Tartalomjegyzék:
- Nyelőcsőgyulladás tények
- Nyelőcsőgyulladás okai és típusai
- Nyelőcsőgyulladás tünetei
- Mikor kell orvosi ellátást keresni nyelőcsőgyulladás esetén
- Nyelőcső diagnózis
- Nyelőcsőgyulladás- kezelés
- Reflux eszophagitis diéta
- Életmód megváltoztatása
- Nyelőcsőgyulladásos orvosi kezelés
- Nyelőcsőgyulladások
- Nyelőcsőgyulladás megelőzése
- Nyelőcső-előrejelzés
Nyelőcsőgyulladás tények
- A nyelőcső egy izomcső, amely a torok hátuljáról a gyomorba vezet.
- A nyelőcsőgyulladás a nyelőcső nyálkahártya-gyulladása, amelyet a cső belső bélésének (nyálkahártyájának) fertőzése vagy irritációja okoz.
- Általános tünetek a gyomorégés és a fájdalmas nyelés.
- Ha nem diagnosztizálják vagy nem kezelik, akkor az oesophagitis nyelési problémákat, fekélyeket, a nyelőcső hegesedését vagy a "Barrett-nyelőcső" problémákat okozhat, amelyek előzményei lehetnek a nyelőcső-ráknak.
Nyelőcsőgyulladás okai és típusai
A nyelőcsőgyulladást a nyelőcső fertőzése vagy irritációja okozza. Baktériumok, vírusok vagy gombák fertőzést okozhatnak. A gyengült immunrendszerrel rendelkező egyének hajlamosabbak ezekre a fertőzésekre, és nagyobb a kockázata a nyelőcsőgyulladásnak.
A nyelőcsőgyulladást okozó fertőzések a következők:
- A Candida a nyelőcső élesztőfertőzése. Meggyengült immunrendszerrel rendelkező emberek, például cukorbetegségben vagy HIV-ben szenvedő, átültetett vagy kemoterápiás kezelésben részesülő személyek, vagy azok, akik nemrégiben antibiotikumokat szedtek, az élesztő túlzsugorodhat a nyelőcsőben, gyulladást és fájdalmat okozva. A Candida gombaellenes gyógyszerekkel kezelhető.
- A herpesz és a citomegalovírus (CMV) olyan vírusfertőzések, amelyek a nyelőcsőben alakulhatnak ki, amikor a test immunrendszere gyenge. Antivirális gyógyszerekkel kezelhető.
A nyelőcső belső bélének irritációja lehet a nyelőcsőgyulladás oka. A gyomorsav refluxja a nyelőcsőbe a nyelőcső irritációjának általános oka. Ez több körülmény miatt fordulhat elő:
- GERD vagy gastroesophagealis reflux betegség: A gyomor és a nyelőcső közötti izom gyengesége (alsó nyelőcső sphincter) lehetővé teszi, hogy a gyomorsav kiszivárogjon a nyelőcsőbe (savas reflux), ezáltal irritálva a belső bélést. Ezt GERD-nyelőcség-gyulladásnak is nevezik, és súlyos esetekben eróziós nyelőcsőgyulladássá válhat.
- Hányás: A gyakori vagy krónikus hányást okozó egészségügyi feltételek a nyelőcső savkárosodásához is vezethetnek. Túlzott vagy erőteljes hányással a nyelőcső belső falán kis könnyek léphetnek fel, amelyek további károkat okozhatnak.
- Hernias: A gyomor egy része a membrán felett mozoghat, ami hiatális sérvet okozhat. Ez a rendellenesség ahhoz vezethet, hogy a sav felesleges refluxálódik a nyelőcsőbe.
- Achalasia: Ez olyan rendellenesség, amikor a nyelőcső alsó vége nem nyílik meg normál módon. Ennek eredményeként az ételek gyakran elakadnak a nyelőcsőben vagy újból felújulnak.
A nyelőcső irritációjának más okai az orvosi kezelés következményei lehetnek:
- Műtét: A bariátriai műtét bizonyos típusai megnövelik a nyelőcsőgyulladás kockázatát.
Gyógyszerek: Az aszpirin és más gyulladáscsökkentő szerek irritálhatják a nyelőcső nyálkahártyáját. Ezenkívül megnövekedett savtermelést okozhatnak a gyomorban, ami sav-refluxhoz vezet. Elegendő víz nélkül vagy közvetlenül lefekvés előtt bevett nagy tabletták feloldódhatnak vagy elakadhatnak a nyelőcsőben, irritációt okozva.
A mellkas (mellkas) sugárzása rákkezelés esetén égési sérüléseket okozhat, amelyek hegesedéshez és a nyelőcső gyulladásához vezethetnek.
Idegen vagy mérgező anyagok lenyelése irritálja, károsíthatja vagy megégheti a nyelőcső nyálkahártyáját.
Az alkoholfogyasztás és a dohányzás szintén növeli a nyelőcső kialakulásának kockázatát.
Kezelés nélkül a nyelőcső gyulladása olyan változásokat okozhat a sejtekben, amelyek a nyelőcső belső bélését (nyálkahártyáját) alkotják. Ezt az állapotot Barrett-nyelőcsőnek hívják, ami növeli a nyelőcső-rák kockázatát.
Az eozinofil nyelőcsőgyulladás a nyelőcső gyulladása, melyet a fehérvérsejtek (eozinofilek) túlzott proliferációja idéz elő a nyelőcső falán. Ez a nyelőcső diszmotilitásához és nyelési nehézségekhez vezet. Úgy gondolják, hogy különféle típusú allergiás reakciókkal jár azokban az emberekben, akik hajlamosak szénanátra, rhinitisre és dermatitisre, és hajlamosabbak az eozinofil nyelőcsőgyulladásra.
Nyelőcsőgyulladás tünetei
A nyelőcsőgyulladás tünetei a következők:
- Nehéz és / vagy fájdalmas nyelés, különösen, ha érezhető, hogy az ételek elakadnak lefelé
- Gyomorégés, savas reflux vagy kellemetlen íz a szájban
- Torokfájás vagy rekedtség
- Szájfájdalmak
- Hányinger, hányás vagy emésztési zavarok
- Mellkasi fájdalom a mellkas közepén, gyakran hátulról sugárzó, általában nyeléssel vagy étkezés után hamarosan
- Rossz lélegzet (halitózis)
- Túlzott röhögés
Mikor kell orvosi ellátást keresni nyelőcsőgyulladás esetén
Ha néhány percnél hosszabb ideig tart mellkasi fájdalom, különösen, ha légszomj vagy izzadás kíséri, vagy ha a reflux tüneteit láz, légszomj, túlzott köhögés, fulladás vagy hányás kísérik, azonnal hívja a 911-et, vagy aktiválja sürgősségi sürgősségi reagálást kell végezni a saját területén, és azonnal sürgősségi segítséget kell kérni.
Ha tünetei enyhék, de néhány napnál tovább fennállnak, vegye fel a kapcsolatot egészségügyi szakemberrel.
Nyelőcső diagnózis
Miután az orvos alapos fizikai vizsgálatot végzett és áttekintette a beteg kórtörténetét, gyógyszereket lehet felírni a tünetek enyhítésére. Ha a gyógyszerek nem működnek, az orvos a beteget egy gastroenterológushoz irányíthatja, aki egy gastrointestinalis rendellenességekre szakosodott orvos.
A gastroenterológus speciális teszteket javasolhat a nyelőcsőgyulladás okának és mértékének felkutatására. Ezek a tesztek tartalmazzák:
- Felső endoszkópia: Ez egy olyan vizsgálat, amelynek során endoszkópot használunk arra, hogy közvetlenül a nyelőcsőbe és a gyomorba nézzünk. Ezt általában járóbeteges beavatkozásként, enyhe szedáció mellett végzik. Ezen eljárás során szövetmintákat lehet venni (biopszia) a nyelőcső károsodásának súlyosságának felmérése céljából.
- Felső GI sorozat vagy báriumnyelés: Ez egy olyan vizsgálat, amelynek során röntgenfelvételeket készítenek a nyelőcsőből báriumoldat megfogyasztása után. A bárium bevonja a nyelőcső nyálkahártyáját, és röntgenfelvételen fehér színűnek tűnik. Ez a teszt megmutatja a nyelőcső károsodásának helyét és mértékét.
Nyelőcsőgyulladás- kezelés
A nyelőcsőgyulladás kezelése az okától függ.
- Ha a nyelőcsőgyulladást fertőzés okozza, gyógyszeres kezeléssel kezelik a fertőzést.
- Ha a nyelőcsőgyulladást savas reflux okozza, akkor olyan gyógyszerekkel kezelik, amelyek gátolják a savtermelést, például gyomorégő gyógyszerekkel. A reflux okától függően különféle gyógyszereket lehet felírni. Bizonyos esetekben műtéti eljárást lehet javasolni a probléma kezelésére.
- Ha a nyelőcsőgyulladás orvosi eljárás miatt alakul ki, a beteget krónikus időnként sav-blokkoló gyógyszerekkel kell kezelni. Ha az ok oka a gyógyszerek szedése, akkor a betegnek meg kell változtatnia ezeket a gyógyszereket. A gyógyszeres kezelés leállítása vagy cseréje előtt mindig forduljon orvoshoz.
Reflux eszophagitis diéta
Az étrend gyakran kulcsszerepet játszik a nyelőcsőgyulladás tüneteinek korlátozásában.
A GERD diéta célja a savas reflux csökkentése, amely az oesophagitis fő oka.
- Kerülje a zsíros ételeket
- Kerülje a fűszeres ételeket
- Kerülje a savas ételeket és italokat, például a citrusféléket és a paradicsomot
- Egyél kisebb ételeket
- Egyél enyhén emészthető lágy ételeket
- Kerülje a kávét (akár koffeinmentes), az alkoholt, szódat és csokoládét
Életmód megváltoztatása
További javaslatok, amelyek enyhíthetik a GERD és az oesophagitis tüneteit:
- Ne cigarettázz
- Maradjon egyenesen evés közben és egy ideig utána
- Vegyen be kis harapásokat, és lassan rágja be az ételt
- Kerülje el az étkezést 3 órán belül lefekvés előtt
- Sújt veszteni
- Viseljen laza ruhát
Nyelőcsőgyulladásos orvosi kezelés
- Ha a nyelőcsőgyulladást korán diagnosztizálják, a gyógyszeres kezelés és az étrend vagy az életmód megváltoztatása gyakran elegendő ahhoz, hogy a test gyógyuljon.
- Ha a nyelőcsőgyulladás súlyos károsodása vagy hegszövet vezet nyelési nehézségeket okoz, invazív kezelésre lehet szükség.
- Az endoszkópiával eltávolíthatók a nyelőcsőbe beragadt tabletták töredékei, ételei vagy idegen testek. A nyelőcső nyújtása (dilatációja) az endoszkópia során is elvégezhető.
- A nyelőcső sérült részeinek eltávolításához műtétre lehet szükség. Barrett nyelőcső esetén, ahol a rák kockázata megnövekszik, a műtét lehet a választott kezelés.
- Az eozinofil nyelőcsőgyulladást a nyelőcső enyhe nyújtásával (dilatációval) és a nyelőcső nyálkahártyájában levő fehérvérsejtek csökkentésére szolgáló gyógyszerekkel kezelik.
- Az achalasia kezelhető a nyelőcső nyújtásával (dilatációval), ha az orális gyógyszerek nem javítják a tüneteket.
Nyelőcsőgyulladások
A nyelőcsőgyulladás gyógyszeres kezelése az okától függ.
- Fájdalomcsillapító gyógyszerek és gyulladást csökkentő gyógyszerek, például kortikoszteroidok alkalmazhatók kiegészítőként a nyelőcső gyulladásos okainak kezelésében.
- A Candida nyelőcsőgyulladást gombaellenes szerekkel (például flukonazol vagy nistatin) kezelik, amelyek beadhatók intravénásán vagy orálisan.
- A herpesz és a citomegalovírus nyelőcsőgyulladását antivirális gyógyszerekkel (például aciklovir vagy valganciklovir) kezelik, amelyek beadhatók IV vagy orálisan.
- A sav-refluxot nem-recept-antacidokkal kezelik (például kalcium-karbonát és Gaviscon).
- Az orvos olyan gyógyszereket írhat fel vagy javasolhat, amelyek csökkentik a gyomor savtermelését. Ezek a gyógyszerek közé tartoznak a H2 blokkolók (ranitidin, famotidin, cimetidin és nizatidin) vagy protonpumpa-gátlók (pantoprazol, ezomeprazol, rabeprazol, lansoprazol és omeprazol).
- A Barrett nyelőcsőjét kezdetben protonpumpa-gátlókkal kezelik. Ha ezek nem segítenek, a betegeknek gyakran metoklopramidot (Reglan) kapnak, amely megerősíti az alsó nyelőcső sphinctert, csökkentve a refluxot. Néhány beteg műtétre szorul.
- Az eozinofil nyelőcsőgyulladást protonpumpa-gátlókkal és flutikazon-propionáttal (Flovent) kezelik, amely egy inhalációs szteroid, amely csökkenti a fehérvérsejtek (eozinofilek) proliferációját és csökkenti a gyulladást.
-
Az achalasiát nitrátokkal (izoszorbid-dinitrát) és kalciumcsatorna-blokkolókkal (nifedipin és verapamil) kezelik. Ez kezelhető izomlazító gyógyszerek, például botulinum toxin injektálásával is közvetlenül a nyelőcsőbe.
Nyelőcsőgyulladás megelőzése
A GERD-re javasolt étkezési és életmód-ajánlások követésével megelőzhetők bizonyos nyelőcső-formák.
Korábban beszélje meg a tüneteket orvosával, és haladéktalanul kezdje el a kezelést a súlyosabb gyulladás megelőzése érdekében.
Nyelőcső-előrejelzés
Általában a fertőzés vagy gyulladás által okozott nyelőcsőgyulladás meditációval, étrendi vagy viselkedésmódosítással, és bizonyos esetekben műtéti beavatkozással nagyon kezelhető. A legtöbb ember teljesen felépül, bár némelyiknél van krónikus gyulladás, amelyet hosszú távú orvosi kezeléssel lehet kezelni.
Kevés GERD-ben szenvedő beteg folytatja Barrett-nyelőcső kialakulását. A Barrett-nyelőcsővel rendelkező betegek kevesebb mint 1% -ánál kialakul rák. Ezek azonban fokozott kockázatot jelentenek, ezért a gastrointerológusnak szorosan ellenőriznie kell a nyelőcsövet.
Az eozinofil oesophagitisben szenvedő betegek kilátásai kedvezőek. Ez egy krónikus, relapszusos állapot, de általában nem életveszélyes. A kezelések különböző immunmodulátorok alkalmazásával fejlődnek az allergia-szerű reakciók csökkentése érdekében.
Az achalasia progresszív, de kezelhető rendellenesség. A gastroenterológus szoros ellenőrzése kötelező. Ennek eredményeként kis számú achalasiában szenvedő személynél laphámrák (carcinoma) alakulhat ki.
Hasnyálmirigy Divisum: étrend, tünetek, okok és több
Zsíros máj (nash) étrend, tünetek, okok és gyógyítás
Az alkoholmentes zsíros májbetegség (NASH, NAFLD) egy olyan állapot, amelyben a fölösleges zsír a májban tárolódik. A zsíros májbetegségben a zsír felhalmozódását nem az alkoholizmus okozza. A NASH tünetei között szerepel az egyszerű véraláfutás, zavart és sárgaság. A NASH kezeléssel gyógyítható.
Magas vérnyomás: iránymutatások, jelek, tünetek, okok és étrend
Tudjon meg többet a magas vérnyomás (magas vérnyomás) okozásáról, például szívbetegség, vesebetegség, daganatok, fogamzásgátló, alkohol, pajzsmirigy diszfunkció és fogamzásgátló tabletták. Tudja meg, milyen normál tartományok vannak a magas vérnyomáshoz, és mikor kell orvoshoz fordulni a magas vérnyomás esetén.