Mi az encephalopathia? meghatározás, tünetek és típusok

Encephalopathiás tények

Az encephalopathia egy széles kifejezés, amelyet a kóros agyműködés vagy az agyszerkezet leírására használnak. (Encephalo = agy + kóros = rendellenesség). A rendellenesség lehet átmeneti, ismétlődő vagy tartós. Az agyi funkciók vesztesége visszafordítható, statikus és stabil, vagy az agyi aktivitás idővel növekvő veszteségével progresszív lehet.

Normál agyi funkció

Az agysejtek összekapcsolódnak neuronokkal, úgynevezett axonokkal és dendritekkel, amelyeket a mielinhüvelyek fednek le. Az elektromos impulzusok a kémiai receptorokkal együtt működnek, lehetővé téve az agyi tevékenység gondolatba és cselekvésbe történő átfordulását. Az agy különböző helyei kapcsolódnak a speciális funkciókhoz, például a látási funkció az okitisz lebenyekben helyezkedik el, a beszédtermelés Broca területén, a frontális lebeny alsó részében, a beszédfelismerés a Wernicke időleges lebenyének területén található, és a motorcsík az egyes féltekén a parietális lebenyekben.

Az agy véráramlást igényel az oxigén és a glükóz működéséhez. Más vegyi anyagok, tápanyagok és vitaminok szükségesek a normál működéshez mind azonnal, mind hosszú távon.

Az agy működését befolyásoló rendellenességek és állapotok

• Az agy gyorsan fejlődik a magzatban, amikor az anya méhében növekszik; és a növekedés és fejlődés bármilyen zavara encephalopathiahoz vezethet.
• Az anatómiai szerkezet, az elektromos és a kémiai funkciók rendellenességei megváltozott mentális funkciókhoz és encephalopathiához vezethetnek.
• Az agyszövet és sejtek mérgezése szintén befolyásolhatja a funkciót. Ez a méreg előfordulhat a testben, például máj- vagy veseelégtelenségből, vagy szándékosan vagy véletlenül lenyelheti azt. A szándékos lenyelés példái közé tartozik az alkohol intoxikáció vagy a kábítószerrel való visszaélés. A nem szándékos lenyelés példái a szén-monoxid mérgezés, gyógyszerek vagy mérgező anyagok, például ólomfesték.
• Az encephalopathia oka lehet egy születési rendellenesség (genetikai rendellenesség, amely rendellenes agyi szerkezetet vagy kémiai aktivitást okoz, és a születéskor tünetek vannak), vagy az élet vége felé nyilvánvaló lehet olyan betegség miatt, mint például a demencia vagy az Alzheimer-kór.

Az encephalopathia az okától függően bármilyen életkorban előfordulhat. A tünetek megváltozott mentális állapot formájában jelentkezhetnek, ideértve a zavart és a memória elvesztését is, mivel a károsodás befolyásolja az agy gondolatmenetének helyét, vagy a tünetek fizikai károsodással járhatnak, például egy testrész gyengesége vagy zsibbadása, vagy koordinálatlan mozgások, mert befolyásolja az agy motoros vagy szenzoros részeit. A globális részvétel rohamként jelentkezik, vagy a gondolat, motoros vagy szenzoros tünetek bármilyen kombinációjaként jelentkezhet. A tünetek attól függnek, hogy az agy mely részét érinti, és mennyi, vagy kevés az agy továbbra is működik.

Encephalopathia okai

Rengeteg agyi funkció fordulhat elő sokféle körülmény miatt; például tápanyagok hiánya, mérgezés, fertőzés, szerkezeti változások vagy anoxia (az agyba történő oxigénellátás hiánya).

Alkoholos encephalopathia

Az alkohol az akut és krónikus lenyelés klasszikus példája, amely az agy működésének megváltozását okozza. Amikor egy ember túlzottan iszik alkoholt, megváltoztatja az agyi aktivitást. Egy hevesen mérgezett ember megítélése hiánya, valamint a reflexek és a koordináció csökkent jele. Ha elegendő mennyiségű alkoholt fogyasztanak, az agy azon részei, amelyek az ébrenlétet és a légzést szabályozzák, lenyomódhatnak annyira, hogy az ember kómájává válhat. Ezek a hatások rövid élettartamúak és átmeneti jellegűek, mivel a máj metabolizálja az alkoholt és eltávolítja azt a testből. Amikor az alkohol eltűnt, az egyén visszatér a normál működéséhez. Azonban, ha az alkoholt többször is visszaélik, májbetegséget okozhat, amivel növeli az ammóniaszintet és az encephalopathiat, vagy közvetlen károsodást okozhat az agyban az agyszövet elvesztésével.

A Wernicke-Korsakoff-szindróma az alkoholos encephalopathia egyik típusa, amelyet az alultápláltság miatt tiamin (B1-vitamin) hiány okozza. Az alultápláltság azért következik be, mert az étrendi kalória nagy részét alkoholból származik, csökkent étvágyat jelent a rendszeres étrend és esetleg a tápanyagok felszívódása a bélből. Előfordulhat memóriavesztés és zavarodás, koordináció elvesztése és hullámzó járással járó ataxia (séta), és zavart lehet.

Az alkoholtól eltérő okok között szerepelhet az AIDS, a rák, a vese (vese) dialízis és a hyperthyreosis (tirotoxikózis).

Anoxiás / hipoxiás encephalopathia

Anoxikus (an = nincs + oxia = oxigén) vagy hipoxiás (hypo = kevesebb + oxia = oxigén) encephalopathia olyan állapot, amikor az agyszövet megfosztja az oxigént, és az agyi funkciók globális veszteséggel járnak. Minél hosszabb agysejtek hiányzik az oxigénből, annál több károsodás történik.

Terhesség alatt a magzatnak hipoxiás encephalopathia alakulhat ki, ha a placenta vérellátása sérül. A Placenta abruptio és a placenta previa két olyan helyzet, amely a harmadik trimeszterben előfordul, magzati szorongáshoz vezet. A szülés során fellépő nehézségek, például amikor a köldökzsinór a magzat nyakába van csomagolva, stresszt okozhat és veszélyeztetheti az agy oxigénellátását.

Anoxiás vagy hipoxiás encephalopathia az élet bármikor előfordulhat. Szívmegállás esetén a szív leáll, és az oxigén nem kerül az agyba. A CPR (cardiopulmonalis újraélesztés) azonnali megkezdésének célja a véráramlás és az oxigénellátás folytatása. A folyamat késleltetése az agysejt károsodását és halálát okozhatja.

Hypoxia akkor is előfordulhat, ha hosszabb időn át rohamok fordulnak elő, ha a beteg nem légzik megfelelően, vagy hosszan tartó asztma rohamokkal vagy a COPD súlyosbodásával jár.

Hipertóniás encephalopathia

Hipertóniás encephalopathia akkor fordul elő, amikor a vérnyomás olyan magas szintre emelkedik, hogy befolyásolja az agy működését. Fejfájás, émelygés és hányás, látásváltozások és csökkent tudatosság oka lehet a jelentősen megemelkedett nyomás. Ezt az állapotot hipertóniás krízisnek (hipertóniás vészhelyzet) is nevezik, ahol a magas vérnyomásértékek szervi elégtelenséggel társulnak. Az encephalopathia mellett mellkasi fájdalom, légszomj és veseelégtelenség tünetei is lehetnek. A sok tényező (például vérzés, súlyos fertőzés vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszerek) miatti hipotenzió (alacsony vérnyomás) encephalopathiat eredményezhet ájulás, gyengeség és megváltozott mentális állapot tünetekkel.

Fertőző encephalopathia

A fertőzések az encephalopathia oka. Sokféle baktérium, vírus és gombák encephalitist okozhatnak az agyszövet vagy az agyat és a gerincvelőt összekötő szemölcsök (meningitis) fertőzésével és gyulladásával.

A prionok okozzák a ritka fertőzéseket, például a Jacob-Creutzfeldt-kórot, amely szarvasmarha szivacsos agyvelőbántalommal (BSE) vagy őrült tehén betegséggel kapcsolatos. A prionok behatolnak az agyszövetbe, és rendellenes fehérjelerakódások alakulnak ki az agysejtek között, megzavarva a szövet szerkezetét. A betegség progresszív és kezelhetetlen, végül halálhoz vezet. A Kuru az emberi prion agyfertőzés egy másik típusa.

Ischaemiás encephalopathia

Az ischaemiás encephalopathiát az okozza, hogy az agyszövetbe vért szállító kicsi erek fokozatosan szűkülnek, és az agy véráramának általános csökkenését okozják. Ez az agyszövet fokozatos elvesztését és ezzel járó funkcióvesztést okoz. Az agyi erek szűkítésének kockázati tényezői megegyeznek a szívbetegségek és a perifériás érrendszeri betegségek kockázati tényezőivel, beleértve a dohányzást, a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet és a cukorbetegséget.

Több encephalopathia oka

Metabolikus encephalopathia

A metabolikus encephalopathia (toxikus metabolikus encephalopathia) egy széles kategória, amely leírja a víz, elektrolitok, vitaminok és más vegyületek rendellenességeit, amelyek hátrányosan befolyásolják az agy működését. A máj és a vesék hulladékain kívül ez tartalmazhat abnormálisan magas vagy alacsony vércukorszint (hiperglikémia, hipoglikémia), pajzsmirigyproblémák és a vér nátriumszintje (hyponatremia = alacsony nátrium, hypernatremia = magas nátrium).

A metabolikus encephalopathia egyéb okai közé tartozik a szén-monoxid- vagy cianidmérgezés, amely megakadályozza, hogy a hemoglobin oxigént szállítson a véráramban, és szöveti anoxiát eredményez.

A toxikus metabolikus encephalopathia magában foglalhatja a gyógyszeres kezelés mellékhatásait vagy az agyban lévő kémiai transzmittereket befolyásoló gyógyszernyelést is. Az úgynevezett neurotranszmitterek, dopamin, GABA, szerotonin, acetilkolin és glutamin segítenek az idegvégződések elektromos jelek továbbításában az agysejtek között. Ezekben az adókban bekövetkező változások csökkenthetik az agy működését. A neurotranszmitterek koncentrációja és a rendellenes funkciók rohamok és Alzheimer-kór esetén észlelhetők.

Szerkezeti encephalopathia

A fej trauma az agyban és annak környékén lévő vérzés miatt agykárosodást okozhat. Ez megnövekedett nyomást okozhat a koponyán, amely megnyomja az agyszövetet, és rendellenes agyműködést okozhat. Az agyszövet nyírási sérülései megzavarhatják az agysejteket összekötő neuronokat. A közvetlen agyszövet-sérüléseken kívül a koponyán belüli fokozott nyomásnövekedés csökkentheti az agyba áramló vér mennyiségét, ami anoxi vagy hipoxiás károkat okozhat.

Az agy vérellátása veszélyeztethető a stroke miatt, amikor az agy egyik artériája elzáródik, és az agy azon részét hegszövet váltja fel. Ha elegendő sejt sérül meg, akkor fenn lehet tartós károsodás. Alternatív megoldásként vérzéses stroke akkor fordul elő, ha a vérzés maga az agyba kerül, és kárt okoz.

A krónikus traumás encephalopathiát (CTE) olyan agy jellemzi, amelynek a funkciója fokozatosan degenerálódik, mivel ismételt fejsérülések okoznak mind tünetekkel járó ütéseket, mind tünetmentesen. Az agyrázkódás tünetei általában elhalványulnak, de hónapokkal vagy évekkel később új tünetek jelentkezhetnek. A CTE tünetei fokozatosan előrehaladnak. Kezdetben koncentrációval és memóriával kapcsolatos problémák merülhetnek fel dezorientáció és zavart, szédülés és fejfájás epizódjaival. Az érzelmek labilisak lehetnek, és a beteg agresszív és pszichotikus viselkedést alakíthat ki. A CTE előrehaladtával a viselkedés szabálytalanná válhat, és Parkinson-szerű tünetek jelentkezhetnek. Végül, a gondolkodási folyamatok még tovább csökkennek demenciává, több Parkinson-tünettel együtt, beleértve a beszéd- és járási rendellenességeket. Ezek a tünetek progresszív és nem állíthatók le.

A CTE diagnosztizálása klinikailag történik. Sem a vérzést, sem a nagyobb rendellenességeket nem látják a CT-vizsgálat során, és úgy tűnik, hogy úgy viselkedik, mint más agyi funkciókat támadó betegségek. A boncolást és az agy boncolását utólag megerősíthetjük. A tau-nak nevezett rendellenes protein felhalmozódik az agyban, és rendellenes idegrostok és sejtek kusza az agyban. A boncoláskor az agy másképp néz ki, mint az Alzheimer-kórban.

Urémiás encephalopathia

Akut vagy krónikus veseelégtelenség urémiás enkefalopátiához vezethet. Amikor a vese nem képes megfelelően megtisztítani a véráramot, különféle méreganyagok fokozatosan felépülhetnek és az agyi funkciók csökkenését okozhatják. Ha a veseműködés nem helyreáll, vagy ha nem indítanak dialízist, akkor állandó agyszövet-károsodás léphet fel, amely végül halálhoz vezet.

Encephalopathiás tünetek

Az encephalopathia az agyszövet problémáinak következtében kialakuló rendellenes agyműködést írja le. Az encephalopathia tünetei általánosíthatók, csökkent tudatossági szintet eredményezve a minimális letargiától a kómáig. Az encephalopathia kóros gondolati folyamatokat idézhet elő, beleértve zavart, rossz memóriát, hallucinációkat és akár pszichotikus gondolkodást is.

A tünetek nyilvánvalóak lehetnek, mert az agy ellenőrzése alatt álló testrészek nem működnek megfelelően. Előfordulhat koordináció és gyaloglás nehézség (ataxia), vagy rendellenességek lehetnek a látásban és a szemmozgásban. Az encephalopathia utánozhatja a stroke egyik oldalának gyengeségét és zsibbadását, ideértve az arc leesését és a beszédproblémákat. A rendellenességek nemcsak a motoros funkciókat, hanem az érzékenységet is befolyásolhatják. Minden attól függ, hogy az agy mely része nem működik.

Néhány betegnél az encephalopathia annyira mély, hogy befolyásolja az agy alapfunkcióit, amelyek szabályozzák az ébrenlét, a légzést, a szívverést és a hőmérsékletet.

A tünetek az encephalopathia alapvető okától és az ok megfordításának lehetőségétől függenek. A tünetek előfordulhatnak és állandóak lehetnek, vagy viaszolódhatnak és csökkenhetnek. A tünetek egyszer jelentkezhetnek, és soha nem ismétlõdhetnek meg, vagy lehetnek progresszív és halálhoz vezethetnek. Például az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) könnyen megfordítható agyi károsodás nélkül, míg az alapos anoxia részben visszafordítható lehet, vagy rokkantságot vagy halált eredményezhet.

Mikor kell az encephalopathiára orvosi ellátást igényelni?

Minden olyan betegnél, akinek megmagyarázhatatlan zavart, megváltozott mentális funkciója van, kóma, rohama vagy gyengesége van, azonnal menjen sürgősségi ellátásba.

Azoknak a betegeknek, akiknek ismétlődő encephalopathiája ismert, otthoni kezelési programjaik lehetnek, amelyeket meg lehet próbálni, mielőtt segítségért hívnák őket. Például azok a cukorbetegek, akik zavart vagy letargiát észlelnek, hipoglikémia (alacsony vércukorszint) lehetnek; az otthoni kezelés szájon át történő glükóz oldatokkal vagy glükagon injekcióval gyógyító lehet. Azonban ha ezek az otthoni kezelések nem segítenek és felébresztik az embert, sürgősségi beavatkozásra lehet szükség, mivel az encephalopathia másik oka lehet.

Encephalopathy diagnózis

Az encephalopathia diagnosztizálása a beteg, a család vagy a barátok által biztosított kórtörténettel kezdődik. Az egészségügyi szakember jobban megérti az encephalopathia lehetséges okait, a tünetekkel kapcsolatos információk alapján, például, hogy milyen gyorsan jelentkeztek meg, mennyi ideig voltak jelen, ha viaszoltak és csökkentek, vagy ha van egy fokozatos lefelé irányuló folyamat. . Orvosi betegség múltja, szándékos vagy nem szándékos lenyelés, felírt gyógyszerek, kémiai expozíció és fertőzések utalásokat adhatnak arra vonatkozóan, hogy a betegnek miért van az encephalopathia.

A tesztelés a beteg kórtörténetétől és fizikai vizsgálatától függ, amelyek arra vezetik az egészségügyi szakembert a lehetséges diagnózisok felkutatására. A szokásos vérvizsgálatok, például a teljes vérkép (CBC) információt nyújthatnak a lehetséges fertőzésről, vérszegénységről vagy vitaminhiányról. A kémiai tesztekkel fel lehet mérni az elektrolitszintet, a glükózszintet, a vesefunkciót és a májfunkciókat. Különböző típusú vitaminhiányokról más teszt is rendelhető. Adott esetben javasolható a kábítószer és az alkohol szűrése.

A képalkotó vizsgálatok, például a röntgen, a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) hasznosak lehetnek a klinikai helyzettől függően.

Az ágyéki punkció (gerinccsap) hasznos lehet a fertőzés, vérzés és gyulladás megkeresésében. A cerebrospinális folyadék kimutatható abnormális fehérjék, vegyi anyagok és sejtek szempontjából is.

Más vizsgálatok megfelelőek lehetnek a klinikai helyzettől és az egészségügyi szakember gyanújától függően.

Encephalopathi önellátás otthon

Mint korábban említettük, azoknak a betegeknek, akiknek ismert ismétlődő encephalopathiája van, otthoni kezelési programjaik lehetnek, amelyeket meg lehet próbálni; mindazonáltal mindenki számára, aki megmagyarázhatatlan zavart, megváltozott mentális funkciót, kómát, rohamat vagy gyengeséget szenved, azonnal sürgősségi ellátást kell igénybe vennie.

Encephalopathia kezelés

Az encephalopathia kezelése az alapvető októl függően változik; például a rövid távú anoxia csak oxigénkezelést igényelhet, míg az urémiás mérgezés dialízist és veseátültetést igényelhet. Következésképpen speciális gyógyszereket és kezelési programokat írnak elő az alapbetegség alapján. Az encephalopathia első epizódját az orvosnak azonnal ki kell értékelnie, hogy potenciálisan diagnosztizálhassa és kezelje az alapvető okot; az ilyen hatás visszafordíthatja vagy korlátozhatja a tüneteket, és befolyásolhatja az encephalopathia prognózisát.

Egyéb kezelési forgatókönyvek a következők:

• Amikor a betegek először zavart, letargiás vagy csökkent agyi működésre utaló tünetekkel járnak, a naloxon (Narcan) és a glükóz kezdeti koktélját intravénásán lehet beadni, hogy gyorsan visszafordítható kábítószer-túladagolást és alacsony vércukorszintt (hipoglikémia) kezeljenek. - ha ezek a beteg encephalopathia okai.
• Az újraélesztés ABC-jeit mindig ki kell értékelni ( A irway, B ismétlõdés, C irculáció). Ha a légutak sérültek, és a beteg nem képes megfelelően lélegezni, mérlegelni lehet az endotracheális intubációt. A szájon keresztül egy csövet helyeznek a légcsőbe, és a beteg számára lélegeztetést használnak. A beteg általában eszméletlen, vagy csaknem (eltorzult), amikor ez a helyzet felmerül.

Encephalopathia nyomon követése

Azon betegek mellett, akiknél akut mérgezés jelentkezik, amely rövid távú beavatkozást igényel, az encephalopathiában szenvedő betegek többségének egész életen át tartó ápolására és monitorozására van szüksége. Az elsődleges egészségügyi orvoshoz fűződő kapcsolat létrehozása lehetővé teszi a speciális betegségállapotok megfelelő nyomon követését, a gyógyszerek és az étrend szabályozását az encephalopathia akut fellángolásainak megelőzése és a mentális funkció fokozatos romlásának csökkentése érdekében.

Encephalopathia megelőzése

Egyes encephalopathiák a pozitív életmódválasztással elkerülhetők, mások pedig előre nem láthatóak. Például az alkoholizmus májelégtelenség miatti májelégtelenségét meg lehet akadályozni, ha a beteg elkötelezi magát alkoholtól való tartózkodás mellett, valamint orvosi ellátást és közösségi támogatást igényelhet a visszaesés kockázatának megelőzésére vagy minimalizálására. Más betegségek májkárosodása, valamint veleszületett vagy véletlen trauma, amely encephalopathiat eredményez, lehet, hogy nem lehet megelőzni.

Encephalopathy prognózis

A kutatás továbbra is segíti az agy működésének megértését és az encephalopathiát okozó mechanizmusok megértését. A Nemzeti Idegbetegségek és Stroke Intézet segíti a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok összehangolását.

Egyes encephalopathiák könnyen visszafordíthatók, míg mások előrehaladhatnak és tartós szerkezeti változásokat okozhatnak az agyban, sőt akár halált is okozhatnak; a kilátások az encephalopathia alapvető okától és annak kezelési potenciáljától függenek.