Szorongásos rendellenességek: típusok, tünetek, kezelések, okok és meghatározás

Mi a szorongásos zavar?

• A szorongás idegesség, aggodalom, félelem vagy aggodalom. Bizonyos félelmek és aggodalmak indokoltak, mint például a szeretett iránti aggodalom vagy a kvíz, teszt vagy egyéb vizsga elvégzése. A problémás szorongás befolyásolja a beteg alvási vagy egyéb működési képességét.
• Figyelemre méltó, hogy a tinédzserek különösen hajlamosak ingerlékenységre, mint számos érzelmi probléma, köztük a szorongás tünete.
• A szorongás ok nélkül fordulhat elő, vagy valós helyzet alapján is felmerülhet, de aránytalan lehet a vártnál. A súlyos szorongás súlyos hatással lehet a mindennapi életre.
• A szorongást különféle fizikai tünetek kísérhetik. Leggyakrabban ezek a tünetek a szívvel, a tüdővel, az idegrendszerrel és a gyomor-bélrendszerrel kapcsolatosak. Előfordulhat, hogy gyomorfájdalma van, hasmenése, légzési nehézségei vannak, úgy érzi, mintha elájulhat vagy szívrohamot szenvedhet.

Mi okozza a szorongási rendellenességeket?

A problémás szorongást okozhat egy mentális állapot, fizikai állapot, a drogok hatása, vagy ezek kombinációja. Az orvos kezdeti feladata annak kiderítése, hogy a szorongást valamely orvosi állapot okozza-e. Olyan változatos állapotok, mint vérszegénység, asztma roham, fertőzés, drog-intoxikáció vagy abbahagyás, vagy számos szívbetegség csak néhány példa a szorongással járó orvosi problémákra.

A szorongás általános típusait számos különféle mentális állapotba sorolják.

Pánikbetegség: A szorongásos rohamoknak, úgynevezett pánikrohamoknak, a pánikbetegségek leggyakoribb tünetei a gyomorpanasz, szívdobogás (szívverés érzése), szédülés és légszomj. Ugyanezek a tünetek a koffeinfogyasztást, az amfetaminokat (az "ammótaminok" sebessége "utcai szlengét jelentik, ha orvosa nem írja elő őket), hiperaktív pajzsmirigy, rendellenes szívritmusokat és más szív rendellenességeket (például a mitrális szelep prolapsát) ). A pánikrohamot szenvedő személyeknek elképzeléseik lehetnek ürültek, vagy hogy valahogy nem érzik magukat valósnak, mivel úgy érzik, mintha maguktól kívülről néznének. A pánikbetegség diagnosztizálásához az egyén több epizód helyett ismételten pánikrohamokkal járna.

Generalizált szorongási rendellenesség : Azok, akik ezt az állapotot elviselik, számos gondot szenvednek, amelyek gyakrabban vannak a beteg gondolataiban, mint nem. Ezek a gondok zavarják az ember alvási képességét, gyakran befolyásolják az étvágyat, az energiaszintet, a koncentrációt és a napi működés egyéb szempontjait.

Fóbás rendellenességek : A fóbiákkal küzdő emberek irracionális félelmet tapasztalnak, amely egy adott dologra vagy helyzetre adott válaszként pánikrohamok szintjére emelkedhet. A fóbiákra példa a pókok, általában a rovarok, a nyitott terek, a zárt terek, a légi utazás, a magasság és a társadalmi szorongás félelme.

Obszesszív kompulzív rendellenesség : Az ilyen állapotban szenvedő betegek tolakodó és szorongó gondolatokat (rögeszmék) szenvednek, vagy ellenállhatatlan, gyakran ismétlődő viselkedésben (kényszer) vesznek részt. A megszállottságokra példa lehet a baktériumokkal kapcsolatos aggodalom vagy az, hogy egy adott sorrendben vannak-e tárgyak. A kényszer például a tárgyak vagy tevékenységek számlálása, a repedéseken való járás elkerülése vagy az ajtógombok megérintésének elkerülése.

Szétválasztási szorongás : A gyermekek rendellenességének tekinthető a különválasztási szorongás akkor diagnosztizálható, amikor egy gyermek rendkívül szorongássá válik egy vagy több gondozó felnőtt (általában szülő) előrejelzése vagy az attól való elszakadása nyomán. Az elválasztás például azzal jár, hogy a gyermek minden nap iskolába jár, vagy minden este lefekszik.

Stressz rendellenességek

Ezek a gyakori külső tényezők szorongást okozhatnak:

• Munkahelyi stressz
• Stressz az iskolából
• Stressz személyes kapcsolatokban, például házasság vagy barátságok
• Pénzügyi stressz
• Olyan érzelmi trauma okozta stressz, mint például egy szerette halála, természeti katasztrófa, bűncselekmény általi áldozattá válás, fizikai erőszak vagy szexuális visszaélés (például akut stressz rendellenesség vagy trauma utáni stressz rendellenesség)
• Stressz súlyos orvosi betegség miatt
• A gyógyszeres kezelés mellékhatásai
• Intoxikáció (magas szintű) tiltott drogokkal, például kokainnal vagy amfetaminokkal
• Visszavonás tiltott kábítószerek, például opiátok (például heroin), vagy vényköteles gyógyszerek, például Vicodin, benzodiazepin vagy barbituátumok elől
• Orvosi betegség tünetei
• Oxigén hiány: Olyan körülmények között, mint a magas tengerszint feletti betegség, emfizema vagy tüdőembólia (vérrög a tüdő erekkel)
• Az orvosnak gyakran nehéz feladata annak meghatározása, hogy mely tünetek melyik okból származnak. Például egy olyan vizsgálatban, melyben mellkasi fájdalom jelentkezett, amely szívbetegség lehet, de kiderült, hogy nem függ össze a szívgel, 43% -uk pánikbetegségben szenved - ez a szorongás általános formája.

Mik a szorongásos tünetek és jelek?

Pánikbetegség: visszatérő pánikrohamok, aggodalom a roham miatt, hogy mit jelent, vagy a viselkedésmód megváltoztatása a pánikrohamok miatt legalább egy hónapig. A pánikrohamok különálló és intenzív félelmek vagy végzet érzés időszakai, amelyek nagyon rövid idő alatt - 10 perc alatt - alakulnak ki, és a következők legalább négyével járnak:

• Palpitáció
• izzadó
• Remegő
• Légszomj
• Fojtogató érzés
• Mellkasi fájdalom
• Hányinger vagy egyéb gyomorfájdalom
• Szédülés
• A világtól való távolság érzése (derealizáció)
• Mivel nem tud gondolkodni, úgy érzi, mintha az elme kiürült volna
• Irracionális félelem a haldoklástól
• Zsibbadás vagy bizsergés
• Hidegrázás vagy meleg villanás

Generalizált szorongásos rendellenesség: túlzott, irreális és nehezen kezelhető aggodalom legalább hat hónapon keresztül. Az alábbiak közül háromhoz kapcsolódik:

• Nyugtalanság
• Könnyen fáradt
• Koncentrációs problémák
• Ingerlékenység
• Izomfeszültség
• Alvási problémák

Fóbás rendellenességek: intenzív, tartós és ismétlődő félelem bizonyos tárgyaktól (például kígyók, pókok vagy vér) vagy helyzetektől (például magasságok, csoport előtti beszéd vagy nyilvános helyek). Ezek az expozíciók pánikrohamot válthatnak ki.

Stressz rendellenességek: szorongás (más néven posztraumás stressz rendellenesség), amelyet halál vagy halálhoz közeli körülmények (pl. Tűz, árvíz, földrengés, lövöldözés, autóbalesetek vagy háborúk) okoznak kitettség. Más traumatikus események nem jelentették halál vagy halál közti veszélyt, de súlyos sérülést vagy annak veszélyét okozhatták. Ilyen trauma például a fizikai vagy szexuális bántalmazás általi áldozattá válás, a másik személy bántalmazásának vagy a nem megfelelő anyagnak való túlzott kitettség tanúja (például a gyermekek pornográf képek vagy cselekedeteknek való kitettsége). A traumatikus eseményt gondolatokban és álmokban tapasztalják meg újra. A szokásos viselkedés a következőket foglalja magában:

• A trauma újbóli tapasztalása ébren (flashback) vagy alváskor (rémálmok)
• Kerülje el a kiváltó eseményhez kapcsolódó tevékenységeket, helyeket vagy embereket
• Koncentrációs nehézség
• Alvási nehézség
• Nagyon éber (figyelje körül a környéket)
• A depresszió, ingerlékenység, végzet és homály általános érzése, csökkent érzelmekkel, például szerető érzelmekkel vagy jövőbeli vágyakkal

Azokat a tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, légszomj, szívdobogás, szédülés, ájulás és gyengeség, általában nem szabad a szorongásnak tulajdonítani, és az orvosnak értékelést kell megkövetelnie.

Mikor kell keresni a szorongásos orvosi ellátást

Hívja orvosát, ha a szorongás jeleit és tüneteit nem könnyű, gyors és egyértelműen diagnosztizálni és kezelni.

• Ha a tünetek annyira súlyosak, hogy szerinte gyógyszeres kezelésre lehet szükség
• Ha a tünetek zavarják a személyes, társadalmi vagy szakmai életét
• Ha mellkasi fájdalma, légszomj, fejfájás, szívdobogás van, szédülés, ájulás vagy varázslatlan gyengeség
• Ha depressziós, öngyilkosságot vagy gyilkosságot érzi magát

Ha a jelek és tünetek arra utalnak, hogy a szorongás hosszabb ideig (több mint néhány napig) fennállhat és stabilnak tűnik (nem gyorsan romlik), előfordulhat, hogy egyeztetést kezdeményez orvosával értékelésre. De ha a tünetek és tünetek súlyosak, és hirtelen jelentkeznek, akkor súlyos orvosi betegséget jelentenek, amelyet azonnali értékelésre és kezelésre szorul a kórház sürgősségi osztályán.

Hogyan kell tesztelni a szorongási rendellenességeket

Az orvos gondos kórtörténetet vesz fel, fizikai vizsgálatot végez és szükség szerint laboratóriumi vizsgálatokat rendel.

• Ha más orvosi betegsége van, amelyről ismeretes, a jelek és tünetek átfedésben lehetnek a régi és az új között.
• Csak annak meghatározása, hogy a szorongás pszichológiai, nem azonnal azonosítja a végső okot. Az ok meghatározásához gyakran pszichiáter, klinikai pszichológus vagy más mentálhigiénés szakember bevonása szükséges.

Aggódás otthoni gyógymódok

Bizonyos esetekben a szorongás önmagában javul. Ezek csak rövid ideig tartó szorongási rohamokra korlátozódnak, amelyekben ismeri az okot, a szorongás rövid, önmagától elmúlik, és az ok kiküszöbölhető. Például aggódhat a közelgő nyilvános előadás, a záróvizsga vagy a függőben lévő állásinterjú miatt. Ilyen körülmények között a stresszt enyhíthetik az alábbiak:

• Képzelje el magát, hogy sikeresen szembenézzen, és meghódítsa a konkrét félelmet
• Beszélgetés egy támogató személlyel
• Elmélkedés
• TV-t nézek
• Hosszú, meleg fürdőzés
• Pihenés egy sötét szobában
• Mély légzéses gyakorlatok

Mik a szorongás kezelésének gyógyszerei?

A kezelés a szorongás okaitól függ.

Ha a szorongás oka fizikai betegség, akkor a kezelés a betegség kiküszöbölésére irányul. Például, ha pajzsmirigy túl aktív és szorongást okoz, akkor a kezelés műtétet és különféle pajzsmirigy-szabályozó gyógyszereket is magában foglalhat.

Ha az ok pszichológiai, akkor a mögöttes okot fel kell tárni, és lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy ellenőrizni kell. Például, ha az ok a házasság nehézsége, az orvos javasolhatja a házassági tanácsadást. A visszaélés valamely visszaélés miatt gyakran a kábítószerrel való visszaélés kezelésével történik.

Időnként az ok nem azonosítható. Ilyen esetekben az egyetlen kezelési lehetőség a tünetek kezelése.

A múltban a szorongást benzodiazepinek néven ismert gyógyszerekkel kezelték. Ezt a gyógyszercsoportot jelenleg sokkal ritkábban használják szorongás kezelésére a függőség lehetősége miatt.

E csoportba tartozó gyógyszerekre példa:

• Diazepam (Válium)
• Alprazolam (Xanax)
• Lorazepam (Ativan)
• Clonazepam (Klonopin)

Egy másik szorongásgátló gyógyszer, amely nem benzodiazepin, a buspiron (BuSpar).

A Neurontin olyan antiszeziszta gyógyszer, amelyet néhány ember esetében hasznosnak találtak a szorongás kezelésében, ám kevés szervezett kutatás igazolta, hogy hatékony-e a szorongásos rendellenességek kezelése.

Az SSRI és az SNRI osztályba tartozó gyógyszerek (szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók és szerotonin-norepinifrin-újrafelvétel-gátlók), amelyeket szintén a depresszió kezelésére használnak, az első vonalbeli kezelés. Ide tartoznak a következők:

• Szertralin (Zoloft)
• Paroxetin (paxil)
• Fluoxetin (Prozac)
• Escitalopram (Lexapro)
• Citalopram (Celexa)
• Venlafaxin (Effexor): Ez a gyógyszer az SSRI osztály kémiai tulajdonságaival rendelkezik, valamint blokkolja a norepinefrin, egy másik neurotranszmitter visszavételét.

Ezen felül hasznos lehet a pszichoterápia. Gyakran alkalmazott pszichoterápiás megközelítés a szorongásos szenvedés befolyásolása minden olyan irreális hiedelem leküzdésében, amely alapja lehet a szorongásnak (kognitív terápia), vagy a gondok kezelésére szolgáló módszerek kidolgozása (viselkedési terápia).

Általános szorongásos tünetek és kezelés

Szorongásos zavarok nyomon követése

A szorongást orvosával kell kezelni és kezelni. Hozzon létre egy folyamatos kapcsolatot. Ha ösztönzi orvosa megismerését és rendszeres nyomon követését, megbirkózhat problémáival, és hatékonyabban oldhatja meg őket. Ezek a lépések segíthetnek olyan egészségügyi állapotok kezelésében is, amelyek egyébként diagnosztizálatlanok és kezeletlenek lehetnek.

Hogyan lehet megelőzni a szorongási rendellenességeket

A szorongás megelőzése alapvetően magában foglalja az élet stresszének tudatosítását és a saját képességét, hogy megbirkózzon velük. Ez gyakran nehéz feladat lehet a forgalmas és hektikus 21. században.

Lényegében kidolgozhatja az élet minden stresszének megküzdési mechanizmusait. A stratégiák tartalmazhatják ezeket:

• Fizikai jólét a testmozgáson, az egészséges táplálkozási szokásokon és a megfelelő pihenésen keresztül
• A koffein, tiltott gyógyszerek, valamint stimulánsok vagy más vényköteles gyógyszerek nem megfelelő használatának elkerülése
• Elmélkedés
• Relaxációs gyakorlatok, beleértve a mély légzést
• Megjelenítés
• Interperszonális készségek nehéz emberekkel és helyzetekkel való foglalkozáshoz vagy szülői készségek képzése a gyermekeivel való kapcsolattartáshoz

A szorongási rendellenességek előrejelzése

Amikor a szorongás okát azonosítják és kezelik, gyakran lehetséges a teljes gyógyulás. Ahol nem lehet okot könnyen azonosítani, akkor sokáig szorongást érezhet, talán egész életedben, kivéve, ha a tüneteket kezelik. A kezelés eredményezheti a szorongás sikeres kezelését, ha nem gyógyítják meg. Kiváló gyógyszerek állnak rendelkezésre a tünetek sok részének enyhítésére. A mentálhigiénés szakemberekkel folytatott tanácsadás nagyon hatékony lehet.