területek felé, efferens rostoknak nevezzük, és azokat a szálakat, amelyek az idegrendszer más területeiről érkeznek a kéreg felé, aferensnek nevezzük (idegek vagy útvonalak). A rostok, amelyek a motoros kéregből az agytörzsbe mennek (például a ponsok) vagy a gerincvelő, egy olyan nevet kapnak, amely általában tükrözi a kapcsolatokat (azaz az előbbi kortikoptinta traktus és az utóbbinál a kortikoszpinalis traktus). Az axonokat a szürke anyagon kívül a mielin veszi körül, amely csillogó fehéres megjelenésű, és így a fehér anyag kifejezéshez vezet.

A kérgi területek nevét az általános funkciójuk vagy a lebeny neve szerint kapják meg. Ha a motoros funkció felelős, a területet motorkéregnek nevezik. Ha az érzékszervi funkció felelõs, a területet szenzoros vagy szomészteres kéregnek hívják. A kalcarin vagy vizuális kéreg az okkluitalis lebenyben található (más néven okcitalis cortex), és vizuális bemenetet kap. Az ideiglenes lebenyben lokalizált hallókéreg feldolgozza a hangokat vagy a verbális bemenetet. A különféle traktusok rostjainak anatómiai vetületének ismerete és a test régiók relatív ábrázolása a kéregben gyakran lehetővé teszi az orvosok számára, hogy helyesen, helyesen meghatározzák a sérülést és annak relatív méretét.

Az agy központi struktúrái

Az agy és a cerebrum részei képe

Az agy központi struktúrái közé tartozik a talamusz, a hipotalamusz és az agyalapi mirigy. A hippokampusz az ideiglenes lebenyben található, de részt vesz a memória és az érzelmek feldolgozásában, és kapcsolódik a központi struktúrákhoz. Más struktúrák a szürke anyagból álló bazális ganglionok, beleértve az amygdala-t (az ideiglenes lebenyben lokalizálva), a caudate-magot és a lencses magot (putamen és globus pallidus). Mivel a caudate és a putamen szerkezetileg hasonlóak, a neuropatológusok a striatum együttes kifejezést fogalmazták meg nekik.

• A thalamus integrálja és továbbítja az érzékszervi információkat a parietális, az időbeli és az okifitalis lebenykéregben. A talamusz az agy alsó középső részében (azaz az agytörzs felső részében) helyezkedik el, és mediálisan a bazális ganglionok felé helyezkedik el. Az agyfélteke a talamuson fekszik. A talamusz egyéb szerepei közé tartozik a motor és a memória vezérlése.
• A thalamus alatt elhelyezkedő hipotalamusz az olyan automatikus funkciókat szabályozza, mint az étvágy, a szomjúság és a testhőmérséklet. Olyan hormonokat is szekretál, amelyek stimulálják vagy elnyomják a hormonok (például növekedési hormonok) felszabadulását az agyalapi mirigyben.
• Az agyalapi mirigy az agy alján található. Az agyalapi mirigy hormonokat termel, amelyek ellenőrzik a többi endokrin mirigy sok funkcióját. Szabályozza számos olyan hormon termelését, amelyek szerepet játszanak a növekedésben, az anyagcserében, a szexuális válaszban, a folyadék és ásványi anyagok egyensúlyában és a stresszválaszban.
• A kamrai agyi gerincvelői folyadékkal töltött üregek az agyfélteke belsejében.

Az agy alapja

Az agy és a cerebrum részei képe

Az agy alapja a kisagyt és az agytörzset tartalmazza. Ezek a struktúrák összetett funkciókat szolgálnak. Az alábbiakban bemutatjuk a szerepek egyszerűsített változatát:

• Hagyományosan a kisagyról ismert, hogy az egyensúlyt és a koordinációt szabályozza, és hozzájárul az izomtónus kialakulásához. A közelmúltban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a kisagy sokkal több szerepet játszik, például részt vesz bizonyos típusú memóriákban, és komplex módon befolyásolja a zenei és matematikai készségeket.
• Az agytörzs összekapcsolja az agyat a gerincvelővel. Ez magában foglalja a középső agyat, a pontokat és a medulla oblongata-t. Ez egy kompakt szerkezet, amelyben több út halad át az agytól a gerincvelőig és fordítva. Például, a koponya idegi magjából származó idegek a szemmozgásokban vesznek részt, és több szinten lépnek ki az agytörbéből. Az agytörzés ezért számos testi funkciót befolyásolhat. Például, ha a corticospinalis traktus megsérült, akkor a motoros funkció romlik (bénulás), és ezt más neurológiai hiányok is kísérhetik, például szemmozgás rendellenességek, amelyek tükrözik a koponya idegek sérülését vagy az agytörzsi útvonalakat. .
  • A középső agy a hypothalamus alatt található. Néhány agyideg, amely a szemizom ellenőrzéséért is felelős, kilép az agytól.
  • A pontok hídként szolgálnak a középső agy és a medulla oblongata között. A pontok tartalmazzák az idegmagokat és az idegrostokat is, amelyek szolgálják a szemizom ellenőrzését, az arcizom erősségét és más funkciókat.
  • A medulla oblongata az agytörzs legalacsonyabb része, és össze van kötve a nyaki gerincvelővel. A medulla oblongata segít az akaratlan tevékenységek, beleértve az életfontosságú folyamatokat is, például a pulzusszám, a vérnyomás és a légzés szabályozásában, és a kortikospinális (azaz a motoros funkciókat) a gerincvelő felé viszi.

Perifériás idegrendszer

Az agytörzsből és a gerincvelőből kilépő idegrostok a perifériás idegrendszer részévé válnak. A koponya idegei kilépnek az agytörbéből, és perifériás idegrendszeri közvetítőként funkcionálnak, beleértve a szemmozgásokat, az arc erősségét és érzését, a hallást és az ízét.

A látóideget koponya idegnek tekintik, de általában a központi idegrendszer betegségében, a sclerosis multiplex néven ismert, és ezen és más okok miatt úgy gondolják, hogy ez a központi idegrendszernek a látást irányító berendezésének kiterjesztése. . Valójában az orvosok oftalmoszkóp segítségével diagnosztizálhatják a látóideg fejének gyulladását, mintha az ember szeme ablaka lenne a központi idegrendszernek.

Az ideggyökerek a gerincvelőt a csigolyák közötti kilépési pontig hagyják el, és a gerincvelő szegmense alapján nevezik el, amelyből származnak (nyolc méhnyak idegi gyökér alakul ki a gerincvelő nyolc szegmenséből). Az ideggyökerek a zsinórhoz képest előzetesen helyezkednek el, ha efferensek (például a végtagok felé irányuló bemenetet hordozzák), vagy hátsó részükben, ha érzékenyek (például a gerincvelő felé).

Az olyan rostok, amelyek motoros bemenetet adnak a végtagokhoz, és olyan rostok, amelyek érzékszervi információt szolgáltatnak a végtagoktól a gerincvelőig, összekapcsolódnak, hogy vegyes (motoros és szenzoros) perifériás ideget képezzenek. Néhány ágyéki és az összes szakrális ideggyökér hosszú utat vezet lefelé a gerinccsatornában, mielőtt egy ló farkához hasonló kötegben kilépnének, ennek neve Cauda equina.

A gerincvelőt, akárcsak az agyat, a pia anyag és az arachnoid membránok is fedik. A cerebrospinális folyadék a pia körül és a külső arachnoid alatt cirkulál, és ezt a teret subarachnoid térnek is nevezik. A cauda equina és a gyökérzet gyökereit, amelyek az ideggyökereket képezik a magasabb szegmensekből, a cerebrospinális folyadékban fürdik. A dura a gerincvelő pia-arachnoidját veszi körül, ugyanúgy, mint az agy számára.

A több agyi funkció neuroanatómiai alapját a fenti összefoglalás egyszerűsíti. Jó példa erre a memória működésének neuroanatómiai szubsztrátja. Az agy több területének károsodása befolyásolhatja a memóriát. Ide tartoznak olyan szerkezetek, mint az elülső és az időbeli lebeny, a talamusz, a kisagy, a putamen, az emlőstestek és a megsemmisülés, valamint a corpus callosum feletti konvolúció, amelyet cingulate gyrus néven ismertnek. Ezek a struktúrák változatosan részt vesznek az olyan összetett folyamatokban, mint például az emlékek tárolása, feldolgozása vagy visszakeresése.

A gerincvelő

A gerincvelő-alkatrészek képe

A gerincvelő az agy meghosszabbítása, és a gerincoszlopot képező gerinctestek veszik körül (lásd a 3. multimédia fájlt). A gerincvelő központi szerkezete szürke anyagból (idegsejttestek), a külső vagy környező szövetek fehér anyagból áll.

A gerincvelőben 30 szegmens található, amelyek 4 részhez tartoznak (nyaki, mellkasi, ágyéki, szakrális), elhelyezkedésük alapján:

• Nyolc nyaki szegmens: Ezek továbbítják a jeleket a fej, a nyak, a vállak, a karok és a kezek területeire, vagy azok felé.
• Tizenkét mellkasi szegmens: Ezek továbbítják a jeleket a karok egy részére vagy a részükre, valamint a mellkas és a has alsó és hátsó részére.
• Öt deréktáji szakasz: Ezek továbbítják a jeleket a lábakból és a lábakból, illetve néhány medencei szervből.
• Öt szakrális szegmens: Ezek továbbítják a jeleket a hát alsó részéről és a fenékről, a medencei szervekről és a nemi szervekről, valamint a lábak és a lábak egyes területeiről.
• A gerincvelő alján egy coccygealis maradék található.