Szívbetegség: tünetek, jelek és okok

A szív működésének megértése

A szív a test legnehezebben működő izma. Az átlagos szív napi és éjszakai 100 000-szer veri az oxigént és a tápanyagokat az egész testben. A szív által pumpált vér a hulladéktermékeket, például a szén-dioxidot, a tüdőbe is átengedi, így az eltávolítható a testből. A megfelelő szívműködés elengedhetetlen az élet támogatásához.

Mi a szívbetegség?

A szívkoszorúér betegség (CAD), amelyet általában szívbetegségnek is neveznek, olyan állapot, amelyben a koleszterin, kalcium és más zsírok felhalmozódnak az artériákban, amelyek vért szolgáltatnak a szívhez. Ez az anyag megkeményedik, és plakkot képez, amely blokkolja a szív véráramlását. Amikor a szívkoszorúér szűkül a plakk felhalmozódása vagy más ok miatt, a szívizom oxigént éhen vesz igénybe, és az ember angina néven ismert mellkasi fájdalmat szenved.

A kapcsolat a szívbetegség és a szívroham között

Időnként egy koszorúérban lévő zsíros lepedék darabja megszakad vagy megreped. Amikor ez megtörténik, a sérülés hatására vérrög képződik a környéken. A vérrög blokkolhatja a vér áramlását az artérián keresztül, szívrohamot okozva. Sajnos néhány szívroham a szív teljes leállásához vezet, amelyet hirtelen szívmegállásnak hívnak. A szív ritkán ritmust is kezdhet verte, úgynevezett kamrai tachikardia, ami potenciálisan halálos kimenetelű lehet.

Szívbetegség: az első számú gyilkos

A szívbetegség az Egyesült Államok vezető gyilkosa, becslések szerint 14 millió felnőtt. A szívbetegség az Egyesült Államokban több halálesetet okoz, mint a 2. és 7. vezető halálokok együttesen.

Melyek a szívbetegségek kockázati tényezői?

Bizonyos kockázati tényezők növelik a szívbetegség kialakulásának esélyét. A szívbetegség gyakoribb kockázati tényezői a következők:

• Magas koleszterin
• Cukorbetegség
• Szívbetegség közeli vér rokonában
• Elhízottság
• Magas vérnyomás
• Dohányzó
• Perifériás artériás betegség (PAD)

Melyek az életmód kockázati tényezői a szívbetegségekben?

Bizonyos életmódbeli tényezők és választások növelik a szívbetegség kockázatát, ideértve:

• Magas zsírtartalmú étkezés
• „A típusú” (türelmetlen, agresszív és / vagy versenyképes)
• Fizikailag inaktív
• Érzelmi szorongás vagy "stressz"

Hirtelen szívhalál - a szívbetegség halálos következménye

A szívbetegség tünetei személyenként eltérőek. Azoknak, akik mellkasi fájdalmat vagy légszomjat tapasztalnak, esélyük van életmentő kezelésre a kórházban. Másoknak sajnos a hirtelen szívmegállás és a halál az elsőként fellépő szívbetegség tünetei.

Melyek a szívbetegségek általános tünetei?

Sok szívbetegségben szenvedő ember észlel tüneteket fizikai erőfeszítés vagy testmozgás során. A szívnek több oxigénre és tápanyagra van szüksége a fizikai erőfeszítés során, így a szívbetegségben szenvedő emberek aktív állapotban észlelhetnek tüneteket. A szívbetegség tünetei között szerepelhet:

• Állkapocs fájdalom
• Mellkasi fájdalom
• Hátfájás (általában bal oldali)
• Légszomj

Melyek a szívbetegség egyéb tünetei?

A szívbetegség tünetei között szerepelhetnek:

• Hányinger
• Álmosság, szédülés
• Hasi fájdalom
• Szabálytalan szívverés
• Gyengeség (különösen nyugalomban)

Melyek a szívbetegség tünetei a nők, az idősek és a cukorbetegek esetében?

A szívbetegségben szenvedő emberek bizonyos csoportjai atipikus tüneteket tapasztalnak. Sok nő, cukorbetegségben szenvedő ember és idős személy nem szenved fájdalmat a szívbetegség tüneteként. Az ilyen csoportokban élő emberek inkább a fáradtságról vagy általános rossz közérzetről számolnak be, mint a szívbetegség tünete.

Mi az elektrokardiogram (EKG)?

Az elektromosság a szívsejteken áramlik át, hogy serkentse a szívizom összehúzódását. A szívbetegségben szenvedõknek olyan szívük van, amelyek nem vezetnek normál módon áramot. Az elektrokardiogram (EKG vagy EKG) egy gyors, fájdalommentes, nem invazív teszt, amely felméri a szív elektromos viselkedését. Az EKG számos szívbetegséget képes felismerni, beleértve:

• Jelenlegi szívroham
• A szívroham múltja
• Szív ritmuszavarok
• Vér elektrolit rendellenességek
• Instabil angina
• Veleszületett szívhibák
• Szívbetegséggel járó állapotok (pericarditis és myocarditis)

Mi az a stressz teszt?

A szívbetegség tünetei gyakran jelen vannak a fizikai erőfeszítés során, mert a szív stressz alatt áll, és nem kap elegendő oxigént és tápanyagot. A stresszteszt megfigyeli a szív viselkedését, miközben a beteg sétál vagy fut a taposómalmon. A beteget egy EKG-készülékhez kapcsolják, hogy észleljék a szív aktivitását a stresszteszt előtt, alatt és után. A teszt 60–70% pontosságú a blokkolt koszorúér artériák kimutatásában. Időnként a beteg túl gyenge vagy kondíciómentes lehet stresszteszt elvégzéséhez. Ebben az esetben az orvos olyan gyógyszereket adhat be, amelyek szimulálják a szív aktivitását edzés közben. A beteg helyben marad. Az orvos nukleáris képalkotást vagy ultrahangot is felhasználhat a szív viselkedésének megjelenítésére.

Mi az echokardiográfia?

Az echokardiogram a szív képe, amelyet hanghullámokkal készítenek. Ez a teszt képes kimutatni a szívbetegséget és megfigyelni a szív működését. Egy normál, egészséges szív a vér 50–60% -át pumpálja minden egyes szívveréssel a testbe. A gyengébb szív kevesebb vért pumpál minden egyes szívverésnél. Ez echokardiogrammal kimutatható és a szívbetegség jele lehet.

Miért érdemes számítógépes tomográfiai teszteket (CT-vizsgálatokat) használni?

A szív számítógépes tomográfia (CT) vizsgálata egy olyan vizsgálat, amely röntgenfelvételekkel készíti a szív erek részletes képeit. A teszt kimutathatja az erek szűkülését, és hasznos a szívbetegség hiányának kimutatására.

Mi teszi a szívkoszorúér angiográfiát kiemelkedő tesztnek a többihez képest?

A koszorúér angiogram egy olyan vizsgálat, amely kifinomult röntgenképeket nyújt a szívről. A vizsgálat során az orvosok a katétert a szívbe továbbítják, miután az ágyékban lévő vénába illesztették. A kontrasztnak nevezett anyagot injektálják a koszorúérbe, hogy röntgen sugarak legyenek rajtuk. Ezek a röntgenképek megmutatják az elzáródások helyét és súlyosságát a szívkoszorúérben.

Nincs egyetlen kezelési módszer a szívbetegség kezelésére

A szívbetegség kezelése személyenként eltérő. Nincs olyan egységes kezelés, amely mindenkinek működik, aki szívbetegségben szenved. A legtöbb szívbetegségben szenvedő beteg kezelése a gyógyszeres kezelés mellett étrend, testmozgás és más életmód-változások kombinációjával történik.

Milyen szokásos gyógyszereket használnak szívbetegségek kezelésére?

Szív-betegségek kezelésére különféle gyógyszerek alkalmazhatók. A gyógyszeres kezelés lehetőségei a következők:

• Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók csökkentik a szív terhelését az erek megnyitásával.
• A béta-blokkolók csökkentik a szívterhelést azáltal, hogy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást.
• A kalciumcsatorna-blokkolók (CCB) növelik a szív hatékonyságát és csökkentik a pulzusszámot.
• A nitroglicerin megnyitja az artériákat a szívben, lehetővé téve a fokozott véráramot.
• A sztatinok megváltoztatják a vér lipidjeit (a vérben található zsírok, amelyek alkotják a koleszterint) és csökkentik az artériákban a plakk felhalmozódásának kockázatát.

Milyen eljárásokat végeznek a szívbetegségek kezelésére?

Az életmód megváltoztatásán és a gyógyszereken kívül számos eljárás alkalmazható a szívbetegségek kezelésére, ideértve a következőket:

• A koszorúér (ballon) angioplasztika egy olyan eljárás, amelynek során egy ballonvégű katétert eljuttatnak az elzáródás helyére, és kitágítják, hogy megnyissa az eldugult artériát. Ez az eljárás javítja a véráramot.
• A stent egy kis fémcső, amelyet a koszorúér ballon angioplasztika során helyeznek el, hogy az újonnan megnyílt koszorúér nyitva maradjon.

A szívbetegségek megelőzésének kulcsa az egészséges életmód, egészséges étrenddel kezdve.

Néhány szívbetegség kockázati tényezőjét, például a genetikát, nem lehet ellenőrizni. Számos más szívbetegség kockázati tényezője azonban módosítható. Szív-egészséges ételek csökkenthetik a szívbetegségek kockázatát. A szív-egészséges ételek közé tartozik a gyümölcs és a zöldség. A koleszterinszint-csökkentő ételek, például a bab, a szója, a csicseriborsó, a fokhagyma, az avokádó és az olívaolaj jók. Növelje a HDL „jó” koleszterinszintjét diófélék etetésével. Dió, pekándió és mandula jó választás, de korlátozza a tálalását egy kis maréknyira, mivel a dió magas kalóriatartalmú. Jó ötlet halat és tenger gyümölcseit hetente néhányszor enni, hogy fokozza a szív-egészséges omega-3 zsírsavak bevitelét. Kerülje a cukros ételeket, mivel ezek elősegítik a szívbetegségeket és más krónikus betegségeket.

Életstílusváltozások: Alkoholfogyasztás mérsékelten és a dohányzásról való leszokás

Az alkoholfogyasztás ellenőrzése és a dohányzás elkerülése két egyszerű módszer a szívbetegségek kockázatának csökkentésére. A HDL „jó” koleszterinszintjének optimalizálása érdekében a nőknek nem szabad egynél több alkoholos italt fogyasztaniuk, míg a férfiaknak legfeljebb két alkoholos italt kell fogyasztaniuk. Az a személy, aki dohányzik, majd leszokik, 3 évvel a leszokást követõen csökkenti a szívbetegség kockázatát egy nemdohányzó szintjéig.

Csökkentse a szívbetegségek kockázatát testmozgással, aszpirinnal, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelésével.

Néhány egyszerű intézkedés segíthet csökkenteni a szívbetegségek kockázatát. Mielőtt végrehajtaná ezeket az intézkedéseket, beszéljen orvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy biztonságos-e az Ön számára.

• A napi alacsony dózisú aszpirinkezelésről kimutatták, hogy csökkenti a szívroham kockázatát.
• Gyakoroljon legalább 30 percig hetente 3–5 napon a vér lipidjeinek optimalizálása érdekében (csökkenti a „rossz” LDL-értéket és „jó” HDL-koleszterint növeli), csökkenti a vérnyomást és erősíti a szívizomot.
• Ha cukorbetege van vagy magas vérnyomás (vagy mindkettő), ellenőrizze őket. A magas vérnyomás és a magas vércukorszint káros a szívre.