Tartalomjegyzék:
Mi a nyomásgátlás?
- A nyomásgátlás egy olyan kifejezés, amelyet egy nyomásmérő készüléknek az érintett végtagra (karra vagy lábra) történő harapás utáni alkalmazására, valamint a méreg szisztémás abszorpciójának késleltetése leírására használnak. Ez a technika lelassítja a nyirokáramlást, és így csökkenti a test méregfelvételét. Ezt az elsősegélyt nyújtó átmeneti intézkedést mindaddig végrehajtják, amíg a végleges gondozás és kezelés a legközelebbi egészségügyi intézményben nem biztosított.
- A nyomásgátlás ötletét az 1970-es években Ausztráliában vezették be, hogy megakadályozzák az Elapidae családból származó kígyók által felszabadított neurotoxin terjedését. Ez a neurotoxin, amely tipikusan nem okoz lokális szöveti halált (nekrózist), általános izomgyengeséghez és végül légzési leálláshoz vezethet.
- 2010-ben az Amerikai Szív Egyesület és az Amerikai Vöröskereszt közzétette legfrissebb elsősegély-útmutatásait, amelyek a kígyó kíséretét követő, megfelelően végrehajtott nyomásgátló módszert javasolják. A toxikológiai közösségen belül azonban ezek az általános irányelvek ellentmondásosak voltak bizonyos kígyóbetétekre vonatkozóan.
- A toxikológusok azt állítják, hogy az Egyesült Államokban sok kígyófaj-envoom Crotalidae-ből származik, például csörgőkígyók, rézfejek és pamutkormok, amelyek harapásai túlnyomórészt helyi szöveti nekrózist okoznak. A toxikológusok úgy gondolják, hogy a Crotalidae kígyócsípések utáni nyomásgátlás alkalmazásával a lokális szövetpusztulás fokozódik a méreg befogásával és elkülönítésével. Következésképpen a legtöbb toxikológus jelenleg nem javasolja a nyomásgátlás alkalmazását az észak-amerikai Crotalidae fertőzéseknél.
- A nyomás immobilizációját soha nem jelzik a kígyó nélküli kígyókészlet. Bármikor, amikor nyomásgátlót alkalmaznak, a beteget egészségügyi intézménybe kell szállítani.
Nyomáscsökkentési technika
A nyomásgátló berendezés megfelelő alkalmazása kritikus jelentőségű a kívánt eredmények eléréséhez. A nyomásgátló kötszer megfelelő felhelyezése megköveteli a teljes érintett végtag becsomagolását, és a felső végtagban 40-70 mmHg és az alsó végtagban 55-70 mmHg közötti nyomást kell generálni. Ezeknek a nyomástartományoknak a gyakorlati becslése szerint a kötszert szorosan és kényelmesen szorosan alkalmazzák, miközben lehetővé teszik az ujj lecsúszását alatta. A nyomásimobilizációs kötés túl laza felvétele hatástalanná teszi, míg a túl szoros felhelyezése súlyosbítja a szövetkárosodást. Tanulmányok kimutatták, hogy ha ezt a technikát megtanulják, sajnos a készség megmarad és a nem megfelelő alkalmazás gyakori. Miután a nyomásimobilizációs kötés befejeződött, a végtagot ezután fel kell hasítani és rögzíteni. A hevedert fel lehet használni a felső végtag rögzítéséhez. Az egyént ezután a legközelebbi egészségügyi intézménybe kell szállítani. A kötszer megfelelő eltávolítását az egészségügyi intézményben kell elvégezni.
Nyomáscsökkentő képek
Kígyócsípés: tanulja meg az elsősegély-nyújtási eljárásokat és a kezelést
Információk és képek a mérgező kígyókról, például kobrákról, mambákról, korall kígyókról, tigris kígyókról, csörgőkígyókról, fűrész-készségű viperakról, viperakról, víz-mokaszinról és tengeri kígyókról. Ismerje meg a kígyócsípés tüneteit, okait és megelőzését.
Melyik tengeri kígyócsípés a legmérgezőbb? elsősegély és kezelés
A tengeri kígyócsípés tünetei között szerepel hányinger, hányás, vastag nyelv, homályos látás, beszéd- vagy nyelési nehézségek, zsibbadás, gyengeség vagy merevség.
