Mi a tüdőödéma? tünetek, kezelés és kockázati tényezők

Milyen tényeket kell tudnom a tüdőödémáról?

Mi a tüdőödéma orvosi meghatározása?

• A tüdőödéma szó szerint azt jelenti, hogy a tüdőben a vizes folyadék felesleges mennyiségű. (tüdő = tüdő + ödéma = folyadékfelesleg). A tüdő azonban egy komplex szerv, és a folyadék felesleges felhalmozódásának számos oka van. Az októl függetlenül a folyadék megnehezíti a tüdő működését (oxigén és szén-dioxid cseréjét a véráramban lévő sejtekkel).
• A levegő a szájon és az orron keresztül jut be a tüdőbe, a légcsőn keresztül (szélcső) a hörgőcsövekbe haladva. Ezek a csövek fokozatosan kisebb részekre osztódnak, amíg el nem érik az alveolusoknak nevezett vakzsákot. Itt a levegőt elválasztják a kapilláris erek vörösvérsejtjeitől az alveolus mikroszkopikusan vékony falai és az erek ugyanolyan vékony falai.
• A falak annyira vékonyak, hogy az oxigénmolekulák elhagyhatják a levegőt és átjuthatnak a vörösvértestekben lévő hemoglobinmolekulára, cserébe egy széndioxidmolekulát. Ez lehetővé teszi az oxigén szállítását a testbe az aerob anyagcseréhez, és lehetővé teszi a hulladéktermék, a szén-dioxid eltávolítását a testből.

Mi okozza a tüdőödémát?

• Ha a fölösleges folyadék belép az alveolusba, vagy ha folyadék halmozódik fel az alveoláris fal és a kapilláris fal közötti térben, akkor az oxigén- és a szén-dioxid-molekulák nagyobb távolságra vannak mozogva, és lehet, hogy nem képesek átjutni a tüdő és a véráram között.
• Ez az oxigénhiány a véráramban a tüdőödéma elsődleges tünetét, azaz légszomjat okozza.

Hogyan néz ki a tüdő anatómiája?

A tüdő képe

Mi okozza a tüdőödémát?

A tüdőödémát gyakran kardiogénnek vagy nem kardiogénnek sorolják.

Kardiogén tüdőödéma

A kardiogén tüdőödéma a leggyakoribb típus, és néha szív- vagy pangásos szívelégtelenségnek nevezik.

Hasznos lehet megérteni, hogy a vér hogyan áramlik a testben, hogy megértse, miért folyadék „vissza” a tüdőbe. A szív jobb oldalának funkciója a vér vétele a testből és a tüdőbe pumpálás, ahol a szén-dioxid eltávolításra és az oxigén lerakódására kerül sor. Ez a frissen oxigénezett vér ezután visszatér a szív bal oldalára, amely pumpálja azt a test szöveteihez, és a ciklus újraindul.

A tüdőödéma az atheroscleroticus (koszorúér) betegség gyakori szövődménye. Mivel a szívszövetekhez tápanyagokat szolgáltató erek fokozatosan szűkülnek, a szívizom előfordulhat, hogy nem kap elegendő mennyiségű oxigént és tápanyagot a hatékony és megfelelő szivattyúzáshoz. Ez korlátozhatja a szív azon képességét, hogy szivattyúzza a vért, amelyet a tüdőből átjut a test többi részéhez. Szívroham esetén a szívizom egyes részei meghalnak, és hegszövet váltja fel őket, ezáltal tovább korlátozva a szív pumpáló képességét, és így nem képes teljesíteni a munkakövetelményeit.

Ha a szívizom nem képes hatékonyan pumpálni, akkor a vér visszatér a tüdőből a szívbe; ez a mentés a tüdő erekben a nyomás növekedését okozza, ami felesleges folyadék szivárog az erekből a tüdőszövetbe.

Példák egyéb olyan állapotokra, amelyekben a szívizom nem működik megfelelően (ez a lista nem tartalmazza):

• kardiomiopátia (rendellenesen működő szívizom);
• korábbi vírusfertőzés;
• pajzsmirigyproblémák és
• alkohol- vagy kábítószer-visszaélés.

A leggyakoribb kardiomyopathia kétféle: ischaemiás (a szívizom fentiekben ismertetett rossz vérellátása miatt) és hipertóniás . Hipertóniás kardiomiopátia esetén a rosszul kezelt magas vérnyomás a szívizom megvastagodását eredményezi, amely lehetővé teszi a szív számára, hogy a vért pumpálni tudja a megnövekedett nyomás ellen. Egy bizonyos idő elteltével a szív már nem képes kompenzálni, és nem képes lépést tartani a munkaterheléssel; ennek eredményeként folyadék szivárog az erekből a tüdőszövetbe.

A tüdőödéma másik oka a mitralis és aorta szívbillentyűk. Általában a szívszelepek a megfelelő időben kinyílnak és záródnak, amikor a szív pumpál, lehetővé téve, hogy a vér a megfelelő irányba áramoljon. Valvularis elégtelenség vagy regurgitáció esetén a vér rossz irányba szivárog. A szívszelepek szűkületében a szelep szűkül, és nem engedi, hogy elegendő mennyiségű vér szivattyúzzon a szívkamrából, nyomást okozva mögötte. A szív bal oldalán található mitralis és aorta szelepek meghibásodása tüdőödémát okozhat.

Nem kardiogén tüdőödéma

A nem kardiogén tüdőödéma ritkábban fordul elő, mivel a tüdőszövet károsodása és az azt követő tüdőszövet gyulladása miatt fordul elő. Ez azt okozhatja, hogy a tüdő szerkezetét vonalzó szövet megduzzad, és folyadék szivárog az alveolusokba és a környező tüdőszövetbe. Ez megint növeli az oxigénnek a véráram eléréséhez szükséges távolságát.

Az alábbiakban bemutatunk néhány példát a nem kardiogén tüdőödéma okaira.

• Veseelégtelenség: Ebben a helyzetben a vesék nem távolítják el a test felesleges folyadékát és hulladéktermékeit, és a fölösleges folyadék felhalmozódik a tüdőben.
• Belélegzett toxinok: A belélegzett toxinok (például ammónia vagy klórgáz, valamint füst belélegzése) közvetlen károsodást okozhatnak a tüdőszövetben.
• Magas tengerszint feletti tüdőödéma (HAPE): A HAPE olyan állapot, amely olyan embereknél fordul elő, akik 8000 láb feletti magasságon gyakorolnak anélkül, hogy először hozzáigazultak volna a nagy tengerszint feletti magassághoz. Általában érinti a szabadidős túrázókat és a síelőket, de megfigyelhető a jól kondicionált sportolókban is.
• Gyógyszeres mellékhatások: Ezek az aszpirin túladagolás komplikációjaként vagy valamilyen kemoterápiás gyógyszerkezelés alkalmazásával jelentkezhetnek.
• Tiltott kábítószer-használat: Nem-kardiogén tüdőödémát észlelnek olyan betegek, akik tiltott kábítószereket, különösen a kokaint és a heroint bántalmazzák.
• Felnőttkori légzőszervi distressz szindróma (ARDS): Az ARDS egy fő komplikáció, amelyet megfigyelték a trauma áldozatai, a szepszisben szenvedő betegek és a sokk. A test válsághelyzetre való reagálásának részeként a gyulladáscsökkentő válasz fehérvérsejtekkel és a gyulladásos reakció más vegyszereivel támadja meg a tüdeket, és a folyadék kitölti a tüdő légterét.
• Pneumonia: A bakteriális vagy vírusos pneumonia fertőzések meglehetősen gyakoriak; azonban időnként bonyolulttá válik, amikor a fertőzött tüdő szakaszában folyadékgyűjtemény alakul ki.

Melyek a tüdőödéma tünetei?

Légzési elégtelenség a tüdőödéma leggyakoribb tünete, és annak oka, hogy a tüdő nem képes a szervezet számára megfelelő oxigént biztosítani. A legtöbb esetben a légszomj vagy légszomj (dys = abnormális + pnea = légzés) fokozatosan alakul ki. Az okától függően azonban ez hevesen felléphet. Például a hirtelen fellépő pulmonális ödéma gyakran szívrohamhoz kapcsolódik.

A légszomj kezdetben a rutinszerű tevékenységek elvégzésének nehézségeivel jelentkezhet. Az edzéstolerancia fokozatosan csökkenhet, amikor kevesebb aktivitást igényel a tünetek felidézése. A légszomj mellett néhány tüdőödémában szenvedő beteg is zihál.

Az ortopnea és a paroxizmális éjszakai légzési nehézség kétféle változata a légszomjnak, amelyet tüdőödémával összefüggésben lehet látni.

• Az Orthopnea leírja a légszomjat, miközben laposan fekszik. Néhány orthopnea-páciens használhat két vagy három párnát, hogy éjszaka támaszkodjon, vagy fekvőhelyen aludjon.
• A paroxysmális éjszakai légzési nehézség tüneteit a beteg általában az éjszaka közepén ébredéskor, légszomjig tartja, amikor körül kell járni, és esetleg egy ablak mellett kell állniuk.

A szervezetben az oxigénhiány jelentős szorongást okozhat, amely légzési krízishez vezethet, légszívást okozhat, és légzésképtelenséghez vezethet. Valójában, ha elegendő folyadék van a tüdőben, fulladásnak érzi magát. A beteg megkezdi a habos köpet köhögését, jelentősen izzadtságá válhat, lehűlhet és nyálkás lehet. Az oxigénhiány más szerveket is érinthet. Zavart és letargiát az agyba történő oxigénellátás hiánya; Az szívből származó andangina (mellkasi fájdalom) súlyos tüdőödémával és légzési elégtelenséggel társulhat.

A tüdőödéma a bal oldali szívelégtelenség következtében lép fel, amelyben a nyomás visszatér a tüdő erekébe, de néhány betegnél társult a jobb oldali szívelégtelenség is . A jobb oldali szívelégtelenség esetén a nyomás visszatér a test vénáiban, és folyadék felhalmozódhat a lábban, a bokában és a lábakban, valamint bármilyen más függő területen, például a sacrumban, ha a beteg hosszabb ideig ül.

A magas tengerszint feletti tüdőödémában szenvedő betegeknél kialakulhat a magassági agyödéma is (az agy gyulladása és duzzanata). Ez fejfájással, hányással és rossz döntéshozatalral járhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni a tüdőödéma miatt

A megmagyarázhatatlan légszomj nem normális, ezért az orvosi ellátáshoz kell fordulni az ok megtalálásához.

A tüdőödéma életveszélyes lehet. Légzési nehézségekkel küzdő személyek esetén azonnal sürgősségi segítséget kell kérni. Sok helyen a 911 aktiválja a sürgősségi reagáló rendszert, és ez megfelelő lehet, ha a beteg bajban van. A légzéssel való küzdelem mellett ezek az egyének gyengék, letargikusak, hamu vagy kék színűek, halványak és izzadtak. Lehet, hogy habos köpettel köhögnek

Milyen vizsgálatok és tesztek vannak a tüdőödéma szempontjából?

Ha a beteg légzési zavarban szenved, akkor az ABC (légutak, légzés és keringés) stabilizálása előfordulhat, bármilyen diagnosztikai vizsgálat vagy vizsgálat elvégzésével egyidejűleg, vagy annak prioritása felett lehet. Ha van idő, a kórtörténet és a fizikai vizsgálat fontos első lépések a diagnózis felállításához és a tüdőödéma okának megállapításához.

Beteg előzményei

A betegtől vagy a családtól vett kórtörténet alapján az egészségügyi szakember megpróbálja meghatározni a légszomj okát, amely a beteget gondozásra hozza. A tüdőödéma diagnosztizálásához a légzési elégtelenség tünetei, feszültség, mellkasi fájdalom, ortopnea és paroxysmális éjszakai légzési nehézség (alvásból való ébredés légzési zavarok miatt) lehetnek a nyomai.

A múltbeli kórtörténet útmutatást adhat az okhoz. A kardiogén tüdőödéma kockázatával járó betegeknél a szívbetegség kockázati tényezői lehetnek, ideértve a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, a cukorbetegséget, a szívbetegség családi előzményeit és a dohányzást. A fertőzés jeleivel, a gyógyszerekkel és az egyéb panaszokkal kapcsolatos kérdések felkérést kaphatnak a tüdőödéma kivételével, amely légszomjat okozhat.

A tüdőödéma nem kardiogén okait szintén figyelembe kell venni, különösen olyan betegek esetében, akiknél korábban nem voltak szívbetegség.

Fizikális vizsgálat

A fizikai vizsgálat gyakran a szívre és a tüdőre koncentrál. A tüdő meghallgatása során kóros tüdőhangok fedezhetők fel, amelyek összhangban állnak a folyadék felhalmozódásával. Sürgősséget hallhatunk, és bár az emberek a zihálást asztmával vagy krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) azonosíthatják, ez nem mindig van így, és tüdőödéma miatt lehet.

A szívhallgatás során kóros szívhangok vagy zavarok fedezhetők fel, amelyek a szelepes szívbetegséggel kapcsolatosak. A jobb oldali szívelégtelenség esetén a láb, a boka és a lábak duzzadása, valamint a mellüreg vénás duzzadása (a nyaki vénák kiemelkedése folyadék túlterheléssel járhat).

Mélyvénás trombózis tünetei, kezelése és megelőzése

Milyen képalkotó és egyéb tesztek diagnosztizálják a tüdőödémát?

Gyakran mellkasi röntgenfelvételt készítenek a tüdő állapotának felmérésére. Előfordulhat, hogy nyilvánvaló folyadék van, vagy lehet apró változások, amelyek irányt adnak a diagnózishoz.

Az elektrokardiogram (EKG) hasznos lehet a szívritmuszavarok, korábbi szívroham és hipertóniával kapcsolatos kamrai hipertrófia (a szívkamra izomának megvastagodása) diagnosztizálásában.

Ha aggodalomra ad okot a szív felépítése és pumpálási képességei, fontolható meg echokardiogram. Ez ultrahangképeket használ, amelyek segítenek a szelep rendellenességek, a szív pumpáló hatékonyságának, a szívfal mozgásának és a szívizom vastagságának azonosításában. A szívizom, a szív bélése szintén kiértékelhető.

Vérvétel

A szűrővizsgálat a vérvizsgálattal megfontolható bármely alapvető orvosi kérdés felkutatása céljából. A teljes vérkép (CBC) megnövekedett fehérvérsejtszámot okozhat fertőzéssel vagy stresszel. A vérkémiák szűrik a cukorbetegséget és a vesebetegségeket. Az artériás vérgáz a vér oxigén- és szén-dioxid-szintjének felmérésével képes megvizsgálni a tüdő működését; megméri a pH-t és segít meghatározni a test sav-bázis egyensúlyát.

Vannak házi gyógymódok a tüdőödéma ellen?

Azoknak a személyeknek, akiknek új, megmagyarázhatatlan légszegése van, azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha úgy tűnik, hogy az ember bajban van, akkor aktiválni kell a sürgősségi orvosi rendszert (hívja a 911-et, ha van ilyen). Az első orvosok, az EMT-k és a mentősök életmentő kezdeti kezelést nyújthatnak a helyszínen, és kórházba szállíthatók.

A magas tengerszint feletti tüdőödéma esetén az első kezelés célja, hogy leereszkedjen, és ha lehetséges, az érintett személyt alacsonyabb magasságra hozza.

Mi a tüdőödéma gyógykezelése?

Amikor a beteg légzési zavarban van, az első kezelés ugyanabban az időben, vagy még a diagnózis meghatározása előtt megtörténik. Az egészségügyi szakember felméri, hogy a légutak nyitva van-e, és a légzés megfelelő-e; ellenkező esetben szükség lehet a beteg lélegeztetésére, amíg a kezelés hatékonnyá nem válik. Előfordulhat, hogy a vérnyomást gyógyszerekkel kell támogatni, amíg a légzés állapota nem javul.

Olyan helyzetekben, amikor a beteg felmérésének ideje luxus, például irodában vagy poliklinikán, a tüdőödéma kezelése magában foglalhatja annak kockázati tényezőinek minimalizálását, amelyek azt okozták.

A kardiogén tüdőödéma esetén a szívműködés maximalizálására és a szív által elvégzendő munka csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel próbálják csökkenteni a szívnek a szívni kívánt folyadék mennyiségét. Ez csökkenti a tüdőben felhalmozódó folyadék mennyiségét és enyhíti a tüneteket.

Mi a tüdőödéma gyógyszere?

Akut helyzetben az oxigén az első olyan gyógyszer, amely hozzájárulhat a légszomj vagy a légszomj csökkentéséhez.

Az intravénás diuretikumok első vonalbeli gyógyszerek, amelyek elősegítik a vesék felesleges folyadék eltávolítását a testből. Még veseelégtelenség esetén is ezek a gyógyszerek elősegíthetik, hogy a folyadék rövid ideig távozzon a tüdőből.

A szív munkájának csökkentése hasznos lehet akut helyzetben. A nitroglicerin (Nitrolingual, Nitrolingual Duo Pack, Nitroquick, Nitrostat) használható a szív terhelésének csökkentésére az erek kitágításával és a szívbe visszatérő vér mennyiségének csökkentésével. Az enalapril (Vasotec) és a kaptopril (Capoten) példák olyan gyógyszerekre, amelyek kitágítják a perifériás artériákat és csökkentik az ellenállást, amely ellen a szívizomnak pumpálnia kell.

Fontos, hogy a morfin enyhíti a szorongást és segíti a légszomjat.

Ha a beteg légzési elégtelenségben van, akkor a légúti légzésgátlókat (CPAP, BiPAP) használhatjuk a levegő tüdőbe történő bejuttatására. Ez egy rövid távú megoldás (akár néhány órán keresztül is használható), amíg a gyógyszerek nem működnek.

Olyan betegeknél, akik aluszékonyak (álmosak), vagy akik már nem képesek kielégítően lélegezni, intubációra (cső bevezetése a légutakba) és légzőkészülék alkalmazására lehet szükség.

Nem kardiogén tüdőödéma esetén a hangsúly a tüdőgyulladás csökkentésére koncentrál. Noha a fenti gyógyszereket mérlegelni lehet, a mechanikus szellőzés rövid távú használata CPAP, BiPAP vagy lélegeztetőgéppel javasolható. Diagnosztizálni kell a tüdőödéma alapvető okát, és ez a további terápiát irányítja.

Mi a pulmonális ödéma nyomon követése?

A kardiogén tüdőödéma egy krónikus betegség, amelyet ellenőrizni kell, és nem feltétlenül gyógyítható. A szívbetegség kockázati tényezőinek (magas vérnyomás, magas koleszterin, cukorbetegség és dohányzás) csökkentése, a sóbevitel csökkentése és az előírt gyógyszerek szedése segít minimalizálni a tüdőödéma tüneteit és a jövőbeni epizódait.

A folyadék, a súlygyarapodás és a vérnyomás mérésének nyomon követése érdekében ajánlott az utólagos találkozó. Hasznos lehet az étrend-kezelési tanácsadó.

Hogyan lehet megakadályozni a tüdőödémát?

A kardiogén tüdőödéma szívvel összefüggő betegségek következménye. Ezek közül sok az egészséges életmód fenntartásával és a betegségek, például a magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelésével megelőzhető.

Hasznos lehet az elsődleges egészségügyi szakemberrel végzett szokásos látogatások szűrés és karbantartási vizsgálatok céljából.

Mi a tüdőödéma előrejelzése?

A kardiogén tüdőödéma az Egyesült Államok lakosságának akár 2% -át érinti, és ezer kórházi befogadás százainak felel meg. Az akut légzési zavarban szenvedő betegek kezelésének elősegítésére számos gyógyszer folytatódik. Új gyógyszereket, például a nesiritidet (Natrecor) vezetnek be és értékelnek be a betegség kezelésében.

Eközben a lakosság oktatása továbbra is a szívbetegségek kockázatának, valamint a későbbi tüdőödéma és a szívelégtelenség kialakulásának csökkentésének megkísérlése.