Tífusz tünetek, oltás és kezelés

Tények a tífuszos lázra

A tífusz potenciálisan halálos betegség. A tífuszot a Salmonella typhi baktérium okozza. A paratyphoid láz egy súlyos betegség, amely hasonló a tífuszhoz, ám ezt más baktérium, a Salmonella paratyphi okozza. A legtöbb betegnél magas láz van, általános fáradtság, fejfájás és étvágytalanság jelentkezik. A tífusz a vakcinázással megelőzhető. A legtöbb tífuszos fertőzésű utas nem részesült oltásban az utazás előtt. Ha meggyógyul a tífusz és túlél, akkor hordozóvá válhat, aki másoknak fertőzhető. Kezelés nélkül a tífuszos betegek 10–30% -a hal meg, és még megfelelő antibiotikumokkal is a betegek kb. 1% -a hal meg.

Mi az a tífusz?

A tífusz egy potenciálisan életveszélyes fertőző betegség, amelyet a Salmonella typhi baktérium okoz. Elsősorban a fejlődő országokban (különösen Dél-Ázsiában) fordul elő, de az iparosodott országokból érkező utazókra fordulnak elő, akik olyan járatokat látogatnak, ahol a tífuszos fertőzések gyakoriak (endemikus). Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente körülbelül 22 millió tífusz és 200 000 haláleset fordul elő. A betegséget tartósan magas láz (103 F-104 F) és általános fáradtság jellemzi. A fejfájás és az étvágytalanság nagyon gyakori. Kezelés nélkül a tünetek hónapokig is fennállhatnak.

Mi a tífusz története?

Egy párizsi orvos először 1829-ben írta le a tífuszot. Az első vakcinát a tífusz megelőzésére 1896-ban vezették be. A tífusz elleni oltások rendelkezésre állása és széles körű alkalmazása azonban nem sikerült megvalósulni. Következésképpen, különösen a fejlődő országokban, a betegség továbbra is jelentős probléma. A megfelelő antibiotikus terápia kifejlesztése előtt a kezeletlen tífuszos halálozás 10–30% volt. A modern orvostudomány és az antibiotikumterápia megjelenésével a halálozás körülbelül 1-4% -ra csökkent.

Ki volt tífusz Mária?

A tífusz Mary valószínűleg a Salmonella typhi hordozójának leghíresebb példája, a tífusz oka. Miután néhány ember megfertõzõdött a baktériumokkal, felépülnek a betegségbõl, de a baktériumok még mindig jelen vannak a testükben. Ezek a hordozók továbbra is elpusztítják a baktériumokat, és másokat is megfertőznek, annak ellenére, hogy nincs tünetek. Tífusz Mary egy nő, aki a 20. század elején New Yorkban élt. Szakácsként dolgozott, és legalább 49 embert fertőzött meg, ebből három meghalt. Nem volt hajlandó szakácsként abbahagyni, és végül börtönbe vették a nyilvánosság védelme érdekében.

Melyek a tífusz okai?

A tífuszot a Salmonella typhi baktérium okozza. Ezek a baktériumok tapadnak az ízületi szövethez az ízületi traktusban, makrofág sejtekben maradnak fenn, mezenterikus nyirokcsomókba kerülnek és eljutnak a nyirokrendszerbe. Ezeket továbbviszik a májba, a lépbe és a csontvelőbe. A baktériumok ezután kitörnek a makrofágokból és belépnek a vérbe; Néhányan eljutnak az epehólyagba, majd a GI traktusba mennek, ahol néhányat a széklettel ürítik, mások megfertőzik a beteget a GI traktuson keresztül.

Melyek a tífusz kockázati tényezői?

A legtöbb tífuszos fertőzés Dél- és Kelet-Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség fejlődő országaiban él. A fejlett országokból érkező utazók szintén veszélyben vannak, különösen akkor, ha az utazás előtt nem kapnak immunizálást. Úgy tűnik, hogy a betegség fokozódik, ha az emberek szorosan együtt élnek, és ha rossz higiéniai és higiéniai követelmények vannak.

Hogyan terjed a tífusz?

A tífuszot okozó baktérium, a Salmonella typhi csak az emberekben található meg. A betegségben szenvedõk vagy a betegség krónikus hordozói embereknek a baktériuma a bélben van, és a székletbe ürítik azt. Az akut betegség alatt a baktérium a beteg véráramában is megtalálható. A betegség azáltal, hogy élelmet vagy vizet fogyaszt, amelyet a baktériumokkal fertőzött személy kezelt, vagy olyan ételeket vagy italokat fogyaszt, amelyeket S. typhi- t tartalmazó szennyvíz szennyezett az étel elkészítéséhez használt vízben.

A tífusz fertőző, mivel a beteg leüríti a székletben lévő baktériumokat, amelyek szennyeződhetnek az élelmiszer- és vízforrásokkal, és így fertőzött emberekre terjedhetnek. Néhány ember szállítóvá válik. A hordozó nem mutat a betegség jeleit vagy tüneteit, ám baktériumaik vannak a székletben. Ezek a hordozók könnyen átvihetik a fertőző baktériumokat, ahogyan a Typhoid Mary tette a 20. század elején.

Melyek a tífuszos tünetek és jelek?

A tífusz klasszikus tünete a tartós láz, akár 103 F-104 F (37, 5 C-38 C). A betegség első néhány napjában a láz minimális, és az idő múlásával magas lázra nő. Egyéb gyakori tünetek lehetnek

• gyengeség,
• általános rossz közérzet (kimerültség és fáradtság),
• fejfájás,
• viszonylag lassú pulzus (brachycardia) a magas lázhoz képest (pulzus-hőmérséklet disszociáció),
• gyomorfájások (hasi fájdalom),
• hasmenés,
• székrekedés,
• étvágytalanság.

Néhány betegnek jellegzetes kiütése van a mellkasán és a hasán, amely rózsa színű és lapos (rózsa foltok). Néhány betegnél megnövekedett máj és lép (hepatosplenomegalia). Kezelés nélkül a betegség körülbelül egy hónapig tart, és 10–30% -os halálozási arányt mutat, ami általában bélvérzés vagy perforáció következménye.

Mi az a inkubációs periódus a tífusz?

A baktériumnak való kitettségtől a tünetek megjelenéséig (inkubációs periódus) változó időtartam hat és harminc nap. A tünetek (lásd fent) néhány napon belül nagyon fokozatosan alakulnak ki. Ezek a tünetek fokozatosan rosszabbodnak.

Hogyan diagnosztizálják az egészségügyi szakemberek a tífuszos láz?

Azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténeti utazása van és fokozatosan növekszik a láz fokozatosan fellépő tünete, a tífuszot kell figyelembe venni. Az antibiotikumos terápiát gyakran csak a történelem alapján kezdik meg. A diagnózis kipróbálása és megerősítése céljából a beteg székletét és vérét tenyésztjük. Időnként csontvelő biopsziát és tenyésztést végeznek. Ezek a tenyészetek, különösen a székletkultúrák azonban negatív lehetnek a betegség korai szakaszában. Kiegészítő tesztek (röntgenfelvételek, CT és MRI) alkalmazhatók a tífusz komplikációk, például a bél perforációjának és a szervekben, mint például a májban vagy a csontokban fellépő tályogok megállapításához.

Mi a kezelése a tífuszos lázról?

Számos különféle antibiotikumot alkalmaznak a tífusz kezelésére. A világ legtöbb részén a fluorokinolonok (általában ciprofloxacin vagy Ofloxacin) a választott gyógyszer a tífusz empirikus kezelésére. Az utóbbi években azonban növekszik a Salmonella typhi fluorkinolon-rezisztens és multi-gyógyszer-rezisztens törzseinek (ampicillinre, amoxacillinre, kloramfenikolra és trimetoprim-szulfametoxazolra rezisztens) törzsei. Az utóbbi időben néhány orvos megkezdte az azitromicin alkalmazását, de azitromicin-rezisztens törzseket már azonosítottak. Vannak más alternatív antibiotikumok is, amikor gyanúja van a rezisztenciáról. A több gyógyszerrel szemben ellenálló törzsekben a leggyakrabban használt antibiotikumok az injektálható harmadik generációs cefalosporinok (például ceftriaxon (Rocephin) vagy cefotaxim (Claforan)).

A legtöbb betegnek még mindig van láz az antibiotikumos kezelés első három-öt napjában, és valójában rosszabbnak érzi magát. Ha öt nap elteltével nem figyelhető meg klinikai javulás a betegben, akkor a rezisztenciát és a lehetséges alternatív diagnózist is fel kell gyanítani.

Milyen előrejelzés van a tífusz?

Megfelelő antibiotikum-terápiával a legtöbb beteg felépül a betegségből. Azonban az embereknek 30% -a, akik nem részesülnek terápiában, meghal. Becslések szerint évente 22 millió fertőzés és 200 000 haláleset fordul elő. Az Egyesült Államokban évente mintegy 300–400 eset fordul elő, és évente csak egy vagy két halálos eset fordul elő. A betegek többsége nem kapta meg oltást az utazás előtt.

A tífusz évente több százezer embert öl meg évente. A legtöbb haláleset a fejlődő országokban fordul elő, ahol a betegség gyakori. Megfelelő kezelés esetén az áldozatok kevesebb mint 1% -a hal meg. Aggodalomra ad okot, hogy a multi-antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumtörzsek egyre gyakoribbak világszerte.

Mennyi ideig lehet fertőző a tífuszos lázas személy?

A tífuszos betegek napról évre bárhol fertőzőek lehetnek (ha krónikus hordozóvá válnak); egyes kutatók szerint néhány ember határozatlan ideig fertőző lehet.

Lehetséges a tífusz megelőzése?

Noha a vakcinázás fontos első lépés a tífusz megelőzése felé, az olyan országokba utazó utazóknak, akiknek általános a tífusz, gyakran emlékezniük kell arra, hogy az oltás mindössze 60–70% -os hatékonyságú. Az utazóknak vigyázniuk kell arra, hogy nem fogyasztanak nyers ételeket vagy vizet helyi forrásokból, ha olyan helyekre utaznak, ahol a tífusz gyakori. Ajánlott, hogy csak palackozott vizet igyon, vagy legalább egy percig forraljon a helyi vízben, csak enni kell jól főzött, mégis forró és gőzölgő ételt közvetlenül a fogyasztás előtt, csak olyan gyümölcsöt szabad enni, amelyet közvetlenül fogyasztás előtt meg lehet hámozni, és kerülje az ételt utcai árusítóktól. Az endemikus tífuszos országokban történő látogatáskor ne tegyen jeget italokba.

Van-e oltás tirfózis esetén?

Annak érdekében, hogy jelentősen csökkentsük a tífusz globális terhelését, folyamatos nemzetközi erőfeszítéseket kell tenni a fejlődő országok vakcina-rendelkezésre állásának növelésére. Az olyan országokba utazókat, akiknek ismert megnövekedett a tífusz előfordulási gyakorisága, az út megkezdése előtt oltani kell. Azok az utazók, akik tudni szeretnék, hogy oltást kell-e kapniuk, a legfrissebb ajánlást a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok weboldalán találják meg (http://wwwnc.cdc.gov/travel/).

Két vakcina áll rendelkezésre a tífusz megelőzésére (1. táblázat). Az első egy kapszula (Ty21a), amelyet négy adagban vesznek be (egy tabletta első nap, egy tabletta a harmadik napon, egy tabletta az 5. napon, egy tabletta a hetedik napon). Ezt az oltást sokan részesítik előnyben, mivel nem injekció, és hosszabb ideig tart (öt év). A probléma az, hogy a tablettát (orális oltás), mivel egy élő oltásról van szó, nem lehet 6 évesnél fiatalabb gyermekeknél, vagy immunrendszeri károsodásban szenvedő betegek és bizonyos gyógyszereket szedő betegek számára használni. A másik oltás lövés (Vi). Ez az oltás elpusztult oltás, és 2 éves korban is alkalmazható. A vakcina biztonságos az immunrendszer sérülése esetén is; a lelőtt oltást azonban kétévente meg kell ismételni. A tablettákat két héttel az utazás előtt kell elkezdeni, a bevételt pedig két héttel az utazás előtt kell adni.

1. táblázat: A tífusz megelőzésére rendelkezésre álló vakcinák

Vakcina	Útvonal	Frekvencia	Kor	Milyen gyakran
TY21a	Pills	Négy adag	≥6 év	Ötévente
Vi	Lövés	Egy adag	≥2 év	Kétévente

Vannak mellékhatások a tífuszos vakcinákkal?

Mint minden gyógyszer esetében, a vakcina súlyos problémát (például allergiás reakciót) okozhat. A tífusz-oltás mellékhatásai azonban általában enyhék és önkorlátozottak. A lövés mellékhatásai között szerepel a bőrpír és fájdalom az injekció beadásának helyén, lázok és fejfájás. Az orális oltás (a tabletták) mellékhatásai közé tartozik a láz, fejfájás, émelygés, hányás és kiütés.

Tífuszos láz Paratífoid láz

A paratyphoid láz nagyon hasonló a tífuszhoz, ám ezt más baktérium, a Salmonella enterica szerotípusok vagy az A, B (tartarát negatív) paratyphi szerotípusok vagy a C. A paratyphoid láz gyakran nem olyan súlyos betegség, mint a tífusz, de a korai tünetek lényegében ugyanazok, mint a tífusz.

Tífuszos láz Kolera

Mind a tífusz, mind a kolera szennyezett víz vagy étel fogyasztása esetén. A kolera klasszikus tünete azonban a szaporodó hasmenés, amely sokkal kevésbé jellemző a tífusznál.