Mi az a parkinson-betegség demencia? tünetek, stádiumok, kezelés és okok

Tények a Parkinson-kór demenciájáról

A Parkinson-kór (PD) bizonyos agysejtek életkorral összefüggő degeneratív rendellenessége. Főleg a test mozgását érinti, de más problémák is előfordulhatnak, beleértve a demenciát is. Nem tekinthető örökletes betegségnek, bár kevés családban találtak genetikai kapcsolatot.

• A Parkinson-kór leggyakoribb tünetei a kezek, a karok, az állkapocs és az arc remegése (remegése vagy remegése); a csomagtartó és a végtagok merevsége (merevsége); mozgás lassúsága; valamint az egyensúly és a koordináció elvesztése.
• Egyéb tünetek lehetnek a megcsípődés, a beszédzavarok (vagy nagyon halkan beszélni), az arcmaszkolás (kifejezéstelen, maszkszerű arc), nyelési problémák és lehajolt testtartás.
• A tünetek az évek során fokozatosan romlanak.

A depresszió, a szorongás, a személyiség és a viselkedés megváltozása, az alvászavarok és a szexuális problémák általában társulnak a Parkinson-kórhoz. Sok esetben a Parkinson-kór nem befolyásolja az ember gondolkodási, érvelési, tanulási vagy emlékezési képességét (kognitív folyamatok).

• Néhány Parkinson-kórban szenvedő emberben azonban egy vagy több kognitív folyamat romlik.
• Ha ez a károsodás elég súlyos ahhoz, hogy megzavarja az ember képességét a mindennapi tevékenységek elvégzésére, akkor demenciának nevezzük. Szerencsére a demencia csak a Parkinson-kórban szenvedő emberek kb. 20% -ánál fordul elő. Ha a Parkinson-kórban szenvedő betegek hallucinációkat szenvednek, és súlyos motoros kontrolljuk van, akkor nagyobb a demencia kockázata. A demencia kialakulása lassú. Általában azok az emberek, akiknél a demencia tünetei alakulnak ki, körülbelül 10-15 évvel a Parkinson-kór kezdeti diagnosztizálása után.

Az Egyesült Államokban mintegy 500 000 ember szenved Parkinson-kórban, és évente mintegy 50 000 új esetet diagnosztizálnak. Nehéz pontosan megmondani azoknak a számát, akiknek vannak kognitív tüneteik, mivel a következő okokból hiányoznak pontos adatok:

• A kutatók a kognitív károsodás és a demencia különféle meghatározásait használják.
• A Parkinson-kór gyakran átfedésben van más degeneratív agyi rendellenességekkel, amelyek demenciát okozhatnak, mint például az Alzheimer-kór és az agyi érrendszeri betegségek.
• Egyes kutatók szerint a Parkinson-kórban szenvedő emberek legalább 50% -ánál van némi enyhe kognitív károsodás, és becslések szerint 20–40% -uknak lehetnek súlyosabb tünetei vagy demenciája.

A legtöbb embernél a Parkinson-kór első tünetei 60 éves koruk után fordulnak elő, de a Parkinson-kór a fiatalabb embereket is érinti. A korai kezdetű Parkinson-kór 40 év körül, vagy még ennél is korábban szenved.

• A betegség kezdetétől függetlenül a demencia tünetei később (kb. 10-15 év után) jelentkeznek a betegség során.
• A demencia viszonylag ritka azoknál az embereknél, akiknél a Parkinson-kór 50 éves kor előtt kezdődött, még akkor is, ha a betegség tartós.
• A demencia gyakoribb azoknál az embereknél, akiknél a Parkinson-kór kezdete idõsebb (kb. 70 év).

Melyek a Parkinson-kór demenciájának okai és kockázati tényezői?

A Parkinson-kór okai jelenleg nem tisztázottak; bár körülbelül 10% -uk genetikailag kapcsolódik, a fennmaradó rész (kb. 90%) ismeretlen okból származik. Ismert azonban az, hogy egyértelmû bizonyítékok azt mutatják, hogy az agy területén, amelyet a lényegi nigrának hívnak, idegsejtek megváltoznak és elpusztulnak az idõ alatt. A jelenlegi népszerű elmélet szerint a neuronális sejtek megváltoztatásáért és megsemmisítéséért a környezeti és genetikai tényezők kombinációi felelősek. Ezen interakciók eredményeként a dopamintermelés, a dopamint előállító neuronok elvesztése, az egyéb neuronok által előállított anyagok vesztesége, valamint a Lewy testek jelenléte az agysejtekben található, amelyek mindegyikét a Parkinson-kóros betegek boncolása során találják meg.

Az ezekért a változásokért felelős fő alkotóelemek nincs egyértelműen meghatározva, de magukban foglalják a mérgező környezeti anyagoknak való kitettséget, a sejteket és azok alkotóelemeit károsító szabad gyökök oxidációját (például Lewy testek előállítása alfa-szinukleinből, egy neurotranszmisszióban részt vevő proteinből) és mitokondriális diszfunkció. Bizonyos génkombinációkkal rendelkező embereknél valószínűbb, hogy ezek a változások kialakulnak, és ennek eredményeként Parkinson-kór fordulhat elő.

A demencia kockázati tényezői a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél a következők:

• 70 éves vagy annál idősebb
• A Parkinson-kór becslési skáláján (PDRS) 25-nél nagyobb pontszám: Ez egy olyan teszt, amelyet az orvosok használnak a betegség progressziójának ellenőrzésére.
• Depresszió, agitáció, rendellenesség vagy pszichotikus viselkedés, ha a Parkinson-kór levodopa gyógyszerrel kezelik (Sinamet, Sinemet CR, Parcopa)
• Súlyos pszichológiai stressznek való kitettség
• Szív-és érrendszeri betegségek
• Alacsony társadalmi-gazdasági helyzet
• Alacsony iskolai végzettség

Milyen tünetei vannak a Parkinson-kór demenciájának?

A kognitív károsodás a Parkinson-kórban az egyetlen izolált tünettől a súlyos demenciáig terjedhet.

• Egyetlen kognitív tünet megjelenése nem jelenti azt, hogy demencia alakul ki.
• A kognitív tünetek a Parkinson-kórban általában évekkel a fizikai tünetek észlelése után jelentkeznek.
• A kognitív tünetek a betegség korai szakaszában a Parkinsonismi vonásokkal járó demenciára utalnak, ami kissé más állapot.

A kognitív tünetek a Parkinson-kórban a következők:

• A döntési képesség elvesztése
• Rugalmasság a változásokhoz való alkalmazkodásban
• Diszorientáció ismerős környezetben
• Új anyag megtanulásának problémái
• Koncentrációs nehézség
• Rövid és hosszú távú memória elvesztése
• Nehézség az események sorrendjének megfelelő sorrendbe állítása
• Probléma a komplex nyelv használatával és mások komplex nyelvének megértésével

A Parkinson-kórban szenvedő betegek, akár demenciával, akár anélkül, gyakran lassan válaszolhatnak kérdésekre és kérésekre. Lehet függõ, félelmetes, határozatlan és passzív. A betegség előrehaladtával sok Parkinson-kórban szenvedő ember egyre inkább függõ lehet a házastársaktól vagy a gondozóktól.

A súlyos mentális rendellenességek a Parkinson-kórban gyakoriak. Ezek közül kettő vagy több jelenhet együtt egyazon személyben.

• Depresszió: Szomorúság, könnycsepp, letargia, elvonulás, az egykori tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése, álmatlanság vagy túl sok alvás, súlygyarapodás vagy -vesztés
• Szorongás : túlzott aggodalom vagy félelem, amely megszakítja a mindennapi tevékenységeket vagy a kapcsolatokat; fizikai tünetek, mint például nyugtalanság vagy szélsőséges fáradtság, izomfeszültség, alvási problémák
• Pszichózis: Nem reális gondolkodás; olyan tünetek, mint hallucinációk, téveszmék (hamis hitek, amelyeket mások nem osztanak meg), paranoia (gyanús és mások által ellenőrzött érzés), valamint a világos gondolkodás problémái; ha súlyos, a viselkedés súlyosan megszakadhat; enyhébb, bizarr, furcsa vagy gyanús viselkedés fordulhat elő.

A depresszió, a demencia és a Parkinson-kór kombinációja általában gyorsabb kognitív hanyatlást és súlyosabb rokkantságot jelent. A hallucinációk, téveszmék, agitáció és mániás állapotok jelentkezhetnek a Parkinson-kór gyógyszeres kezelésének káros hatásaként, ez bonyolíthatja a Parkinson-demencia diagnosztizálását.

Mikor kell hívnom az orvosot a Parkinson-kór demenciájáról?

Bármely jelentős változás a gondolkodási, érvelési vagy koncentrálási képességben; a problémamegoldásban; emlékül; nyelvhasználat; hangulatban; vagy a Parkinson-kórban szenvedő személyek viselkedésében vagy személyiségében egy egészségügyi szakember látogatását indokolja.

Hogyan diagnosztizálják a Parkinson-kór demenciáját?

Nincs olyan végleges orvosi vizsgálat, amely igazolná a kognitív hanyatlást vagy a demenciát Parkinson-kórban. A kognitív hanyatlás legpontosabb módja a neuropszichológiai tesztelés.

• A tesztelés magában foglalja a kérdések megválaszolását és az erre a célra alaposan megtervezett feladatok elvégzését. Ezt egyfajta tesztelés szakember végzi.
• A neuropszichológiai vizsgálat az egyén megjelenését, hangulatát, szorongási szintjét és téveszmék vagy hallucinációk tapasztalatait vizsgálja.
• Felméri a kognitív képességeket, például a memóriát, a figyelmet, az időre és helyre való orientációt, a nyelvhasználatot és a képességeket különféle feladatok elvégzéséhez és az utasítások követéséhez.
• Megvizsgálják az érvelést, az elvont gondolkodást és a problémamegoldást.
• A neuropszichológiai vizsgálat pontosabban diagnosztizálja a problémákat, és így segíthet a kezelés tervezésében.
• A teszteket időszakonként megismételjük, hogy megnézzük a kezelés eredményességét, és ellenőrizzük az új problémákat.

Képalkotó tanulmányok: Általában az agyi vizsgálatok, mint például a CT és az MRI, kevéssé hasznosak a Parkinson-kóros betegek demenciájának diagnosztizálásában. A pozitron emissziós tomográfiai (PET) vizsgálat segíthet megkülönböztetni a demenciát a depressziótól és a Parkinson-kór hasonló állapotát.

Mi a Parkinson-kóros demencia kezelése ?

A Parkinson-kór demenciája nem gyógyítható. Inkább a különös tünetek, például depresszió, szorongás és pszichotikus viselkedés kezelésére helyezik a hangsúlyt. Ezeknek a rendellenességeknek a szakembere (pszichiáter) konzultálhat a kezelési ajánlásokkal kapcsolatban.

Mi az otthoni önellátás a Parkinson-kóros demencia esetén?

Az étrendben levő fehérje befolyásolhatja a levodopa felszívódását, amely a Parkinson-kór kezelésére szolgáló fő gyógyszer. A levodopa szintjének ingadozása súlyosbíthatja bizonyos viselkedési és kognitív tüneteket. Az alacsony fehérjetartalmú étrend csökkentheti a dopamin szint ingadozásait. Néhány ilyen ingadozással rendelkező betegnél az étrend megváltoztatása javíthatja a tüneteket. Fontos azonban annak biztosítása, hogy az ember megfelelő kalóriát és egyéb tápanyagokat kapjon.

A Parkinson-kórban szenvedőknek a lehető legkevésbé aktívnak kell maradniuk. A fizikoterápia segíti az embert a mobilitás fenntartásában.

Általában a Parkinson-kórban és a demenciában szenvedő embereknek már nem szabad a járművet vezetniük. A mozgási problémák megakadályozhatják a gyors reakciókat veszélyes vezetési helyzetekben. Egyes gyógyszerek, különösen a demencia tüneteinek kezelésére szolgáló gyógyszerek enyhíthetik őket. Ezt azonban egyénileg és az állam törvényeivel összhangban kell meghatározni.

Parkinson-kór tünetei, stádiumai és kezelése

Melyek a Parkinson-kóros demencia kezelése és gyógyszerei?

A Parkinson-kór demenciájára nincs specifikus kezelés. Noha a kognitív tünetek kezdetben úgy tűnnek, hogy reagálnak a dopamintermelést elősegítő gyógyszerekre, a javulás enyhe és átmeneti, szemben a Parkinson-kórban szenvedő betegekben a motoros kontroll javulására adott korai válaszokkal.

Parkinson-kór demencia gyógyszerei

Különböző gyógyszereket alkalmaznak a Parkinson-kór mozgási rendellenességeinek kezelésére, egyesek súlyosbíthatják a demenciával kapcsolatos tüneteket.

• Ide tartoznak a levopopák formájában adott dopamin; dopamin-agonistákként ismert gyógyszerek (például a karbidopa és a levodopa Sinemet néven ismert kombinációja), amelyek a dopaminreceptorra hatnak; és a dopamin metabolizmusát lassító gyógyszerek. Gyakran használják monoamin-oxidáz inhibitorokkal (MAO B), például rasagilinnel együtt. Ezen felül néha antikolinerg gyógyszereket is alkalmaznak.
• Sajnos ezek a gyógyszerek befolyásolhatják a kognitív tüneteket és a hangulati rendellenességeket.
• Az antikolinerg gyógyszerek például segítik az agyban a dopamin és az acetilkolin, egy másik neurotranszmitter szintjének egyensúlyát. Ezek a gyógyszerek javíthatják a mozgási rendellenességeket, de gyakran súlyosbítják a memóriavesztést.

A Parkinson-kór demenciája reagálhat az Alzheimer-kóros betegekben alkalmazott gyógyszerekkel. Ezek a kolinészteráz-gátlóknak nevezett gyógyszerek (például donepezil, rivastigmin, galantamin) azonban csak kis és ideiglenes javulást eredményeznek a kognícióban.

A hangulati rendellenességeket és a pszichózist általában más gyógyszerekkel kezelik.

• Depresszió és hangulati rendellenességek kezelésére különféle antidepresszáns vagy hangulat-stabilizáló gyógyszereket, például triciklusos szereket (például Nortriptyline vagy desipramine) vagy szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlókat (SSRI, például fluoxetine vagy citalopram) alkalmaznak.
• Agitáció vagy pszichotikus tünetek esetén az atipikus antipszichotikumok részesülnek előnyben. A klozapin (Clozaril) gyakran az első választás, ám elfogadhatatlan káros hatásokkal járhat. Alternatív megoldás lehet a quetiapin (Seroquel). Az olanzapin (Zyprexa) és a risperidone (Risperdal) általában rosszabbítja a motoros funkciókat.

Parkinson-kór demencia műtét és génterápia

Nagy előrelépés történt a Parkinson-kór sebészeti kezelésében. Számos különféle eljárás érhető el, és sok betegnél sikeresek a mozgási tünetek enyhítésében. Sajnos a műtétnek nincs hatása a kognitív tünetekre. Valójában a demenciában szenvedő emberek többsége nem jelölt műtétet.

A génterápia még gyerekcipőben áll; folyamatban vannak emberi és állati kísérletek különféle módszerekkel (liposzómák, vírusok) gének beillesztésére az idegsejtekbe a Parkinson-kór tüneteinek csökkentésére vagy leállítására azáltal, hogy a sejteket az újonnan beillesztett gének által kódolt dopamin előállításához vezetik. A ProSavin (módosított vírusbeillesztés) kezelés korai eredményei biztatóak. I Azonban nem világos, hogy egy ilyen kezelés megakadályozhatja-e vagy megfordíthatja-e a Parkinson-kór demenciáját.

Parkinson-kór demencia követése, megelőzése és előrejelzése

A Parkinson-kórban és demenciában szenvedő személyeknek rendszeresen ellenőrizniük kell egészségügyi szakemberüket.

• Ezek az ellenőrzések lehetővé teszik az egészségügyi szakember számára, hogy megnézze a kezelés eredményességét, és szükség szerint módosítsa azokat.
• Ezek lehetővé teszik a megismerés, a hangulat vagy a viselkedés olyan új problémáinak felismerését, amelyek a kezelés előnyei lehetnek.
• Ezek a látogatások lehetőséget adnak a családi gondozó (k) nak az egyén gondozásában felmerülő problémák megbeszélésére.

Végül, a Parkinson-kórban és demenciában szenvedő személy valószínűleg nem lesz képes önmagáért gondoskodni, vagy akár döntést hozhat gondozásáról, ha a beteg elég hosszú ideig él Parkinson-kórral és demenciával.

• A legjobb, ha a személy a lehető legkorábban megbeszélést folytat a családtagokkal a jövőbeli gondozási megállapodásokról, hogy tisztázhassa és dokumentálhassa kívánságait a jövőre nézve.
• Az egészségügyi szakember tanácsot adhat a betegeknek és az ápolóknak a jogi intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni ezen kívánságok betartásának biztosítása érdekében.

Parkinson-kór demencia megelőzése

Nincs ismert módszer a demencia megelőzésére Parkinson-kórban. A Parkinson-kórban szenvedő betegeket azonban sürgetik, hogy folytassák a testmozgást és az egészséges életmódot, mivel ez késleltetheti vagy csökkentheti a demencia kialakulását, bár nincs megfelelő adat arra vonatkozóan, hogy ez bekövetkezik.

Parkinson-kór demencia prognózisa

A Parkinson-kórban és a demenciában szenvedő személyeknél rosszabb a prognózisuk, mint a demencia nélküli Parkinson-kórban szenvedőknél. A hangulati zavarok és más szövődmények, valamint a korai halál kockázata nagyobb.

Támogató csoportok és tanácsadás a Parkinson-kór demenciájához

Ha Ön olyan személy, akit újonnan diagnosztizáltak Parkinson-kórban, akkor tudja, hogy betegsége drasztikusan megváltoztatta az életét. Nem csak elveszíti bizonyos fizikai képességeit, de valószínűleg elveszíti néhány mentális képességét is. Aggódik amiatt, hogy meddig képes lesz továbbra is élvezni a kapcsolatokat a családdal és a barátokkal, az élvezett tevékenységeket és a függetlenséget. Aggódik amiatt, hogy a családja hogyan fogja megbirkózni azzal, hogy gondozza magát és magukat a betegség előrehaladtával. Lehet, hogy depressziós, szorongó, még dühös és bosszús is. Ezen érzelmek kezelésének legjobb módja az, hogy valamilyen módon fejezzük ki őket. Sok ember számára ezekről az érzésekről való beszéd enyhíti őket.

Ha gondozója egy Parkinson-kórban és demenciában szenvedő embernek, akkor tudja, hogy a betegség általában a családtagok számára inkább stresszhat, mint az érintett személy. A Parkinson-kóros és demenciás betegek gondozása nagyon nehéz lehet. Gyakran befolyásolja az élet minden területét, ideértve a családi kapcsolatokat, a munkát, a pénzügyi helyzetet, a társadalmi életet, valamint a testi és szellemi egészséget. A gondozók úgy érzik, hogy nem képesek megbirkózni az eltartott, nehéz rokon gondozásával. A szomorúság mellett, hogy látja kedvesének betegségét, frusztráltnak, túlterhelteknek, bosszúsnak és dühösnek is érezheti magát. Ezek az érzések viszont a gondozók bűntudatot, szégyent és szorongást okozhatnak. A depresszió nem ritka. A gondozóknak támogatási rendszereket kell keresniük, hogy segítsék őket alkalmazkodni a felmerülő problémákhoz és érzésekhez.

Különböző emberek, mind a betegek, mind a gondozók, eltérő küszöbértékekkel bírják a Parkinson-kór demencia kihívásainak tolerálását.

• Sok Parkinson-kóros ember számára hasznos lehet egy közeli barátjával vagy családtagjával való beszélgetés. Mások számára megnyugtató beszélgetés egy profi tanácsadóval vagy a papság tagjával.
• A gondozók számára rendkívül hasznos lehet a gondozás csak a szellőzés vagy a gondozás frusztrációiról való beszélgetés. Másoknak többre van szükségük, de kényelmetlenül érezhetik magukat a segítségükkel. Egy dolog azonban biztos: ha a gondozó nem kap mentességet, akkor kiéghet, kialakulhat saját mentális és fizikai problémái, és képtelen lesz ellátni a Parkinson-kórban szenvedő személyt.

Ezért találtak fel támogató csoportokat. A támogató csoportok olyan emberek csoportjai, akik ugyanolyan nehéz tapasztalatokat éltek át, és szeretnének segíteni maguknak és másoknak azáltal, hogy megosztják a megküzdési stratégiákat. A mentálhigiénés szakemberek határozottan javasolják, hogy az érintett személyek, amennyire képesek, és a családi gondozók vegyenek részt támogató csoportokban.

A demenciával járó betegségek esetén a támogató csoportok elsősorban a gondozókat segítik. A támogató csoportok számos különféle célt szolgálnak az ápolók számára:

• A csoport lehetővé teszi az ember számára, hogy kifejezze valódi érzéseit elfogadó, ítélet nélküli légkörben.
• A csoport közös tapasztalatai lehetővé teszik, hogy a gondozó kevésbé maradjon egyedül és elszigetelten.
• A csoport új ötleteket kínálhat konkrét problémák kezelésére.
• A csoport megismerteti az ápolót olyan forrásokkal, amelyek képesek lehetnek bizonyos megkönnyebbülést biztosítani.
• A csoport megadhatja az ápolónak az erejét, amelyhez segítségért kell kérnie.

A támogató csoportok személyesen, telefonon vagy az interneten találkoznak. Az Ön számára működő támogatási csoport megtalálásához vegye fel a kapcsolatot a következő szervezetekkel. Felkérheti az egészségügyi csapat megbízható tagját is, vagy keresse fel az internetet. Ha nincs hozzáférése az internethez, lépjen a nyilvános könyvtárba.

A támogatási csoportokkal kapcsolatos további információkért vegye fel a kapcsolatot az alábbi ügynökségekkel:

• Parkinson's Alliance - (609) 688-0870 vagy (800) 579-8440
• American Parkinson's Disease Association - (800) 223-2732
• Nemzeti Parkinson Alapítvány - (305) 547-6666 vagy (800) 327-4545
• Családgondozó Szövetség, Országos Ápolási Központ - (800) 445-8106
• Nemzeti Szövetség a gondozásért - www.caregiving.org
• Idősgondozási szolgáltatás - (800) 677-1116