Mi a perkután szívkoszorúér beavatkozás (pci)?

Mi a perkután szívkoszorúér beavatkozás (PCI)?

• A bőrön át történő szívkoszorúér-beavatkozás nem műtéti módszer olyan szűkített artériák megnyitására, amelyek a szívizomot vért látják el (szívkoszorúér).
• Perkután: "meg nem törött bőrön". A perkután koszorúér-beavatkozást úgy végezzük, hogy a katétert az ágyékban vagy a karban lévő bőrön keresztül az artériába helyezzük.
• A katéter vezető csúcsán több különböző eszköz, például ballon, stent vagy vágóeszköz (artherectomy készülék) helyezhető el. A katétert és annak eszközeit az artéria belsejében visszatekerjük a szívkoszorúér szűkületének vagy eldugulásának a területére.
• A perkután koszorúér-beavatkozásban az "I" a "beavatkozás" kifejezést jelenti, ami azt jelenti, hogy még akkor is, ha a személy aktív szívinfarktusban van (miokardiális infarktus vagy MI), a perkután koszorúér-beavatkozás felhasználható a beavatkozásra és a roham megállítására azáltal, hogy megnyitja a keskeny vagy elzárt koszorúér. Ez lehetővé teszi a vér áramlását a szívizomba.
• A perkután koszorúér beavatkozás perkután transzluminalis koszorúér angioplasztika (PTCA) formájában kezdődött, amely kifejezés az irodalomban még mindig megtalálható, és magában foglalja a léggömböket, stenteket (az artériás lumen belsejében fémállványokat) és a katéter hegyének egyéb módosításait, ideértve a vágásra képes eszközöket is. ki a plakkból, és így kinyílik a szűkített artéria.
• Noha az akut szívroham kezelése a perkután koszorúér-beavatkozás nagyon fontos felhasználása, ennek számos más felhasználása is van. A bőrön át történő szívkoszorúér-beavatkozás felhasználható az angina enyhítésére vagy csökkentésére, a szívroham megelőzésére, a pangásos szívelégtelenség enyhítésére, és lehetővé teszi egyes betegek számára, hogy elkerüljék a műtéti kezelést (koszorúér-artériák bypass graft vagy CABG), amely kiterjedt műtétet és gyakran hosszú rehabilitációs időt igényel.

Mi a ballon angioplasztika?

A léggömb angioplasztikában leeresztett léggömbcsúcsú keskeny katétert alkalmaznak, amelyet az ágyék vagy a kar bőrén egy artériába helyeznek. A katétert az artérián keresztül menetelik, amíg meg nem érkezik a koszorúérba, ahol szűkül vagy eldugul. A katéter hegyét ezután behelyezzük a szűkített területre. Amint a szűkített területre kerül, a ballon felfújódik, és a plakkot az érfalaiba masszírozza a szűkítés csökkentése érdekében (lásd az 1. ábrát).

A ballont ezután leeresztik és a katétert eltávolítják. A folyamatot egy festék befecskendezésével tekintik meg, amely lehetővé teszi a kardiológus számára, hogy az artériákon áthaladó vért megnézze. Ez a néző módszer (angiogram) annak biztosítására használható, hogy az artéria megnövekedett a véráramlás a ballon leeresztése és eltávolítása után.

Mi az a sztent?

A stent egy nyújtható fémállvány, amelyet az angioplasztika elvégzése után a korábban szűkített koszorúér-artériák nyitott tartására lehet használni. A mechanizmus, amellyel a stentet egy szűkített vagy eldugult koszorúérbe helyezik, nagyon hasonló a ballon angioplasztikához. A különbség az, hogy a meghosszabbítás nélküli vagy összeomlott stent körülveszi a ballont. A ballont körülvevő sztent kibővül, amikor a ballont felfújják (lásd az előző ábrát). Miután a ballont körülvevő sztent kibővült, a helyére rögzül a plakk / artériás ér falán. A stent az artéria belsejében marad, miután a ballon leereszkedik. A sztentek akkor hasznosak, mert nyitott állapotban tartják a koszorúér-artériát, amikor a ballon leereszkedik, megakadályozva, hogy a legtöbb artéria visszahúzódjon (úgynevezett elasztikus visszahúzás), miután a ballon leereszkedett. Ismétlődő szűkítés (resztenózis) néha még mindig előfordulhat, amikor a sztentet felhelyezik, hegszövet kialakulása miatt.

A legújabb stenteket gyógyszer-eluáló sztenteknek nevezzük. Ezeket a stenteket bevonják egy olyan gyógyszerbe, amely lassan leválasztja a sztentt, és hatékonyabban megakadályozza a sejtek proliferációját (hegesedés vagy fibrózis) a stent helyén, mint a bevonat nélküli, csupasz fém sztentek.

A koszorúér-sztentek mellett sok más stenta található, amelyeket különféle egyéb artériákhoz és szövetekhez használnak. Ide tartoznak a nyaki artériás stentek (a stroke megelőzésére), a combcsont artériák, a prosztata stentek, a nyelőcső stentek és még sokan mások.

Hogyan fejlődik a koszorúér betegség?

A szívkoszorúérrel kialakuló fő probléma a belső átjáró (lumen) szűkítése, amely viszont korlátozza, vagy súlyos helyzetekben megállítja a vér áramlását a szívizomhoz. A véráramlás ilyen korlátozása vagy leállása a szívizom károsodását vagy halálát okozza az oxigén hiánya miatt. Ha az elzáródott koszorúér egy kis ág, akkor lehetséges, hogy a szívizom csak egy kis része megsérül vagy meghal, de az ember valószínűleg túl fogja élni. Ha az elzáródott artéria nagy, a halál valószínűbb. Angina vagy mellkasi fájdalom akkor fordul elő, amikor egy koszorúér elzáródik ahhoz, hogy csökkentett véráramot okozjon, amely nem felel meg a szívizom által megkövetelt oxigénigénynek.

A szívkoszorúér-szűkítés leggyakoribb oka az artériákban felhalmozódó koleszterinlerakódások (plakkok). A koleszterin csökkentése az étrendben vagy a szervezet általi szintézis lassítása gyógyszeres kezeléssel (vagy mindkettővel) az artériák szűkülésének korlátozásának fő módjai. Számos egyéb tényező szerepet játszhat a szívkoszorúér-betegségben, mint például a genetika, a betegség, például a cukorbetegség, az életmód, például a dohányzás választása, és még a kábítószerrel való visszaélés, például a kokain használata.

Hogyan kezelik a szívkoszorúér betegséget?

A szívkoszorúér betegség kezelése egy fő kérdés köré koncentrálódik - a szívkoszorúér nem megfelelő véráramlása nem képes kielégíteni a szívizom oxigénigényét. A szívroham megelőzésére étrend-módosítást és gyógyszereket (egyesek a koleszterin csökkentésére, mások az oxigénigény csökkentésére) használják. A koszorúér-betegség szűkített ereinek megnyitására olyan mechanikus módszereket alkalmaznak, mint a perkután koszorúér-beavatkozás és a CABG (koszorúér-bypass graftok).

Milyen komplikációk vannak a perkután koszorúér-beavatkozás során?

Bár a legtöbb perkután koszorúér-beavatkozás sikeres, néhány betegnél továbbra is fennáll a probléma. Például, a katéter (vagy annak vezetéke) néha nem juthat át a szűkített lumenen, vagy thrombus (vérrög) képződik a helyén, ha az artéria belső bélése a léggömb helyén elszakad. Bár az ágenseket a vérrögképződések kémiai megakadályozására használják, nem minden kezelés eredményes. A jelenlegi perkután koszorúér-intervenciós eljárások kis százaléka kudarcot vall, és szükség lehet az esetleges CABG műtétre. A szívroham kockázata csekély azoknál az embereknél, akiknél perkután szívkoszorúér beavatkozás zajlik.

A jelenlegi perkután koszorúér-intervenciós halálozás kevesebb, mint nagyon alacsony. Egy nagy (905 beteg) tanulmány szerint a katéter belépési helyén (ágyékban vagy karban) 6, 7% -nál hematóma alakul ki. Néhány betegnél aneurysma alakulhat ki a katéter belépési pontjának artériájában. A legtöbb beteg véraláfutást és érzékenységet tapasztal a katéter belépési helyén.

Hogyan gyógyulnak a betegek a perkután koszorúér beavatkozás után?

A betegek általában jól felépülnek a perkután koszorúér beavatkozás után. Ezeket az eljárást követően megfigyelik és megfigyelik. Körülbelül 4–12 órával később a bőrben és az artériában még mindig található katéter-berendezéseket eltávolítják, és kb. 20 percig kézzel vagy szorítókkal vagy „homokzsákokkal” tartják a nyomást, hogy megakadályozzák a katéter behelyezési helyére történő vérzést. Alternatív megoldásként lehet, hogy néhány betegnél az artériát összevarrták a katéter helyére. Vérrögök alakulhatnak ki a PCI helyén, amelyek elzáródást okozhatnak. A betegeket vérre hígító vérlemezke-gátlókkal, például klopidogrél-biszulfáttal (Plavix) és aszpirinnel kezelik. A legtöbb beteg korlátlan ideig fog vérlemezke-ellenes gyógyszert szedni. A betegeket gyakran 24 órán belül ürítik ki a perkután koszorúér beavatkozás után, és figyelmeztetik őket, hogy ne végezzenek erőteljes tevékenységet, vagy ne emeljenek kb. 20 font körül kb. Egy-két héten keresztül. Néhány beteget rehabilitációs központba lehet irányítani, de a legtöbb beteg nem, és körülbelül három nappal a perkután koszorúér beavatkozást követően visszatérhet dolgozni (ha a munka nem fizikailag intenzív).

Melyek a perkután koszorúér-beavatkozás hosszú távú eredményei?

Mivel a perkután szívkoszorúér-intervenciós technika fejletté vált a ballonról balloonra és sztentre, ballonra plusz gyógyszert eluáló stentre, a hosszú távú eredmények javultak, így az ismétlődő szűkítés vagy elzáródás a betegek kevesebb, mint 10% -ánál fordul elő. Ha nincs bizonyíték a szűkítés vagy elzáródás megismétlődésére (például negatív stresszteszt) körülbelül 12 hónap elteltével, a sztentelt koszorúér artériák többsége évekig nyitva marad a sztentelt területen. Sajnos az artéria más területeire a jövőben további stentre lehet szükség. Továbbá azok a betegek, akik nem veszik fel az előírt vérlemezke-gátló gyógyszereket, és olyan életstílust folytatnak, amely elősegíti a koszorúér-koleszterin felhalmozódását és az artériák szűkülését, valószínűbb, hogy vagy stenthiányban szenvednek, vagy további artériás területeken szűkülnek vagy elzáródnak.