Hogyan ellenőrizhető hólyagrák?

Kérdezze meg orvosát

Egy barátomnak elvégeznie kell a hólyagrák szűrését, és ideges az esetleges tesztjei miatt. A hólyagrák kimutatható-e vizeletvizsgálattal?

Orvos válasza

Mint minden rák, a hólyagrák is valószínűleg sikeresen kezelhető, ha korán észlelik, amikor kicsi és még nem támadt meg a környező szövetekben. A következő intézkedések növelhetik a hólyagrák korai felismerésének esélyét:

• Ha nincs kockázati tényezője, fordítson különös figyelmet a húgyúti tünetekre vagy a húgyúti szokások változására. Ha néhány napnál hosszabb ideig tartó tüneteket észlel, azonnal forduljon egészségügyi szakemberhez értékelés céljából.
• Ha vannak kockázati tényezői, beszéljen az egészségügyi szakemberrel a szűrővizsgálatokról, még akkor is, ha nincs tünete. Ezeket a teszteket nem a rák diagnosztizálására végzik, hanem a korai rákra utaló rendellenességek keresésére. Ha ezek a tesztek rendellenességeket találnak, akkor azokat más, konkrétabb hólyagrákos vizsgálatoknak kell követniük.
• Szűrővizsgálatok: A szűrővizsgálatokat általában időszakosan, például évente egyszer vagy ötévente egyszer hajtják végre. A legszélesebb körben alkalmazott szűrővizsgálatok az orvosi interjú, a kórtörténet, a fizikai vizsgálat, a vizeletvizsgálat, a vizelet citológiája és a cisztoszkópia.
• Orvosi interjú: Az egészségügyi szakember sok kérdést fog feltenni neked az egészségi állapotáról (korábbi és jelenlegi), a gyógyszerekről, a munka előzményeiről, valamint a szokásokról és az életmódról. Ebből kiindulva kifejti egy ötletét a hólyagrák kockázatáról.
• Fizikai vizsgálat: Az egészségügyi szakember kesztyűs ujját illeszthet be a hüvelybe, a végbélbe vagy mindkettőbe, hogy érzékelje a daganatokat vagy a vérzés más okát okozó dagadásokat.
• Vizeletvizsgálat: Ez a teszt valójában a vizelet rendellenességeire, például vérre, fehérjére és cukorra (glükózra) vonatkozó vizsgálatok gyűjteménye. A rendellenes leleteket határozottabb tesztekkel kell megvizsgálni. A vizeletben a vér, a hematuria, bár inkább a nem rákos (jóindulatú) állapotokhoz kapcsolódik, húgyhólyag-rákhoz társulhat, ezért további értékelést érdemel.
• Vizelet citológia: A belső hólyagbélést alkotó sejtek rendszeresen lemerülnek, a vizeletben szuszpendálódnak és a testből ürülnek a vizelés során. Ebben a tesztben egy vizeletmintát vizsgálnak mikroszkóp alatt, hogy kóros sejteket keressenek, amelyek rákra utalhatnak.
• Cisztoszkópia: Ez az endoszkópia egyik típusa. Egy nagyon keskeny fénycsövet és a végén kamerát (cisztoszkópot) használunk a hólyag belsejének megvizsgálására, hogy rendellenességeket, például daganatokat keressünk. A cisztoszkópot a húgycsőbe helyezik a hólyagba. A kamera képeket továbbít egy videó monitorra, lehetővé téve a hólyag falának közvetlen megtekintését.
• A fluoreszcencia cystoscopy (kék fény cystoscopy) egy speciális cystoscopy típus, amely magában foglalja egy fény által aktivált gyógyszernek a hólyagba helyezését, amelyet a rákos sejtek vesznek fel. A rákos sejteket úgy lehet megvilágítani, hogy kék fényt ragyognak a cisztoszkópon keresztül, és fluoreszcens sejteket keresnek (a gyógyszert felvevő sejtek).

Ezeket a teszteket a tünetekkel küzdő emberek hólyagdaganatának diagnosztizálására is használják. A következő vizsgálatokat lehet elvégezni hólyagrák gyanúja esetén:

• CT-vizsgálat: Ez hasonló egy röntgenfilmhez, de sokkal részletesebb képet mutat. Háromdimenziós képet nyújt a hólyagról, a húgyúti többi részről (különösen a vesékről) és a medencéről, hogy tömegeket és egyéb rendellenességeket keressen.
• Retrográd pyelogram: Ez a tanulmány festék beinjekciózását az uréterbe, a vesét a húgyhólyagot összekötő csőbe, hogy kitöltse a húgyvezetéket és a vesét. A festéket úgy injektálják, hogy egy kis üreges csövet helyeznek a cisztoszkópon keresztül, és az üreges csövet bevezetik a húgyhólyag húgyvezetékének nyílásába. Röntgenfelvételeket készítenek az ureter és a vese kitöltésekor, hogy megvizsgálják azokat a területeket, amelyek nem töltik be a festéket, vagyis kitöltési hibákat ismertetnek, amelyek lehetnek daganatok, amelyek befolyásolják a húgycsövet és / vagy a vesét. Ezt a tesztet elvégezhetik azon vesék és húgycsövek kiértékelésére, akik allergiásak az intravénás festékre, és ezért nem lehet CT-vizsgálat elvégezni kontraszt (festék) alkalmazásával.
• Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) alternatív teszt a vese, húgycső és hólyag megvizsgálására kontraszt (festék) allergiájú egyéneknél.
• Biopszia: A hólyagfal apró mintáit eltávolítják, általában cisztoszkópia során. A mintákat egy orvos vizsgálja, amelynek szakterülete a betegségek diagnosztizálása a szövetek és a sejtek vizsgálatával (patológus). A kóros daganatokat néha teljesen eltávolítják a biopsziás folyamat során (a hólyagdaganat transzuretrális rezekciója).
• Vizeletvizsgálat: Más vizeletvizsgálat elvégezhető a feltételek kizárására vagy a vizelet rendellenességekre vonatkozó specifikumok meghatározására. Például, vizelettenyésztést lehet végezni a fertőzés kizárására. Bizonyos antitestek és más markerek jelenléte rákot jelezhet. Ezen tesztek némelyike ​​hasznos lehet a visszatérő rák nagyon korai felismerésében.
• Vizeletdaganatok markerei: Több újabb molekuláris teszttel vizsgálják a vizeletben levő anyagokat, amelyek segíthetnek meghatározni, hogy van-e hólyagrák. Ide tartoznak az UroVysion (FISH), a BTA tesztek, az ImmunoCyt, az NMP 22 BladderChek és a BladderCx.

Ha daganat található a hólyagban, akkor a diagnózis időpontjában vagy később más vizsgálatokat is lehet végezni annak megállapítására, hogy a rák elterjedt-e a test más részein.

• Ultrahang: Ez hasonló ahhoz a technikához, amelyet egy terhes nő méhében egy magzat megfigyelésére használnak. Ebben a fájdalommentes vizsgálatban a bőr felületén futó kézi eszköz hanghullámok segítségével vizsgálja meg a hólyag és a medence egyéb szerkezeteinek körvonalait. Ez megmutathatja a daganatok méretét, és megmutathatja, hogy elterjedt-e más szervekbe.
• Mellröntgenfilm: A mellkas egyszerű röntgenfilme néha megmutatja, hogy a hólyagrák elterjedt-e a tüdőben.
• CT vizsgálat: Ezt a technikát alkalmazzák a tüdőben, a májban, a hasban vagy a medencében áttétes betegségek kimutatására, valamint annak értékelésére, hogy a vesék elzáródtak-e. A PET / CT, a CT-vizsgálat egy speciális típusa, hasznos lehet az invazív, magasabb stádiumú hólyagdaganatban szenvedő betegek értékelésében annak megállapításához, hogy a hólyagrák terjedt-e.
• Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) szintén hasznos lehet a hólyagdaganat stádiumában, és kontraszt nélkül elvégezhető olyan személyeknél, akiknek kontrasztja ellenjavallt.
• Csontszkennelés: Ez a vizsgálat magában foglal egy kis mennyiségű radioaktív anyag befecskendezését az erekbe. A teljes test letapogatása megmutatja azokat a területeket, ahol a rák befolyásolhatja a csontokat.

További információkért olvassa el a hólyagrákról szóló teljes orvosi cikkünket.