Kardiomiopátia kezelése, diagnosztizálása és okai

Mi a kardiomiopátia?

A kardiomiopátia olyan beteg szívizom, amely nem képes megfelelően működni (összehúzódni). A kardiomiopátia eredményeként a szívizom nem képes kielégíteni a szervezet oxigénben gazdag vérigényét, és eltávolítja a szén-dioxidot és más hulladéktermékeket. A cardiomyopathia számos oka lehet, de a végeredmény egy gyenge szív, amely nem képes fenntartani a normális kilökődés frakciót vagy a szívteljesítményt.

Hogyan működik a szív?

A szív egy elektromosan beidegzett, izmos szivattyú, amely az egész vérben az erek útján nyomja a vért. A szív felső kamrájában (pitvarban) elhelyezkedő sejtek speciális csoportja szívritmusszabályzóként működik, amely elektromos impulzust generál. Ez az impulzus a szívizom szekvenciális elektromos stimulációját indítja el, amely koordinált módon összehúzódik. Ennek megfelelően először a szív felső kamrája stimulálódik, hogy összehúzódjon és vért továbbítson a szív alsó kamráiba (kamrai). Az elektromos jel kissé késlelteti a kamrákat. Ezután a kamrák összehúzódnak és vért pumpálnak az egész testben. Ezután újabb csekély késleltetés jelentkezik, amely lehetővé teszi a vér visszatérését a szív felső kamrájához, újból feltöltve a szívet a következő ciklusra.

A szívteljesítmény a szívműködés mérése, amely megméri a vér mennyiségét, amelyet a szív egy adott időszakban pumpál.

• A stroke mennyisége a vér mennyisége, amelyet a szív egy összehúzással pumpál.
• A stroke mennyisége, szorozva a percenkénti szívverések számával, a szívteljesítmény.
• Általában a felnőtt szív percenként mintegy 5 liter vért pumpál a test erekén keresztül.

Az ejekciós frakció a szív vérszivattyú-hatékonyságának mérése. Ez a vér százaléka egy töltött kamrában, amelyet minden összehúzódással kiszívnak a szívből. Egy normál szív 60–70% -os kilökődéses frakciója lesz. Ez a szám csökkenhet, ha a szívizom nem képes megfelelően megnyomni vagy összehúzódni.

Melyek a kardiomiopátia jelei és tünetei?

Ha a szív nem tud megfelelően összehúzódni, az oxigénezett vért nem szivattyúzzák megfelelően a test szöveteihez és szerveihez. Az oxigénnek a testszövetekbe juttatásának ez a képtelensége általános gyengeséghez és fáradtsághoz vezethet. Egyéb tünetek lehetnek légszomj fárasztáskor vagy mellkasi fájdalom.

Ha a kardiomiopátiához elektromos ritmuszavar kapcsolódik, akkor a rendellenes szívverés szívdobogást és az alkalmanként kihagyott szívverés vagy halálos szívritmus, például kamrai fibrilláció érzését okozhatja.

Egy bizonyos ideig a kardiomiopátia az ejekciós frakció és a szívteljesítmény jelentős csökkenéséhez vezethet, és szívelégtelenséghez vezethet. A tünetek között szerepelhet a növekvő légszomj, valamint a lábak, bokaok és lábak duzzanata.

Mi okozza a kardiomiopátiát?

A kardiomiopátia számos oka lehet többféle kategóriába sorolható. A kardiomiopátia meghatározásának egyik módszere az American Heart Association hivatalos meghatározásán alapul (lásd alább), amelyek két kategóriába vannak osztva: elsődleges és másodlagos. A kardiomiopátia okainak kategorizálásának másik módszere az extrinsic és a intrinsic (melyeket általában a betegség betegekkel, családjával és gondozóival folytatott megbeszélésekor használnak), majd később tárgyaljuk.

Az American Heart Association 2006-ban a kardiomiopátia hivatalos meghatározása a következő:

"A kardiomiopátiák a szívizom mechanikai és / vagy elektromos rendellenességekkel járó heterogén betegségcsoportjai, amelyek általában (de nem mindig) nem megfelelő kamrai hipertrófiát vagy dilatációt mutatnak, és különféle okokból származnak, amelyek gyakran genetikaiak. A kardiomiopátiák vagy csak a szív vagy az általánosított szisztémás rendellenességek részei, amelyek szív-érrendszeri halálhoz vagy progresszív szívelégtelenséghez kapcsolódó fogyatékossághoz vezethetnek. "

A meghatározás a szívbetegségeket a következőkre osztja:

• Primer cardiomyopathiák, azok, amelyek általában csak a szívet érintik (primer). Az elsődleges kardiomiopátiákat tovább osztják öröklött (genetikai) betegségekre, azokra, amelyek megszerzettek, és azokra, amelyek mindkettő kombinációját képezik. és
• Másodlagos kardiomiopátiák, azok, amelyek a test sok területét érintő alapbetegség következményei.

Mi okozza az elsődleges kardiomiopátiát?

Az elsődleges kardiomiopátia néhány oka:

• Genetikai
  • Hipertrofikus kardiomiopátia
  • Ionvezetési rendellenességek
    • Elhúzódó QT-szindróma
    • Brugada-szindróma
• Vegyes
  • kitágult kardiomiopátia
  • korlátozó kardiomiopátia
• Szerzett
  • gyulladásos szívizomgyulladás
  • szülés
  • fizikai és fiziológiás stressz okozta (tako-tsubo szindróma vagy "megtört szív szindróma")

Mi okozza a másodlagos kardiomiopátiát?

Az elsődleges kardiomiopátia néhány oka:

• infiltratív
  • amyloidosis
  • Gaucher-kór
• Tárolás
  • haemochromatosis
  • Fabry betegség
• toxicitás
  • drogok / alkohol
  • nehéz fémek
  • vegyszerek
• gyulladást okozó
  • sarcoidosis
• endokrin
  • diabetes mellitus
  • pajzsmirigy problémák
    • pajzsmirigy-túlműködés
    • hypothyreosis
  • hyperparathyreosis
  • agyalapi
    • acromegalia
• Cardiofacial
  • Noonan szindróma
  • lentiginosis
• A neuromuszkuláris / neurológiai
• Táplálkozási hiányosságok
  • kwashiorkhornak
  • beri-beri (tiamin vagy B1-vitamin)
  • skorbut (C-vitamin)
• Autoimmun és kollagén betegség
  • szisztémás lupus erythematosus
  • rheumatoid arthritis
  • scleroderma
  • dermatomyositis
  • polyarteritis nodosa
• Elektrolit egyensúlyhiány
• Rákterápiás szövődmények

Kép útmutató a szívbetegséghez

Mi okozza külső és belső kardiomiopátiákat?

Mint korábban említettük, a kardiomiopátia okainak kategorizálásának másik módszere az extrinsic és a intrinsic (ezeket általában használják, amikor a betegséget a betegekkel, a családdal és a gondozókkal tárgyalják). A kardiomiopátiák külső és belső okait az alábbiakban tárgyaljuk.

• Külső kardiomiopátiák: Az extrinsic kardiomyopathiák azok a betegségek, amelyek nem kizárólag a szívizomsejt rendellenességek miatt merülnek fel.
• Belső kardiomiopátiák: A belső kardiomiopátiák a szívizomsejtből származó rendellenességek miatt alakulnak ki.

Külső kardiomiopátiák

A külső kardiomiopátiákra példa:

• Ischaemiás cardiomyopathia a szívizom betegsége a szívizom elégtelen vérellátása miatt, és a kardiomiopátia gyakori oka. Amikor a szívizom erek elzáródnak, a szívizomsejtek megfoszthatják az oxigént, és nem képesek rendesen működni. Erre példa a szívroham, amikor az ér teljes eldugulása az izomsejtek meghalását okozza, csökkenti az összehúzódó izommennyiséget, és a szívteljesítmény veszélyeztetett.
• A rosszul szabályozott magas vérnyomás (hipertónia) rendellenesen működő szívizomhoz vezethet.
• Cukorbetegség
• Alkohollal való visszaélés

Belső kardiomyopathiák

A külső kardiomiopátiákra példa:

• Az amiloidózis infiltrálhatja a szívsejteket amiloid fehérjével.
• A szarkoidózis szívsejt -gyulladást okozhat.
• A vírusos fertőzések a szívizom gyulladását (szívizomgyulladást) okozhatják, a szívizomsejtek átmeneti vagy potenciálisan állandó károsodásával, ami másodlagos kardiomiopátiához vezethet.
• Dilated cardiomyopathiák akkor fordulnak elő, amikor a szívizomrostok rendellenesen feszültek, amikor a szívkamrák mérete és térfogata növekszik. A feszített izmok elveszítik a képességét, hogy erősen összehúzódjanak, hasonlóan egy sima vagy elasztikus szalaghoz, amelyet túlfeszítettek, és elveszíti alakját és funkcióját. Ahogy a szívfalak tovább nyújtódnak, károsíthatják a szív kamrái közötti szívszelepeket is, és ezáltal a vér újbóli elszivárgáshoz vagy visszamosáshoz vezet, és ennek eredményeként csökkent a szívteljesítmény és a szívelégtelenség. A tágult kardiomiopátia számos oka lehet, többek között:
  • fertőzés,
  • alkohol,
  • rákkezelések,
  • kémiai mérgezések (például ólom és arzén),
  • neuromuszkuláris rendellenességek, például izomdisztrófia, és
  • számos genetikai betegség.
• A hipertrofikus kardiomiopátia olyan genetikai vagy családi betegség, amelynél a bal kamra izma hajlamos sűrűsödni és megakadályozni a vér normál áramlását a szívből. A fiatalok hirtelen halálának leggyakoribb oka a hipertrofikus kardiomiopátia, például a sportolók gyakorlása.
• A peripartum cardiomyopathia későn, a terhesség harmadik trimeszterében jelentkezik, bár a szüléstől számított öt hónapig továbbra is a cardiomyopathia lehetséges oka lehet. Gyakoribb az elhízott, idősebb terhes nőknél, akiknél preeclampsia alakul ki.

Hogyan diagnosztizálják a kardiomiopátiát?

A kardiomiopátia diagnosztizálása a kórtörténettel kezdődik. A beteg tünetei általában fáradtsággal, gyengeséggel és légszomjjal kapcsolatos panaszok. Lehet, hogy mellkasi kellemetlenség is. Egyéb információk gyűjthetők a múltbeli kórtörténetből, ideértve a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet és a cukorbetegséget. Más mögöttes betegségek, például szarkoidózis, amiloidózis, pajzsmirigy rendellenességek és rheumatoid arthritis jelenléte segíthet meghatározni a kardiomiopátia lehetséges okait.

A szociális történelem, beleértve a dohányzást, az alkoholt és a kábítószer-visszaélést, szintén hasznos lehet a diagnózis felállításához. A családi történelem gyakran fontos, különösen, ha aggódnak a hirtelen szívhalál miatt már korán.

A fizikai vizsgálat gyakran magában foglalja az életfontosságú jelek, beleértve a pulzusszám, a vérnyomás, a légzési frekvencia és az oxigéntelítettség figyelését. Az egészségügyi szakember jelentős információkat szerezhet a tüdővizsgálat során folyadékmeghallgatás és a szívhangok meghallgatása során. A zűrzavar információkkal szolgálhat a szivárgó szívszelepekről. A nyaki derék ereinek, valamint a lábakban és a bokákban fellépő duzzanat vagy folyadék vizsgálata utalhat a szívelégtelenség diagnosztizálására.

A vérvizsgálat segíthet a vérszegénység, az elektrolit rendellenességek, valamint a vese és a máj működésének szűrésében. Egyéb vérvizsgálatokat és laboratóriumi munkákat rendelhetnek a klinikai helyzettől függően.

Az EKG egy szűrővizsgálat a szív elektromos rendellenességeinek felmérésére. A korábbi szívroham vagy kamrai hipertrófia (szívizom megvastagodása) bizonyítékait fel lehet tüntetni az EKG-n.

A szív ultrahangja (echocardiogram) segít felmérni a szív falmozgásának funkcióját, a szívbillentyűk integritását és a kamrai kilökődés frakcióját. Ezenkívül megjelenítheti a szívet körülvevő zsákot (perikardiumot).

A mellkasröntgen megnövekedett vagy rendellenes szívformát vagy túlzott folyadékfelhalmozódást mutathat a tüdőben.

Mikor kell a kardiomiopátia orvosi ellátását kérni

Nem normális, ha mellkasi fájdalom vagy légszomj van, és az ilyen tünetekkel küzdő személyeknek orvoshoz kell fordulniuk.

A lábak, bokák és lábak duzzanata; növekvő légszomj az erőfeszítésnél; nehézség a lapos fekvésben és az éjszaka közepén történő ébredés légszomj miatt mind pangásos szívelégtelenség tünete lehet. Ezeknek a tüneteknek konzultációt kell készíteniük az egészségügyi szakemberrel.

Az sem normális, ha valaha is részben vagy teljesen eszméletlenül maradunk. Az a személy, aki szívritmuszavar miatt elájul vagy elmúlik, életveszélyes helyzetben lehet. A járókelõk számára szükség lehet a sürgõsségi orvosi szolgáltatások aktiválására, általában a 911-es telefonos telefonon.

Mi a kardiomiopátia kezelése ?

Noha a kardiomiopátia kezelése a konkrét októl függ, addig a terápia célja a szívteljesítmény maximalizálása, a kilökődés fenntartása és a szívizom további károsodásának és működésének elvesztésének megakadályozása.

Ha a kardiomiopátia elektromos zavarokkal jár, akkor a szívritmus-szabályozók beültethetők, hogy stabil, összehangolt elektromos impulzusokat biztosítsanak a szívizomhoz.

Ha hirtelen szívhalál lehetséges, fontolóra lehet venni a beültetett defibrillátort. A készülék felismeri a kamrai fibrillációt, olyan ritmust, amely nem engedi a szívnek összehúzódni, és áramütést okoz, hogy visszatérjen a szív koordináltan stabil ritmusához. Ha jelezték, vannak olyan beültetett eszközök, amelyek szívritmus-szabályozók és defibrillátorok egyaránt.

A súlyos kardiomyopathiákat nem lehet mediációval, étrenddel vagy más műtéti beavatkozással kezelni vagy kezelni. Ebben a helyzetben a szívátültetés lehet végső lehetőség.

Milyen gyógyszerek kezelik a kardiomiopátiákat?

A betegnek felírt gyógyszerek attól függnek, hogy mi a kardiomiopátia oka.

Adott esetben angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók és béta blokkolók gyógyszerei is alkalmazhatók, hogy a szív hatékonyabban verhessen, potenciálisan növelve a szívteljesítményt.

Pangásos szívelégtelenség tünetei esetén diuretikumok az étrend megváltoztatásával és a só korlátozásával együtt használhatók a vízvisszatartás megakadályozására és a szív munkaterhelésének csökkentésére.

Szükségem van-e az orvosom nyomon követésére, miután diagnosztizáltam és kezeltem a kardiomiopátiát?

A kardiomiopátiában szenvedő betegeknek gyakran élethosszig tartó gondozásra van szükségük a szívműködés ellenőrzése céljából. A tünetek ellenőrzése kulcsfontosságú lehet az optimális eredmény elérése érdekében.

Vérvizsgálatra lehet szükség a gyógyszerek és más markerek ellenőrzésére a testben.

Az echokardiogramok és az ultrahang felhasználásával értékelhető a szívműködés, ideértve a szelep anatómiáját, az ejekciós frakciót, valamint a pitvar és a kamrai falak összehúzódásának funkcióját.

Mint minden hosszú távú betegség esetében, a következetes monitorozás körültekintő.

Lehetséges a kardiomiopátia megelőzése?

A kardiomiopátia egy olyan kifejezés, amely sok betegség és betegség végső eredményét írja le. A bekövetkező szívizomkárosodás típusa és a szív pumpáló képességének ez utóbbi csökkenése a sérüléstől, a szív károsodásának mértékétől és a gyógyulás lehetőségétől függ.

Egyes kardiomiopátiák teljesen megelőzhetők, például az alkoholos kardiomiopátia a hosszú távú túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mások elkerülhetetlenek, például egy vírusos fertőzés miatti kardiomiopátia.

Az egészséges életmód segít minimalizálni néhány kardiomiopátia kialakulásának kockázatát. Ez magában foglalja az egészséges, kiegyensúlyozott étrend fenntartását és a rutin testmozgást, az ischaemiás kardiomiopátia esetében a kockázatcsökkentés magában foglalja a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség egész életen át tartó ellenőrzését.

Azoknál a betegeknél, akiknél fennáll a genetikai kardiomiopátia veszélye, például hipertrofikus kardiomiopátia, a hirtelen szívhalál elkerülése érdekében tanácsos lehet echokardiogramok szűrése.

Milyen kilátások vannak egy kardiomiopátiában szenvedő személyre?

A kardiomiopátia egy elterjedt betegség. Az Egyesült Államokban évente legfeljebb fél millió embernek jelentkeznek kitágult kardiomiopátia. Ischaemiás cardiomyopathia a populáció legfeljebb 1% -ánál fordulhat elő. Mivel a kardiomiopátia általában progresszív, a halálozás a szív pumpáló funkciójának veszteségétől függ; és a terápia egyik célja ezen veszteség mértékének lassítása.

Folytatódik az új orvosi és sebészeti kezelések kutatása, kezdve az új gyógyszereket, az őssejt-kutatásokat és az innovatív típusú beültethető szívsegéd eszközöket. A Nemzeti Egészségügyi Intézetek folyamatban lévő klinikai vizsgálatokat végeznek kardiomyopathiában szenvedő betegekkel.