Hogyan kezeljük a tmj-szindrómát: tünetek, okok, otthoni jogorvoslatok és enyhítés

Mi a temporomandibularis (TMJ) szindróma?

A temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma az állkapocs-ízület olyan fájdalma, amelyet különféle orvosi problémák okozhatnak. A TMJ az alsó állkapocsot (állkapocs) a fül elõtt a koponyához (ideiglenes csont) köti össze. Az alsó állkapocshoz bizonyos, a rágást ellenőrző arcizmok is kapcsolódnak. Az ezen a területen jelentkező problémák fej- és nyaki fájdalmat, arcfájdalmat, fülfájást, fejfájást, a helyére rögzített vagy nehezen nyitható állkapocsot, harapással járó problémákat, valamint az állkapocs-kattanást vagy felbukkanó hangot okozhatnak harapáskor. A temporomandibularis ízületi szindrómát temporomandibularis ízületi rendellenességnek is nevezik. Összességében több nőnél, mint férfiakban van TMJ-szindróma.

A TMJ izmokból, erekből, idegekből és csontokból áll. Két TMJ van, az egyik az állad mindkét oldalán.

A rágásban (izgatásban) résztvevő izmok szintén kinyitják és bezárják a száját. Maga a állkapocs, amelyet a TMJ irányít, két mozgással rendelkezik: forgás vagy csuklós fellépés, amely a száj kinyitása és bezárása, és csúszás, olyan mozgás, amely lehetővé teszi a száj szélesebb kinyílását. Ennek a műveletnek a koordinálása lehetővé teszi a beszélgetést, a rágást és az ásítást is.

Ha az ujjait közvetlenül a füle elé helyezi és kinyitja a száját, akkor érezheti az ízületet és annak mozgását. Ha kinyitja a száját, az alsó állkapocs (condyles) lekerekített végei csúsznak az ideiglenes csont közös aljzatán. A condyles visszacsúszik eredeti helyzetébe, amikor bezárja a száját. Annak érdekében, hogy ez a mozgás sima legyen, a porc puha korongja található az condyle és az ideiglenes csont között. Ez a korong rágás és más mozgások hatására elnyeli a temporomandibularis ízületet. A rágás erős erőt hoz létre. Ez a korong elosztja a rágás erőit a közös térben.

Mi okozza a TMJ szindrómát?

A TMJ-szindrómát trauma, betegség, öregedés okozta kopás vagy orális szokások okozhatják.

• Trauma: A traumát mikrotraumára és mikrotraumára osztják. A mikrotrauma belső, például a fogak csiszolása (bruxizmus) és a szorítás (állkapocs meghúzása). Ez a folyamatos ütés a temporomandibularis ízületen megváltoztathatja a fogak illesztését. Az izmok bevonása az ízületet körülvevő membránok gyulladását okozza. A fogak csiszolása és összeszorítása olyan szokások, amelyek diagnosztizálhatók olyan embereknél, akik panaszkodnak a temporomandibularis ízület fájdalmára, vagy akiknek arcfájdalma van, amely magában foglalja a rágás izmait (myofascial fájdalom). A mikrotrauma, például az állkapocs ütése vagy ütés balesetben, megszakíthatja az állkapocsot, a TMJ elmozdulását okozhatja vagy károsíthatja az ízület porckorongját. A TMJ-ben a fájdalmat fogászati ​​munka okozhatja, amelynek során az ízületet hosszabb ideig nyitva tartják. Hasznos lehet a masszázs és a hőkezelés a fogászati ​​eljárás után.
  • Bruxizmus: A Bruxism vagy a fogak őrlése olyan szokás, amely izomgörcsöt és gyulladásos reakciót okozhat, amely a kezdeti fájdalmat okozhatja. A fogak normál ingerének vagy magasságának megváltozása, a fogak téves elrendezése és a rágóizmok ismételt használata temporomandibularis ízületváltozásokat okozhat. Általában valaki, akinek a szokása, hogy megcsiszolja fogait, ezt főleg alvás közben fogja megtenni. Bizonyos esetekben a köszörülés olyan hangos lehet, hogy zavarja másokat.
  • Összeszorítás: Valaki, aki folyamatosan összeszorít, vagy hamarosan harap, ha ébren van. Lehet, hogy rágógumi, toll vagy ceruza vagy körmök. Az ízület állandó verése okozza a fájdalmat. A stresszt gyakran az állkapocs feszültségéért hibázzák, ami összecsapott állkapocshoz vezet.
• Osteoarthritis: A test többi ízületéhez hasonlóan az állkapocsízület hajlamos az ízületi változásokra. Ezeket a változásokat az ízület leromlása (degeneráció) vagy a normál öregedés szokásos kopása okozza. A degeneratív ízületi betegség lassan progresszív porcvesztést és új csontképződést okoz az ízület felületén. A porcpusztulás több mechanikai és biológiai tényező eredménye, nem pedig egyetlen entitás. Prevalenciája növekszik az ismétlődő mikrotraumával vagy mikrotraumával, valamint a normál öregedéssel. Az immunológiai és gyulladásos betegségek hozzájárulnak a betegség progressziójához.
• Rheumatoid arthritis: A rheumatoid arthritis ízületi gyulladást okoz és befolyásolhatja a TMJ-t. A betegség előrehaladásával a porc elpusztulhat, a csont erodálódhat, és végül ízületi deformációt okozhat. A rheumatoid arthritis autoimmun betegség. Különféle szervekben okoz betegséget, tartós ízületi gyulladásokkal jellemezve. Időnként befolyásolja a TMJ-t, különösen kisgyermekek esetén.
• A TMJ-szindróma további okai közé tartozik az ízület fertőzése, a rák és a születéskor fellépő csont deformáció.

Mik a TMJ szindróma tünetei és jelei ?

• Az arcizmok és az állkapocs-ízületek fájdalma sugárzhat a nyakon vagy a vállakon. Az ízületek túlfeszültek és izomgörcsök fordulhatnak elő. A fájdalom beszéd, rágás vagy ásítás esetén jelentkezhet. A fájdalom általában magában az ízületben, a fül előtt jelentkezik, vagy máshol áthaladhat az arcon, a fejbőrön vagy az állkapocson, és fejfájást, szédülést és akár a migrén tüneteit is okozhatja.
• A TMJ szindróma fülfájást, fülcsengést (fülzúgást) és hallásvesztést okozhat. Időnként az emberek tévesztik a TMJ fájdalmat fülprobléma, például fülfertőzés miatt, amikor a fül egyáltalán nem a probléma.
• Amikor az ízületek mozognak, hangot adhatnak, például kattanást, reszelést és / vagy felbukkanást. Mások is hallhatják a kattanó és felbukkanó hangokat. Ez azt jelenti, hogy a lemez rendellenes helyzetben lehet. Időnként nincs szükség kezelésre, ha a hangok nem okoznak fájdalmat.
• Az arc és a száj megduzzadhat az érintett oldalon.
• Az állkapocs széles nyitott helyzetben reteszelhet (jelezve, hogy elmozdult), vagy esetleg egyáltalán nem nyílik meg teljesen. Ezenkívül kinyitáskor az alsó állkapocs eltérhet az egyik oldalról. Egyesek azt tapasztalhatják, hogy előnyben részesítik az egyik fájdalmas oldalt vagy a másikot azáltal, hogy kényelmetlenül megnyitják az állkapcsot. Ezek a változások hirtelen megtörténhetnek. Lehet, hogy a fogak nem illenek egymáshoz megfelelően, és a harapás furcsa lehet.
• A TMJ-szindrómához kapcsolódó izomgörcsök nyelési nehézségeket okozhatnak.
• A TMJ-szindróma fejfájást és szédülést is okozhat, amely émelygéshez és / vagy hányáshoz vezethet.
• Egyes TMJ-szindrómás betegek kórtörténetében rossz fogazat vagy érzelmi szorongás fordulhat elő.

Melyek a TMJ-szindróma kockázati tényezői?

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete részét képező Fogászati ​​és Craniofacialis Kutatás Nemzeti Intézete (NIDCR) által végzett folyamatban lévő tanulmányok egészséges egyének TMJ-szindrómájának kockázati tényezőinek kiértékelésére összpontosítanak. A kezdeti eredmények olyan fiziológiai, pszichológiai, szenzoros, genetikai és idegrendszeri tényezők csoportját azonosították, amelyek növelik a TMJ-szindróma kialakulásának kockázatát. Az új eredmények lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a TMJ-szindróma kialakulását és előrehaladását. Ezenkívül új módszereket lehet kifejleszteni a betegség diagnosztizálására és kezelésére. Az alábbiakban felsorolunk néhány azonosított kockázati tényezőt:

Nem: A nők esetében nagyobb a kockázata a TMJ-szindróma kialakulásának, mint a férfiaknak. Ezenkívül különbségek lehetnek abban, hogy a nők és a férfiak hogyan reagálnak a fájdalomra és a fájdalomcsillapításra.

Életkor: 18-44 év közötti egyének vizsgálata azt mutatja, hogy a nők esetében növekszik a TMJ állapot kialakulásának kockázata. Ezt különösen a nők esetében megfigyelték a szülési időszakban. A 18-44 éves férfiak esetében nem volt megnövekedett kockázat.

Fájdalom-tolerancia: A tanulmányok szerint az enyhén fájdalmas ingerekre érzékenyebb emberek fokozott kockázatot mutatnak a TMJ-szindróma kialakulására.

Genetika: Vannak arra utaló jelek, hogy a stresszválaszhoz, a pszichológiai egészséghez és a gyulladáshoz kapcsolódó gének növelhetik a TMJ-szindróma kockázatát.

Krónikus fájdalom: Azok, akik krónikus fájdalmak miatt szenvednek, mint például az alsó hátfájás és a fejfájás, fokozhatják a TMJ-szindróma kockázatát.

Meddig tart a TMJ tünetei és jelei?

• Az akut TMJ tünetek és tünetek néhány naptól néhány hétig tarthatnak, és eltűnhetnek, miután a sérülés vagy a kellemetlenség oka megszűnt.
• Krónikus TMJ betegség esetén a tünetek fennállhatnak éles és / vagy tompa fájdalom epizódjaival, amelyek hosszabb ideig (hónapoktól évekig) fordulnak elő.

Mikor kell valakinek orvoshoz fordulnia a TMJ-hez?

Az állkapocs-ízület vagy a rágóizmok időnként fellépő fájdalma gyakori, és nem okozhat okot aggodalomra. Forduljon orvoshoz, ha a fájdalom súlyos, vagy ha elmúlik. Arról is látnia kell az egészségügyi szakembert, ha fáj az állkapocs kinyitása és bezárása, vagy ha nehezen tud nyelni az ételt. A TMJ-szindróma kezelését ideális esetben a korai szakaszban kell kezdeni. Ha a betegséget korán felismerik, az orvos elmagyarázza az ízületek működését, és az összes olyan fellépés vagy szokás (például rágógumik) elkerülését, amely súlyosbíthatja az ízületi vagy arcfájást.

Ha az állkapocs nyitva vagy zárva van, menjen a kórház sürgősségi osztályához.

• A nyitott reteszelt állkapcsot kényelmes szintre nyugtatva kezelik. Ezután az állkapocsot (felső állkapocsot) a hüvelykujjával tartják, miközben az alsó állkapcsot lefelé, előre és hátra tolják. Ezt a manővert általában a sürgősségi osztály orvosa vagy egy fül, orr és torok (ENT) szakember végzi.
• A zárt, reteszelt állkapocsot szintén nyugtatással kezeljük, amíg teljesen el nem nyugszik. Ezután az állkapocsot óvatosan manipulálják, amíg a száj kinyílik.

Hogyan diagnosztizálják az egészségügyi szakemberek a TMJ-szindrómát?

• Kórtörténet: Az állkapocs-probléma diagnosztizálásakor az orvos a következő kérdéseket fogja feltenni:
  • Milyen fájdalmad van?
  • Fájdalom, lüktető fájdalom vagy éles szúró fájdalom?
  • Folyamatos vagy szakaszos a fájdalom?
  • Tudja körvonalazni az arcán a fájdalom körét?
  • Mi segít enyhíteni a fájdalmat? Mi súlyosbítja a fájdalmat?
  • Csiszolja vagy összeszorítja a fogait? Megharapja a körmét vagy rágja-e bármilyen tárgyat, például tollat ​​vagy ceruzát?
  • Hosszú ideig tartja a telefont vállával a füléhez?
  • Gyakran rágja a gumit? Meddíg?
  • Van olyan szóbeli szokása, amelyet nem említett?
• Fizikai vizsgálat: A fizikai vizsgálat során az orvos megvizsgálja a fejed, a nyaka, az arc és a temporomandibularis ízületeket, figyelembe véve a következők bármelyikét:
  • érzékenység (fájdalom) és elhelyezkedése;
  • hangok, például kattanás, bukkanás, reszelés;
  • az állkapocs (alsó állkapocs) mozgási tartománya, könnyen nyitható és bezárható, ha fájdalom nélkül képes mozgatni oldalról oldalra és előre-hátra;
  • a fájdalom értékelése 0-ig (fájdalom nélkül) 10-ig terjedő skálán, miközben az állkapcsot manipulálják;
  • a mandibuláris fogak, különösen a kutyafogak szájüregének kopása;
  • a rágóizmok merevsége és / vagy érzékenysége; és
  • a fogak egymáshoz igazodása: a fogak normálisak, van-e nyitott harapás, keresztharapás vagy túlharapás; volt fogászati ​​helyreállítása; és van-e arccsont deformáció?

Attól függően, hogy az orvos mely okkal gyanítja, vérvizsgálatot rendelhet, amely magában foglalja a fehérvérsejtszámot, és egyéb vizsgálatokat, hogy kizárja a lupust, a rheumatoid arthritist vagy a köszvényet a TMJ szindróma okaként.

• Kép: A szájból és az állkapocsból röntgenfelvételeket lehet venni.
• Ultrahang rendelhető a TMJ működésének felmérésére is. Hasznos eszköz a TMJ belsejének felmérésére.

Ha a TMJ-szindróma diagnosztizálása nem egyértelmű, vagy valamilyen más rendellenesség gyanúja merül fel, CT vagy MRI vizsgálat is elvégezhető. Az MRI vizsgálat segíthet a lágy szövetek és az ízület belsejének felmérésében. A CT-vizsgálat segíthet a csontos struktúrák és az izmok felmérésében. A szakértők úgy vélik, hogy kétes esetekben az MRI a választott tanulmány, mivel hasznos a TMJ-betegség értékelésében.

Ritka esetekben, ha a fenti tesztekkel nem sikerül diagnosztizálni a TMJ-szindrómát, és a fájdalom továbbra is fennáll, a sebész tűvel használhatja az ízület megtisztítását és öntözését (artrocentesis).

Vannak TMJ otthoni gyógymódok?

Az esetek többségében a TMJ szindróma önkorlátozó. A legtöbb tünet két hét múlva megszűnik, amikor az állkapocs nyugodt. A TMJ-szindróma otthoni kezelésére különféle lehetőségek vannak.

• Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek, például aszpirin vagy acetaminofen (Tylenol) vagy ibuprofen (Motrin, Advil) enyhíthetnek.
• Egyél enni a lágy ételeket.
• Kerülje a rágógumit és a kemény cukorka vagy rágós ételeket. Ne nyissa ki szélesen a száját. Orvosa megmutathatja, hogyan kell elvégezni a szelíd izomfeszítő és relaxációs gyakorlatokat.
• A stresszcsökkentő technikák segíthetnek a stressz kezelésében és az állkapocs pihenésében a test többi részével együtt.
• Vigyen fel meleg kompresszort a fájdalom területére. Az otthoni terápia magában foglalja az alsó állkapocs mozgatását, például az állkapocs egyik oldalról a másikra történő kinyitását és bezárását. Próbáld ki ezt, miután 20 percig meleg kompresszort alkalmazott. Az alsó állkapocs mozgását naponta három-öt alkalommal, öt percig folyamatosan, körülbelül két-négy héten keresztül meg kell ismételni. A terület gyengéd masszázsa szintén hasznos lehet.

Mik a TMJ kezelési lehetőségek?

A krónikus TMJ-szindróma esetén általában csoportos megközelítésre van szükség. Ide tartoznak a fogorvos, az ENT sebész, a fájdalom szakember, a gyógytornász és az alapellátás orvosa. A fájdalom enyhítésére és a TMJ működésének helyreállítására alkalmazott módszerek között megtalálható a sín használata, a fizikoterápia, a pszichológiai tanácsadás, az akupunktúra, a hipnoterapia és az artrocentesis.

A fájdalom enyhítésére használható gyógyszerek közé tartozhatnak a triciklikus antidepresszánsok, az izomlazító szerek és a vényköteles fájdalomcsillapítók. A botulinum toxint (Botox) önmagában vagy más kezelésekkel kombinálva lehet alkalmazni az izomgörcs és fájdalom enyhítésére.

A bruksizmus kezelésére többféle eszköz létezik. Ezek a szalagok egyedi gyártásúak, és segítik a fogak erőének újraelosztását harapás közben. Az orvos illeszthet Önnek szilánk vagy harapótálcát. Ez egy műanyag védőburkolat, amely a felső vagy alsó fogai fölé illeszkedik, hasonlóan a sportban alkalmazott szájvédőhöz. A szilánk csökkentheti a szorítást és a fogak csiszolását, különösen, ha éjszaka viselik. Ez megkönnyíti az izomfeszültséget. A szilánk nem okozhat vagy fokozhatja a fájdalmat. Ha igen, ne használja.

Sebészet

A műtét soha nem az első választási lehetőség a TMJ-szindróma kezelésére. Az artrocentesis tű használatával jár az ízület megtisztítására és öntözésére. Az eljárás során a sebész helyi érzéstelenítőt vagy szteroidot injektálhat az ízületbe. Az ízületi műtét akkor történik, ha gyanú merül fel a TMJ belső problémájára. Anesztéziát igényel, és a fájdalom megoldásában nagy a siker.

Fizikoterápia

Bárki, aki ismétlődő vagy krónikus TMJ-szindrómában szenved, fizikoterápiára irányul. A terapeuta segíthet helyreállítani az ízületi mobilitást, növelheti az izom erejét és enyhíti a fájdalmat.

Egyéb kezelések

A krónikus TMJ-szindróma mellett számos egyéb kezelés is rendelkezésre áll, beleértve a súrlódásos masszázst, a transzkután elektromos idegstimulációt (TENS) és a kognitív viselkedésterápiát.

• A Nemzeti Fogászati ​​és Craniofacialis Kutatóintézet (NIDCR) azt tanácsolja, hogy ha műtét ajánlott, kérjen további független véleményt mielőtt folytatná. A szakértők általában ésszerű diagnózis alapján javasolják a lehető legkonzervatívabb és reverzibilisabb kezelést.
• A NIDCR azt tanácsolja, hogy más visszafordíthatatlan kezelések nem bizonyultak hatékonynak, és potenciálisan ronthatják az állapotot. Ezek közé tartozik a harapást orthodontia, a helyreállító fogászat és a harapás beállítása a fogak csiszolása révén, hogy a harapás egyensúlyba kerüljön.

A TMJ nyomon követése

Kövesse orvosának az utasításokat az előírt gyógyszerek szedésében, valamint az otthoni ápolásban, kompressziókkal vagy enyhe állkapocs-edzéssel.

• Felszólíthatjuk Önt, hogy vegye fel a kapcsolatot egy szakemberrel, például száj- és arcbőr-sebész, általános fogorvos vagy fájdalom-szakorvos mellett. A maxillofacialis műtétre akkor lehet szükség, ha az állkapocs (állkapocs) rosszul igazodik a koponya csontokhoz.
• A fogorvosok gyakran elsőként diagnosztizálják a TMJ-szindrómát. Ismerik a konzervatív kezeléseket. A speciálisan képzett arcfájdalom-szakértők hasznosak lehetnek a TMJ-szindróma diagnosztizálásában és kezelésében.

Van mód a TMJ-szindróma megelőzésére?

• Ha általában állkapocsfájdalmak vannak, kerülje a rágógumit vagy a harapást tárgyakra, például tollra vagy körmökre. Kerülje a kemény vagy rágós ételeket. Amikor ásít, támassza meg kezével az alsó állkapocsot.
• Kerülje el a nagy harapást evés közben.
• Rendszeresen masszírozza az állkapocsot, az arcát és a templom izmait.
• Ha görcsöket érez, alkalmazzon nedves hőt.
• Fenntartja a jó alvási testtartást a nyak támogatásával.
• Kerülje a telefon váll és a nyak közötti ütését.
• Keresse fel fogorvosát, ha éjszaka köszörülni fog, vagy úgy érzi, hogy összeszorítja az állát. A fogorvos készíthet szilánkot az Ön számára.

Mi a TMJ-szindróma prognózisa?

A legtöbb ember jól alkalmazkodik a konzervatív terápiához, például az állkapocs pihentetéséhez vagy a szájrés használatához. A kezelés sikere attól függ, hogy a tünetek milyen súlyosak és mennyire felelnek meg a kezelésnek.

A TMJ-szindrómás betegeknek csak körülbelül 1% -a igényel ízületi pótlást.

TMJ szindróma képek

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Az állkapocs (állkapocs).

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Az állkapocs (állkapocs) és a koponyához való elhelyezése a TMJ-nél.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Az MRI a TMJ belső rendezettségét mutatja.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Az elkopott fogak őrlése (bruxizmus) okozta probléma.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Állkapocs zárt helyzetben.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Ugyanaz a személy, mint az 5. képen, miután enyhítette a zárt reteszelést.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Csukló oldalra.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Nyissa ki a zárat.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Nyitott zár csökkentése után.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Zárt rekeszizom.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Két tű a helyén az eljárás megkezdéséhez.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. A sebész megtisztítja (ellazítja) a temporomandibularis ízületet.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. A mesterséges TMJ pótlást ábrázoló kép.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Fizikoterápia az ujjakkal.

Temporomandibularis ízület (TMJ) szindróma. Fizikoterápia nyelv depresszorokkal.