Mammogram: irányelvek az emlőrák szűrésére

Tények a mamogrammokról

• A mammogram a korai mellrákok szűrésére használt mell röntgenvizsgálata.
• A mammográfia előnyei meghaladják a sugárterheléshez kapcsolódó kis kockázatokat; a mammogram sugárterhelése kisebb, mint egy transzkontinentális repülésnél.
• Az orvoscsoportok különböznek a mammogram szűrési útmutatóval kapcsolatos konkrét ajánlásaikban, ideértve azt a korot is, amelyen belül a nőknek el kell kezdeniük a mammogramot.
• A mammogram gyors eljárás, amely enyhe kellemetlenséget okoz, mivel a melleket néhány másodpercre összepréselik a kép elérése érdekében.
• Emlő implantátumokkal rendelkező nők esetében csökkent a mammogram azon képessége, hogy észlelje a rendellenességeket.
• A szűrővizsgálat során bebizonyosodott, hogy a mammográfia jelentősen csökkenti az emlőrák okozta halálesetet.

Mi az a mammogram?

A mammogram a mellek speciális röntgenvizsgálata olyan speciális röntgenberendezéssel, amely gyakran túl kicsi daganatokat találhat ahhoz, hogy érezzék őket. A mammogram az egyik legjobb ma elérhető radiográfiai módszer az emlőrák korai felismerésére. Legalább egy évvel fel tudja fedezni a legtöbb rákot, mielőtt az orvos vagy a beteg érezheti őket.

Egy nő jelentős szorongást, szorongást és félelmet tapasztalhat a mammogrammal és a daganat felfedezésével kapcsolatban. Maga az eljárás viszonylag egyszerű. A legtöbb mellbetegség nem rák, és még a fennmaradó rákos esetekben is több mint 90% -uk gyógyítható, ha korábban észlelik és azonnal kezelik.

Bár a mammogramok, mint sok más orvosi vizsgálat, sem 100% -ban pontosak, a rendszeres mammogram ütemezése jelenti a legjobb radiológiai módszert az emlőváltozások korai felismerésére, még mielőtt a rák nyilvánvaló tünetei vagy tünetei megjelennének. Számos tanulmány azt mutatja, hogy a mammogram több mint egyharmadával képes csökkenteni az emlőrákos halálesetet.

A mammogramok története

A mammográfia 1960-ban kezdődött, de a modern mammográfia csak 1969 óta létezik, amikor rendelkezésre álltak az első, az emlő képalkotására szolgáló röntgen egységek. 1976-ra a mammográfia mint szűrőkészülék szokásos gyakorlat lett. Értékét felismerték a diagnózisban. A mammográfia tovább javul, mivel az alacsonyabb sugárterhelés még kisebb potenciális problémákat fedez fel korábban.

Mikor kell kapnom a szűrővizsgálatot?

A mammográfia korai szűrése és az emlőrákos orvosok speciális képzése révén az orvosok felismerhetik a korai emlőrákot, amikor a kezelés a legsikeresebb.

A mammográfia felismerheti az emlődaganatok több mint 85% -át, és az eredmények még mindig jobbak, ha a szűrést fizikai vizsgálattal együtt végzik. Nyilvánvaló, hogy az 50 évesnél idősebb nők szűrése csökkenti az emlőrák okozta halálesetek számát. Az 50 évnél fiatalabb nőkben azonban az emlőröntgen nagyon kicsi haszonnal jár, ha van ilyen. Az orvosok nem mindig állapodnak meg abban, hogy mikor kell kiindulási mammogramot készíteni, vagy mikor kell átvizsgálni, és mikor, és az elismert orvosi társaságok iránymutatásai eltérnek az ajánlásukban:

• Az Egyesült Államok Megelőző Szolgálat Munkacsoportja javasolja az 50 év alatti nők rutin szűrését és az évente elvégzett mammográfia szűrését két évente, az 50-74 éves korosztálytól kezdve.
• Az American Cancer Society 2015 októberében kiadott új irányelveket a mammográfiáról, kimondva, hogy a legtöbb nőnek 45 éves korban kell elkezdenie az éves mammogramokat, és 55 éves korukban minden második évben el kell végeznie mammogramokat.
• Az amerikai szülészek és nőgyógyászok kongresszusa és az Amerikai Radiológiai Főiskola 40 éves korától kezdve javasolja az éves szűrővizsgálatokat.

A beteg alapellátási orvosával folytatott megbeszélés arról, hogy mikor kell a betegnek rutin szűrővizsgálatot végezni, segítséget nyújt az éves mammogram szűrés zavarának tisztázásához az ajánlások eltérése miatt. Valódi előnye, hogy a mellrákot korai stádiumban diagnosztizálják, olyan szakaszban, amikor csak a mell kis részét lehet eltávolítani, nagy a valószínűsége a gyógyulásnak.

Azoknak a nőknek, akiknek személyes vagy családi anamnézisében emlődaganatok vannak, az orvosokkal együtt kell dolgozniuk az egyéni helyzetnek megfelelő szűrőprogram kidolgozása érdekében. A fiatalabb (30 évnél fiatalabb) nők emlőszövete azonban inkább sűrűbb, és ez megnehezíti a mell kis változásainak észlelését a mammogramban.

Hogyan készülhetek fel mammogramra?

• A teszt napján nem szükséges a böjtölés, és a mammogram előtti napokban sem kell betartania bizonyos étrendszabályokat. Néhány nőben a koffeint tartalmazó termékek (mint például kávé, kóla és csokoládé) a melleket érzékenyebbé tehetik, és így a teszt kellemetlenebbé teheti. Ezért a koffeinre érzékeny nők a teszt előtt két hétig választhatják meg a koffeinfogyasztást.
• A menstruációs ciklus fázisa nem befolyásolja a képek minőségét; jobb azonban, ha a nő melle nem fájdalmas, akkor végezzen mammogramot. Kerülje a preovulációs és posztovulációs időszakot (fél ciklus) és a premenstruációs időszakot. Ha egy nőnek még mindig vannak menstruációs ciklusai, akkor kényelmesebbnek bizonyulhat, ha 1-2 héttel a kórtörténet után mammogramot végeznek, amikor a melle kevésbé érzékeny.
• Célszerű két darabból álló ruhát viselni, például nadrágot és felsőt, hogy egyszerűsítse a mammogram vizsgálatát.
• A teszt előtti órákban kerülje a kozmetikumok, olajok, krémek és különösen a talkum vagy a dezodor alkalmazását.
• Adjon összehasonlításra a radiológusnak bármilyen információt a korábbi mammogramkról, még akkor is, ha azokat más orvosi központokban végezték el. Kérheti, hogy ezeket az eredményeket elküldjék mammogram elvégzése előtt.
• Mivel az emlőszövet megváltozik a nő életében, a radiológus egyes nők számára előfordulhat, hogy a mammogram nem hasznos. A fiatalabb nőkben az emlőszövetek sűrűsége gyakran megnehezíti a mammogram megértését. A nők öregedésével valójában változások történnek a mellek szerkezetében: a mirigy- és rostos szövetek mérete csökken, az emlőszövetek zsírosabbak lesznek. Ezek a változások módosítják a mammogram tisztaságát, sokkal világosabbá teszik az idősebb nőket, ahol az emlődaganatokat a mammogramok könnyebben „észlelik”.

Mi történik a mammogram eljárás során, és fájni fog?

A mammogram gyors és egyszerű eljárás, amely csak néhány másodpercet vesz igénybe. Egyes nők enyhe vagy közepes mértékű kellemetlenséget tapasztalnak, mivel a melleket néhány másodpercre összenyomják, hogy megkapják a képet.

• Felkérjük Önt, hogy távolítson el minden ruházatot a derék felett, beleértve az ékszereket és a fémtárgyakat is a nyak körül.
• Akkor egyszerűen egy röntgengép előtt állsz. A radiológia az emlőt két műanyag lemez közé helyezi. A tányérok enyhén lenyomják és eléggé síkvá teszik, hogy a mellszövetek a mammogramon a legjobban láthatóak legyenek. Ez a tömörítés néhány másodpercre kényelmetlen lehet, de javítja a mammográfia minőségét. A mell néhány másodpercre történő megnyomása nem káros és minimalizálja a szükséges röntgen adagot.
• A technikus minden egyes mell két röntgenfelvételét elvégzi (és áthelyezi téged), hogy teljes képet kapjon az egész mirigyről. Minden mell dupla letapogatással rendelkezik. A craniocaudal vetületben a röntgenfelvétel felülről a mell alatt elhelyezkedő radiológiai film felé irányul. A mediolaterális vetületben a röntgen a belső oldalról a mell kívül felé érkezik.

Melyek a különböző típusú mammogramok?

Azon nők esetében, akiknél korábban nem voltak mellproblémák, általában szűrővizsgálatot végeznek. Azoknál a nőknél, akiknek kórtörténetében emlőprobléma merült fel, célzott mammogramot lehet végezni az emlő egy adott területének jobb kiértékelése érdekében. Időnként orvosa kérhet speciális mammogramokat.

• Diagnosztikai mammogram: Ha a szűrő mammogram eredménye nem egyértelmű, rendellenes, vagy ha további képeket kívánnak, akkor a nőt kéri, hogy térjen vissza egy diagnosztikai mammogramhoz, amely további képeket tartalmaz, mint a szűrő mammogram.
• Ductogram: Ha speciális okokból, például véres kisülés a mellbimbóból, további nézetekre van szükség, az orvos kérhet ductogramot. A mammográfiából áll, amelyet egy finom műanyag csőnek a csővezeték nyílásába történő beillesztésével végeznek, és kis mennyiségű festéket adnak be.
• Pneumocisztográfia: Ezt a mammográfiát akkor végezzük, amikor a cisztát finomtű-aspirációval és mag-biopsziával kiürítettük, általában azután, hogy a cistát ultrahanggal megfigyelték, vagy ha a cista érezhető.
• Sztereotaktikus mammográfia: Két szögből vett mammogram alapján egy számítógépes térkép mutatja a tömeg vagy meszesedés pontos helyét. Ez a módszer lehetővé teszi a helyi érzéstelenítés után, hogy egy fém huzalt, amelynek végén van egy kis horog, illessze be az emlődarabba. A huzal ezután vezet a sebésznek a műtét során, hogy teljes mértékben eltávolítsa a daganatot és a környező egészséges szövetet. Az eltávolítás után egy új melldarabot veszünk annak biztosítására, hogy az összes gyanús szövetet eltávolítottuk. Ugyanakkor sztereotaktikus biopsziát is végezhetünk, amelyben egy kicsi, számítógéppel vezérelt rendszer irányítja a tű behelyezését a lézióba vagy a csomóba laboratóriumi mintavétel céljából.
  • Két szerszámot fejlesztettek ki a sztereotaktikus mellbiopsziák előállítására: a mammotome és a fejlett mellbiopszia (ABBI). Mindkét eszköz egy forgó kést használ, amely levágja a szövetmintákat a mell többi részéből. Minden biopsziának külön megvannak a maga előnyei és hátrányai, de pontosságuk hasonló, ha jól elvégzik őket.

Más eljárások korlátozott mértékben használatosak, és néhányuk klinikai vizsgálatokon esik át. Ezeket a mammográfiai eljárásokat alkalmazzák a mammogramok diagnosztikai pontosságának javítására, és a következők: 3D mammográfia, MRI mammográfia, pozitron emissziós tomográfia (PET vizsgálat mammográfia) és diffúz optikai tomográfia (a röntgen helyett a fény a mammogramot hozza létre). Minden speciális tesztnek vannak előnyei és hátrányai; a tesztet végző radiológus elmagyarázhatja egy ilyen új vizsgálat szükségességét.

Alapvető szűrővizsgálatok minden nő számára

Hogyan kapom meg a mammogram eredményeim?

Kérdezze meg egészségügyi szakemberét vagy radiológusát, hogy miként közölni fogják mammogramjának eredményeit.

Ha a mammogram eredménye normális

Ha a mammogram egyértelműen normálisnak tűnik, további vizsgálatokra nincs szükség. A legtöbb mellváltozás nem rosszindulatú, és a legtöbb nőnél nem észlelnek mellrákot a rendszeres mammogram szűrés során.

A radiológus néha további diagnosztikai mammogramot vagy ultravizsgálatot kér a mellről, amely soha nem helyettesíti, de mindig kiegészíti a mammogrammal készített nézetet.

Ha a mammogram eredménye kóros (nem normális)

Időnként egy nő néhány nap elteltével visszahívható, mivel a radiológus egyszerűen csak azt akarja biztosítani, hogy az emlő képei a lehető legjobb legyen, és hogy jobban ki lehessen értékelni az emlő bizonyos területeit. Ilyen esetekben speciális mammográfiai vizsgálatokat lehet elvégezni.

• Ha rákot észlelnek, számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre, beleértve műtétet, sugárterápiát, hormonkezelést és kemoterápiát. A kezelési lehetőségnek az egyes nőkön és a jelenlévő emlőrák típusán és méretén kell alapulnia.

Milyen betegségeket vagy rendellenességeket diagnosztizálhat a mammográfia?

• A mammogram minden gyanús területét nagyítják és megvizsgálják. A mammogramot olvasó radiológus megvizsgálja az összes véleményt. Általában, ha a radiológus meghatározott margókat látszik egy gyanús területen, ezek jóindulatú vagy ártalmatlan elváltozást jelezhetnek. Ha ezek nem meghatározottak, a mammogram rosszindulatú vagy rákos elváltozást jelezhet. Nyilvánvaló, hogy a mammogramot kiértékelõ orvos tapasztalata alapvetõ fontosságú a jóindulatú és a rosszindulatú elváltozások megkülönböztetésében.
• Egy mammogramban fehér foltok jelenhetnek meg, amelyeket méretük szerint kalcifikációnak és mikrokalcifikációnak hívnak. Az első a kalcium-sók kicsi lerakódása, amelyek a mellekben számos okból előfordulnak. A második nagyon kicsi, és szétszóródhat a melleken, vagy kisméretű csoportokba gyűrődhet, és általában öregedés vagy nem rákos okok miatt alakulhat ki (például az artériák öregedése, régi sérülések vagy gyulladások). Legtöbbjük nem aggódik.
  • A gyanús mikrokalcifikációkat tovább kell értékelni, és az orvos megvizsgálja egyéb jellemzőik között ezek számát, méretét és helyét is. Néha a meszesedés jelezheti a korai mellrák jelenlétét, de általában csak apró ciszták jelenlétét jelzi.
  • Ha valamilyen mikrokalcifikáció van jelen a mammogramban, akkor felkérhetik a nőt, hogy térjen vissza további vizsgálatra és speciális röntgenfelvételek használatára, amelyek nagyítják az emlő érintett területét.

Szükségem van-e egyeztetésre az orvosommal a mammogram után?

Ha a mammogram normális, akkor várjon egy újabb mammogram elvégzésére az orvos által javasolt időközönként. Ha bármilyen problémája van a melleivel, vagy azok változásaival, például melldaganatokkal, mellfájdalommal, mellbimbók megvastagodásával vagy kisülésével, vagy a mell méretének vagy alakjának nemrégiben bekövetkezett változásával, az orvosnak értékelnie kell. Mindig említsen minden gyanús anyagot orvosának.

• Az emlőbetegség diagnosztizálásának elősegítése érdekében az orvos kórtörténetét veszi fel, amely kérdéseket tartalmaz az általános egészségi állapotról, a tünetekről és azok időtartamáról, életkoráról, menstruációs státusáról, a korábbi és a tényleges terhességek számáról, a bevezetett gyógyszerekről, valamint a jóindulatú mell- vagy mellrákkal rendelkező rokonokról. rák.
• A fizikai vizsgálat során az orvos gondosan megvizsgálja a melleit, ülő és fekvő helyzetben egyaránt. Felkérést fogunk adni, hogy emelje fel a karokat a feje fölött, vagy hagyja, hogy azok az oldalukon lógjanak. Az orvos megvizsgálja a melleket a bőrben bekövetkező változások, a mellbimbókból származó esetleges ürülések és a két mellek megjelenésében mutatkozó különbségek szempontjából. Ezután az ujjak párnáival daganatokat keresve megvizsgálja az egész emlőt, a hónaljat és a gallércsontot.

Milyen kockázatokkal jár a mammogram szűrés?

A mammográfiai szűrés előnye meghaladja a sugárzás káros veszélyét. Jelenleg a becslések szerint a mammogramhoz szükséges ionizáló sugárzás alacsonyabb, mint a kozmikus sugárzás dózisa, amelyhez az interkontinentális repülés utasai ki vannak téve, vagy síelő 3000 méternél magasabb hegyen. Az alacsony dózisú sugárzás használata lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a mammogramot évente egyszer megismételjék, 40-50 éves kortól kezdve. Mammogramm írható elő azoknak a nőknek, akiknek személyes vagy családi anamnézisében mell- vagy más szerv rák van, életkorától függetlenül.

Azoknak a betegeknek, akik még nem léptek be a menopauzaba, ellenőrizniük kell, hogy nincsenek terhes - mielőtt mammogramot kapnának a kis potenciális sugárterhelés miatt.

Az emlő implantátummal rendelkező nők esetében rendkívül alacsony esély van arra, hogy a mammográfia során az implantátumra gyakorolt ​​nyomás törést vagy törést okoz. Ha ez bekövetkezik, akkor szükség lehet műtéti műveletre az implantátum cseréjéhez.

Néhány esetben a mammogram pontossága alacsonyabb a szokásosnál.

• Mellimplantátummal rendelkező nők esetében a mammográfia azon képessége, hogy észlelje a rendellenességeket, mivel az implantátum (gél vagy folyadék) tartalma akadályozhatja a kilátást, és az implantátumot körülvevő hegszövetek megszorodnak. További röntgenfelvételekre lehet szükség, és ebben a populációban más képalkotó vizsgálatokra, például MRI-re lehet szükség.
• A mammogram hamis pozitív leolvasása akkor fordul elő, amikor a rák nincs jelen, de a mammogramot kórosnak kell tekinteni. Ezeknek a téves pozitív eredményeknek a legtöbbje nem rákos. Bármely életkorban a mammogramok 5–10% -a kóros, és további vizsgálatokat követnek (finomtű-aspiráció, műtéti biopszia vagy ultrahang).
• Hamis-negatív eredmények akkor fordulnak elő, amikor a mammogramok normálisnak tűnnek, annak ellenére, hogy mellrák valójában létezik, és gyakoribbak a fiatalabb nőkben, mint az idősebb nőkben. Jelenleg a mammográfiában a hamis negatívok aránya 8-10% körüli.

Milyen kockázati tényezők vannak az emlőrákban?

• Kor: A kockázat növekszik az életkorral. Az emlőrákban szenvedő nők hetvenhét százaléka diagnosztizált 50 évesnél idősebb; a 20 és 29 év közötti nők aránya a teljes kevesebb mint 0, 4% -a.
• Genetika: Az emlődaganatok körülbelül 5–10% -a öröklött mutációk eredménye. A BRCA1 és BRCA2 gének mutációjú nőknek hatvan-hetven százaléka 70 éves korában alakul ki mellrák. A p53 gén mutációi szintén növelik a kockázatot. Ezenkívül néhány olyan génmutációval nem rendelkező családban több generáció több családtagja van, akik emlőrákban szenvednek. Az ilyen családokból származó nőknek fokozott a kockázata az emlőrák kialakulásának.
• Családtörténet: Azok a nők, akiknek elsőfokú rokonai (nővére, anyja vagy lánya) mellrákban szenvednek, megkétszerezik a kockázatot, és azok, akiknek két érintett rokonuk háromszorosa.
• Kórtörténet: A korábbi emlőrák növeli a rák kialakulásának kockázatát (3-4-szer) ugyanabban a mellben vagy az ellenkező oldalon.
• A fibrocisztikus emlőbetegség nem növeli a kockázatot, de az ilyen típusú mikroszkopikus változás, az úgynevezett mellszöveti atipikus hiperplázia, 3-5-szeresére fokozott kockázatot jelent.
• A korábbi terápiás besugárzások mindig jelentősen növelik a kockázatot.
• Menstruációs ciklus: A menstruáció korai kezdete (12 éves kor előtt) vagy a késői menopauza (55 évesnél idősebb), vagy mindkettő enyhén növeli a kockázatot.
• Terhességek: A terhesség hiánya vagy a 30 éves életkor utáni első terhesség mérsékelten növeli a kockázatot.
• Hormonterápia (HT) menopauza esetén: Az ösztrogénnel és progeszteronnal kombinált hormonterápia növeli az emlőrák kockázatát, de a kockázat a kezelés abbahagyása után öt évvel normalizálódik. Úgy tűnik, hogy önmagában az ösztrogénnel történő HT nem növeli a kockázatot.
• Az orális fogamzásgátlók kissé növelik az emlőrák kockázatát, bár ez továbbra is ellentmondásos.
• Szoptatás: Egyes tanulmányok szerint az 1 / 2–2 éves szoptatás csökkenti a kockázatot.
• Alkohol: Az alkoholos italok magas fogyasztás növeli a kockázatot.
• Dohányzás: Vannak bizonyítékok arra, hogy a dohányzás növelheti a kockázatot.
• Elhízás: Túlsúly növeli a kockázatot.
• Fizikai aktivitás: A mozgás és a napi aktivitás csökkentik a kockázatot, ezért hasznosak.