Emésztőrendszeri stroma daganatok (betegek) tünetei és kezelése

Tények a gastrointestinalis stromális daganatokról

• A gastrointestinalis stroma daganat olyan betegség, amelyben rendellenes sejtek képződnek a gyomor-bél traktus szöveteiben.
• A genetikai tényezők növelhetik a gasztrointesztinális stroma daganat kialakulásának kockázatát.
• A gastrointestinalis stroma daganatok között szerepel a vér a székletben vagy a hányás.
• A GI traktust vizsgáló teszteket használják fel a gyomor-bélrendszeri stroma daganatok felismerésére (megtalálására) és diagnosztizálására. Nagyon kicsi a GIST-ek.
• Bizonyos tényezők befolyásolják a prognózist (a gyógyulás esélyét) és a kezelési lehetőségeket.
• A gyomor-bélrendszeri strómadaganat diagnosztizálása után teszteket végeznek annak megállapítására, hogy a rákos sejtek elterjedtek-e a gyomor-bélrendszerben vagy a test más részein.
• Háromféle módon terjedhet a rák a testben. A rák terjedhet a test más részeire, ahonnan kezdődött.
• A diagnosztikai és a szakaszos tesztek eredményeit felhasználják a kezelés megtervezésére.
• Különböző típusú kezelések vannak a gastrointestinalis stroma daganatok esetén. A standard kezelés négy típusát alkalmazzák:
  • Sebészet
  • Célzott terápia
  • Vigyázó várakozás
  • Támogató gondoskodás
  • Új típusú kezeléseket tesztelnek a klinikai vizsgálatok során.
• A gasztrointesztinális stroma daganatok kezelése mellékhatásokat okozhat.
• A betegek fontolóra vehetik a klinikai vizsgálatban való részvételt. A betegek klinikai vizsgálatokba kezdhetnek rákkezelésük előtt, alatt vagy után.
• Szükség lehet utólagos tesztekre.

Mik a gastrointestinalis stromális daganatok?

A gastrointestinalis stroma daganat olyan betegség, amelyben rendellenes sejtek képződnek a gyomor-bél traktus szöveteiben.

A gyomor-bélrendszer (GI) a test emésztőrendszerének része. Segíti az élelmiszerek emésztését, és tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket és vizet) vesz az élelmiszerekből, így a test felhasználhatja azokat. A GI traktus a következő szervekből áll:

• Gyomor.
• Vékonybél.
• Vastagbél (vastagbél).

A gyomor-bélrendszeri stroma daganatok lehetnek rosszindulatúak (rák) vagy jóindulatúak (nem rákosak). Leggyakrabban a gyomorban és a vékonybélben fordulnak elő, de bárhol megtalálhatók a bélrendszerben vagy annak közelében. Egyes tudósok szerint a GIST-ek a Cajal intersticiális sejtjeinek (ICC) nevezett sejtekben kezdődnek, a GI traktus falán.

A genetikai tényezők növelhetik a gasztrointesztinális stroma daganat kialakulásának kockázatát. Bármit, ami növeli a betegség kockázatát, kockázati tényezőnek hívják. A kockázati tényező nem azt jelenti, hogy rákot fog kapni; a kockázati tényezők hiánya nem azt jelenti, hogy nem fog rákot kapni. Beszéljen orvosával, ha úgy gondolja, hogy veszélyeztetett lehet. A sejtekben lévő gének hordozzák az ember szüleitől kapott örökletes információkat. A GIST kockázata növekszik azoknál az embereknél, akik egy adott gén mutációját (változását) örökölték. Ritka esetekben a GIST azonos család több tagjában megtalálható.

A GIST lehet egy genetikai szindróma része, de ez ritka. A genetikai szindróma egyidejűleg fellépő tünetek vagy állapotok, amelyeket általában rendellenes gének okoznak. A következő genetikai szindrómák kapcsolódtak a GIST-hez:

• 1. típusú neurofibromatózis (NF1).
• Carney hármas.

Melyek a gastrointestinalis stroma daganatok tünetei és jelei?

A gastrointestinalis stroma daganatok között szerepel a vér a székletben vagy a hányás. Ezeket és egyéb jeleket és tüneteket a GIST vagy más feltételek okozhatják. Kérdezze meg orvosát, ha az alábbiak valamelyike ​​fennáll:

• Vér (akár élénkvörös, akár nagyon sötét) a székletben vagy hányni.
• A has fájdalma, amely súlyos lehet.
• Nagyon fáradt.
• Zavar vagy fájdalom nyeléskor.
• Teljes érzés csak egy kevés étel elfogyasztása után.

Hogyan diagnosztizálják a gyomor-bélrendszeri stromális daganatokat?

A GI traktust vizsgáló teszteket használják fel a gyomor-bélrendszeri stroma daganatok felismerésére (megtalálására) és diagnosztizálására. A következő tesztek és eljárások alkalmazhatók:

Fizikai vizsga és történelem : A test vizsgálata az általános egészségügyi jelek ellenőrzésére, ideértve a betegség jeleinek, például csomók vagy bármilyen más, szokatlannak tűnő vizsgálatát. A kórtörténetben figyelembe veszik a beteg egészségügyi szokásait, korábbi betegségeit és kezeléseit is.

CT vizsgálat (CAT vizsgálat) : Olyan eljárás, amely a test belsejéből különböző szögekből készített részletes képek sorozatát készíti a test belsejében. A képeket egy röntgengéphez csatlakoztatott számítógép készíti. A festéket be lehet adni egy vénába vagy lenyelni, hogy a szervek vagy szövetek világosabbá váljanak. Ezt az eljárást komputertomográfiának, számítógépes tomográfiának vagy számítógépes axiális tomográfiának is nevezik. MRI (mágneses rezonancia képalkotás): Olyan eljárás, amelynek során mágnest, rádióhullámokat és számítógépet használnak a test belsejében található részletes képek sorozatának elkészítéséhez. Ezt az eljárást nukleáris mágneses rezonancia képalkotásnak (NMRI) is hívják.

Endoszkópos ultrahang és biopszia : Endoszkópiával és ultrahanggal készítjük képet a felső GI traktusról, és biopsziát készítünk. Az endoszkópot (egy vékony, csövekhez hasonló, lámpával és lencsével látókészüléket) helyezzen a szájba, a nyelőcsőbe, a gyomorba és a vékonybél első részébe. Az endoszkóp végén található szondát használják a nagy energiájú hanghullámok (ultrahang) visszaszorítására a belső szövetekből vagy szervekből és visszhangok létrehozására. A visszhangok a test szöveteinek szonogramnak nevezett képét képezik. Ezt az eljárást endoszonográfiának is nevezik. A szonogram alapján az orvos vékony, üreges tűvel távolítja el a szövetet. Egy patológus mikroszkóp alatt megtekinti a szövetet rákos sejtek keresése céljából. Ha rákot észlelnek, akkor a következő teszteket lehet elvégezni a rákos sejtek tanulmányozására:

Immunhisztokémia : Olyan teszt, amelynek során antitesteket használnak bizonyos antigének ellenőrzésére a szövetmintában. Az antitestet rendszerint egy radioaktív anyaghoz vagy festékhez kapcsolják, amely mikroszkóp alatt a szövetet megvilágítja. Az ilyen típusú vizsgálat felhasználható a különféle rákfajták közötti különbség megállapítására.

Mitotikus arány : Annak mérése, hogy a rákos sejtek milyen gyorsan osztódnak és növekednek. A mitotikus sebességet úgy állapítják meg, hogy megszámolják a sejtek számát, amely egy bizonyos mennyiségű rákos szövetben megoszlik.

Nagyon kicsi a GIST-ek

Időnként a GIST-ek kisebbek, mint a ceruza tetején lévő radír. A daganatok olyan eljárás során találhatók meg, amelyet más okból végeznek, például egy röntgenfelvétel vagy műtét. Ezeknek a kis daganatoknak a része nem fog növekedni, jeleket vagy tüneteket okozhat, vagy elterjedhet a hasban vagy a test más részein. Az orvosok nem értenek egyet abban, hogy ezeket a kis daganatokat el kell-e távolítani, vagy hogy figyelni kell-e őket arra, hogy megnőjenek-e növekedésük.

Milyen stádiumú a gastrointestinalis stroma daganatok?

A gyomor-bélrendszeri strómadaganat diagnosztizálása után teszteket végeznek annak megállapítására, hogy a rákos sejtek elterjedtek-e a gyomor-bélrendszerben vagy a test más részein.

A státuszt annak a folyamatnak nevezik, amelyet arra használtak, hogy megtudja, hogy a rák terjedt-e a gyomor-bélrendszerben vagy a test más részein. Az átmeneti folyamat során összegyűjtött információk meghatározzák a betegség stádiumát. A következő tesztek és eljárások alkalmazhatók a szakaszolási folyamatban:

PET-vizsgálat (pozitron emissziós tomográfia) : eljárás a rosszindulatú daganatsejtek megtalálására a testben. Kis mennyiségű radioaktív glükózt (cukrot) fecskendeznek a vénába. A PET-szkenner a test körül forog, és képet készít arról, hogy a testben hol alkalmazzák a glükózt. A rosszindulatú daganatsejtek világosabbá válnak a képen, mivel aktívabbak és több glükózt vesznek fel, mint a normál sejtek.

CT vizsgálat (CAT vizsgálat) : Olyan eljárás, amely a test belsejéből különböző szögekből készített részletes képek sorozatát készíti a test belsejében. A képeket egy röntgengéphez csatlakoztatott számítógép készíti. A festéket be lehet adni egy vénába vagy lenyelni, hogy a szervek vagy szövetek világosabbá váljanak. Ezt az eljárást komputertomográfiának, számítógépes tomográfiának vagy számítógépes axiális tomográfiának is nevezik. MRI (mágneses rezonancia képalkotás): Olyan eljárás, amelynek során mágnest, rádióhullámokat és számítógépet használnak a test belsejében található részletes képek sorozatának elkészítéséhez. Ezt az eljárást nukleáris mágneses rezonancia képalkotásnak (NMRI) is hívják.

Mellröntgen : A mellkason belüli szervek és csontok röntgenképe. A röntgen egyfajta energianyaláb, amely áthaladhat a testben és a filmbe, és képet alkothat a test belsejében levő területekről.

Csontszkennelés : Eljárás annak ellenőrzésére, hogy vannak-e gyorsan osztódó sejtek, például rákos sejtek a csontokban. Nagyon kis mennyiségű radioaktív anyagot fecskendeznek a vénába, és átjutnak a véráramba. A radioaktív anyag összegyűlik a rákos csontokban, és egy szkenner segítségével észlelhető.

Háromféle módon terjedhet a rák a testben.

A rák terjedhet a test más részeire, ahonnan kezdődött. A rák terjedhet a szövetekben, a nyirokrendszerben és a vérben:

• Szövet . A rák elterjedésétől kezdve elterjedt, és közeli területeken nőtt fel.
• Nyirokrendszer . A rák az a nyirokrendszerbe jutással kezdődik, ahonnan kezdődött. A rák a nyirokokon keresztül jut a test más részeire.
• Vér . A rák az a vér bejutásával kezdődik, ahonnan kezdődött. A rák az erekön keresztül átjut a test más részeire.

Amikor a rák a test másik részén elterjed, metasztázisnak nevezik. A rákos sejtek elkezdenek elindulni (az elsődleges daganat), és átjutnak a nyirokrendszeren vagy a vérben.

• Nyirokrendszer . A rák bejut a nyirokrendszerbe, áthalad a nyirokokon, és daganatot (áttétes daganat) képez a test másik részén.
• Vér . A rák a vérbe kerül, áthalad az erekön, és a test másik részében daganatot (áttétes daganat) képez.

A metasztázisos daganatok ugyanolyan típusú daganatok, mint az elsődleges daganatok. Például, ha egy gasztrointesztinális stroma daganat (GIST) elterjed a májban, akkor a máj tumorsejtjei valójában GIST sejtek. A betegség metasztatikus GIST, nem májrák.

A diagnosztikai és a szakaszos tesztek eredményeit felhasználják a kezelés megtervezésére.

Sok rák esetén a kezelés megtervezéséhez fontos ismerni a rák stádiumát. A GIST kezelése azonban nem a rák stádiumán alapszik. A kezelés azon alapul, hogy a daganat műtéttel eltávolítható-e, és ha a daganat elterjedt-e a has más részeire vagy a test távoli részeire. A kezelés azon alapul, hogy a daganat:

• Reszekció : Ezek a daganatok műtéttel eltávolíthatók.
• Nem eltávolítható: ezeket a daganatokat műtéttel nem lehet teljes mértékben eltávolítani.
• Metasztatikus és visszatérő : Az áttétes daganatok elterjedtek a test más részeire is. A kezelés után a visszatérő daganatok visszatérőek (visszatérőek). A visszatérő GIST-ek visszatérhetnek a gyomor-bél traktusban vagy a test más részein. Általában a hasban, a hashártyaban és / vagy a májban találhatók.
• Tűzálló : Ezeknek a daganatoknak a kezelése nem javult.

Hogyan kezelhető a gasztrointesztinális stroma daganatok?

Különböző típusú kezelések vannak a gastrointestinalis stroma daganatok esetén.

Különböző típusú kezelések állnak rendelkezésre a gastrointestinalis stroma daganatokban (GIST) szenvedő betegek számára. Néhány kezelés standard (a jelenleg alkalmazott kezelés), néhányat klinikai vizsgálatok során tesztelnek. A kezelési klinikai vizsgálat egy kutatási tanulmány, amelynek célja a jelenlegi kezelések javítása vagy a rákos betegek új kezeléseiről történő információszerzés. Ha a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy egy új kezelés jobb, mint a szokásos kezelés, az új kezelés válhat a standard kezelés. A betegek fontolóra vehetik a klinikai vizsgálatban való részvételt. Néhány klinikai vizsgálat csak azon betegek számára nyitott, akik még nem kezdték meg a kezelést.

A standard kezelés négy típusát alkalmazzák:

Sebészet

Ha a GIST nem terjedt el, és olyan helyen van, ahol biztonságos műtét elvégezhető, akkor a daganat és a körülötte lévő szövetek egy része eltávolítható. Időnként műtétet laparoszkóppal (egy vékony, megvilágított csővel) végeznek a test belsejének látása céljából. A has falában apró metszeteket (vágásokat) készítünk, és az egyik metszésbe laparoszkópot helyezünk be. A műszereket be lehet illeszteni ugyanazon bemetszésen vagy más bemetszésen keresztül a szervek vagy szövetek eltávolításához.

Célzott terápia

A célzott terápia olyan kezeléstípus, amely gyógyszereket vagy más anyagokat használ a specifikus rákos sejtek azonosítására és támadására anélkül, hogy a normál sejteket károsítja.

A tirozin-kináz inhibitorok (TKI) olyan célzott terápiás gyógyszerek, amelyek blokkolják a daganatok növekedéséhez szükséges szignálokat. A TKI-k felhasználhatók olyan GIST-ek kezelésére, amelyeket műtéttel nem lehet eltávolítani, vagy a GIST-ek összehúzódásához, így azok elég kicsivé válnak ahhoz, hogy műtéttel eltávolíthatók legyenek. Az imatinib-mezilát és a sunitinib két TKI, amelyeket a GIST kezelésére használnak. A TKI-kat időnként adják, amíg a daganat nem növekszik, és nem jelentkeznek súlyos mellékhatások.

Vigyázó várakozás

Az éber várakozás szorosan figyelemmel kíséri a beteg állapotát anélkül, hogy bármilyen kezelést végezne, amíg a jelek vagy tünetek meg nem jelennek vagy meg nem változnak.

Támogató gondoskodás

Ha a GIST rosszabbodik a kezelés során, vagy vannak mellékhatások, általában szupportív kezelést kell alkalmazni. A támogató kezelés célja a betegség tüneteinek, a kezelés által okozott mellékhatások, valamint a betegséggel vagy annak kezelésével kapcsolatos pszichológiai, társadalmi és lelki problémák megelőzése vagy kezelése. A támogató ellátás javítja a súlyos vagy életveszélyes betegségben szenvedő betegek életminőségét. A sugárterápiát időnként támogató kezelésként alkalmazzák a fájdalom enyhítésére a terjedt, nagy daganatokban szenvedő betegek esetében. Új típusú kezeléseket tesztelnek a klinikai vizsgálatok során.

A gasztrointesztinális stroma daganatok kezelése mellékhatásokat okozhat.

A betegek fontolóra vehetik a klinikai vizsgálatban való részvételt. Egyes betegek számára a klinikai vizsgálatban való részvétel lehet a legjobb választás. A klinikai vizsgálatok a rákkal kapcsolatos kutatási folyamat részét képezik. Klinikai vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy az új rákkezelések biztonságosak és eredményesek-e, vagy jobbak-e a szokásos kezelésnél.

A mai rákkezelés számos standardja korábbi klinikai vizsgálatokon alapul. A klinikai vizsgálatban részt vevő betegek részesülhetnek a szokásos kezelésen, vagy az elsők között lehetnek új kezelésben. A klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek szintén elősegítik a rák kezelésének a jövőbeni javítását. Még akkor is, ha a klinikai vizsgálatok nem eredményeznek hatékony új kezelést, gyakran válaszolnak a fontos kérdésekre és elősegítik a kutatás előrehaladását.

A betegek klinikai vizsgálatokba kezdhetnek rákkezelésük előtt, alatt vagy után. Néhány klinikai vizsgálat csak azokat a betegeket vonja be, akik még nem részesültek kezelésben. Más vizsgálatok során kezelik a kezelést olyan betegek esetében, akiknek a rákja nem javult. Vannak olyan klinikai vizsgálatok is, amelyek új módszereket tesztelnek a rák megismétlődésének (visszatérésének) megakadályozására vagy a rákkezelés mellékhatásainak csökkentésére.

Szükség lehet utólagos tesztekre. A rák diagnosztizálására vagy a rák stádiumának kiderítésére elvégzett néhány vizsgálat megismételhető. Néhány vizsgálatot meg kell ismételni annak ellenőrzése érdekében, hogy a kezelés jól működik. A kezelés folytatására, megváltoztatására vagy leállítására vonatkozó döntések ezen tesztek eredményein alapulhatnak. A tesztek egy részét a kezelés befejezése után időről időre folytatják. Ezen tesztek eredményei megmutathatják, hogy megváltozott-e az Ön állapota, vagy megújult-e a rák (visszatér). Ezeket a teszteket néha utóteszteknek vagy ellenőrzéseknek nevezik.

A műtéten eltávolított GIST-ek nyomon követése magában foglalhatja a máj és a medence CT-vizsgálatát vagy az éber várakozást. A tirozin-kináz inhibitorokkal kezelt GIST-ek esetében utóvizsgálatokat, például CT, MRI vagy PET vizsgálatokat lehet elvégezni annak ellenőrzésére, hogy a célzott kezelés hatékonyan működik-e.

Gyomor-bélrendszeri stromális daganatok kezelése szakaszban

Reszekcionálható gastrointestinalis stromális daganatok

Az átültethető gastrointestinalis stroma daganatok (GIST) műtéttel teljesen vagy csaknem teljesen eltávolíthatók.

A kezelés magában foglalhatja a következőket:

• Műtét a 2 cm vagy annál nagyobb daganatok eltávolítására. A laparoszkópos műtét akkor is elvégezhető, ha a daganat 5 cm vagy annál kisebb. Ha a daganat eltávolításának peremén rákos sejtek maradtak, éber várakozás vagy célzott terápia imatinib-meziláttal járhat.
• A műtét utáni imatinib-meziláttal végzett célzott terápia klinikai vizsgálata a daganat megújulásának (visszatérésének) esélyének csökkentése érdekében.

Nem megvizsgálhatatlan gastrointestinalis stromális daganatok

A nem eltávolítható GIST-eket műtéttel nem lehet teljes mértékben eltávolítani, mert túl nagyok vagy olyan helyen vannak, ahol a daganat eltávolításakor a közeli szervek túl sok károsodást okoznának. A kezelés általában az imatinib-meziláttal végzett célzott terápia klinikai vizsgálata a daganat meghúzására, amelyet a daganat lehető legnagyobb mértékű eltávolítására szolgáló műtét követ.

Metasztatikus és ismétlődő gastrointestinalis stroma daganatok

Metasztatikus (a test más részeire terjedő) vagy visszatérő (a kezelés után visszatérő) GIST kezelése a következőket foglalhatja magában:

• Célzott kezelés imatinib-meziláttal.
• Célzott kezelés a sunitinibdel, ha a daganat növekedni kezd az imatinib-mezilát-terápia során, vagy ha a mellékhatások túl rosszak.
• Műtét a célzott terápiával kezelt és zsugorodó, stabil (nem változó) vagy kissé megnövekedett daganatok eltávolítására.
• A célzott kezelés a műtét után folytatódhat.
• Műtét a daganatok eltávolítására, ha súlyos szövődmények vannak, például vérzés, lyuk a gyomor-bélrendszerben (GI), elzáródott GI traktus vagy fertőzés.
• Új kezelés klinikai vizsgálata.

Tűzálló gastrointestinalis stromális daganatok

Számos tirozin-kináz-inhibitorral (TKI) kezelt GIST-ek egy idő után refrakterré válnak (nem reagálnak) a gyógyszerre. A kezelés általában klinikai vizsgálat egy másik TKI-vel vagy új gyógyszer klinikai vizsgálata.

Mi az előrejelzés a gasztrointesztinális stroma daganatokról?

Bizonyos tényezők befolyásolják a prognózist (a gyógyulás esélyét) és a kezelési lehetőségeket. A prognózis és a kezelési lehetőségek az alábbiaktól függenek:

• Milyen gyorsan növekednek és osztódnak a rákos sejtek.
• A daganat mérete.
• Ahol a daganat a testben van.
• A daganat műtéttel teljes mértékben eltávolítható-e.
• A daganat terjedt-e a test más részeire.