A lutheri reformáció mint művészeti probléma – Dr. Marosi Ernő előadása
Tartalomjegyzék:
- Elmozdult váll tények
- Melyek a váll-elmozdulás okai és kockázati tényezői?
- Mik a váll diszlokáció tünetei és jelei?
- Mikor kell valakinek orvoshoz fordulnia egy elmozdult vállért?
- Milyen szakemberek kezelik a váll-elmozdulást?
- Milyen vizsgákat és teszteket használnak a szakemberek a váll-elrendezés diagnosztizálására?
- Vannak hazai gyógymódok a váll elmozdulására?
- Mi a váll-elmozdulás orvosi kezelése ?
- Mennyire gyakori a váll diszlokáció?
- Mikor kell a betegeknek orvoshoz fordulni egy elmozdult váll kezelése után?
- Mennyi a váll diszlokációjának helyreállítási ideje?
- Lehetséges a váll elmozdulásának megakadályozása?
- Mi az elmozdult váll előrejelzése?
Elmozdult váll tények
Ha a vállát felfelé és hátra csavarodik, akkor kihúzhatja a foglalatából. Ez az állapot fájdalmas és cselekvőképtelen is. A szükséges erő gyakran az, ha esik vagy ütközik egy másik emberrel vagy tárgyakkal (mindkettő sok sportolás során előfordulhat).
A legtöbb vállmozgás a váll alsó részén fordul elő, a vállízület sajátos anatómiája miatt. A vállak csontjai a lapocka aljzatának (a lapocka) és a kar csontjának felső végén lévő gömb (humerus). A lapocka aljzata meglehetősen sekély, de a porc ajka vagy pereme mélyebbé teszi. Az ízületet mindkét oldalán olyan kapcsolatok támasztják alá, amelyeket úgy hívnak, hogy az ízületkapszula, és az egészet a rotációs mandzsetta fedezi. A rotátor mandzsettát négy izom alkotja, amelyek az izmokhoz kapcsolódnak, amelyek a combcsonton kezdődnek és a felső gömbön végződnek. Megerősítik a vállízületet felülről, elöl és hátul, ami az alsó elülső részben a forgó mandzsetta leggyengébb pontját teszi lehetővé.
A szubluxálás részleges diszlokációra utal. A szubluxáció akkor következik be, amikor a két ízületi (ízületi) felület megszűnik a szokásos érintkezéséből. Az 50% -os szubluxálás azt jelenti, hogy a szemben lévő izületes felületek elveszítették szokásos érintkezésük felét, és az ízület részben eltolódott. A 100% -os szubluxálás azt jelenti, hogy az izületi felületek elveszítették minden érintkezésüket. A diszlokáció megegyezik a 100% -os szubluxációval.
A váll-diszlokációk túlnyomó többsége (akár 98% -ig) elülső diszlokációk (amelyek során a felkar csontja levál a vállhüvelytől és előre tolódik). Négyféle elülső váll-diszlokáció létezik:
- Subcoracoid
- Subglenoid
- kulcscsont
- intratoracikus
A hátsó váll-diszlokációk, amelyek során a felkar csontjai leválnak és a hát felé haladnak, sokkal ritkábbak (az összes váll-diszlokáció kb. 4% -a). A váll dislokáció legritkább típusa az alacsonyabb szintű glenohumeralis dislokáció (luxatio erecta humeri), és az összes váll diszlokációnak csak 1% -át teszi ki.
Melyek a váll-elmozdulás okai és kockázati tényezői?
A váll diszlokációjának okai és kockázati tényezői a következők:
- Traumás sérülés, például esés, sportkárosodás vagy autóbaleset
- Túlhasználat / ismétlődő törzs: olyan sportoktól, mint a tenisz, a golf, az úszás, a röplabda
- Laza kapszulakötések: a vállban lévő kötőszövet, amely a felső kar csontját a vállhüvelyben tartja, meglazul a sérülésektől vagy a túlzott felhasználástól, vagy a korábbi váll-diszlokációktól
- Többirányú instabilitás: ez egy genetikai hajlam, mely a váll instabilitását vagy laza érzését okozza. Az ilyen instabilitással rendelkező emberek testében gyakran hasonlóan laza szalagok vannak, és „kettős csuklónak” nevezhetők
Mik a váll diszlokáció tünetei és jelei?
- A váll diszlokációjának fő tünete a vállízület súlyos fájdalma.
- A betegnek még egy kicsit is nehéz lesz a karját mozgatni.
- Ha a vállát oldalról érinti, sántosnak érzi magát, mintha a mögöttes csont eltűnt volna (általában a mellkas fejét - a kar csontjának tetejét - elmozdítják az eleje felé és felé), és gyakran fizikai deformitás van.
- A beteg úgy érzi, hogy a váll meglazul, és kiugrást vagy kattanást hallhat.
- Zsibbadás, bizsergés és gyengeség fordulhat elő az érintett felkaron.
- Akut sérülés esetén a terület duzzanatát vagy véraláfutását okozhatja.
Mikor kell valakinek orvoshoz fordulnia egy elmozdult vállért?
Sok orvosi rendelő nem rendelkezik váll-elmozdulás gondozásával. Felhívhatja orvosát vagy az egészségügyi szolgáltató irodáját, hogy kérjen tanácsot ezzel kapcsolatban, és kérdezze meg, hogy melyik kórház a legjobb a kezelésre.
Ha erősen gyanítja, hogy Ön vagy valaki ismerősének váll-elmozdulása van, sürgősségi segítséget kérjen. A kezelés megkezdése előtt néhány órát felesleges szenvedés és az inak, az izmok, az erek és az idegek további károsodása eredményezheti.
Milyen szakemberek kezelik a váll-elmozdulást?
Kezdetben konzultálhat az elsődleges gondozójával (PCP), például egy háziorvossal, a nőgyógyásznál vagy a gyermek gyermekorvosával a vállkibocsátás kérdésében, ám a fentiek szerint előfordulhat, hogy nem képesek ellátni az ilyen típusú sérüléseket, és valószínűleg Önt irányítják kórházba vagy ortopédhoz.
Ha akut sérülés miatt elmozdul a váll, forduljon sürgősségi orvoshoz a kórház sürgősségi osztályához. A legtöbb váll-diszlokáció csökkenthető a sürgősségi osztályon.
Szükség esetén ortopédhez és egy ortopéd sebészhez fordulnak, ha műtétre van szükség. Ha sportos sérülések miatt visszatérő váll-diszlokációk vagy egyéb krónikus vállproblémák vannak, előfordulhat, hogy egy sport-orvos szakorvoshoz fordul.
Ha a váll az orvos irodájában vagy a kórházban végzett manipulációkkal visszahelyezésre kerül, vagy a műtétet megjavítják, rehabilitációra fizikai terapeuta léphet fel.
Milyen vizsgákat és teszteket használnak a szakemberek a váll-elrendezés diagnosztizálására?
A kórtörténet (a sérülés időpontja, hogyan történt, korábbi súlyos egészségügyi problémák vagy sérülések) elvégzése után az orvos rövid átfogó vizsgálatot végez, amelyet a sérült váll részletesebb vizsgálata követ, hogy a váll diszlokációját diagnosztizálják.
- A deltoid izom (a vállízületet lefedő kerek izom) laposabbnak tűnhet a sérült oldalon az egészséges oldalához képest. A kar bármilyen mozgása fájdalmat okozhat a vállakon.
- A csuklón fellépő impulzus, érintési érzés és a kéz mozgása általában normális. (Az idegek, az erek, az ínszalagok, az inak és az izmok károsodhatnak. Ezeket a sérüléseket nehéz lehet diagnosztizálni, mert az elmozdulás fájdalma miatt képtelen vagy.)
- A vállröntgen diagnosztizálása során általában egy vállröntgen-készlet adható meg. Ezeket a diszlokáció jelenlétének meghatározására, valamint egyéb sérülések (például a felső gömb törése vagy a gallér csontját és a lapocka összekötő szalagok szakadását) ellenőrzésére használják.
Vannak hazai gyógymódok a váll elmozdulására?
- Ha nem áll rendelkezésre heveder, akkor kössze össze egy hosszú ruhadarabot egy körbe (az ágyneműt vagy a törülközőt szépen teheti meg).
- A kar és a test között elhelyezett párna szintén segíthet a sérült váll támogatásában.
- Mivel az üres gyomor a legjobb a kezelés során, a betegnek csak egy jégkrémet enni kell, mielőtt orvos megvizsgálná.
Az elmozdult vállot nem szabad otthon visszahelyezni; Miután az orvos visszatette a helyére, néhány otthoni gyógyszer segíthet enyhíteni a fájdalmat és a kellemetlenséget.
- Pihenje meg a sérült vállát.
- Jégig hagyja a vállát naponta többször.
- Használjon szabadon kapható fájdalomcsillapítókat (fájdalomcsillapítókat), például aszpirint, acetaminofént (Tylenol), vagy nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID-ok), például ibuprofent (Motrin, Advil) vagy naproxent (Aleve).
Mi a váll-elmozdulás orvosi kezelése ?
- A kezelés tartalmazhat gyógyszereket a fájdalom csökkentésére. Miután a diszlokációt röntgen segítségével megerősítették, sok embernek gyógyszere van szüksége a fájdalom enyhítésére és a környező izmok ellazítására a redukciós eljárás során (az ízület áthelyezése az egészséges vonalba). A betegnek enyhe nyugtatószert is igényelhet, hogy a test pihenhessen. A legtöbb ember elmozdult vállát a sürgősségi osztályon helyezhetik el, de néhány nehéz esetben általános érzéstelenítést igényelnek a műtőben.
- Számos sikeres módszer létezik az elmozdult váll áthelyezésére. Előfordulhat, hogy az orvosnak egynél több technikát kell kipróbálnia a betegnél, mielőtt az adott diszlokációnak megfelelő módszert találna. A technika akkor is változhat, ha a diszlokáció nem a szokásos elülső típus.
- Miután a páciens válla visszatért a helyére, hevedert vagy váll-indításgátlót küldnek haza (egy hevederes szerkezet, amely a testhez kapcsolódik, hogy csökkentse a vállízület mozgását). A fájdalom kezelésére gyakran szükség van vényköteles fájdalomcsillapítóra.
- Miután a fájdalom és a duzzanat enyhült, fizikai terápiát kaphat Önnek rehabilitáció céljából. A gyógytornász passzív gyakorlatokon fog tanítani, amelyeket megtehetsz a vállizmok erősítése és a váll mozgástartományának és mozgékonyságának helyreállítása érdekében.
- Körülbelül hat hét után erőteljesebb erősítés ajánlható, ideértve a könnyű súlyok vagy az ellenállás sávok használatát. Úszás is előírható. Kövesse orvosa vagy fizikus terapeuta utasításait arról, hogy milyen gyakorlatokat kell végrehajtania, és mekkora súlyt kell használni.
Mennyire gyakori a váll diszlokáció?
Miután a vállát elmozdították, sebezhetőbbé válik a visszatérő diszlokációkkal szemben. 20 év alatti emberek 50–90% -ánál jelentkezhet a váll diszlokációjának megismétlődése. 40 éves életkor után a váll visszatérő diszlokációjának esélye 5% -10% -ra esik.
Ha a váll elmozdulása krónikusvá válik, zárójelet vagy -rostot lehet felírni. Azokban az esetekben, amikor a fizikoterápia és a melltartó nem segíti a váll krónikus diszlokációját, műtétre lehet szükség a szakadt vagy megfeszített szalagok helyreállításához.
Mikor kell a betegeknek orvoshoz fordulni egy elmozdult váll kezelése után?
A betegnek ortopéd orvoshoz kell fordulnia néhány napon belül utóvizsgálathoz. A fájdalomcsillapító gyógyszereket módosíthatjuk, és megvizsgálhatjuk az ízületet, hogy fennmaradjon-e az áthelyezés. Az orvos megvizsgálhatja az eredeti trauma által sérült szerkezetek sérüléseit.
Az immobilizálás (általában néhány hét) után lassan és fokozatosan növeli a vállízület mozgási tartományát. Ez segít megőrizni a természetes mozgást és csökkenti a visszatérő diszlokáció kockázatát. Ha a haladás és a mozgás terén jó előrelépés történik, erősítő gyakorlatokat lehet hozzáadni, hogy elősegítsék a beteg teljes működésének visszatérését.
Mennyi a váll diszlokációjának helyreállítási ideje?
Az elmozdult váll immobilizálása általában körülbelül három hétig tart. Ha műtétet végeznek, akkor az immobilizáció ez az időtartam négy-hat hétig is tarthat. Ezt követi néhány mozgásigényes gyakorlat és izometrikus erősítés. Körülbelül 12 hét után a legtöbb ember korlátozottan visszatérhet egyes sportágakba. A legtöbb esetben a váll diszlokációjának teljes gyógyulási ideje körülbelül 16 hét, ekkor lehetséges a sporthoz való visszatérés és a sérülés előtti egyéb tevékenységek.
Lehetséges a váll elmozdulásának megakadályozása?
A váll elmozdulásának megelőzése magában foglalja az olyan tevékenységek elkerülését, amelyek a váll sérüléséhez vezethetnek. Kerülje el a zuhanást.
Ha olyan sportokon vesz részt, amelyek vállát érintik, akkor ügyeljen arra, hogy megfelelően erősítse meg és nyújtsa ki a vállát, és viseljen védőfelszerelést, amikor szükséges a váll védelmére.
Ha korábban elmozdult egy váll, akkor a sérült váll megerősítésére szolgáló rehabilitáció és testmozgás a legjobb módszer a visszatérés megelőzésére.
Mi az elmozdult váll előrejelzése?
A helyes utókezelés a legjobb előrejelzéshez vezet a dislokáció újbóli megelőzéséhez és a sérült szövetek gyógyításához. Még a legjobb gondozás mellett ismét megismétlődik a diszlokáció. A legtöbb ember, aki 20 évesnél fiatalabb váll-diszlokációt tapasztal, folytatja a második diszlokációt. 40 éves életkor után jelentős százalékuk második elmozdulást mutat. Ha a diszlokáció második alkalommal történik ugyanabban a vállban, különösen kevésbé traumás állapotban, meg kell vizsgálni a beteget a vállán lévő ligamentum károsodásának lehetősége szempontjából. Ebben az esetben a betegnek műtétre lehet szükség a váll visszatérő diszlokációjának megelőzése érdekében.
Súlyos asztma támadások: tünetek, kezelés és helyreállítás <[SET:descriptionhu]Súlyos asztma támadások: indíttatók, tünetek, kezelés és helyreállítás
Súlyos asztma támadások: indíttatók, tünetek, kezelés és helyreállítás
A COPD kezelése: A tünetek kezelése
A cOPD megnehezíti a mindennapi tevékenységeket, csökkentse tüneteit és javítsa életminőségét. Íme egy pillantás, hogyan.
Bursitis: csípő, térd, váll okok, tünetek és kezelés
Tudjon meg többet a bursitisről, a bursa gyulladásáról és típusairól (krónikus és szeptikus bursitis), a kezelésről (műtét), a tünetekről (ízületi fájdalom), az okokról és a diagnózisról.