Hogyan kezeljük a füst belélegzését: tünetek, jelek, okok és helyreállítás

Füst belélegzésével kapcsolatos tények

A tűz okozta halál első számú oka a füst belélegzése. A tűzhalálesetek becslések szerint 50–80% -a füst belélegzésével járó sérülések, nem égési sérülések eredménye.

A füst belélegzése akkor fordul elő, amikor tűz közben belélegzi az égéstermékeket. Az égés az anyag gyors hőbontásából származik (amelyet általában égésnek neveznek). A füst fűtött részecskék és gázok keveréke. Lehetetlen megjósolni a tűz által előidézett füst pontos összetételét. Az éghető termékek, a tűz hőmérséklete és a tűz számára rendelkezésre álló oxigénmennyiség mind különbözik a keletkező füst típusától.

Mi okozza a füst belélegzését?

A füst belélegzése egyszerű fulladással (oxigénhiány), kémiai irritációval, kémiai fulladással vagy ezek kombinációjával károsítja a testet.

• Egyszerű fulladásgátlók
  • Az égés egyszerűen felhasználhatja az oxigént a tűz közelében, és halálhoz vezethet, amikor az embernek nincs oxigénje, hogy lélegezzen.
  • A füst maga is tartalmazhat olyan termékeket, amelyek nem okoznak közvetlen károkat az embernek, ám elfoglalják az oxigénhez szükséges helyet. A szén-dioxid így viselkedik.
• Irritáló vegyületek
  • Az égés olyan vegyi anyagok képződését eredményezheti, amelyek közvetlen sérülést okoznak, ha érintkezésbe kerülnek a bőrrel és a nyálkahártyákkal.
  • Ezek az anyagok megzavarják a légzőrendszer normális bélését. Ez a zavar potenciálisan duzzanatot, légúti összeomlást és légzési nehézségeket okozhat.
  • A füstben található kémiai irritáló szerekre példa a kén-dioxid, az ammónia, a hidrogén-klorid és a klór.
• Kémiai fulladásgátlók
  • A tűz olyan vegyületeket hozhat létre, amelyek károsítják azáltal, hogy megzavarják a test sejtek oxigénfelhasználását.
  • A szén-monoxid, a hidrogén-cianid és a hidrogén-szulfid mind példák a tűzben előállított vegyi anyagokra, amelyek akadályozzák a sejt oxigénfelhasználását az energiatermelés során.
  • Ha az oxigén szállítását vagy az oxigén felhasználását gátolják, a sejtek elpusztulnak.
  • A szén-monoxidmérgezésről megállapították, hogy a füst belélegzésekor a halál fő oka.

Milyen tünetei és jelei vannak a füst belélegzésének?

A füst belégzésének számos jele és tünete jelentkezhet. A tünetek között lehet köhögés, légszomj, rekedtség, fejfájás és akut mentális állapotváltozások.

Az olyan jelek, mint a korom a légutakban vagy a bőr színének változása, hasznosak lehetnek a sérülés mértékének meghatározásában.

• Köhögés
  • Amikor a légzőrendszer nyálkahártyái irritálódnak, több nyálkahártyát választanak ki.
  • A hörgőgörcs és a fokozott nyálkahártya reflex köhögéshez vezet.
  • A nyálka lehet tiszta vagy fekete, attól függően, hogy a tüdőben és a légcsőben lerakódott égetett részecskék milyen mértékben helyezkednek el.
• Légszomj
  • Ennek oka lehet a légzőrendszer közvetlen sérülése, ami csökkenti a vér oxigénszállítását, a vér csökkent képességét az oxigén szállítására a füstben lévő vegyi anyagok miatt, vagy a test sejtjeinek képtelenségét használni az oxigénre.
  • Előfordulhat, hogy a betegnek gyors légzése van, amikor megpróbálják kompenzálni ezeket a sérüléseket.
• Rekedtség vagy zajos légzés
  • Ez arra utalhat, hogy a folyadékok összegyűlnek a felső légutakban, és eltömődést okozhatnak.
  • Az irritáló vegyi anyagok énekzsinór görcsöt, duzzanatot és a felső légutak összehúzódását okozhatják.
• Szem: A szem vörös lehet, és a füst irritálhatja, és a szem sarkában éghet.
• Bőrszín: A bőr színe sápadtól kékes és cseresznyevörösig terjedhet.
• Korom
  • Az orrlyukban vagy a torokban lévő korom adhat útmutatást a füst belélegzésének mértékéről.
  • Az orrlyukak és az orrfolyadékok duzzadhatnak.
• Fejfájás
  • Minden tűz esetén az emberek különböző mennyiségű szén-monoxidnak vannak kitéve.
  • A betegnek nincsenek légzési problémái, de még mindig lélegezhet szén-monoxidot.
  • Fejfájás, émelygés, zavar és hányás a szén-monoxidmérgezés tünetei.
• A mentális állapot változásai
  • A kémiai fulladásgátlók és az alacsony oxigénszint vezethet mentális állapotváltozásokhoz.
  • A zavar, ájulás, rohamok és kóma minden lehetséges szövődmény a füst belélegzése után.

Mikor kell orvoshoz fordulni a füst belégzéséhez

Ha a füst belélegzése áldozatának nincs jele vagy tünete, akkor otthoni megfigyelés lehet megfelelő. Ha kétségei vannak, hívja fel az orvost vagy menjen tanácsért a helyi sürgősségi osztályba.

Forduljon orvoshoz, ha a betegnek a következő tünetekkel jár a füst belégzése:

• Rekedt hang
• Nehéz légzés
• Tartós köhögési varázslatok
• Mentális zavartság

Döntse el, hogy hívjon-e mentőt segítségért.

• A füst belélegzése valamennyien gyorsan rosszabbodhat.
• Ha egy ilyen személyt magánjármûvel szállítanának, akkor súlyos sérülés vagy halál következhet be, amely elkerülhetõ volt, ha ezt a személyt sürgõsségi orvosi szolgálat szállítja.

Vizsgálatok és tesztek a füst belélegzésének diagnosztizálására

Számos vizsgálat és eljárás elvégezhető. Az elvégzendő tesztek a jelek és tünetek súlyosságától függnek, és az orvos dönt.

• Mellkas röntgen
  • Ha a betegnél légzési panaszok vannak, például tartós köhögés és légszomj, mellkasi röntgenfelvételt kell végezni.
  • A mellkasi kezdeti röntgenhatás normál tünetek és tünetek ellenére normális lehet.
  • A megfigyelési időszak alatt szükség lehet ismételt mellkasi röntgenfelvételre annak meghatározása érdekében, hogy késik-e tüdõsérülés.
• Pulzus-oximetria
  • Az ujjhoz, a lábujjhoz vagy a fülcímhez általában egy fényszondát csatlakoztatnak, hogy meghatározzák az oxigén mennyiségét a vérben.
  • Az pulzus-oximetria pontatlan lehet, ha a beteg alacsony vérnyomása van, és elegendő mennyiségű vér nem jut a test olyan részeire, ahol a szondát rögzítik.
• Vérvétel
  • Teljes vérkép: Ezt a tesztet annak meghatározására használják, hogy van-e elegendő mennyiségű vörösvértestet az oxigén hordozására, van-e elegendő fehérvérsejt a fertőzés leküzdésére, és van-e elegendő vérlemezke a véralvadás kialakulásához.
  • Vegyszerek (alapvető anyagcsere-profilnak is nevezik): Ez a teszt felfedi a vér pH-változásait, amelyek az oxigén diffúziójának, szállításának vagy használatának zavarása miatt bekövetkezhetnek. A szérum elektrolitok (nátrium, kálium és klorid) szintén ellenőrizhetők. A vese (vese) funkciótesztjét (kreatinin és vér karbamid nitrogén) szintén ellenőrizni kell.
  • Artériás vérgáz: Azoknál az embereknél, akiknél jelentős légzési nehézség, akut mentális állapotváltozás vagy sokk van, artériás vérgáz szerezhető be. Ez a teszt segíthet az orvosnak az oxigénhiány mértékének meghatározásában.
  • Karboxihemoglobin és methemoglobin szintek: Ezeket a szinteket meg kell mérni minden légzési nehézséggel küzdő, megváltozott mentális állapotú, alacsony vérnyomású, rohamokkal, ájulás és vér pH-jával küzdő füst belélegzése esetén. Most sok kórházban rutinszerűen végzik el, amikor az artériás vérgázt felmérik.

Elsősegély a füst belélegzéséhez

Vigye a füst belélegzett személyt a helyszínről tiszta levegővel.

Ügyeljen arra, hogy ne tegye ki magát a veszélyének, mielőtt megpróbál elvonni valakit a füsttel teli környezetből. Ha komolyan kockáztatja, hogy segíti az embert, várjon amíg a képzett szakemberek megérkeznek a helyszínre.

Szükség esetén a CPR-t kiképzett személlyel kell kezdeményeznie, amíg a sürgősségi orvosi segítség meg nem érkezik.

Hogyan kezelhető a füst belélegzése?

Számos kezelést lehet elvégezni a füst belélegzéséhez.

• Oxigén
  • Az oxigén a kezelés alapja.
  • Az oxigént fel lehet adni orrcsővel, maszkkal vagy egy toron keresztül egy csövön keresztül.
  • Ha a betegnek a felső légúti problémák (rekedtség) jelei és tünetei vannak, akkor valószínűleg intubálnak. Az orvos csövet helyez le a torokba, hogy a légutak duzzadás miatt ne záródjanak be.
  • Ha a beteg légzési zavarban van, vagy mentális státusza megváltozik, akkor az is intubálható, hogy a személyzet segítsen a légzésben, a nyálkahártyában, és megakadályozza a beteget a szekréciók fulladásán.
• bronchoszkópia
  • A bronchoszkópia egy olyan eljárás, amelyet kismértékben végeznek, hogy közvetlenül megvizsgálják a légutak sérülésének mértékét, és lehetővé tegyék a szekréciók és törmelék elszívását.
  • A bronchoszkópiát általában endotrachealis csőn végzik el, miután a beteg megfelelő szedációt és fájdalomcsillapítót kapott.
  • Bronhoszkópiára lehet szükség, ha a beteg fokozott légzési elégtelenséggel rendelkezik, ha nem bizonyítja a klinikai javulást, vagy a tüdő egy része összeomlik.
• Hiperbarikus oxigénellátás (HBO)
  • Ha a beteg szén-monoxid-mérgezéssel rendelkezik, mérlegelhető a hiperbár oxigénellátás.
  • A hiperbarikus oxigénellátás olyan kezelés, amelynek során a betegnek oxigént kapnak egy kompressziós kamrában.
  • Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a hiperbár oxigénellátás csökkenti az idegrendszer tüneteit, és ha a beteg szén-monoxid-mérgezéssel rendelkezik, az gyorsabbá teheti a gyógyulást.
  • A kezelés indikációi és elérhetősége az intézménytől és a beteg kórházi elhelyezkedésétől függően eltérő.

A HyperTec korszerű hiperbár oxigénkamra.

A HyperTec legkorszerűbb egyszemélyes kamrája.

Mi a füst belélegzésének nyomon követése?

Amint a beteg elhagyja a kórházat, a nyomonkövetési ellátást rendszerint megszervezik. A betegnek azonnal vissza kell térnie a sürgősségi osztályba, ha úgy érzi, hogy állapotuk rosszabbodik a kórházból történő kiszállítás után.

• Előírhatók gyógyszerek, például különféle inhalátorok és fájdalomcsillapítók.
• A beteg légszomjat észlelhet minimális erőfeszítéssel.
• Időbe telhet, amíg a tüdő teljesen meggyógyul, és néhány ember életének hátterében hegek és légszomj lehet. Kerülje az olyan kiváltó tényezőket, mint a cigarettafüst.
• A hang tartós rekedése előfordulhat olyan embereknél, akik égési vagy füstölési inhalációs sérüléseket szenvedtek, vagy mindkettőnél. Ezekre a problémákra való korai figyelmeztetés, amelyek közül sok műtéten, viselkedésben vagy mindkettőn kezelhető, javíthatja a hangot.

Hogyan lehet megakadályozni a füst belélegzését?

A megelőzés kulcsfontosságú a füst belélegzésének megvitatásakor. Számos megelőzési stratégia alkalmazható a füstnek való kitettség elkerülésére.

• A füstérzékelőket minden elfoglalt épületben el kell helyezni. Ennek biztosítania kell a füst korai észlelését, hogy sok idő maradjon az evakuálásra.
• A szén-monoxid-detektorokat a szén-monoxid-expozíció kockázatának kitett helyekre kell helyezni (például hibásan működő kemencék, gáz-vízmelegítők, petróleum-melegítők, propánmelegítők és kályhák, benzin- vagy dízelgenerátorok és benzinmotoros hajók miatt).
• A menekülési útvonalakat és a menekülési terveket a tűz kezdete előtt kell kidolgozni, és ezeket gyakran felül kell vizsgálni.
• A rendőrség, a tűzoltóság és a helyi mérgező központ számát vészhelyzet esetén látható helyen kell tartani. Keresse meg a mérgezőirtó központot az Amerikai Mérgellenőrzési Központok Szövetségének webhelyén.