Asztma gyakorisága: rohamok, tünetek, meghatározás, inhalátorok és kezelés

Mi az asztma?

Az asztma egy olyan betegség, amely befolyásolja a tüdő légutakát vagy légutait. Az asztma egy krónikus (folyamatban lévő, hosszú távú) gyulladásos betegség, amely légzési nehézségeket okoz.

Az asztma súlyosbodása vagy „rohama” esetén a légutakban a gyulladás megduzzad a légutak nyálkahártyáján. Ez a duzzanat szűkíti a légutak átmérőjét, végül olyan pontra, ahol nehéz kicserélni annyi levegőt, hogy kényelmesen lélegezzen. Ekkor kezdődik a köhögés, zihálás és a szorongásérzet.

Az asztmában különböző tünetek lehetnek, amelyeket a következők jellemeznek:

• Enyhe szakaszos: A tünetek kevesebb vagy egyenlő hetente kettő, és kevesebb, vagy egyenlő havonta két éjszakai ébredéssel. A támadások nem tartanak sokáig, és gyógyszeres kezeléssel gyorsan enyhülnek. A rohamok között nincs tünet.
• Enyhe tartósan fennálló tünetek: A tünetek hetente kettőnél nagyobb, de kevesebb mint egy, és havonta több mint két éjszakai roham. Ezek a rosszabbodó tünetek vagy súlyosbodások befolyásolhatják az aktivitást.
• Mérsékelten perzisztens: A napi tünetek hetente egynél több éjszakai rohamot tartalmaznak. Ezeknek a betegeknek a rövid hatású hörgőtágítókat (mentő gyógyszereket) naponta kell alkalmazniuk. A súlyosbodások befolyásolják az aktivitást.
• Súlyosan perzisztens: A folyamatos tünetek korlátozott fizikai aktivitást eredményeznek, gyakran éjszakai rohamokkal.

Az asztma több típusa is létezik.

• Felnőttkori asztma 20 éves kor után alakul ki. Ez ritkábban fordul elő, mint a gyermekek asztma, és több nőt érinti, mint férfiakat.
• A testmozgás által kiváltott asztma olyan tünetekkel jár, amelyek körülbelül öt-20 perccel jelentkeznek egy edzés megkezdése után, amely magában foglalja a szájon át történő légzést. Azok a sportok és játékok, amelyek folyamatos tevékenységet igényelnek, vagy hideg időben játszanak (például hosszútávú futás, jégkorong, foci és sífutás), valószínűleg kiváltják asztma rohamot. A támadást kiváltó egyéb fizikai erőfeszítések között szerepel a nevetés, a sírás és a hiperventiláció. A légutak megszárítása vagy lehűlése bármilyen tevékenység vagy környezet hörgőgörcsöt okozhat, és tünetek (köhögés, légszomj és mellkasi szorítás) következhetnek be.
• A foglalkozási asztma a munkahelyi kiváltó hatására jelentkezik. Ezek a kiváltók tartalmazzák a levegőben lévő szennyező anyagokat és allergéneket, valamint a hőmérsékleti vagy páratartalom szélsőségességét.
• Éjszakai asztma fordul elő éjfél és reggel 8 óra között. Az otthoni allergének, például a por és a kedvtelésből tartott állatok, vagy sinus állapotok okozzák. Szintén befolyásolja a test szteroid (kortizol) kibocsátásának természetes napi ritmusát (cirkadián óra), amely a korai reggeli órákban a legalacsonyabb szintre hajlamos.

Mi okozza az asztmát?

Noha nincs ismert az asztma specifikus oka, az asztmában szenvedő embereknek általában a krónikus légúti gyulladása van. A légutak nagyon érzékenyek a különféle eseményekre. Amikor a légutak érintkezésbe kerülnek egy triggerrel, a légutak meggyulladnak (meghalnak, megduzzadnak és keskenyek). Ezután a légutak izmai összehúzódnak, ami még tovább szűkíti a légutakat. Ez megnehezíti a légzést és asztma rohamot okoz.

A triggerek különbözőek az egyéneknél. Általánosak a következők:

• Dohányfüst-expozíció
• Lélegezve szennyezett levegőt
• Belélegző ingerlő anyagok, például parfüm és tisztítószerek
• Allergének, mint a penészgombák, a por és az állatok
• Expozíció hideg, száraz időben
• Feszültség
• Testgyakorlás vagy fizikai erőfeszítés
• Gyógyszerek, beleértve az aszpirint és a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket, például az ibuprofént
• Felső légúti fertőzés, például megfázás, influenza vagy hörghurut
• Szulfitok (egyes élelmiszerek és borok adalékanyagai)

Az időjárási viszonyok asztma rohamokat is kiválthatnak a szél és az eső által felidézett irritáló és allergének miatt.

Az asztma növekszik az Egyesült Államokban és más fejlett országokban. Noha az okok nem egyértelműek, a következő tényezők hozzájárulhatnak a növekedéshez:

• Több időt töltenek beltérben, ahol nagyobb az expozíció olyan beltéri allergénekkel szemben, mint a por és a penész, valamint az építőanyagokból származó egyes vegyi anyagok
• Tisztabb körülmények között él, mint az emberek a múltban, ami immunrendszerünket érzékenyebbé (reaktívbbá) teszi a kiváltó eseményeket
• A fokozott légszennyezésnek való kitettség
• Fokozott fizikai inaktivitás (a testmozgás hiánya)

Ki kapja az asztmát?

Az asztma világszerte több millió embert érint. Az iparosodott országokban az érintett emberek nyolc-tízszeresére növekednek, mint a fejlődő országokban.

A 10 éves és annál fiatalabb gyermekek felelősek az asztma eseteinek. A legtöbb gyermeknél az asztma 5 éves koruk előtt alakul ki, és több mint a felében az asztma 3 éves kor előtt alakul ki.

Több mint kétszer annyi fiúnak, mint lányoknak van asztmája, bár a fiúknak nagyobb valószínűséggel csökkennek a tünetek a serdülőkor elérésekor. Felnőttkori asthma esetén a szám megfordul. Kétszer annyi nő, mint férfiak látogatják a sürgősségi osztályt, és asztmás kórházba kerülnek.

Az asztma az egész fajt világszerte érinti, de a feketék és a spanyolok körében gyakrabban fordulnak elő, de ennek oka inkább a társadalmi-gazdasági feltételeknek, nem pedig a genetikának tudható be.

A foglalkozási asztma (az asztma, amelyet a munkahelyen a munkahelyen jelen lévő irritáló szerek hatására vált ki) leggyakoribb azoknál, akik állatokkal vagy állati eredetű termékekkel dolgoznak, valamint olyan iparágakban, mint a műanyag, gumi, vegyi, textil, elektronika, festés, nyomtatás, fémmegmunkálás, sütés és kertészkedés.

Az asztma kockázati tényezői a következők:

• A dohányzás vagy a dohányosokkal való együttélés komoly kockázati tényező. Az asztmában szenvedő gyermekek jelentős hányadának legalább egy szülője van, aki dohányzik.
• Az asztma családi anamnézise: Ha az egyik szülőnek asztma van, az embernek 25% esélye van arra, hogy a betegség kialakuljon. Ha mindkét szülő rendelkezik, az embernek 50% esélye van az asztma megnyilvánulására.
• Allergiák, köztük szénanátha és ekcéma: Nem ismert, hogy miért vannak allergiák, másoknak nem, de az allergiák öröklődhetnek (bár az embereknek nem feltétlenül ugyanaz az allergia, mint a szüleiknél).
• Allergiája vagy súlyos vírusfertőzése 3 éves kor előtt van
• Belvárosban él, különösen alacsony jövedelmű csoportban
• Egereknek és csótány-hulladékoknak való kitettség
• Gyakran ki vannak téve triggereknek

Milyen az asztma roham?

Az asztmás emberek különböző módon reagálnak a kockázati tényezőkre és kiváltó tényezőkre. Egyesek asztmás tüneteket tapasztalnak, amikor egyszerre több tényezőnek vagy kiváltó tényezőnek vannak kitéve, míg másoknak az egyetlen kiváltó hatásnak elegendőek a rohamok elindításához. Néhány embernél súlyosabb rohamok vannak, ha egynél több triggert tesznek ki.

Amikor az asztmás emberek ki vannak téve triggereiknek, immunrendszerük megpróbálja leküzdeni az allergéneket. Ez a légutak falának vagy bélésének gyulladását (duzzanatot) okozza, amely elzárja vagy szűkíti a légutakat. Ez megnehezíti a légzést (például hosszú ideig szalmán keresztül történő légzést) és zajos, és / vagy köhögést okoz.

Amikor a légutak irritáltak vagy fertőzöttek, asztma roham alakul ki. Az asztma rohamok nem mindig alakulnak ki azonnal, miután valaki kitûnt egy ravaszt. A támadástól függően az embertől és az adott eseményindítótól órákkal vagy akár napokkal később is előfordulhat. Előfordulhat akár nappal, akár éjszaka.

A fő asztma tünet a zihálás. A zihálás a sípoló, sziszegő hang, amikor lélegzik. Ezt a zajt a szűkített csöveken (légcsatornákon) áthaladó levegő hangja okozza. Légzés léphet fel a belélegzés vagy kilégzés során, de általában kilégzéskor hallható.

Egyéb tünetek lehetnek: légszomj, mellkasi szorítás vagy fájdalom, köhögés, beszédzavar, hosszan tartó légszomj és extrém fáradtság.

Mi a különbség az allergia és az asztma között?

Az allergiák és az asztma különböznek, bár ezeknek lehetnek reakciói is, és a test egyes, az allergiában részt vevő vegyi anyagai is részt vesznek az asztmában. Az allergia gyulladásos reakció vagy reakció egy adott anyaggal szemben. Súlyos reakciók esetén az allergiás reakciók között szerepelhetnek az orrmembránok, a szem, a bőr, a nyelv és a légutak. Az allergia tünetei között szerepel a viszkető, duzzadt vagy orr, tüsszögés, viszkető, vörös vagy irritált bőr, viszkető, égő vagy vizes szem.

Az asztma egy krónikus gyulladásos tüdő (alsó légúti) betegség, amely légzési nehézségeket okoz.

Az allergiát kiváltó dolgok az asztma rohamokat is kiválthatják. Az allergia tünetei a levegőben lévő irritáló szerek jelei lehetnek, amelyek az asztma tüneteit provokálhatják, az allergiás rohamok pedig asztma rohamokhoz vezethetnek. Mind az allergia, mind az asztma esetén az emberek immunrendszere reagál az allergének leküzdésére (az anyag, amely elindítja a reakciót). Az ebből eredő gyulladás az asztmás betegek légutait jelentősen szűkíti. A duzzanatnak, amelyet gyulladásnak neveznek, megnövekedett nyálka és megnövekedett fehérvérsejtek száma származik a légutak falán. Ezenkívül a légutakat szűkíti a légutak bélét körülvevő izom összehúzódása. Ezek az irritált izmok túlzottan összehúzódnak, mint egy gumiszalag, amely még jobban bezárja a légcsöveket.

Az asztmás emberek általában allergiásak. A szénanátha (allergiás rhinitis) és a sinusitis gyakran előfordul az asztmás betegekben.

Milyen hatásai vannak az asztmának?

• Évente ötezer ember hal meg az asztmában.
• Az asztma évente 1, 5 millió sürgősségi osztály látogatást, 500 000 kórházi beutazást és 100 millió nap korlátozott tevékenységet felel.
• Az elveszített munka és a termelékenység miatt az asztma évente mintegy 13 milliárd dollár felelõs.
• Az asztma miatt az iskolában hiányzik, és a gyermekek több kórházba kerülnek, mint bármely más krónikus betegség.

Mikor kell valaki orvoshoz fordulni az asztma miatt?

Ha valakinek asztmás tünetei vannak, fontos az orvossal való beszélgetés. Az orvos kérdéseket tesz fel az adott személy tüneteivel, kórtörténetével és a gyógyszerekkel kapcsolatban.

Az orvos légzésvizsgálatot vagy vérvizsgálatot is végez a tünetek egyéb okainak felkutatására és kizárására (nem minden ziháló asztma). Mellkasi röntgenfelvétel is elvégezhető, hogy kizárja az egyéb feltételeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.

Ha valaki asztmában szenved, az asztma rohamra való felkészüléshez cselekvési tervet kell kidolgoznia az orvosnál.

Aki akut légszomjúnak vagy úgy érezte, hogy légzési zavarban van, azonnal segítséget kell kérnie a sürgősségi osztályon. Ez igaz az asztmás emberekre is, akiknek tünetei a szokásosnál rosszabbak, vagy nem reagálnak a szokásos kezelésre.

Meg lehet gyógyítani az asztmát?

Az asztma tünetei és rohamai javulhatnak a kezeléssel vagy az idővel, de az asztma mint betegség nem gyógyítható. A kezelés hosszú ideig folytatódhat, és néhány ember életének hátralévő részében gyógyszert kell használni.

Az asztmában diagnosztizált gyermekek kb. Felén késő serdülőkorban vagy korai felnőttkorban növelik meg betegségüket, és nem igényelnek további kezelést. Ezen személyek egy részén azonban a későbbi életkorban jelentkező fő légzőszervi irritáló hatás (például a dohányzás, a nagy mennyiségű füstnek való kitettség stb.) Ismét asztma tüneteket válthat ki.

Azok a betegek, akik nem kontrollik az asztmáját, idővel általában súlyosabb asztmában alakulnak ki. Ennél is fontosabb, hogy az asztmában előforduló krónikus légúti gyulladás, ha ellenőrizetlenül hagyják, tartós légúti károkat okozhat. Ez a kár krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) okozhat a betegekben. Valójában a COPD kialakulásának leggyakoribb oka az asztma.

Asztma képek: A légutak gyulladásos rendellenességei

Mik az asztma gyógyszerei?

Kétféle asztmagyógyszer létezik.

• A kontroller gyógyszerek a tartós asztma hosszú távú kezelésére szolgálnak. Segítik az asztmás rohamok mögött álló tüdőgyulladás csökkentését. Kontroll gyógyszereket kell szedni minden nap, függetlenül attól, hogy valakinek vannak-e tünetei vagy sem. A szabályozó gyógyszerek közé tartoznak az inhalációs kortikoszteroidok (a gyógyszer fő típusa), a leukotrién-gátlók, metilxantinok és a kromolin-nátrium.
• Mentő gyógyszereket az asztma roham kezdete után vesznek. Megállítják a támadást. A mentési gyógyszerek közé tartoznak a béta-agonisták és antikolinerg szerek, valamint a szisztémás (tabletták vagy injekciózható) kortikoszteroidok.

Annak ismerete, hogy melyik gyógyszeres kezelés rendkívül fontos, mivel az ellenőrző gyógyszer nem ad azonnali megkönnyebbülést, ha valaki asztmás rohama van.

Az ellenőrző gyógyszereket nem szabad abbahagyni csak azért, mert egy ember jól érzi magát, és egy ideje nem szenvedett asztma rohamában. A jó érzés általában azt jelenti, hogy a vezérlő azon dolgozik, hogy a légutak mentesek legyenek a gyulladástól. Továbbá, ha egy kontroller gyógyszert leállítanak, és valaki asztma tünetei újra megjelennek, ezeket a tüneteket nehezebb ellenőrizni. Ha úgy tűnik, hogy az ellenőrző gyógyszeres kezelés leállította a tüneteket, akkor valaki beszélhet orvosával az adag vagy a gyógyszer megváltoztatásáról.

Fontos az orvossal való beszélgetés a lehetséges mellékhatásokról.

Néhány ember számára az allergiás felvételek segíthetnek az asztma tüneteinek kezelésében.

A gyógyszerekről bővebb információt az Asztma gyógyszereinek megértése weboldalon talál.

Mind a kontroll, mind a mentő inhaláló gyógyszerek hatékonysága érdekében azokat megfelelően kell beadni, hogy a gyógyszer a tüdő mélyebb pontjaiba juthasson oda, ahol szükséges. Fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatótól oktatást kapjunk a kézi inhalálókészülékek helyes használatáról.

Meg lehet akadályozni az asztma rohamokat?

Noha az asztma rohamakat nem mindig lehet megelőzni, az asztma kezelhető.

• A triggerek lehető legnagyobb mértékű elkerülése a legjobb módja az asztma rohamok megelőzésének (például a pollen, a por és a penész eltávolítása az otthonból).
• A háziállatoknak való kitettség nagyon fiatalkorban csökkentheti az asztma kialakulásának kockázatát. A két vagy több háziállatnál élő gyermekek kevésbé reagálnak az allergénekre. Ha azonban az egyén már allergiás a háziállatokra, fontos lehet kerülni az adott ravaszt érintését.
• A gyógyszerek szedése az utasítások szerint elengedhetetlen.
• A kültéri allergiásokkal küzdő embereknek kerülniük kell a külső tevékenységeket, ha a pollenszám vagy a szennyeződés mutatója magas.
• A testmozgás által kiváltott asztma esetében számos dolog segíthet. Az asztma roham megelőzhető az, ha az erőteljes aktivitás megkezdése előtt felmelegszik, és azután fokozatosan lehűl, elkerülve az aktivitást a légzőrendszeri fertőzés során, valamint a rendkívül hideg időben történő erőfeszítéstől.
• A jóga segíthet az asztma kezelésében. A Szahadzsa jóga a jóga alapelvein alapuló meditáció, melyről kiderült, hogy kissé hatékony a közepes vagy súlyos asztma kezelésében. A relaxációs edzés, a meditáció és a stressz csökkentésének más formái szintén hasznosak lehetnek.

További információért

American Allergia, Asztma és Immunológia Főiskola
West West Algonquin Road, Suite 550
Arlington Heights, IL 60005

Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia
611 East Wells Street
Milwaukee, WI 53202
1-800-822-2762

American Lung Association
61 Broadway, 6. emelet
New York, NY 10006
212-315-8700

Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány
1233, 20. utca északnyugati részén
Suite 402
Washington, DC, 20036
1-800-7 asztma

A kanadai Asztma Társaság
130 Bridgeland Avenue, Suite 425
Toronto, Ontario M6A 1Z4
1-866-787-4050

Betegségkezelő és Megelőző Központok /
Országos Környezetvédelmi Egészségügyi Központ
1-888-232-6789

Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézete
6610 Rockledge Drive, MSC 6612
Bethesda, MD 20892
301-496-5717

Országos Szív-, Tüdő- és Vérintézet
PO Box 30105
Bethesda, MD 20824
301-592-8573