Parkinson-kór: tünetek, okok, stádiumok, kezelés

Mi a Parkinson-kór?

A Parkinson-kór meglehetősen általános életkori és progresszív agysejtek (agyi rendellenességek), amelyek befolyásolják a mozgást, az izomvezérlés elvesztését és az egyensúlyt. Az első tünetek általában a remegés (kéz, láb vagy láb), amelyet "remegő bénulásnak" is neveznek.

Hogyan halad a Parkinson?

Az emberek többségénél 60 éves életkor után alakul ki a Parkinson-kór (bár néhány olyan beteg, mint Michael J. Fox, 30 éves korban, és Muhammad Ali boxer pedig 42 éves korban alakul ki). A férfiak körülbelül 1, 5-szer nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint a nők. Általában véve, a betegség lassan progresszál, több éven át kifejezettebb tünetekkel. Bár néhány betegnél, különösen azoknál, akiknél a fiatalabb korukban alakul ki a tünetek, gyorsabb a tünetek kialakulása, a tünetek lassan növekednek az évek során. A kezelések sok betegnél csökkenthetik a tüneteket.

A Parkinson-kór korai jelei

A Parkinson-kór elején kialakuló három fő tünet a remegés, általában a test egyik oldalán (kéz, láb, kar vagy más testrész), amikor az ember nyugalmi állapotban van. A második tünet a merevség vagy a mozgásállóság, amikor valaki megpróbálja mozgatni a személy ízületét, vagy amikor a személynek nehézségekbe ütközik ülésből álló helyzetbe. A harmadik tünet a bradykinesia vagy lassúság, valamint a kis mozgások. A bradykinézia olyan embereknél fordul elő, akiknek kis kézírása (mikrográfia) és csökkent arckifejezése van (az embernek általában csak komor vagy komoly arckifejezése van a legtöbb esetben). Ezt a feltételt "maszkolt arcnak" nevezik.

Parkinson-tünet: remegés

A Parkinson-kór remegése általában az egyetlen végtag testrészen (ujj, kéz, láb) fordul elő, amely a betegek kb. 70% -ánál nyugszik; a remegés általában akkor áll meg, amikor a test testrészét az ember használja. A remegés gyors (4-6 ciklus másodpercenként, ritmikusan remeg). Néhány ember gyors, „pirulát gurító” akciót mutat, amely remeg a hüvelykujj és az mutatóujj között.

Parkinson-tünet: Bradykinesia

A fentiek szerint a bradykinesia a Parkinson-kór korai tünete lehet. Példaként említik a lassú kezdeti mozgásokat, az ülő helyzetből való felállási nehézségeket, a akaratlan lassulást vagy megállást járás közben, valamint az arckifejezésekben bekövetkező csekély változást vagy egyáltalán nem olyan változást, amely nem megfelelőnek tűnik azok számára, akik nem tudják, hogy a személynek Parkinson-kórja van.

Parkinson-tünet: károsodott egyensúly

A Parkinson-kór előrehaladtával más izmokkal és mozgással kapcsolatos tünetek alakulhatnak ki. A betegek rossz testtartást (lehajolt testtartást) alakíthatnak ki, lehajló vállakkal, lábak csoszogásával és a fej kinyújtásával vagy előrehajlásával. Ez gyakran egyensúlyproblémákhoz és esésekhez vezet.

Parkinson-tünet: merevség

Mivel a merevség gyakori tünet, az érintett végtagok izomcsoportjai nem lazulnak, így görcsös fájdalom fordulhat elő. A Parkinson-kór egyik jele az, hogy az egyik kar nem járhat előre-hátra normálisan, amikor a személy sétál.

A mozgáson kívüli tünetek

Az alábbiakban tünetek mutatkoznak, amelyek bizonyos Parkinson-kórban szenvedő betegeknél kialakulhatnak, különösen a betegség előrehaladtával; nem minden betegnél lesz a következő tünetek közül néhány vagy mindegyik:

• Kétoldalú remegés
• Alvási nehézségek és fáradtság
• Zsíros bőr és korpásodás
• Beszédváltozások (lágy hang, szó zavarása)
• Székrekedés,
• Nyelési problémák
• Mentális változások (memóriavesztés, könnyen összetéveszthető, demencia)

Parkinson-diagnózis

A Parkinson-kór diagnosztizálását legjobban szakember, például neurológus végezheti el. A legtöbb diagnózist az orvosok feltételezhetően az orvosok végzik, megerősítve a fent felsorolt ​​korai tünetek nagy részét, és kizárva más feltételeket, amelyek hasonló tüneteket idézhetnek elő, például tumort vagy stroke-ot. A fő dolgok, amelyekre az orvos a nyugalmi remegés és a merevség (akaratlan), amikor az orvos mozgatja a végtagokat. Az orvos gyakran hátulról ellenőrzi a váratlan húzásra adott válaszát. Az orvos elmondja, mi fog történni, és megvédi Önt a leeséstől, amikor ellenőrzi az egyensúly helyrehozására való képességét.

Nincs meghatározott vizsgálat a betegségre vonatkozóan, kivéve a specifikus agyszövet biopsziáját, amelyet általában boncoláskor végeznek. Más vizsgálatok (CT vizsgálat, MRI) felhasználhatók az orvosok megkülönböztetésére a Parkinson-kór és más egészségügyi problémák (például stroke, agydaganatok) között.

Parkinson vagy jóindulatú remegés?

Az alapvető remegések összekeverhetők a Parkinson-kór remegésével. Az esszenciális remegés azonban általában mindkét végtagot (kezét) egyformán érinti, és a kezek használatakor rosszabbodik, szemben a Parkinson remegésével. A carbidopa-levodopa gyógyszerekkel a Parkinson remegése csökken, vagy ideiglenesen megáll, míg az esszenciális remegés más gyógyszerekre reagál. A Parkinson-kór általában nem fordul elő több családtagnál, de az esszenciális remegések előfordulnak és gyakrabbak, mint a Parkinson-féle remegések.

Ki kapja Parkinson-kórot?

Mint korábban kijelentettük, a férfiak körülbelül 1, 5-szer nagyobb eséllyel járnak Parkinson-kórban, mint a nők; bár bár a betegségben szenvedő betegek túlnyomó része 60 év felett van, ebben a korcsoportban a betegség teljes esélye körülbelül 2–4%. Következésképpen a betegség nem ritka, de annak esélye, hogy 60 éves vagy annál idősebb betegség kifejlődjön, nem magas.

A Parkinson-kór okai?

A jóindulatú nigra sejtjei, az agytörzs azon része, amely a mozgást szabályozza, lelassul, majd a sejtek elpusztulásakor leállítják a dopamin termelődését. A dopamin segíti az idegsejteket a mozgás kommunikációjában; dopamin nélkül a test normál mozgásvezérlése megszakad, ami Parkinson-kórhoz vezet, mivel az agy nem kapja meg a szükséges üzeneteket arról, hogyan és mikor kell mozogni. Sajnos a Parkinson-kór végső oka, az agytörzsi sejtek megváltozásának és meghalásának oka nem ismert, de a kutatók azt sugallják, hogy mind a genetikai, mind a környezeti tényezők kombinációja az összes Parkinson-kór kb. 90% -át okozza.

Parkinson-kór szakaszai

A Parkinson-kór általában lassan progresszív idővel (évekkel). Az előrehaladást a tünetek súlyossága (Hoehn és Yahr-skála) és más olyan intézkedések alapján értékelik, mint például a mentális funkciók, a viselkedés, a hangulat, a motoros funkciók és a napi tevékenységek teljesítésének képessége (önfenntartás, függetlenség), amelyet az egységes Parkinson-kór mér. Értékelési skála. Ezek az értékelések az orvosok számára nyomokat adnak arra vonatkozóan, hogyan lehet az egyént a legjobban kezelni és kezelni.

Parkinson-kezelés: Levodopa

A levodopa karbidopa és levodopa formájában egyetlen tablettával kombinálva volt a leghatékonyabb gyógyszer a Parkinson-kór tüneteinek csökkentésére vagy ideiglenes leállítására. Az agyszövet ezt a gyógyszert dopaminná alakítja. Idővel (körülbelül 6 év) azonban a gyógyszer okozta tüneti csökkenés elhalványul, és nagyobb adagokat és más gyógyszereket adhatunk hozzá. Ezenkívül a levodopa mellékhatásai (émelygés, hányás, mentális változások és akaratlan mozgások) alakulhatnak ki, különösen évek során történő alkalmazás esetén. Ezek a mellékhatások csökkenthetők a gyógyszeradag lassú növelésével az idő múlásával.

Parkinson-kezelés: dopamin-agonisták

Noha a carbidopa-levodopa a szokásos elsődleges gyógyszer a Parkinson-kór kezelésére, dopamin-agonistáknak nevezett egyéb gyógyszerek, amelyek utánozzák a dopamin hatását, a carbidopa-levodopa hatásainak enyhülésekor alkalmazhatók. Olyan gyógyszereket használnak, mint például Apokyn, Mirapex, Parlodel és Requip; ezeknek a gyógyszereknek a carbidopa-levodopa-hoz hasonló mellékhatásai vannak (például hányinger, hányás és pszichózis).

Parkinson-kezelés: Egyéb gyógyszerek

Egyes gyógyszereket karbidopa-levodopával kombinálva használnak, hogy gátolják a dopamin szervezet általi lebontását vagy javítsák a karbidopa-levodopa hatékonyságát. Az Azilect, Eldepryl és Zelapar gátolja a dopamin lebontását, míg az Entacapone és a Tasmar javíthatja a karbidopa-levodopa hatását.

Parkinson-műtét: Mély agyi stimuláció

Egy másik kezelési módszert, amelyet általában a Parkinson-kór gyógyulásának hatékonyságaként próbálnak megtenni, a mély agyi stimulációnak nevezik. A módszer magában foglalja az elektródok mély beültetését az agyba a globus pallidus, thalamus vagy a szubthalamus sejtmag területein. Ezután olyan elektromos impulzusokat kapnak, amelyek stimulálják az agyszövetet, hogy segítsék a remegést, a merevséget és a lassú mozgásokat. Az impulzusokat egy elem hozza létre. Ez a műtét nem minden Parkinson-kórban szenvedő beteg; bizonyos kritériumoknak megfelelő betegeken történik. Ezenkívül a műtét nem állítja le az egyéb tüneteket és nem fejezi be a betegség progresszióját.

Parkinson-műtét: Pallidotomia és Thalamotomy

Egy másik műtéti típus, amelyet akkor alkalmaznak, ha a tünetek nem reagálnak gyógyszeresen, az agyműtét, amely eltávolítja vagy megsemmisíti az agyszövetet. A technikákat pallidotomy és subthalamotomy-nak nevezzük. A technikák általában rádiófrekvenciát foglalnak magukban, hogy elpusztítsák az agyszövetet. Néhány beteg tünetei ezekkel a technikákkal csökkenthetők, de nem csökkentik az összes tünetet, és néhány betegnél szövődmények alakulnak ki, amikor az agyszövet visszafordíthatatlanul megsemmisül. A mély agyi stimuláció felváltja ezeket a kezeléseket.

Jól kiegyensúlyozott étrend a Parkinson-kór számára

Mint a legtöbb egészségügyi probléma esetén, a kiegyensúlyozott étrend általában a beteg számára előnyös. A Parkinson-kór egyes tünetei, például a székrekedés, kezelhetők magas rosttartalmú étrenddel, megnövekedett folyadékkal. A karbidopa-levodopa gyógyszeres hatását csökkentheti az élelmiszerekben található fehérjék, de ha a gyógyszert folyadékkal kb. 30 perccel étkezés előtt veszik be, a fehérje-interferencia csökkenthető vagy kiküszöbölhető. Egyes betegek számára előnyös lehet a vitamin- és ásványianyag-kiegészítők.

Megakadályozható a tünetek?

Jelenleg semmi sem akadályozhatja meg a Parkinson-kór tüneteit, bár a kezelés csökkentheti a tüneteket. Statisztikailag az emberek, akik kávét isznak, és a dohányosok, alacsonyabb a Parkinson-kór előfordulási gyakorisága, de ezeknek a szokásoknak köszönhetően más problémákat is kialakíthatnak (különösen a dohányosok). Mivel a kutatók úgy gondolják, hogy a Parkinson-kór kb. 90% -a genetikai és környezeti okok kombinációjának köszönhető, bizonyos környezeti események elkerülése bizonyos személyek számára megakadályozhatja a betegség kialakulását. Ezen felül a kutatók olyan gyógyszereket vagy kiegészítőket próbálnak megtalálni, amelyek megvédik a dopamint termelő agysejteket.

Környezeti toxinok

Mint már említettük, olyan környezeti tényezők, mint a peszticidek, herbicidek és más toxinok kitettsége genetikai fogékonysággal rendelkező embereknek való kitettséggel növelhetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Statisztikailag az emberek, akik vidéki területeken élnek, vizet fogyasztanak, növényvédő szereknek, herbicideknek vannak kitéve, és a pép malmokban nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának. Ezenkívül a kutatók bebizonyították, hogy néhány gyógyszer-mellékhatás Parkinson-szerű tüneteket okoz.

Parkinson és testmozgás

Számos tanulmány szerint a testmozgás segít csökkenteni és késleltetni a Parkinson-kór tüneteit. A tremor csökkentése, a jobb egyensúly és az izmok koordinációja lehet a testmozgás néhány előnye. A klinikusok azt sugallják, hogy a heti 3 órás folyamatos testmozgás csökkentheti a tüneteket. A különböző gyakorlatok eltérő előnyöket nyújtanak; olyan gyakorlatok, mint a jóga, javíthatják az egyensúlyt, míg a futópad használata javíthatja a lábak erejét, a súlyok pedig hozzájárulhatnak a végtagok teljes erőéhez és egyensúlyához.

Parkinson-kórral élni

A Parkinson-kór, különösen a fejlettebb betegek esetében, gyakran igényli az életmód kiigazítását. A tünetek előrehaladtával a szorongást és a depressziót gyakran a beteg (és gyakran gondozóik) is megtapasztalják. A leesés kockázatának csökkentése érdekében szükség lehet az otthoni tárgyak, például szőnyegek, elektromos zsinórok és csúszós csempe eltávolítására. Szükség lehet a fürdőszoba átalakítására, például fogantyúkra vagy fogórudakra. Az étrend módosítására lehet szükség, ha a nyelés vagy székrekedés problémát jelent. A foglalkozási és logopédikus segíthet más problémák megoldásában is.

Megjegyzés a gondozók számára

A gondozókat kihívást jelentheti a csökkenő Parkinson-beteg egyre növekvő igényei. Fontos, hogy a gondozók jól megértsék ezt a progresszív betegséget. Támogató csoportok (az American Parkinson Disease Association, a National Parkinson Foundation és a Parkinson's Disease Foundation) állnak rendelkezésre, hogy segítsék az ápolókat megérteni a betegség folyamatát, és hogyan kezeljék azokat a különféle problémákat, amelyekkel szemben a Parkinson-kóros beteg gondozása során szembesülnek.

További információk a Parkinson-kórról

A Parkinson-kórral kapcsolatos további információkért kérjük, vegye figyelembe a következőket:

• Nemzeti Parkinson Alapítvány
• A Parkinson Disease Foundation, Inc.
• A Michael J. Fox Alapítvány a Parkinson kutatásáért
• American Parkinson Disease Association