Alvási apnoe: tünetek, okok, típusok, teszt és kezelés

Mi az alvási apnoe?

Az alvási apnoe egy általános állapot, amelyet az alvás közbeni időszakos légzéscsökkentés vagy teljes leállás jelent. Az alvási apnoja két fő típusa van; obstruktív alvási apnoe (OSA) és központi alvási apnoe (CSA). A vegyes alvási apnoe a központi és az obstruktív alvási apnoe kombinációjára utal.

Az apnoét úgy definiálják, mint a légzés legalább 10 másodpercre történő leállítása vagy csaknem befejezése, amelynek eredményeként a légáram 90% -ra csökken a normál érték alá. A légzés enyhébb csökkenését hypopnea-nak nevezik.

Az alapvető mechanizmus eltér az alvási apnoe típusainál. Általában az agy jelet küld a légző izmoknak, hogy kibővjen és levegőt juttasson a tüdőbe. A központi alvási apnoe alatt az agy nem továbbítja ezt a jelet, zavart és szabályozatlan légzést okozva. Obstruktív alvási apnoe esetén az agy megfelelő jeleket küld és az izmok megpróbálnak kibővülni, hogy elindítsák a légzést, azonban akadályozzák a levegő áramlását a tüdőbe, ami csökkenti a légzést és a légáramot a tüdőbe.

Általában az alvási apnoe ritkábban fordul elő gyermekeknél. Az életkor növekedésével gyakoribbá válik, és a férfiakban gyakoribb, mint a nők. Az obstruktív alvási apnoe gyakoribb, mint a központi alvási apnoe. Ezeket a feltételeket továbbra is kissé alul diagnosztizálták a lakosság körében.

Az alvási apnoe:

• megszakította az alvást,
• nappali álmosság és
• álmatlanság.

Kezelés nélkül az alvási apnoe hozzájárulhat más egészségügyi állapotokhoz, például:

• magas vérnyomás (magas vérnyomás),
• pangásos szívelégtelenség,
• pulmonális hipertónia,
• szívbetegség,
• stroke, vagy
• még a halál is.

Gyerekekben hozzájárulhat a fokozott hiperaktivitáshoz és az iskolai koncentrálódási nehézségekhez.

Alvási apnoe okai

Az alvási apnoe okai attól függnek, hogy a fő probléma központi vagy obstruktív.

Központi alvási apnoe

A központi alvási apnoe szindrómákat két csoportra lehet osztani; elsődleges (alapvető ok nélkül) vagy másodlagos (más állapot következményeként). A központi alvási apnoe általában az agy rendellenes szabályozási mechanizmusából származik.

A központi alvási apnoe néhány gyakori oka a következő:

• agyvérzés,
• szív elégtelenség,
• bizonyos gyógyszerek,
• - bizonyos veleszületett rendellenességek, vagy -
• nagy magasságban.

A koraszülött gyermekeket szintén veszélyeztetheti a központi alvási apnoe.

Az agy a vér oxigén- és szén-dioxid-szintjének ellenőrzésével szabályozza a légzést. Ha az oxigénszint alacsony vagy a szén-dioxid szint magas, az agy azt jelzi, hogy a légző izmok gyorsabban lélegezzenek, hogy több szén-dioxid távozzon és ösztönözze az oxigént. Másrészt, ha az oxigénszint túl magas vagy a szén-dioxid túl alacsony, akkor az agy lelassítja a légzést, hogy normálabb egyensúlyt teremtsen.

A központi alvási apnoeban ez a szabályozási mechanizmus megszakad, és az agy megrontja az oxigén- és szén-dioxid-szintet, vagy azokra reagál. Ahogy a légzés leáll vagy lelassul, az oxigénszint jelentősen alacsonyabb szintre csökken, és a szén-dioxid szint jelentősen magasabb, mint a normál légzés kiváltásához szükséges szint. Ez átmenetileg túlzott túlzott légzéshez vezet, hogy kompenzálja a szén-dioxid jelentősen magasabb szintjét és az alacsonyabb oxigénszintet. Ezt követően a túlzott légzés az oxigén- és a szén-dioxid-szintek túllépését eredményezheti, és újabb apnoe epizódot válthat ki.

Obstruktív alvási apnoe

Obstruktív alvási apnoe esetén a probléma nem az agy általi légzésszabályozás, hanem inkább a tüdőbe történő levegőáramlás akadályozásával függ össze. Az agy a lélegzés izmait jelzi, hogy lélegezzen. Az izmok megkísérelnek lélegzetet venni, de a légáramlás akadálya miatt nem áramlik levegő. Ezért az oxigénszint csökken, és a szén-dioxid szintje olyan szintre emelkedik, amely jelzi az agy számára, hogy felébreszti a testet, hogy lélegezzen (ami légszívást eredményez).

Normál légzésnél:

1. a levegő átfoly az orron és az orrjáraton (vagy a szájon),
2. ezután a lágy szájpad és a nyelv alja mögött áramlik,
3. a garaton és az ahhoz kapcsolódó izmokon keresztül, és
4. a hangszálak között, mielőtt a tüdőbe kerülne.

Ez a levegőáramlás ezen okok bármelyikén különféle okok miatt veszélyeztethető. Néhány általános ok a következő:

• egy eltérített orrüreg,
• orrdugulás,
• keskeny légúti átjárók,
• megnagyobbodott mandula,
• gyenge garat izmok,
• csökkent vokális hangzás (összefügghet gyógyszerekkel vagy alkohollal),
• énekzsinór sérülése,
• arc trauma, amely torz légúti járathoz vezet, vagy
• a nyelv visszahúzódása a torok hátához.

Az obstruktív alvási apnoe és az akadályozott légáramlás néhány egyéb kockázati tényezője a következő:

• elhízás és súlygyarapodás (szűk légutakhoz vezet),
• néhány nyugtató gyógyszer és alkohol (laza garat izmokhoz, lágy szájpadhoz és nyelvhez vezet),
• neuromuszkuláris betegségek (például stroke, amely gyenge légúti izmokhoz vezet),
• felső légúti fertőzések (szűk és duzzadt orrjáratokhoz vezetnek), és
• dohányzó.

Alvási apnoe tünetei

Az alvási apnoe tünetei a következők lehetnek:

• nappali kimerültség és álmosság,
• álmatlanság,
• rossz koncentráció és figyelem,
• memóriaproblémák,
• szorongás,
• ingerlékenység,
• fejfájás és
• nehézségek a munkaköri feladatok ellátása során.

Az alvási apnoe súlyosabb komplikációi lehetnek a munkahelyi vagy gépjármű-balesetek (az embereknek háromszor nagyobb eséllyel járnak autóbalesetek álmosság miatt). Az enyhe alvási apnoe néhány emberének egyáltalán nem lehetnek nyilvánvaló tünetei.

Ezenkívül az alvási apnoe az ágypartner gyakori felébredéséhez vezethet, álmatlansághoz és az azzal járó tünetekhez.

Az obstruktív alvási apnoe rettegett hosszú távú szövődményekkel is társulhat, ha nem diagnosztizálják és nem kezelik megfelelően. Ezen szövődmények némelyike ​​a következőket foglalhatja magában:

• magas vérnyomás (magas vérnyomás),
• ischaemiás szívbetegség (a szív rossz véráramlása),
• szívroham,
• szív elégtelenség,
• szabálytalan pulzus,
• tüdő hypertonia (a vérnyomás emelkedése a tüdő erekben), vagy
• még a halál is.

Mikor kell az alvási apnoe orvosához fordulni?

Az alvási apnoera utaló tünetek és jelek fennállása esetén indokolt a megfelelő orvosi értékelés. Az elsődleges egészségügyi orvos lehet a legjobb ember az alvási apnoja kezdeti értékeléséhez és szűréséhez. Az alvási apnoe további értékeléséhez és kezeléséhez szükségessé válhat alvás-szakorvoshoz történő bekérés.

Vizsgálatok és alvási apnoe tesztek

Az alvási apnoe értékelése rendszerint egy részletes és átfogó kórtörténet bevételével kezdődik. Az egyéb kórképek (ami a legfontosabb: szív- és tüdőbetegségek), a gyógyszerek teljes listája, a kábítószer és az alkoholfogyasztás előzményei, a dohányzás előzményei, valamint az alvási apnoe szempontjából releváns tünetek áttekintése jellemzően szerepel a kórtörténetben.

Az értékelés fontos része az orvos által végzett teljes fizikai vizsgálat is. Különös figyelmet lehet fordítani a szív és a tüdő, a testtömeg és a magasság vizsgálatára, a nyaki kerület értékelésére, valamint a szájüreg, a garat, a mandulák és az orr áthaladásának vizsgálatára.

A beteg családtagjait és ágyapartnereit szintén ki kell kérdezni a páciens alvási mintáiról, horkolásáról, alvás közbeni légzési problémáiról, alvás közben apnoja tanújairól és az alvási apnoe tüneteiről.

A polysomnográfia az elérhető legjobb teszt (arany szabvány) az alvási apnoe diagnosztizálására vagy kizárására. A kórtörténet és a fizikai vizsgálat alapján, ha az orvos alvási apnoe gyanúja merül fel, akkor a pácienst alvás-szakorvoshoz irányíthatja e vizsgálat elvégzéséhez.

A poliszomnográfia (alvási apnoe teszt) általában egy éjszakai tartózkodást igényel egy erre a célra kialakított alvóközpontban. Az egyént hozzákapcsolják a monitorokhoz, miközben éjszaka alszanak. Ezek a monitorok számos paramétert észlelnek, ideértve a pulzusszámot, a vér oxigénellátását, a légzés sebességét, az EKG-t vagy a szívmonitorot, az elektroencephalogramot (vagy az EEG-t az agyi aktivitás és az alvás szakaszának monitorozására), a végtagok mozgását, a szemmozgásokat és a légáramot.

Sok hasznos adat származik egy éjszakai alvási vizsgálatból, amelyet az orvos elemez, hogy diagnosztizálja az alvási apnoét. Az apnea-hypopnea indexet (AHI) az adatok felhasználásával számolják el, osztva az apnoe és a hypopnea epizódjainak számát az alvásórák számával. Az 15 vagy annál nagyobb index az alvási apnoera utal (nagyjából egy apnoe- vagy hypopnea-epizód négy percenként).

A légzőszervi zavarok indexe (RDI) a légzéssel kapcsolatos alvási problémák egy másik mérése, de manapság ritkábban használják, mint az AHI.

Az alvásvizsgálatból további információkat szereznek, beleértve a végtagok mozgását, a horkolást, az oxigéntelítettséget, az összes alvási időt és az alvási zavarokat. Ezek a kiegészítő adatok felhasználhatók az alvási apnoe diagnózisának további alátámasztására vagy más alvással kapcsolatos rendellenességek diagnosztizálására.

Az éjszakai alvás vizsgálat további előnye, hogy amint az információk alvási apnoét sugallnak, akkor a CPAP (folyamatos pozitív légúti nyomás) nevű speciális légzőkészülékkel történő kezelést meg lehet kezdeni, és az alvás minőségének durva összehasonlítása az eszközzel és anélkül is lehetséges. tenni. Ezt nevezzük megosztott tanulmánynak.

Manapság rendelkezésre áll technológia az otthoni alvási apnoe teszt (HSAT) elvégzéséhez a megfelelő betegekben. A sok otthoni alvási teszt egyikéből származó adatok elegendőek az OSA diagnózisának megállapításához. Vannak olyan betegek és állapotok, amelyeket csak a laboratóriumban lehet megfelelően értékelni. Ha a diagnózist otthon lehet elvégezni, akkor a PAP-terápia elindítását az alvásszakértő által végzett nyomon követéssel is el lehet végezni a terápia hatékonyságának meghatározása céljából.

Kép útmutató az alvászavarokhoz

Alvási apnoe kezelés

Az alvási apnoe megfelelő kezelése elengedhetetlen, ha a diagnózist a tünetek kezelése céljából hozzák létre, de ami még fontosabb, hogy elkerüljük a kezeletlen alvási apnoehoz kapcsolódó jelentős társbetegségeket.

Az alvási apnea házi gyógyszerei

Az alvási apnoe kezelésének fontos része a viselkedésmód és az életmód megváltoztatása lehet.

Sok alvási apnoe esetén kevesebb apnoe-epizód fordulhat elő, ha bizonyos pozíciókban alszanak. Általában a háton fekve több epizódot válthat ki; ezért az oldalsó alvás egyszerű lépés lehet az alvás javításához.

Más viselkedésmódosítások között szerepelhet a hálószoba beállításának javítása az alvás kiváltása érdekében, a jó alvási higiénia, az alvás előtti étkezés és testmozgás elkerülése, valamint a hálószoba kizárólag alváshoz történő használata. Kerülni kell a túlzott alkoholfogyasztást, a dohányzást és az egyéb kábítószer-fogyasztást. Az alvási apnoe megfelelő kezelésében elengedhetetlen más betegségek kezelésének betartása.

Az elhízás és a súlygyarapodás befolyásolják az obstruktív alvási apnoét. Egyes jelentésekben a fogyás fontos lépésnek bizonyult az alvási apnoe kezelésében.

Az alvási apnoe gyógyszerei

Nincs specifikus gyógyszer vagy természetes gyógymód az alvási apnoe kezelésére. Fontos azonban megjegyezni, hogy az alvási apnoeát befolyásoló minden betegség kezelésére szolgáló gyógyszer elengedhetetlen a kezelés megfelelő kezeléséhez.

Vizsgáltak néhány obstruktív vagy központi alvási apnoe kezelésére szolgáló gyógyszert, de jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan határozott adatok, amelyek a hagyományos terápiát az alább tárgyalt orvostechnikai eszközökkel helyettesítik.

Az egyik gyógyszert, a modafinilt (Provigil) az USA Élelmezési és Gyógyszerügynöksége (FDA) hagyta jóvá, hogy kiegészítő terápiaként alkalmazzák azok számára, akiknek állandó, napi alvási apnoe tünetei vannak a megfelelő hagyományos kezelés ellenére. Ez a gyógyszer elősegítheti a nappali álmosságot alvási apnoe esetén; ez azonban nem helyettesíti a CPAP-t vagy más módozatokat.

Az orrdugulás vagy más reverzibilis és átmeneti okok ideiglenes kezelése szintén hasznos lehet, ha szükséges.

Alvási apnea orvosi készülékei

Mint fentebb leírtuk, a obstruktív alvási apnoe és a legtöbb alvási apnoe kezelésének sarokköve a CPAP vagy a folyamatos pozitív légúti nyomás. Ez egy légzőkészülék, amely állítható intenzitással és nyomással nyomja a levegőt a légutakba. Az alvási apnoe gép csöveivel egy olyan maszkhoz van csatlakoztatva, amelyet a páciens orrára helyeznek (nazális CPAP), és a feje mögött hevederekkel vannak meghúzva. Az orrmaszkok különféle méretben kaphatók, és külön-külön is felszerelhetők. A légúti nyomást a polisomnogram adatai alapján határozzuk meg, és szükség szerint beállíthatjuk vagy titrálhatjuk. A nyomás lényegében segíti a légutak nyitva tartását, csökkenti az apnoe és hypopnea epizódjait, és folyamatos levegőellátással javítja az oxigénellátást.

A CPAP fő problémája a betegek betartása. A gép és a maszk zavaró lehet, terjedelmes és korlátozó; így a betegek nem viselik őket egész éjjel vagy minden este.

Néhány központi alvási apnoe esetén a noninvazív pozitív nyomású szellőztető készülék (NIPPV) előnyösebb lehet, mint a CPAP. A különbség az, hogy egy NIPPV eszközt úgy lehet beállítani, hogy biztosítson tartalék légzési sebességet azoknál az egyéneknél, akiknél a hipoventilláció miatt központi alvási apnoe van (a normálnál kevesebb légzés). Ez biztosítja, hogy minimális lélegzetet vesznek, függetlenül a beteg saját légzési meghajtásától.

Orális vagy szájkészülékek is rendelkezésre állnak az alvási apnoehoz. Általában ezeket az orális eszközöket úgy állítják elő, hogy nyitva tartják a szájon át a légutakat úgy, hogy az állkapcsot előre kinyújtják, és megakadályozzák a nyelv esését a torok hátán, és korlátozzák a légáramot. Néhány vizsgálat kimutatta ezen szájkészülékek klinikai előnyeit enyhe vagy közepes (de nem súlyos) obstruktív alvási apnoában az apnoe-hypopnea index csökkentésével. A legjobb, ha ezeket az orális eszközöket speciálisan képzett fogorvos készíti el a megfelelő felszerelés és beállítás érdekében.

A CPAP és az alvási apnoe szájkészülékeit összehasonlító tanulmányok objektívebb alvásjavulást találtak a CPAP gépet használó poliszomográfiai adatok alapján, mint egy orális eszközzel. A szubjektív adatok (az alvásminőség és a betegek által bejelentett nappali tünetek javulása) azonban az orális eszközöket támogatták.

Az alvási apnoe alatt szenvedő betegekre tervezett párnákat szintén megvizsgálták. Ezek a párnák a nyak meghosszabbításával (hátrafelé nyújtva) működnek, ezáltal megnövelik a szájüregek kaliberét és csökkentik az obstrukció mértékét. Jelenleg a rendelkezésre álló adatok nem bizonyítják meggyőzően azok felhasználását vagy hatékonyságát; néhány vizsgálat azonban mind a szubjektív beszámolók, mind az éjszakai alvás vizsgálatok alapján azt sugallja, hogy ezek az alvási apnoa párnák enyhén obstruktív alvási apnoában hasznosak. Általában nem javasolt ezeknek a párnáknak a használata közepes vagy súlyos alvási apnoában vagy a CPAP pótlására.

Apnoe riasztást gyakran alkalmaznak csecsemők központi alvási apnoja esetén. Ezek a riasztások figyelik az apnoe epizódjait, és hangot adnak, amikor apnoe érzékelhető. A hang felébreszti a gyermeket (és a szülõket) a normál légzés folytatása érdekében. A legtöbb csecsemő kinövi ezt a problémát, és a riasztó használata abban az időben megszűnik.

Alvási apnoe műtéte

Alvási apnoe kezelésére néha műtét ajánlott. Különböző típusú műtétek érhetők el, az egyéni helyzettől és a légúti anatómiától függően. Műtét ajánlható azokban az esetekben, amikor más nem műtéti kezeléseket (CPAP vagy alvási apnoja orális eszközei) kipróbálták sikertelenül, vagy ha ezek nem megvalósíthatók.

A legtöbb műtéti eljárás magában foglalja a légúti obstrukció csökkentését azáltal, hogy eltávolítja a szövetek egy részét a légutakból (lágy szájpad, uvula, nyelvcsökkentés stb.). Bármely eljáráshoz hasonlóan, az alvási apnoe műtétek bizonyos fokú kockázattal és lehetséges tartós mellékhatásokkal járnak. Az eljárás kockázatait és előnyeit a kezelés megkezdése előtt alaposan meg kell beszélni a sebészrel és az alvásszakértővel.

Általában ajánlott a nem műtéti lehetőségeket kipróbálni, mielőtt a műtéti lehetőségeket megfontolnák. Ezenkívül elengedhetetlen egy teljes alvásvizsgálat elvégzése az állapot egyértelmű diagnosztizálása érdekében, mielőtt a műtéti lehetőségeket megfontolnák. Ennek két fő oka van.

1. A szükségtelen műtét megelőzése, ha az alvási apnoe nem a megfelelő diagnózis.
2. A műtét elvégzése után elfedheti az alvási apnoe jeleit, mint például a horkolás, és ez folyamatos alvási apnoét eredményezhet anélkül, hogy megfelelően felismernék, diagnosztizálnák és kezelnék.

Az alvási apnoe utánkövetése

Miután az alvási apnoe hivatalos diagnosztizálásra került, nagyon fontos az alapellátás és az alvásorvos kezelésének megfelelő nyomon követése. Az alapul szolgáló állapotok megfelelő kezelése és a viselkedésterápiák ösztönzése jelentős szerepet játszanak.

Az alvási apnoe tüneteinek felmérése, a kezeléshez való ragaszkodás, az alvási apnoe maszk felszerelése és a CPAP-készülék beállításainak módosítása szintén a követő ellátás fontos elemei.

Alvási apnoe megelőzése

Az alvási apnoe szindrómák megelőzése korlátozódhat az alvási apnoeát elősegítő mögöttes betegségekkel kapcsolatos megelőző intézkedésekre. Hasonlóképpen, a magatartási megközelítések, például a fogyás, a dohányzás abbahagyása, a rendszeres testmozgás, a túlzott alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat elkerülése, valamint a megfelelő alváshigiénia lehet az alvási apnoe megelőzésének lépései.

Alvási apnoe Outlook

Az alvási apnoe általános kilátásai kedvezőek mindaddig, amíg ezt felismerik, diagnosztizálják és kezelték. A kezeletlen alvási apnoe veszélyei közé tartozik a magas vérnyomás, szívbetegség, szívroham, szívritmuszavar, krónikus fáradtság, memória- és figyelemproblémák, valamint balesetek.