Akut légzési distressz szindróma (ards) kezelése és prognózisa

Milyen tényeket kell tudni az ARDS-ről?

Mi az akut légzőszervi distressz szindróma orvosi meghatározása?

Az akut légzőszervi distressz szindrómát (ARDS) a hirtelen légszomj kialakulása jellemzi, néhány órától napig, egy felbujtó esemény után. Csábító események a következők:

• sérülés,
• szepszis (az emberi vérben növekvő mikroorganizmusok),
• drog túladagolás,
• a vérkészítmények tömeges transzfúziója,
• akut pancreatitis vagy
• aspiráció (folyadék bejutása a tüdőbe, különösen a gyomor tartalma).

Az ARDS végzetes?

Sok esetben a kezdeti esemény nyilvánvaló, ám más esetekben (például a kábítószer-túladagolás) a kiváltó okot nem lehet ilyen könnyű meghatározni. Az ARDS jellemzően 12-48 órán belül alakul ki a felbujtási esemény után, bár ritka esetekben akár néhány napot is igénybe vehet. Az ARDS kialakulása súlyos betegségben szenved, gyakran többrendszerű szervi elégtelenséggel. Életveszélyes állapot; ezért az azonnali kezeléshez kórházi ápolás szükséges.

Melyek a légzési zavar korai jelei?

Az ARDS súlyos és diffúz sérülésekkel jár a tüdő alveoláris-kapilláris membránjában (légzsákok és kicsi erek). A folyadék felhalmozódik a tüdő egyes alveolusaiban, míg más alveolusok összeomlnak. Ez az alveoláris károsodás akadályozza az oxigén és a szén-dioxid cseréjét, ami csökkenti az oxigén koncentrációját a vérben. Az alacsony oxigénszint a vérben károsítja a test más létfontosságú szerveit, például a veséket.

Ki veszélyezteti az ARDS kifejlesztését?

Az ARDS gyermekeknél és felnőtteknél is előfordul.

Milyen az ARDS?

Ez az anteroposterior (AP) hordozható mellkasi röntgenfilm egy endotracheális csövet, a bal szubklavián középső vénás katétert mutat be a felső vena cava-ba, és kétoldalú foltos átlátszatlanságokat főleg a középső és az alsó tüdőzónában. Az ARDS diagnosztizálásával a személy 1 hétig légzési elégtelenségben volt

ARDS röntgenképe

Mi okozza az ARDS-t?

Számos kockázati tényező kapcsolódik az ARDS kialakulásához.

• Szepszis (különféle patogén mikroorganizmusok vagy toxinjaik jelenléte a vérben vagy szövetekben)
• Súlyos traumás sérülés (különösen többszörös törések), súlyos fejsérülés és a mellkas sérülése
• A hosszú csontok törése
• Több egység vérátömlesztése
• Akut hasnyálmirigy
• Drog túladagolás
• Törekvés
• Vírusos tüdőgyulladások
• Bakteriális és gombás tüdőgyulladások
• Fulladásközeli
• Mérgező inhaláció

Milyen tünetei vannak az ARDS-nek?

• Súlyos légzési nehézség
• Szorongás
• Agitáció
• Láz

Mikor kell az ARDS-hez orvoshoz fordulni?

Mivel az ARDS olyan sürgős betegség, amely általában jelentős betegséget vagy sérülést követ, a beteg általában már kórházba kerül, amikor az ARDS kialakul. Bárki, aki súlyos légszomjban szenved, azonnal forduljon orvoshoz.

Melyek a vizsgák és tesztek az ARDS-hez?

• Az artériás vérgázanalízis kimutatja a hipoxémiát (csökkent vér oxigénszint).
• Teljes vérvizsgálat elvégezhető. A szepszisben a fehérvérsejtek száma növekszik.
• A mellkasröntgen megmutatja a folyadék jelenlétét a tüdőben.
• A mellkas CT-vizsgálatára csak bizonyos esetekben lehet szükség (a legtöbb esetben elegendő a mellkasi röntgenfelvétel).
• Az echocardiogram (a szív ultrahangja) segíthet kizárni minden olyan szívproblémát, amely folyadék felhalmozódását okozhatja a tüdőben.
• A tüdő artériás katéterrel történő monitorozás elvégezhető a légzési nehézség szív okának kizárása érdekében.
• Bronchoszkópiát (a szélcső belsejében és a tüdő nagy légutakjában történő betekintésre használt eljárás) fontolóra lehet venni a tüdőfertőzés lehetőségének értékeléséhez.

Hogyan kezelik az ARDS-t?

• Az ARDS-sel szenvedő személyeket kórházba kell vinni, és intenzív osztályon kell kezelni őket.
• Nincs specifikus kezelés az ARDS-re.
• A kezelés elsősorban mechanikus légzőkészülék és kiegészítő oxigén alkalmazásával támogatott.
• Intravénás folyadékokat adnak a táplálkozáshoz és a kiszáradás megakadályozásához, és gondosan ellenőrzik azokat, hogy megakadályozzák a folyadék felhalmozódását a tüdőben (tüdőödéma).
• Mivel a fertőzés gyakran az ARDS alapvető oka, megfelelő antibiotikus terápiát kell alkalmazni.
• A kortikoszteroidokat esetenként be lehet adni ARDS-ben, vagy ha a beteg sokkban van, de ezek használata ellentmondásos.

Milyen gyógyszereket alkalmaznak az ARDS kezelésére?

A következő gyógyszereket lehet beadni:

• Antibiotikumok fertőzés kezelésére
• Gyulladáscsökkentő szerek, például kortikoszteroidok, a tüdőgyulladás csökkentésére az ARDS késői fázisában, vagy néha, ha a személy szeptikus sokkban van
• Vizelethajtók a folyadék eltávolításához a tüdőből
• A sokk által okozott alacsony vérnyomás elleni küzdelemre szolgáló gyógyszerek
• Szorongásgátló gyógyszerek a szorongás enyhítésére
• Inhalációs gyógyszerek, amelyeket légzőszervi terapeuták adnak be a légutak megnyitására (hörgőtágítók)

Mi az ARDS nyomon követése?

ARDS-ben szenvedő betegeknek hosszabb rehabilitációs időszakra lehet szükségük mind légzőszervi problémák, mind izomgyengeség szempontjából. A kórházból történő ürítés után a személynek egyeztetnie kell egészségügyi szolgáltatójával a tüdőfunkció értékelését.

Hogyan tudom megakadályozni az ARDS-t?

Mivel az aspiráció az ARDS kockázati tényezője, az aspiráció megakadályozására szolgáló megfelelő intézkedések megtétele, például az ágy fejének megemelkedése megakadályozhatja az ARDS bizonyos eseteit.

Mi az ARDS kilátásai?

• Az ARDS-betegek kilátása javult az elmúlt 20 évben, és az emberek többsége túléli.
• A rossz kilátásokkal rendelkezők körébe tartoznak a 65 évnél idősebbek és a szepszisben szenvedők. Az életkor káros hatása összefüggésben lehet a mögöttes egészségi állapotmal.
• Az ARDS túlélője visszanyerheti a tüdő normális működését. Néhányukban azonban fennmaradó tüdõkárosodás vagy tartós izomgyengeség lehet. Általában a tüdő diszfunkciója enyhe, de az ARDS súlyos tüdőkárosodáshoz és az egészséggel kapcsolatos életminőség csökkenéséhez vezethet.
• A súlyos betegség és a mechanikus szellőzés hosszabb időtartama előrejelzi a tüdőfunkció folyamatos rendellenességeit.