Asztma tünetei, okai és gyógyszerei

Mi az asztma? Meghatározás

Az asztma egy krónikus tüdőbetegség, amely megnehezítheti a légzést a légutak (hörgőcsövek) szűkítésével és meggyulladásával.

Az „asztma” egy ókori görög szó, amely azt jelenti, hogy „rövid légzés, lebegés”. Az asztmás rohamok egyik legfontosabb jele az ezek által okozott ziháló légzés és légzési nehézség.

Az asztmás rohamok félelmetes lehetnek, és befolyásolhatják a légzést

• gyulladás, duzzanat és a légutak szűkítése,
• ismétlődő zihálás,
• mellkasi szorítás,
• köhögés, és
• légszomj.

A krónikusan gyulladt hörgők nagyon érzékenyek lesznek a belélegzett allergénekre vagy az irritáló szerekre, például a

• pollen,
• környezetszennyezés,
• dohányfüst vagy
• kiváltó események, például a testmozgás.

Az asztma prevalenciája

Az Egyesült Államokban kb. 25 millió embernek van asztma; Ebből 7 millió gyermek. Az asztmajelentések száma egyre növekszik. Ez a helyzet férfiakat és nőket egyaránt érinti. Az asztma évente több mint 14 millió orvos-látogatást, majd közel 2 millió sürgősségi osztályt tesz fel.

Az asztma halálos lehet

Az asztma megölhet. Az asztmás halálesetek száma 1979-ben 2600-ról 1988-ra 4600-ra emelkedett. Ennek a tüskenek az okai nem ismertek, de összefügghetnek az

• nem megfelelő orvosi ellátás,
• fokozott az asztma súlyossága és / vagy
• az asztmás emberek számának növekedése.

Az afro-amerikaiak körülbelül háromszor annyira valószínűleg halnak meg az asztmában, mint a fehér amerikaiak. Az asztmában meghalók többsége 50 év felett van, de a gyermekek néha meghalnak az állapotból is.

Asztma belélegzők és porlasztók

Az asztma-inhalátoroknak és a porlasztóknak előnyeik vannak az orális gyógyszerekkel és injekciókkal szemben, mivel közvetlenül a légutakba juttatják a gyógyszert. Kevesebb mellékhatásuk van, mint az asztma gyógyszeres kezelés más formái.

Asztma belélegzők

Az asztma kezelésének leggyakoribb eszköze az inhalátor. Az inhalátor egy kicsi eszköz, amely az asztma-gyógyszert közvetlenül a légutakba továbbítja. Az inhalátorok kétféle típusúak:

• Mért dózisú inhalátorok (MDI): Az MDI-k a leggyakoribb inhalátorok. Az aeroszolos dobozként permetezik a gyógyszert az inhalálóból.
• Száraz por inhalátorok: A száraz por inhalátorok porított gyógyszert szállítanak, amely nem permetez az inhalátorból. Ehelyett a felhasználónak gyorsan és erőteljesen kell belélegeznie a gyógyszert.

távtartók

Az MDI-ket néha egy távtartónak nevezett eszközzel együtt használják. A távtartók segítik a légzés összehangolását az asztmagyógyszer felszabadulásával, és csökkentik a gyógyszer cseppecskéit is, így könnyebb belélegezni őket.

nebulizers

Csecsemők és nagyon kisgyermekek számára az inhalátor túl sok munkát igényel. Ebben az esetben porlasztót lehet használni. A porlasztókat villamos energia hajtja, hogy az asztma gyógyszert finom ködré alakítsa. A köd egy arcmaszkhoz vagy szájdarabhoz rögzített csövön keresztül kerül továbbításra. A porlasztók hátrányai közé tartozik az a tény, hogy zajosak, nagyok, időigényesek és nem túl hordozhatóak.

Asztma gyógyszerei inhalátorokhoz és porlasztókhoz

Az inhalátorokkal és porlasztókkal alkalmazott CCommon gyógyszerek a következők:

• Belélegzett kortikoszteroidok: A belélegzett kortikoszteroidok csökkentik a légutak gyulladását, ami csökkenti a duzzanatot és a meghúzódást. Ezeket a gyógyszereket néha asztmás tünetek nélkül is alkalmazhatják, mivel segíthetnek a jövőbeni asztma rohamok megelőzésében. Az inhalációs kortikoszteroidok típusai a következők: beklometazon, budezonid, ciklikonid, flunisolid, flutikazon és triamcinolon.
• Rövid hatású hörgőtágító szerek: A hörgőtágító szerek nem tartalmaznak szteroidokat, és úgy működnek, hogy ellazítják az apró izmokat, amelyek az asztma rohamok során meghúzzák a légutakat. A rövid hatású hörgőtágítók gyorsan enyhítik az asztma tüneteit. A rövid hatású hörgőtágító szerek közé tartozik az albuterol, a levalbuterol, a terbutalin és az ipratropium.
• Hosszú hatású hörgőtágító szerek: A hosszú hatású hörgőtágítókat naponta szedik az asztma ellenőrzéséhez és a jövőbeni asztmás rohamok megelőzéséhez. A hosszú hatású hörgőtágító szerek közé tartozik a szalmeterol és a formoterol.

A légzőrendszer: mi a légzés?

A légzés azt jelenti, hogy testünk miként engedi be az oxigént, és azt is, hogy testünk miként bocsátja ki a szén-dioxidot.

Amikor belélegzünk, a levegő átjut a szélcsőbe (légcsőbe), a membránunk összehúzódik és lefelé mozog, létrehozva légteret a mellkasüregben. A levegő bejut a tüdőbe, átjut a hörgőcsöveken és végül a légzsákokba (alveolusokba).

A levegőből származó oxigén az alveolákból az apró véredényeken, kapillárisokon keresztül jut a véráramba. A kapillárisok ezt az oxigénben gazdag vért juttatják a tüdő erekhez, amelyek a szív bal oldalára mennek. A szív ezután pumpálja az oxigénben gazdag vért a test többi részéhez.

Kilégzéskor a szén-dioxidban (CO2) gazdag levegő kiürül a tüdőben, a szélcsőn keresztül, és az orrába vagy a szájába.

Hogyan befolyásolja az asztma a légzést?

Amikor egy személy asztmában szenved, a légutak gyulladták és érzékenyek lesznek. Ez a duzzanat szűkíti a légutakat, megnehezítve a légzést, és gyakran lihegéshez és duzzanathoz vezet. Három tényező okozza ezt a szűkülést, és a következő diákban tárgyaljuk azokat:

• Gyulladás
• Hörgőgörcs
• Hiperreaktivitás (asztma kiváltói)

Mi okozza az asztmát? Gyulladás

Az asztmában a légutak szűkítésének fő oka a gyulladás, amely a légutak duzzadttá és érzékenyebbé teszi. Amikor a légutak gyulladtak, a levegőnek kevesebb tere van átjutni. Ezenkívül a légutakat körülvevő izmok meghúzódhatnak asztma roham során, ezáltal szűkítve a légáramlás helyét.

Amikor a légutak reagálnak a gyulladásra, akkor is több nyálkát termelnek, amely egy ragacsos és vastag folyékony anyag, amely összerakódhat és tovább szűkítheti a légcsatornákat.

Ráadásul bizonyos allergiás és gyulladásos sejtek (eozinofilek és fehérvérsejtek) felhalmozódnak a gyulladás helyén, szövetkárosodást és még szűkebb légútokat okozva.

Ez a láncreakció asztma rohamhoz kapcsolódó légzési nehézségeket okoz.

Mi okozza az asztmát? Hörgőgörcs

A tüdő csövekből áll, amelyek egy faként elágaznak. A tüdőbe való belépéskor egyre kisebbek lesznek, végül annyira kicsivé válnak, hogy mikroszkopikusvá váljanak. A légcsőből a tüdőbe hasadó nagyobb csöveket bronchusnak nevezik.

Asztma roham alatt az embereknek hörgőgörcs léphet fel, amikor a hörgőcsövek meghúzzák és tovább szűkítik a légutakat. A köhögés és zihálás a hörgőgörcs tünetei lehetnek, és hörgőgörcs akkor fordulhat elő, ha a légutakat a hideg levegő irritálja.

Bronchospasmus hirtelen megtörténhet. Bronchodilatatoroknak nevezett gyógyszerekkel kezelhető.

Mi okozza az asztmát? Asztma kiváltók

Az asztmás emberek túlérzékenysé válhatnak (túlérzékenyek) bizonyos belélegzett allergénekre vagy ingerlőkre. Ezeket triggereknek hívják, és ezek még további gyulladást és a légutak szűkítését okozhatják.

Ennek oka az, hogy egyes emberek teste immunológiai szempontból hajlamos bizonyos anyagok túlzott mértékű reagálására. Egy hiperaktív immunrendszer ily módon kiválthatja az asztmát. De az, hogy milyen anyag okozhat ilyen reakciót, személyenként változik. A következő három diában részletesebben áttekintjük az asztma kiváltó okait.

Mely eseményindítók okozzák asztma rohamot?

Azokat a dolgokat, amelyek asztmás rohamokat okozhatnak, „triggereknek” nevezik. Az asztmában szenvedő betegek nem mindenkinél azonosak. A triggerek lehetnek allergének vagy ingerlők. Az asztmás embereknek meg kell tanulniuk, mi az eseményindítók, így a triggerek kezelhetők vagy elkerülhetők.

A kiváltók felismerése és elkerülése segíthet megelőzni a további asztma rohamokat. Az allergusok és immunológusok olyan orvosok, akik a betegek azonosításában segítik az olyan irritálókat és allergiákat, amelyek olyan problémákat okoznak, mint az asztma. Segíthetnek az asztma kiváltó elkerülésének és a következetesebb érezhetőségének tervének kidolgozásában.

Asztma kiváltók: Allergének

Az asztmának allergiás és nem allergiás kiváltó okai lehetnek. Az allergiás asztma kiváltói között számos allergén található. Ezen allergének közül néhányat tartalmaz

• pollen,
• por,
• öntőforma,
• háziállat,
• közönséges ételek, beleértve a földimogyorót, a tojást, a tejterméket, a szóját és a halat,
• szulfitok és
• latex.

Asztma kiváltók: Irritáló hatású

A nem allergiás asztma kiváltó tényezők közé tartoznak az olyan irritáló szerek, mint:

• dohányfüst,
• vírusos felső légúti fertőzések,
• környezeti szennyező anyagok, például szmog vagy jármű-füst,
• beltéri irritáló szerek, például parfümök, tisztítószerek és festékek,
• gyakorlat,
• vegyi anyagok, porok és gázok munkahelyi expozíciója,
• olyan gyógyszerek, mint az aszpirin vagy NSAID-k (nem szteroid gyulladáscsökkentők), és béta-blokkolók, és
• GERD (gastroesophagealis reflux rendellenesség).

Asztma tünetei felnőttekben és gyerekekben

Úgy tűnik, hogy az asztmának mind genetikai, mind környezeti okai vannak, és bármely életkorban kialakulhat. Az asztma azonban általában 2-6 éves korban kezdődik. Ebben a korban az asztmát olyan allergének kiváltják, mint a porka atkák, a dohányfüst és a vírusos felső légúti fertőzések.

A felnőttek is kialakíthatják az asztmát, és a felnőttkori asztma kiváltóinak csak körülbelül 30% -a kapcsolódik allergiákhoz, például kedvtelésből tartott pitypanghoz, penészgombához vagy porkakékhoz. A felnőttkorban fellépő asztma kockázati tényezői között szerepel a nőstény, az elhízás, a hormon ingadozások, például a terhesség vagy a menopauza alatt vagy után tapasztaltak, valamint vírusos vagy egyéb fertőzések.

Az asztma típusai: Allergiás (külső)

Allergiás (külső) asztma az, amelyet allergiás reakció vált ki. Ez egy immunrendszer reakciója egy irritáló hatásra. Ez az asztma leggyakoribb formája, amely az összes beteg több mint felét érinti. Gyakran gyógyszeres kezeléssel kezelhető.

Az asztma típusai: nem allergiás (belső)

A nem allergiás (intrinsic) asztmát az allergiáktól eltérő tényezők okozzák, például a testmozgás, a stressz vagy szorongás, a hideg levegő belélegzése, füst, vírusos fertőzések és egyéb ingerlő anyagok. Az ilyen típusú asztma ritkábban fordul elő, felnőtteknél gyakrabban alakul ki, és nehezebb kezelni, mint az allergiás (külső) asztma.

Az asztma tünetei és jelei

Az asztma tünetei, mind allergiás, mind nem allergiás tünetek

• légszomj,
• sípoló légzés,
• köhögés, és
• mellkasi szorítás.

Az asztmában nem mindenkinek tapasztalható meg minden tünet, és a tünetek súlyossága az egyéntől függően változhat - akár egyénben is, az idő múlásával.

Asztma: Enyhe és súlyos

Az Országos Asztmaoktatási és Megelőzési Program az asztmát a beteg tünetei és a tüdőfunkciós tesztek alapján a következő négy kategóriába sorolja:

• Időszakos
• Enyhe kitartó
• Közepesen kitartó
• Súlyosan kitartó

Akut asztma roham

Az "asztma roham" az asztma tüneteinek akut súlyosbodása. Akut asztma roham alatt van

• gyulladás,
• hörgőgörcs és
• előállított nyálka

olyan tünetekhez vezethet, mint például

• nehéz légzés,
• légszomj,
• sípoló légzés,
• köhögés, és
• beavatkozás a napi tevékenységekbe.

Az asztma rohamok sokszor inhalálóval (inhalációs hörgőtágítóval) kezelhetők. Ha ez nem hatékony, a betegnek fel kell hívnia a 911-et, vagy azonnal vészhelyzetbe kell vinni. Ha az asztma nem reagál a kezdeti kezelésre, életveszélyes reakciót eredményezhet, amelyet status asthmaticus-nak hívnak.

Asztma vizsgák és tesztek

• a tüdő (a tüdő) funkciójának vizsgálata, ideértve a spirometria és / vagy a csúcs átfolyásmérő teszteket, a tüdő működését mérik,
• a vérvizsgálatok megmérik az allergiás reakciók során felszabadult antitestek IgE szintjét,
• a bronchoprovocáció azt méri, hogy érzékeny a légutak,
• - egyéb állapotok, például reflux betegség vagy alvási apnoe kizárására szolgáló tesztek, és -
• mellkasi röntgen vagy EKG, hogy megtudja, idegen tárgy vagy más betegség okoz-e tüneteit.

Az asztma orvosi kezelése

Az asztma-gyógyszereket hosszú távú kezelésre vagy gyors enyhítésre sorolják be. A legtöbb anyagot inkább belélegzik, semmint tabletta vagy folyékony formában, hogy közvetlenül a légutakra hatjanak, ahol a légzési problémák jelentkeznek.

A hosszú távú kontroll gyógyszerek a következők:

• Belélegzett kortikoszteroidok
• Cromolyn, porlasztóval
• Omalizumab (anti-IgE), injekció formájában
• Belélegzett rövid hatású béta- _2- agonisták
• Leukotrién módosítók, szájon át
• Teofillin szájon át

Gyors enyhítésű gyógyszerek a következők:

• Belélegzett hosszú hatású béta2-agonisták

Asztma egy pillanat alatt

• Az asztma egy krónikus tüdőbetegség, amely megnehezítheti a légzést. Gyulladást, duzzanatot és a légutak szűkülését okozza (hörgőcsövek).
• Az Egyesült Államokban kb. 25 millió embernek van asztma; Ebből 7 millió gyermek.
• Az asztma a légutak szűkítését jelenti, amelyet három fő tényező okoz: gyulladás, hörgőgörcs és hiperreaktivitás.
• Az allergia szerepet játszik néhány, de nem minden asztmás betegnél.
• Az allergének és irritáló szerek asztma rohamokat okozhatnak.
• Az asztma tünetei között szerepel a légszomj,
• Az asztmát fizikai vizsga, beteg kórtörténet alapján diagnosztizálják, és légzésteszttel igazolják.
• Az asztma kezelésének legjobb módja az, hogy megpróbálják elkerülni az olyan eseményeket, mint az allergének vagy az irritáló anyagok.
• A gyógyszerek visszafordíthatják vagy megakadályozhatják a hörgőgörcsöt asztmás betegekben.