Mi a teljes vérkép? teszt eredmények, differenciális és normál értékek

Mi a teljes vérkép? teszt eredmények, differenciális és normál értékek
Mi a teljes vérkép? teszt eredmények, differenciális és normál értékek

Tartalomjegyzék:

Anonim

Mi az a teljes vérszám (CBC) teszt?

A teljes vérkép (CBC) az egyik leggyakrabban megrendelt vérvizsgálat. A teszt megértése érdekében fontos tudni, hogy a vér két fő részből áll: plazma és celluláris elemek. A plazma a vér folyékony része, amely lehetővé teszi a vér könnyű áramlását. A vér másik része vérsejtekből áll.

A vér fő sejtjei a fehérvérsejtek (WBC), a vörösvértestek (RBC) és a vérlemezkék. Az ilyen típusú sejtek mindegyike speciális és fontos funkciókat lát el.

A teljes vérvizsgálat a vérben lévő különféle sejtek mennyiségét méri. Ezenkívül értékes információkat nyújt az egyes vérsejttípusokhoz kapcsolódó egyéb paraméterekről.

Hogyan végezzünk el egy teljes vérszám-meghatározási eljárást

A teljes vérvizsgálat elvégezhető számos különféle egészségügyi környezetben, ideértve az orvosi rendelőket, klinikákat, sürgősségi ellátó létesítményeket, mentőszobákat, kórházakat és járóbeteg-egészségügyi laboratóriumokat.

A teljes vérkép elvégzéséhez néhány milliliter (egy-két teáskanál) vért kell venni a vénából. A mintát általában a bőrből látható vénából, például a kéz hátoldalán lévő vénából vagy a könyök belső szögéből (antecubitalis fossa) nyerik.

A torna általában a vénához közeli területre kerül (közelebb a test középpontjához, mint maga a véna). Ez a technika a vénát láthatóbbá és könnyebbé teszi, mivel korlátozza a vénát a vénából a szív felé vezető úton. A tornyát csak rövid ideig (legfeljebb néhány percig) alkalmazzák, és a vérvétel után azonnal eltávolítják.

A vén feletti bőrt alkoholos betéttel megtisztítják, majd egy tűt vezetnek be a megtisztított bőr területén keresztül a véna alá, ahol a torna fel van helyezve. A vért ezután a tű segítségével húzza ki a vénából a fecskendő dugattyúját óvatosan húzva, vagy a tűt egy speciális vákuum ampullához csatlakoztatva, amely a vért összegyűjti.

Ezt a mintát ezután vitték a laboratóriumba elemzésre, és a teljes vérmérési eredmények a gyűjtéstől számított néhány órán belül rendelkezésre állhatnak. Fontos a vérminta azonnali szállítása a laboratóriumba elemzés céljából. A nem időben átadott minta pontatlan eredményeket eredményezhet.

Milyen alkotóelemek a teljes vérszám?

A teljes vérszám sok fontos értéket mér a vérsejtekkel kapcsolatban. A vérkép teljes értelmezését az orvosok végzik, akik felülvizsgálják a vizsgálat eredményeit.

A teljes vérkép általában a következő komponenseket tartalmazza:

  • Fehérvérsejtszám (WBC vagy leukocita szám)
  • WBC különbség szám
  • Vörösvérsejtszám (vörösvértestek vagy eritrociták száma)
  • Hematokrit (Hct)
  • Hemoglobin (Hbg)
  • Átlagos corpuscularis térfogat (MCV)
  • Az átlagos corpuscular hemoglobin (MCH)
  • Az átlagos corpuscular hemoglobin koncentráció (MCHC)
  • Vörösvértestek eloszlási szélessége (RDW)
  • Vérlemezke-szám
  • A vérlemezke átlagos térfogata (MPV)

A fő összetevők a vérsejtek, például a fehérvérsejtek, a vörösvértestek és a vérlemezkék. A többi alkotóelem további információkat tartalmaz ezekről a cellákról, beleértve méretüket, színüket, funkciójukat és érettségüket.

A fehérvérsejtek (WBC) különbsége a vérben megfigyelt különféle típusú fehérvérsejtek számát jelenti. A WBC-k különféle típusai, amelyeknek specifikus funkcióik vannak, és amelyeket a vér teljes számában rutinszerűen jelentenek, a neutrofilek, limfociták, bazofilok, eozinofilek és monociták.

Mi az a teljes vérszám elemzése?

A teljes vérképhez vett vérmintát orvosi laboratóriumban elemezzék. A teljes vérkép-elemzést rutinszerűen és megbízhatóan a legtöbb laboratóriumban automatizált gépek végzik. Egy személyből vett vér egy kis mintáját adagolják a gépbe, és néhány percen belül a teljes vérszám komponenseinek értékei megjelennek, és kinyomtatásra kerülnek. Ezt automatizált cellaszámlálásnak és differenciálásnak nevezzük.

Ezen adatok elemzésének szokásos módja az, hogy egy kis mintát vesz a gyűjtött vérből, és egy üveglemezre helyezi, mikroszkóp alatt vizuálisan megtekinteni. Ezt általában képzett laboratóriumi technikus vagy orvos végzi. Ezt a módszert továbbra is széles körben alkalmazzák, amikor a teljes vérkép további eredményeit tovább kell vizsgálni bizonyos rendellenes értékek megerősítéséhez, vagy ha az orvos meg akarja tudni, hogy néz ki a vérsejtek (például ha olyan rendellenes tulajdonságok vannak jelen, amelyeket egy beteg nem jelentene automatikus teljes vérszám). Ezt nevezik kézi differenciális elemzésnek.

Milyen értékek vannak a teljes vérszám komponenseinek?

A teljes vérkép-értéket általában a meghatározott vérmennyiségben lévő sejtek száma alapján adják meg. A normál értékek kissé eltérhetnek a referenciatartománytól és a laboratóriumban használt géptől függően, ezért az eredmények laboratóriumokban kissé eltérhetnek. A normál referenciatartományt általában megadják és kinyomtatják a teljes vérkép eredményével a pontos értelmezés érdekében. Különböző laboratóriumok jelenthetnek kissé eltérő referenciatartományokat.

Az alábbiakban felsoroljuk a teljes vérszám komponenseinek tipikus értékeit:

  • A WBC (fehérvérsejtek) száma a vérben levő fehérvérsejtek számát jelöli, és általában 4300 és 10 800 sejt között mozog milliméterben (cmm).
  • Az RBC (vörösvértestek) száma a vörösvértestek számát méri a vérmennyiségben, és általában 4, 2-5, 9 millió sejt / cmm.
  • A hemoglobin (Hbg) a vér térfogatában méri a hemoglobin molekula mennyiségét, és a férfiak esetében általában 13, 8–17, 2 gramm / deciliter (g / dl), a nők esetében pedig 12, 1–15, 1 g / dl.
  • A hematokrit (Hct) a vörösvértestek által elfoglalt teljes vér százalékát jelöli, általában a férfiak 45–52% és a nők 37–48% között mozog.
  • Az átlagos corpuscularis térfogat (MCV) egy tipikus vörösvértest átlagos méretének vagy térfogatának mérése egy vérmintában, és általában 80-100 femtoliter (az egymillió liter töredéke) közötti tartományban van.
  • Az átlagos corpuscular hemoglobin (MCH) az átlagos vörösvértestekben a hemoglobin mennyiségét méri, és általában 27-32 pikogramm (az egy gramm kis töredéke) között mozog.
  • Az átlagos corpuscular hemoglobin koncentráció (MCHC) az átlagos hemoglobin koncentrációt méri a vérmennyiségben, és általában 32-36% között mozog.
  • A vörösvértestek eloszlási szélessége (RDW) méri a vörösvértestek méretének és alakjának változékonyságát, és általában 11 és 15 között van.
  • A vérlemezkék száma a vérlemezkék számát méri a vérmennyiségben, és általában 150 000 - 400 000 / cm2.
  • Az átlagos vérlemezkemennyiség (MPV) a vérlemezkék átlagos méretét méri a vérmennyiségben. A normál tartomány 6 és 12 femtoliter között van (egy liter nagyon kis része).

Mi a sejtek funkciója a teljes vérszámban?

A teljes vérszámban szereplő sejtek a szervezet nagyon fontos funkcióit szolgálják.

A fehérvérsejtek az immunrendszer fontos alkotóelemei, amelyek harcolnak a test fertőzéseivel szemben. A csontvelőben készülnek, és komplex lépések sorozatán mennek keresztül, hogy funkcionális érettséget érjenek el, mikor a véráramba engedik funkciójuk végrehajtása céljából. A megnövekedett WBC-szám általában valamilyen fertőzést vagy gyulladást jelez a testben. A WBC differenciálódás minden egyes sejtje rendelkezik olyan speciális funkciókkal, amelyeket fontos figyelembe venni a teljes vérkép elemzésekor. Például az eozinofilek részt vehetnek az allergiás reakciókban. A neutrofilek általában inkább bakteriális fertőzésre utalnak, míg a limfociták általában vírusfertőzésre utalnak. Az orvosok néha a differenciálmű bal oldali eltolódására utalnak, ami azt jelenti, hogy a neutrofilek megemelkedtek, vagy utalhatnak a jobb oldali eltolódásra, amely azt jelzi, hogy a limfociták megemelkedtek.

A vörösvértestek a test oxigénszállító rendszerének létfontosságú részei. A hemoglobin molekula egy komplex fehérjeszerkezet, amely létezik a vörösvértestekben, és az oxigén fizikai hordozója a tüdőtől a test többi részéhez. A vörösvértestek számának vagy a hemoglobinszint csökkenése zavarhatja a vörösvértestek oxigénhordozó képességét. A vérszegénység diagnosztizálása alacsony vörösvértestek számát vagy alacsony Hgb szintjét jelzi.

A vérlemezkék a vérrögképző rendszer fontos részét képezik. Ezek nem teljes sejtek, hanem nagyobb sejtek fragmensei, úgynevezett megakariociták. A vérlemezkék akkor aktiválódnak, ha bárhol a testben van vérzés vagy sérülés jele. Összerakódnak a vérzés helyén (ún. Vérlemezke-aggregáció) annak érdekében, hogy elzárják a vérzési helyet. Ezt a véralvadási rendszer más alkotóelemeivel együttesen hajtják végre, amelyek bizonyos specifikus fehérjéket, például trombint tartalmaznak.

Miért használják a teljes vérszám-tesztet?

A teljes vérkép felhasználása széles körű. Általában a teljes vérkép elvégezhető egy rutin egészségügyi vizsgálat és az orvos által végzett általános szűrés részeként. Megrendelhető fertőzés vagy vérszegénység gyanúja esetén. A rendellenes vérzés értékelésére is elrendelhető.

Mint korábban említettük, a fehérvérsejtszám növekedése vagy a fehérvérsejt-különbség rendellenessége fertőzésre vagy gyulladásra utalhat. A magas vagy alacsony fehérvérsejtszám szintén jelezheti az alapul szolgáló rákot, például leukémiát vagy limfómát.

Az alacsony vörösvértestek vagy hemoglobinszint általában vérszegénységet (alacsony vér) jelez. A vérszegénység, amelyet általában a teljes vérkép alacsony hemoglobinszintjeként vagy alacsony hematokritként tekintnek, a betegség jele, és nem maga a betegség. A vérszegénységnek számos oka lehet: vérvesztés, csontvelő-problémák, táplálkozási hiányok, genetikai hemoglobin-szerkezeti vagy funkcionális problémák (sarlósejt vagy talasémia) vagy veseelégtelenség. Ezek csak a vérszegénység leggyakoribb okai, és a vérszegénység összes okának felsorolása nagyon széles. A teljes vérkép alapján előforduló vérszegénység a folyamatos lassú vérvesztésre utalhat, ezért felhasználható a rákok, például vastagbélrák kimutatására. Ha vérszegénységet észlelnek, akkor általában az MCV és az RDW ad további útmutatásokat a vérszegénység lehetséges okairól.

Alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia) is kimutatható a teljes vérképben. Ennek oka a csontvelő-problémák, egyes gyógyszerek vagy a túlzott alkoholfogyasztás, immunológiai vagy genetikai problémák, előrehaladott májbetegség vagy rák, például leukémia. Az MPV jelezheti, hogy a vérlemezkék milyen gyorsan képződnek a csontvelőben és felszabadulnak a véráramba. A magas vérlemezkeszám is utalhat gyulladásra vagy rosszindulatú daganatokra, például leukémiára és limfómára.