Szorongás, stressz, aggodalom és a test

Néha a stressz nem olyan rossz

A stressz jó okból rossz rappet kap. Fizikai problémákat okozhat, mint például bőrkiütés és magas vérnyomás. Ez mentális egészségproblémákhoz is vezethet, mint például szorongás és depresszió. De okból stresszt érezünk, és néha ez jó neked.

A stressz, amelyet egy nagy teszt vagy munkainterjú előtt érez, motiválhat a sikerre. Még az életét is megmentheti; A veszélyes helyzetekből származó stressz olyan harci vagy repülési reakciót válthat ki, amely növeli az adrenalin-tartalmat, és motiválja Önt a gyors fellépésre. Időnként a stressz gyors pulzust és figyelmeztetést ad neked, amire szüksége van, hogy ne kerüljön veszélybe.

Az, hogy a stressz segít-e vagy károsítja-e a testet, sok tényezőtől függ. Az egyik az, hogy a stressz akut vagy krónikus. Ismeri az akut stresszt, amikor azt érezte - ahogyan a szíved versenyez egy autóbaleset után, vagy a hirtelen energiától, amelyet kígyó vagy pók látásakor kapsz. Az akut stressz hamarosan eltűnik, miután a stresszes ok megszűnt. De a krónikus stressz egy másik történet. Az izomfájdalom, amely hónapokig tartó igényes munka után alakul ki, a pénzügyi válság során érezhető állandó hányinger, valamint a hosszú, boldogtalan kapcsolatok során tapasztalt ellenőrizetlen súlygyarapodás mind krónikus stressz jelei lehetnek.

Stressz Vs. Szorongás

Feszült vagy ideges? Noha a szavakat általában felcserélhetően használjuk, a stressz és a szorongás két különféle dologra utal. A különbség megértése segít mindkettő kezelésében.

Feszültség

A stressz minden gondolatra, helyzetre vagy eseményre utal, amely haragot, idegességet vagy frusztrációt vált ki. Különböző dolgok hangsúlyozzák a különböző embereket. Néhányuk számára ez egy traumás szakítás lehet. Másoknak ez rossz teljesítményt jelenthet. Mások még akkor is érezhetnek stresszt, amikor valami traumát emlékeztet nekik.

Szorongás

A szorongást gyakran a stressz provokálja, de nem ugyanaz. A szorongás az a nyugtalanság, félelem vagy aggodalom, amelyet néha érez. A stressz szorongást válthat ki, de a szorongásnak néha nincs egyértelmű oka. A krónikus szorongás számos pszichológiai rendellenességet okozhat, többek között:

• Fóbiák (mint például klaustrofóbia, a szűk terek félelme)
• Pánik rendellenesség (hirtelen, ismétlődő pánikrohamok)
• Generalizált szorongásos zavar (ellenőrizetlen aggodalom)

Stressz és idegrendszere

Amikor a stresszről van szó, akkor az agyban kezdődik minden. Amikor veszélyekkel szembesül, mint például egy autó, amikor majdnem megüt, az agyad vészjelzést küld az agynak a hipotalamusznak nevezett részére. Itt az agyad hívja fel az automatikus funkciókhoz szükséges lövéseket, és rendeléseket küld a test többi részéhez. Amikor stressz vagy, az adrenalin jelzi a testét, hogy fokozzák a szívverését, a vérnyomást és a légzést. Az érzékeitek élesebbé válnak, és az agyad éber lesz.

Mindez egy pillanat alatt megtörténik. A stressz azonban hosszú távú hatásokat is okoz. A kortizolnak nevezett hormon szabadul fel, amely a testét éber állapotban tartja, amíg a veszély el nem múlik. Egyes helyzetekben és néhány emberben azonban a stressz szintje továbbra is magas marad, még akkor is, ha egy észlelt fenyegetés megszűnik. Ez krónikus stresszhez vezet.

Kortizol és súlygyarapodás

A krónikus stressz súlyokat és aggodalmakat is felvehet. A kémiai kortizol úgy jár, mint egy láb a stressz gázpedálján. Felelős a stressz által okozott fizikai változások egy részéért, és ezek közül néhány nemkívánatos, különösen, ha a stressz hetekig vagy hónapokig elhúzódik.

A Cortisol nagy igényt támaszt a test erőforrásaival szemben. Erre a veszélyre van szükséged. De a modern világban a stresszt inkább pénzproblémák okozzák, mint veszélyes állatokat. Ez olyan problémákat okoz, amelyek nem kívánt súlygyarapodáshoz vezethetnek.

Mivel a kortizol adóztatja a szervezet energiatárolóit, az éhes lesz - főleg a cukros és zsíros ételek esetében, amelyek gyors energiát adnak Önnek. Ha a stressz nem arra készteti a testmozgást, akkor valószínűleg fogyni fog. Sőt, a kortizol arra ösztönzi a testét, hogy a felesleges energiát zsírként tárolja.

Az, hogy a kortizol mennyit okoz súlygyarapodást, valószínűleg személyenként változik. A juhokon végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy egyesek jobban reagálnak a kortizolra, mint mások. Ezek a magas kortizol-válaszadók stressz esetén többet esznek, mint más juhok, és több súlyt kapnak. Egyes kutatók szerint ez segíthet azonosítani azokat az embereket, akik hajlamosak a stressz okozta elhízásra.

Stressz és izmaid

A stressz feszültséget okoz. Ez jó, ha egy dühös ragadozóval szemben állsz. De ha fennáll, az izomfeszültség számos problémát okoz. Feszültség-fejfájás és migrén okozhat például. A feszült izmok súlyosabb szorongási rendellenességeket is kiválthatnak.

A stresszre reagálás segíthet meghatározni, hogy a sérülés milyen gyorsan felépül. Ha túlságosan fél attól, hogy újratelepítse magát, ez krónikus fájdalom állapotát okozhatja. Az izmaid ritkán pihennek, ha továbbra is félelmet érezsz. Ez a tartós feszültség izom atrófiához is vezethet, mivel nehéz mozogni, ha a saját izmaid intenzíven megkötik őket. Ez a probléma súlyosbodhat, mivel a testmozgás az egyik legmegbízhatóbb eszköz a stressz enyhítésére.

Lélegzetet

A folyamatos aggodalom befolyásolja a légzést. A sok stressz alatt álló emberek hajlamosabbak mélyebb levegőt venni és gyakrabban lélegezni, mint a nyugodt emberek. Ez a tested módja annak, hogy felszabadítsa az oxigént, amelyre reagálni kell a fizikai stressz hatására. Ez általában rendben van, de nem mindig. Ha légzési problémái vannak, például asztma vagy tüdőbetegség, akkor ez a légzés még súlyosabbá teheti a problémáit.

Hogyan befolyásolja a stressz a szíved?

Amikor a stressz hirtelen és korlátozott ideig tart (akut stressz), a szíve azonnal gyorsabban pumpál. Ez része annak, ahogyan a test alkalmazkodik a veszélyes helyzetekhez. Ez nem különösen nehéz a testén. De mi van, ha a „stressz” kar elakad, és befejezi a folyamatos krónikus stresszt?

A krónikus stressz fenntartja a pulzusát hosszú ideig. Ez szintén növeli a vérnyomását. Ezek nagyobb kockázatot jelentenek a súlyos szívbetegségek, mint például a szívroham és a stroke.

Az egészséggel kapcsolatos problémák, amelyeket a stressz a szívedhez vezet, nem ért véget. Az akut stressz vagy a folyamatos krónikus stressz ismételt epizódjai fokozhatják a keringési rendszer gyulladását, különösen a szívkoszorúerekben. Ez megmagyarázhatja, hogy az intenzív stressz milyen következményekkel járhat a szívrohamban. Ezenkívül a stressz néhány embernél emelheti a koleszterinszintet, ami szintén befolyásolja a keringést és a szívet.

Stressz és cukorbetegség

A stressz különleges kockázatot jelent a 2. típusú cukorbetegségben szenvedők számára. Amikor a stressz miatt a test kortizolt és epinefrint szabadít fel, ezek a vegyszerek üzenetet küldenek a májnak. A májnak azt mondják, hogy több glükózt termeljen, a cukrot, amely a testét táplálja a küzdelem vagy repülés reakciója érdekében.

A legtöbb ember számára a hozzáadott glükóz gond nélkül újra felszívódhat. A 2. típusú cukorbetegségben szenvedő személyek számára - akár diagnosztizált, akár nem diagnosztizált - ez veszélyes következményekkel járhat. Ez az állapot extra glükózt eredményez a véráramba, és különféle problémákat okoz, például homályos látást, szélsőséges fáradtságot és fertőzéseket. A 2. típusú cukorbetegség gyakrabban fordul elő túlsúlyos, 40 évesnél idősebb személyeknél, vagy afrikai, spanyol, ázsiai, csendes-óceáni szigeteken és őslakos amerikai nemzetiségűeknél.

A megfázás elleni küzdelem stressz alatt

Nehezíti-e a stressz a fertőzések leküzdését? Megfázás, bőrpír és más fertőző betegségek könnyebben legyőzhetők, ha bizonyos típusú stresszt szenved. De a stressz más formái megnehezíthetik a hideg leküzdését.

Az enyhe, akut stressz úgy tűnik, hogy felkészíti a testét a fertőzések leküzdésére. A laboratóriumi patkányokkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a stresszhormonuk növekedésével az állatok immunsejteket bocsátanak ki a vérbe és a bőrbe. Ezek kulcsfontosságú helyek az immunsejtek számára a betegségek elkerülésére.

Ha azonban a stressz krónikus, hetekig vagy hónapokig tart, az ellenkezője igaz. A krónikus stressz gátolja a szervezet néhány legfontosabb fertőző harcosait: a T-sejteket. Ennek eredményeként valaki krónikus stresszben szenved a fertőző betegségekkel szemben.

Stressz és gyomrod

A stressz számos módon befolyásolja az emésztőrendszert. Szinte mindenki érezte a pillangók gyomrában egy nagy teszt vagy egy fontos találkozó közepette. Ha azonban intenzívebb stresszt tapasztal, ezek a pillangók hányingere vagy hányásá válhatnak. A nagyon intenzív élettani stressz, akárcsak a súlyos betegségek esetén, szintén gyomorfekélyeket okozhat.

A gyomor nem az egyetlen hely az emésztőrendszerben, amelyet a stressz károsít. A stressz arra is vezethet, hogy többet fogyaszt, és rosszul is étkezzen. Ez gyomorégést okozhat, különösen, ha a normálnál több zsíros ételt eszik, valamint a sav-refluxot. Ezeket a feltételeket leginkább a nyelőcsőben érezzük, amely érzékenyebb, mint a gyomor. A stressz ezen állapotok fájdalmát is súlyosbíthatja.

Stressz és fürdőszoba szokások

A stressz megváltoztathatja a bél felszívódását a tápanyagokhoz és azt, hogy az élelmezés milyen gyorsan mozog a testén. Ilyen módon a stressz székrekedéshez vagy hasmenéshez vezethet. Nem segít abban, hogy a stressz provokálja több zsíros és cukros étel fogyasztását, gyakran feldolgozott ételek formájában. Ezek az ételek megbocsátják a bélüket, és további problémákat okozhatnak, például gyulladást.

A krónikus stressz megváltoztathatja az emésztőrendszer baktériumait is. A rossz baktériumok kezdenek felváltani a jó baktériumokat, amelyek elpusztíthatók. Ha különböző baktériumok állnak rendelkezésre, az elfogyasztott ételek eltérően emészthetők. Az egyik tanulmány kimutatta, hogy az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő nőknél súlyosabb emésztési tünetek tapasztalhatók, amikor stresszhelyzetbe kerülnek, és hogy stresszük szorosan összekapcsolódik szorongással és depresszióval.

Ezen problémák elkerülésének legjobb módja az egészséges táplálkozás (különösen a rosttartalmú étrend) gyakorlása és fenntartása, azonban mindaddig, amíg meg nem tudják kezelni a stresszt, ezek a problémák valószínűleg folytatódnak.

Hogyan befolyásolja a stressz a férfiakat?

A tanulmányok azt mutatják, hogy a stressz a férfiakat és a nőket eltérően érinti. A férfiak, mint a nők, jobban hajlamosak a "mentális stresszre", különös tekintettel a munkára. A krónikus stresszel foglalkozó férfiak kevésbé valószínű, hogy a nők vigyázzanak a tüneteikre. Kevésbé valószínű, hogy segítségre fognak támaszkodni a barátokra és a családra, és kevésbé valószínű, hogy prioritásként kezelik a minőségi alvást. A férfiak nyilvánvalóan egy-két dolgot megtanulhatnak a nőktől ebben a tekintetben.

Lehet, hogy a hormonok játszanak. Míg a férfiak és a nők hasonló módon szabadítják fel a stresszhormonokat, nagy különbség van abban, hogy az oxitocin hogyan szabadul fel válaszul. Az oxitocin elősegíti az érzések és a jó közérzet táplálását. És a nők sokkal nagyobb adagokban kapják meg stressz esetén, mint a férfiak. Az oxitocin arra ösztönözheti a nőket, hogy táplálkozással és barátsággal mások segítségét keressék, míg a férfiak nagyobb valószínűséggel menekülnek a stresszüktől, vagy erre reagálnak.

Férfiak, stressz és szexuális egészség

A stresszes helyzetben lévő férfiak aggódó elméjüket a hálószobába vihetik, ahol ez problémákat okoz. A krónikus stresszben szenvedő férfiak túl sok kortizolt termelhetnek fel, ami különféle szexuális egészségügyi problémákat okozhat, például:

• Alsó tesztoszteron
• Alacsonyabb spermaszám
• Erekciós diszfunkció
• Az izgalom hiánya
• Korai magömlés és
• A herék, húgycső és prosztata fertőzései.

Hogyan befolyásolja a stressz a nőket?

A nőket a férfiaktól eltérő módon és különféle okokból ki vannak téve stressznek. Míg a férfiak legvalószínűbben azt állítják, hogy a munka stresszt okoz, addig a nők nagyobb valószínűséggel tulajdonítják stresszüket pénzügyi gondoknak. Sőt, sokkal nagyobb valószínűséggel jelentenek magas szintű stresszt, mint a férfiak. Az egyik felmérésben a nők 28% -a nyilatkozott úgy, hogy tízpontos skálán nyolc és tíz közötti stresszt tapasztal, míg a férfiak csak 20% -a számolt be ugyanezen helyzetről.

A nők a stresszüket másképp kezelik, mint a férfiak. Talán ez az oxitocin, amint azt korábban már említettük, amelyet a nők nagyobb adagokban kapnak a stresszre adott reakcióként. A nők nagyobb valószínűséggel bízik a barátokban és a családban, és érzelmeikről szabadon beszélnek. Ez jó dolog, mivel a stressz kezelésének egyik módja az, ha nyíltan foglalkozunk vele.

A nők számára azonban nem az a jó, hogy stresszük valószínűleg fizikai tünetekben nyilvánul meg. A nők jelentősen nagyobb valószínűséggel jelentenek stressz-fejfájást, gyomorpanaszokat és a stressz által kiváltott sírást, mint a férfiak.

Stressz és szexuális egészség a nőkben

Az intenzív stressz miatt a nők és a serdülő lányok elmulaszthatják időszakát vagy rendellenes ciklusokat élhetnek át. Ez is fájdalmasabbá teheti az időszakot. A PMS tünetei, például puffadás, görcsök és hangulati ingadozások is súlyosbodhatnak. A szexuális vágy a stresszes nők esetében is csökkenhet.

A menopauza felé közeledő nők esetében a hormonális változások stresszt okozhatnak. Az érzelmi stressz a menopauza tüneteit is súlyosbíthatja, például a meleg villanások gyakoriságának és intenzitásának növekedése.

Megbirkózni a stresszel

A krónikus stressz óriási számú embert jelent. Az egyik felmérés szerint az amerikai felnőttek több mint 40% -a aggodalommal veszíti el az alvást. Van jó hír. A kutatások azt mutatják, hogy ez a fájdalmas és veszélyes állapot viselkedésbeli változásokkal, terápiával és néha gyógyszerekkel is kezelhető.

A viselkedés változásai a stressz csökkentése érdekében

Számos lépést tehet a stressz kezelésében. Itt van néhány:

• Megtanulja, hogyan kell nemet mondani azon kötelezettségvállalásokra, amelyek elnyelik az energiát.
• Mondja el a közeli családtagoknak és barátainak, hogy nehéz helyzetben van, és üdvözölje és értékelje támogatását.
• Tegyen apró, egyszerű lépéseket az egészség javítása érdekében, például gyakoroljon vagy javítsa az étrendjét.
• Tegye prioritássá a minőségi alvást.
• Tegyen meg mindent, hogy pozitívan nézzen a dolgokra.
• Ne félj szakértő terápiás segítséget kérni.

Gyógyszer

Számos gyógyszer áll rendelkezésre a szorongástól szenvedő emberek számára. Ide tartoznak az SSRI-k, benzodiazepinek és triciklusos antidepresszánsok.

Az SSRI-k (szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók) megakadályozzák az agy bizonyos idegeinek a szerotonin újbóli felszívódását, amely több szerotonint hagy a testén, és segít javítani a hangulatot. Noha az SSRI-ket általában bármilyen szorongásos rendellenesség esetén hasznosnak tekintik, az alvászavarokkal, például álmatlansággal, valamint a súlygyarapodással és a szexuális rendellenességekkel is összefügg.

A benzodiazepinek kevésbé reagálnak a stresszjelekre. Ezzel megkönnyíti az izmok és az elme pihenését. Ezek a gyógyszerek azonban függőséghez vezethetnek.

A triciklusos antidepresszánsok szintén hatásosak a szorongás kezelésében, és nem okoznak addiktív hatást a benzodiazepinek szempontjából. Ezek azonban nemkívánatos mellékhatásokkal is járhatnak, beleértve a homályos látást és a székrekedést.