Tartalomjegyzék:
- Mi az ötödik betegség?
- Mi okozza az ötödik betegséget?
- Mik az ötödik betegség kockázati tényezői?
- Mikor kell valakinek orvoshoz fordulnia ötödik betegség esetén?
- Mik az ötödik betegség tünetei és jelei?
- Melyek az ötödik betegség kezelési lehetőségei?
- Milyen szakemberek kezelik az ötödik betegséget?
- Hogyan diagnosztizálják az egészségügyi szakemberek az ötödik betegséget?
- Vannak hazai jogorvoslati lehetőségek az ötödik betegség kezelésére?
- Az ötödik betegség nyomon követése
- Hogyan lehet megelőzni az ötödik betegséget?
- Ötödik betegség-előrejelzés és szövődmények
- Ötödik betegség- kép
Mi az ötödik betegség?
Az ötödik betegség egy enyhe betegség, amelyet egy B19 humán parvovírus nevű vírus okoz. Az ötödik betegség orvosi neve: erythema infectiosum (EI). Ez a fertőzés elsősorban télen és tavasszal fordul elő, leggyakrabban 5-14 év közötti gyermekeknél. Kezdetben az ötödik betegség erythemás (vöröses) kiütést okoz a gyermek arcán, olyannak tűnve, mintha a gyermeket mindkét arcon kibújták volna. Észak-Amerikában a betegségre néha "csapott arcszindróma" vagy egyszerűen "slapcheek" néven hivatkoznak. A kiütés jellegzetes megjelenése Japánban az „almabetegség” (vagy a ringo-byou) és a „pillangóhimlő” elnevezéséhez vezetett (mivel az arcokat egy pillangó szárnyainak hasonlítják).
- Úgy gondolják, hogy a vírus a levegőben lévő cseppekkel (köhögés és tüsszentés által átadott légzőszervi szekréciók) vagy más fertőzött emberek vérével terjed. A betegség korai szakaszában az orrváladékok tartalmazzák a vírus DNS-t. A vér tartalmazott vírusrészecskéket és DNS-t is. A vírus képes átjutni a méhlepén és befolyásolni a magzatot, ha terhes nők fertőzöttek.
- Az ötödik betegség esetei esetenként vagy a közösségi kitörések részeként fordulhatnak elő. A járványok főként az általános iskolákban fordulnak elő tavasszal. Az esetek felében a vírus a beteg háztartásában másokra terjed. A fertőzés terjedése az iskolákban kevésbé gyakori.
- Az észak-amerikai felnőttek legalább fele megfertőződött a B19 parvovírussal, és valószínűtlen, hogy újrafertőződik. Körülbelül 10% vagy kevesebb fiatal gyermek immunitása.
- Az ilyen betegségben szenvedő emberek a tünetek megjelenése előtt fertőzőek, és valószínűleg nem fertőzőek a kiütés kialakulása után. Az inkubációs időszak (a fertőzés megszerzésétől a tünetek kialakulásáig) általában négy és 21 nap között tart.
- Az ötödik betegség elnevezés az 1890-es években kifejlesztett osztályozási rendszerből származik, amelyet már nem használnak. Ez volt az ötödik a gyermekkori öt leggyakoribb kiütés (vagy exanthema) listáján, ezért megszerezte ezt a nevet. Egyéb gyermekkori egzantemák a kanyaró (első), skarlát (második), német kanyaró (harmadik) stb.
- Az ötödik betegségből való gyógyulás után az egész életen át tartó immunitás általában garantált.
Mi okozza az ötödik betegséget?
Az emberi B19 parvovírussal való fertőzést 1975-ben azonosították az ötödik betegség okaként, bár Robert Willan a kiütésről először 1799-ben „rubeola, sinus catarrho” (rubeola, kanyaró, köhögés nélkül) jelentette.
Mik az ötödik betegség kockázati tényezői?
Az ötödik betegségközpont kialakulásának kockázati tényezői a téli és a tavaszi szezon körül, valamint a magas fertőzőképességű területek gyakori területei (például óvodai és korai általános iskola). Mivel a leginkább fertőző időszak az, amikor a gyermeknek nincsenek nyilvánvaló tünetei, az egészséges gyermeknek való kitettség általános tapasztalat. Azok az ötödik betegségben szenvedők, akik immunrendszeri károsodásban vannak, potenciálisan nagyobb kockázatnak vannak kitéve a szövődmények kialakulásának, mint az érintetlen immunrendszerrel rendelkező társaik. Azoknak a terhes nőknek, akiknél ötödik betegség alakul ki, potenciálisan problémák lehetnek a magzattal, és az egyéni esetüket meg kell beszélniük szülészükkel.
Mikor kell valakinek orvoshoz fordulnia ötödik betegség esetén?
Az ötödik betegség egy enyhe, önkorlátozott gyermekkori betegség, amely speciális kezelés nélkül oldódik meg. A tünetek azonban hasonlíthatnak más betegségek tüneteire. Ha bármilyen kétsége van, vegye fel a diagnózist orvosával.
Mik az ötödik betegség tünetei és jelei?
- Az ötödik betegség általában enyhe homályos betegségként és nem specifikus tünetekként kezdődik. Az alacsony fokú láz az idő 15–30% -ánál fordul elő, orrdugulással és -lefolyással, enyhe torokfájással, fáradtsággal, izomfájdalommal és fejfájással együtt. Ez több napig tart.
- Ezután hét-tíz nappal később hirtelen kialakul a jellegzetes arckiütés (arcon megjelenő ütés). Az arckiütés jellemzően élénkvörös. A gyermek úgy néz ki, mintha egy kezét csapnák az arcán. Ez a kiütés kb. Négy napon belül elhalványul.
- Ahogy a pofa arcbőre elhalványul, a karokon halvány rózsaszínű kiütés kezdődik, majd elterjedhet a törzsön, a fenékön és a combon. Ez fokozatosan elcsúszik egy 3-4 napig tartó csipkés mintává, majd megszűnik.
Melyek az ötödik betegség kezelési lehetőségei?
Az egészséges gyermekek számára az otthoni tünetek (pl. Láz és enyhe fájdalom) szupportív kezelésére van szükség. A gyermekeknek korlátozniuk kell tevékenységeiket, amíg jobban nem érzik magukat.
Milyen szakemberek kezelik az ötödik betegséget?
A gyermekorvosok és a családi gyakorlati orvosok általában az elsődleges orvosok, akik ötödik betegséggel kezelik a betegeket.
Hogyan diagnosztizálják az egészségügyi szakemberek az ötödik betegséget?
Az orvos diagnosztizálhat kórtörténet elvégzésével és fizikai vizsgálat elvégzésével. A klasszikus kiütés gyakran a legfontosabb. Vérvizsgálat vagy más speciális vizsgálat általában nem szükséges.
Vannak hazai jogorvoslati lehetőségek az ötödik betegség kezelésére?
Az otthoni gondozás a tünetek enyhítésére irányul.
- Igyon sok folyadékot.
- Vegyünk acetaminofént (például Tylenol) a láz kezelésére. Kerülje az aszpirint, mivel a lázos gyermekeknél kialakulhat a Reye-szindróma.
- Mosson kezet, és vigyázzon, hogy ne terjessze a vírust.
Az ötödik betegség nyomon követése
Az ötödik betegség felismerésekor a betegség terjedésének legnagyobb kockázata már elmúlt. Ezért a szülőknek körültekintéssel és megfontoltan kell eljárniuk, mikor küldik vissza a gyerekeket az iskolába vagy a napköziba. A terhes nők szokásos kizárása a munkahelyről, ahol ez a betegség előfordul. A jelentős expozícióval rendelkező terhes nőknek orvoshoz kell fordulniuk tanácsadásért, lehetséges tesztelésért és megnyugtatásért.
Hogyan lehet megelőzni az ötödik betegséget?
A vírus átterjedésének kockázatának csökkentése érdekében az ötödik betegségben szenvedő személyeknek, valamint a fertőzött személyeknek rendszeresen kezet kell mosniuk és el kell dobniuk az orrváladékot tartalmazó szöveteket.
Ötödik betegség-előrejelzés és szövődmények
Az ötödik betegség enyhe tünetekkel jár, amelyek önmagukban megszűnnek. Komplikációk előfordulhatnak olyan embereknél, akiknek immunrendszere gyengült (például HIV-fertőzöttek, rákkal szemben kemoterápiában részesülők vagy immunszuppresszív gyógyszereket kapnak). A szövődmények ritkák, de a születendő magzaton terhes nőkben is előfordulhatnak. A B19 parvovírussal fertőzött nők vetélést vethetnek fel, ha a magzat jelentősen duzzad (a hypsis fetalis nevű állapotot).
Ötödik betegség- kép
1. médiafájl: Ennek a hím csecsemőnek az arca gyakori csipkéses kiütése, amelyet ötödik betegség okozott. Egyébként jól tűnik. Fotó jóvoltából az NCEMI.org.Média típusa: Fotó
ÖTödik betegség: , És a kezelés
ÖTödik betegség gyakori a gyermekeknél. Vérkiütést okoz a karokon, a lábakon és az arcokon, és a parvovírus B19 nevű vírus okozza.
Mi okozza sárgaságot gyermekeknél és felnőtteknél? kezelések és tünetek
Információ a sárgaság okozásáról, például más betegségekről vagy állapotokról (malária, hepatitis, cirrhosis, gyógyszerek, rák stb.). A sárgaság tünetei között szerepel a szem és a bőr sárga elszíneződése, világos színű széklet és így tovább.
Alvásvédelem gyermekeknél és felnőtteknél: tünetek és kezelés
Olvassa el az alvás közben járó okokat, például genetikai, környezeti, élettani, tényezőket és a kapcsolódó egészségügyi feltételeket. A diagnosztikai és kezelési információk szintén szerepelnek.