Mi az elektrokardiogram (ecg, ekg)?

Mi az elektrokardiogram (EKG, EKG)?

Az elektrokardiogram (EKG vagy EKG) egy diagnosztikai eszköz, amelyet rutinszerűen használnak a szív elektromos és izomfunkcióinak felmérésére. Noha ez egy viszonylag egyszerű teszt, az EKG-nyomkövetés értelmezése jelentős képzést igényel. Számos tankönyv szentelt a témának.

A szív egy kétfokozatú elektromos szivattyú, és a szív elektromos aktivitását a bőrre helyezett elektródákkal lehet mérni. Az elektrokardiogram képes megmérni a szívverés sebességét és ritmusát, valamint közvetett bizonyítékot szolgáltat a szívizom véráramára.

Egy szokásos rendszert fejlesztettek ki az elektródák elhelyezésére egy rutin EKG-hez. Tíz elektródra van szükség a szív 12 elektromos nézetének előállításához. Mindegyik karra és lábadra egy elektróda vezetéket vagy tapaszt helyezünk, hatot pedig a mellkas falára. Az egyes elektródaktól vett jeleket rögzítjük. Ezen felvételek nyomtatott nézete az elektrokardiogram.

Összehasonlításképpen: a szívmonitor csak három elektródavezetéket igényel - mindegyiket a jobb karon, a bal karon és a bal mellkason. Csak a pulzus sebességét és ritmust méri. Ez a fajta monitorozás nem képezi a teljes EKG-t.

Szívfunkció, EKG és EKG hullámcsíkok

A mellkas falán lévő elektródvezetékek képesek felismerni a szív által generált elektromos impulzusokat. A több vezeték számos elektromos képet nyújt a szívről. A nyomkövetés értelmezésével az orvos megismerheti a pulzust és a ritmust, valamint a kamrai véráramot (közvetetten).

Az arány azt jelzi, hogy a szívverés milyen gyorsan. Általában az SA csomópont percenként 50-100-szor elektromos impulzust generál. Bradycardia (brady = lassú + cardia = szív) egy olyan pulzusszámot ír le, amely kevesebb, mint 50 ütés percenként. A tachycardia (tachy = gyors + cardia = szív) egy olyan pulzusszámot ír le, amely percenként 100 ütésnél gyorsabb.

A ritmus a szívverés típusára utal. Normális esetben a szív sinus ritmust ver, minden egyes elektromos impulzussal, amelyet az SA csomó generál, ami kamrai összehúzódást vagy szívverést eredményez. Különféle rendellenes elektromos ritmusok léteznek, néhányuk normál variációk, mások potenciálisan veszélyesek. Egyes elektromos ritmusok nem okoznak szívverést, és hirtelen halál okai.

Ritmuszalag, amely normál 12-vezetékes EKG-t mutat. Kattintson a nagyobb kép megtekintéséhez.

A szívritmusra példa:

• Normál sinus ritmus
• Sinus tachikardia
• Sinus bradycardia
• Pitvarfibrilláció
• Pitvari csapkodás
• Kamrai tachikardia
• Kamrai fibrilláció

Az elektromos impulzus átadása késleltethető a rendszer bárhol, beleértve az SA csomópontot, a pitvarokat, az AV csomót vagy a kamrákat. Egyes rendellenes impulzusok a szívritmus normál változatát okozzák, mások életveszélyesek lehetnek. Néhány példa a következő:

• 1. fokozatú AV blokk
• 2. fokozatú AV blokk, I típusú (Wenckebach)
• 2. fokozatú AV blokk, II
• 3. fokozatú AV blokk vagy teljes szívblokk
• Jobb köteg elágazó blokk
• Bal oldali csomag ág blokk

Rövidzárlatok is előfordulhatnak, amelyek rendellenes elektromos útvonalakhoz vezethetnek a szívben, és a sebesség és a ritmus rendellenességeit idézhetik elő. A Wolfe-Parkinson-White (WPW) szindróma olyan állapot, amikor az AV csomóban a rendellenes kiegészítő útvonal tachikardiat okozhat.

Az EKG-nyomkövetés információt nyújthat arról is, hogy a szívizomsejtek megfelelően vezetnek-e áramot. Az elektromos hullámok alakjának elemzésével az orvos meg tudja határozni, hogy csökkent-e a vér áramlása a szívizom egyes részein. Meg lehet határozni a miokardiális infarktushoz vagy szívrohamhoz kapcsolódó akut elzáródás jelenlétét is. Ez az egyik oka annak, hogy az EKG-t a lehető leghamarabb elvégezzék, amikor a beteg mellkasi fájdalommal jár.

A szív anatómiája

A szív alapvető anatómiájának képe

A szívnek négy kamra van - a jobb és a bal pitvar, valamint a jobb és a bal kamra.

A szív jobb oldala vért gyűjt a testből és pumpálja a tüdőbe, míg a szív bal oldala vért vesz a tüdőből és pumpálja a testbe.

A vér a következő módon áramlik át a testön:

• Az oxigénben gazdag vér a tüdőből a bal pitvarba jut a tüdővénákon keresztül.
• A vér ezután a bal kamrába áramlik, ahol az aortába pumpálódik, és eloszlik a test többi részében. Ez a vér ellátja a szerveket és a sejteket az anyagcseréhez szükséges oxigénnel és tápanyagokkal.
• A szívbe visszatérő vér kimeríti az oxigént, és szén-dioxidot hordoz, az anyagcserék hulladékát. A vér a véna cava-ba jut a jobb pitvarba, ahol azt összegyűjtik és a jobb kamrába pumpálják.
• A jobb kamra ezután a vért a tüdő artériában pumpálja a tüdőbe, ahol a szén-dioxidot eltávolítják, az oxigént pótolják, és a ciklus újra kezdődik.

Szív anatómia véráram képe

Mint minden izom, a szív működéséhez oxigénre és tápanyagokra van szükség. Az oxigént és a tápanyagokat az aortából származó artériák szolgáltatják. Ezek az érrendszerek elágaznak, hogy a szív összes régióját oxigénben gazdag vérrel látják el.

Elektromosan a szív felsõ és alsó kamrákra osztható. A szív felső kamráiban elektromos impulzus jön létre, amely miatt a pitvar kinyomja és a vért a kamrákba nyomja. Rövid késleltetés van ahhoz, hogy a kamrák kitöltődjenek. A kamrák ezután összehúzódnak, hogy vért pumpáljanak a testbe és a tüdőbe.

A szív vezető rendszere: SA: szinoatrialis csomópont. Az AV atrioventrikuláris csomót jelent. Az RB és a LB a jobb és a bal kötegeket jelenti, és idegek, amelyek az AV csomópontból az elektromos impulzust a kamrákba terjesztik.

A szívnek megvan a saját automatikus szívritmus-szabályozója, az úgynevezett szinaotriális, vagy SA csomópont, amely a jobb pitvarban található. Az SA csomópont az agytól függetlenül működik és áramot termel a szívveréshez.

• Általában az SA csomópont által generált impulzus a szív elektromos hálózatán halad át, és jelzi a pitvar izomsejtjeinek egyidejű ütését, lehetővé téve a szív összehangolt megnyomását. A pitvar összehúzódása a vért a kamrákba tolja.
• Az SA-csomópontban keletkezett elektromos jel a pitvar és a kamrai (AV csomópont) közötti csatlakozódobozba jut, ahol néhány milliszekundummal késleltetik, hogy a kamrák kitöltődjenek.
• Az elektromos jel ezután átkerül a kamrákba, serkenti a szívizomsejteket. A kamrai összehúzódás a vért pumpálja a testbe (a bal kamrából) és a tüdőbe (a jobb kamrából).
• Rövid szünet van ahhoz, hogy a vér visszatérjen a szívébe és megteljen, mielőtt az elektromos ciklus megismétlődik a következő pulzusra.

Mi történik az EKG alatt? Ez fájdalmas?

Az EKG egy viszonylag egyszerű teszt. Nem invazív és nem fáj. A bőrre tapaszokat helyeznek fel, hogy észleljék a szív által generált elektromos impulzusokat. Ezeket az impulzusokat EKG-készülék rögzíti. Négy tapaszt helyeznek az végtagokra. Az egyiket mindkét vállra vagy a felkarra, a másikat pedig mindkét lábra helyezik. Ezeket végtagi vezetékeknek nevezzük. Hat mellék található a mellkas falán, közvetlenül az emlőcsont jobb oldalán. A tapaszokat félkör alakban helyezzük el, amely a bal axilla (hónalj) közelében végződik. Ezeket mellkasi vezetékeknek nevezzük. Ezeket a javításokat egy EKG-készülékhez csatlakoztatják, amely rögzíti a nyomkövetéseket és kinyomtatja azokat papírra.

Az újabb gépek video képernyőkkel is rendelkeznek, amelyek segítenek a technikusnak, a nővérnek vagy az orvosnak eldönteni, hogy a nyomon követés minősége megfelelő-e, vagy ismételje meg a tesztet. Az EKG-gépek számítógépes programokkal vannak felszerelve, amelyek segítenek az EKG értelmezésében, bár nem teljesen pontosak.

Bizonyos helyzetekben az orvos a kezdeti EKG elvégzése után különböző szögekből nézheti meg a szívét. A mellkas vezetékeit ezután a jobb mellkas falán vagy hátulján lehet elhelyezni.

A bőrnek tisztának és száraznak kell lennie, hogy megakadályozzák az elektromos zavarokat, hogy elfogadható nyomkövetést kapjanak az értelmezéshez. Időnként ez azt jelenti, hogy a mellkas haját leborotválják vagy a bőrt agresszíven levonják. A remegés vagy remegés zavarhatja a nyomkövetést, és olyan interferenciát okozhat, amely befolyásolja az EKG-követés minőségét. A pontos EKG eléréséhez általában a betegnek 5-10 másodpercig mozdulatlanul kell mozognia.

Az EKG okai

Az EKG-t a szívműködés felmérésére használják. Azoknak a betegeknek, akik mellkasi fájdalomról vagy légszomjról panaszkodnak, gyakran az EKG az egyik első teszt, amely segít meghatározni, hogy van-e akut miokardiális infarktus vagy szívroham. Még ha nincs is szívroham, az EKG segíthet annak eldöntésében, hogy a fájdalom angina vagy az ér ereinek a szívizomba való szűkítése miatt (atherosclerosis) származik-e. Fontos felismerni, hogy a kezdeti EKG normális lehet, még akkor is, ha szívbetegség van jelen. Idővel soros EKG-ekre lehet szükség a rendellenességek megállapításához.

Az EKG-k gyakran akkor kerülnek elvégzésre, ha a beteg panaszkodik fejfájáshoz, szívdobogáshoz vagy sípcsonthoz (elmúlás), mivel a rendellenes pulzus és a ritmus befolyásolhatja a szív képességét a vér pumpálására és az test oxigénellátására.

EKG értelmezés és eredmények

Az EKG értelmezése jelentős mennyiségű oktatást és tapasztalatot igényel. Számos tankönyv szentelt az EKG-értelmezésnek. Az EKG csak egy teszt a szív felmérésére. A kórtörténet és a fizikai vizsgálat továbbra is a szívbetegségek diagnosztizálásának sarokkövei. Az orvos és a beteg közötti megbeszélés akkor is feltárhatja a szívproblémák esélyét, ha az EKG normális.

Az EKG-értékelés a következőket tartalmazza:

• az arány meghatározása,
• a ritmus értékelése,
• az elektromos vezetési minták értékelése. Az irritált szívizom eltérően vezeti az áramot, mint a normális szívizom. A rendellenes vezetőképesség nyilvánvaló lehet a kamrai összehúzódás és a kamrai gyógyulás során.

Az EKG rögzíti a szívkövetést 12 vezetékben: Hat végtagi vezeték (I, II, III, AVR, AVL, AVF) és hat mellkasi vezetés (V1-V6).

A P hullám a pitvarra néz. A QRS komplex a kamrákat vizsgálja, és a T hullám kiértékeli a kamrai helyreállási stádiumát, miközben a vért újratöltik.

Az időtartam, amely alatt az elektromosság eljut az SA csomóponttól az AV csomóponthoz, a PR intervallummal mérhető. A QRS-intervallum méri a kamrák elektromos utazási idejét, a QT-intervallum pedig azt méri, hogy mennyi ideig tart a kamrák helyreállása és az újrakészítés előkészítése.

Alapvető P-QRS-T hullám szekvencia: A csík olyan egyszerű szekvenciát mutat, ahol M egyenlő 1, 0 millivolttal.

Az alapvető P-QRS-T hullám szekvencia képe. Kattintson a nagyobb kép megtekintéséhez.

A legtöbb EKG-gépbe beépített számítógépek képesek megmérni azt az időt, amíg az elektromos impulzus eljut az SA csomóponttól a kamrákig. Ezek a mérések segíthetnek az orvosnak megmérni a pulzusszámot és a szívblokk egyes típusait.

A számítógépes programok megkísérelhetik az EKG értelmezését. Ahogy a mesterséges intelligencia és a programozás javul, gyakran helyesek. Elegendő finomság van azonban az értelmezésben, hogy az emberi elem továbbra is az értékelés nagyon fontos része. Az EKG-készülék nem mindig helyes.

Az EKG-eredmények alapján történő döntéshozatal nemcsak az EKG-követéstől, hanem a klinikai helyzettől is függ. A normál EKG nem zárja ki a szívbetegséget, és a rendellenes EKG lehet a "normál" kiindulási pont e beteg számára.

Egyéb EKG képek:

Egy személy ritmuszalagja, akit kardiovaszkulárisan kivezettek kamrai tachikardiaból áramütéssel.

Kardiovertált személy ritmusszalagja. Kattintson a nagyobb kép megtekintéséhez.

Mellkasi fájdalomban szenvedő személy 12-vezetékes EKG-je (EKG). Szívrohamot mutat (akut alacsonyabb szintű falizominfarktus). A kép jóvoltából Vibhuti N Singh, MD, MPH, FACC. Kattintson a nagyobb kép megtekintéséhez.