Gyulladásos bélbetegség: típusok, okok és kockázati tényezők

Gyulladásos bélbetegség: típusok, okok és kockázati tényezők
Gyulladásos bélbetegség: típusok, okok és kockázati tényezők

Live fait ta pub + raid + 5

Live fait ta pub + raid + 5

Tartalomjegyzék:

Anonim
Áttekintés Gyulladásos bélbetegség (IBD) az emésztőrendszer hosszabb gyulladását okozó bélrendszeri betegségek csoportja.

Az emésztőrendszer a száj, a nyelőcső, a gyomor, a bél és a vastagbél, felelős az élelmiszer lebontásáért, a tápanyagok kivonásáért és a fel nem használt anyagok és hulladéktermékek eltávolításáért Az emésztőrendszeren keresztül történő gyulladás megzavarja ezt a normális folyamatot Az IBD nagyon fájdalmas és zavaró lehet, akár életveszélyes is lehet.

TípusokMelyek a gyulladásos bélbetegségek fő típusai?

Sok betegség ez az IBD esernyő kifejezés. A két leggyakoribb betegség a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség. A Crohn-betegség gyulladást okozhat az emésztőrendszer bármely részében. Ez azonban leginkább a vékonybél farka végét érinti. A fekélyes vastagbélgyulladás magában foglalja a vastagbél gyulladását.

Okok Mi okoz gyulladásos bélbetegséget?

Az IBD pontos oka ismeretlen. Azonban a genetika és az immunrendszer problémái összefüggésbe hozhatók az IBD-vel.

Genetika

Lehet, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki az IBD, ha testvére vagy szülője van a betegséggel. Ezért a tudósok úgy vélik, hogy az IBD genetikai összetevője lehet.

Az immunrendszer

Az immunrendszer szerepet játszhat az IBD-ben is. Normális esetben az immunrendszer megvédi a szervezetet a kórokozóktól (betegségek és fertőzések okozta organizmusok). Az emésztőrendszer bakteriális vagy vírusos fertőzése immunválaszt indíthat. Ahogy a test megpróbálja harcolni a támadók ellen, az emésztőrendszernek meggyullad. Amikor a fertőzés megszűnik, a gyulladás eltűnik. Ez egy egészséges reakció.

Az IBD-ben szenvedő betegeknél azonban az emésztőszervi gyulladás akkor is megtörténhet, ha nincs fertőzés. Az immunrendszer inkább a test saját sejtjeit támadja meg. Ez autoimmun válaszként ismert.

Az IBD akkor is előfordulhat, ha a gyulladás nem szűnik meg a fertőzés gyógyulása után. A gyulladás hónapokig vagy akár évekig is folytatódhat.

Kockázati tényezők Melyek a gyulladásos bélbetegség kialakulásának kockázati tényezői?

A Crohn's & Colitis Foundation of America (CCFA) becslése szerint 1,6 millió ember az Egyesült Államokban rendelkezik IBD-vel. A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásának legnagyobb kockázati tényezői a következők:

Dohányzás

A dohányzás a Crohn-betegség kialakulásának egyik fő kockázati tényezője. A dohányzás súlyosbítja a Crohn-betegség fájdalmát és egyéb tüneteit, és növeli a szövődmények kockázatát. A fekélyes vastagbélgyulladás azonban elsősorban a dohányzók és az ex-dohányosok számára hat.

Nemzetiség

Az IBD minden populációban jelen van. Azonban bizonyos etnikai csoportok, mint a kaukázusiak és az askenázi zsidók nagyobb kockázatot jelentenek.

Életkor

Az IBD minden korban megtörténhet, de a legtöbb esetben 35 éves kor előtt kezdődik.

Családtörténet

Azok, akik szülővel, testvérrel vagy gyermekkel rendelkeznek IBD-vel sokkal nagyobb kockázatot jelentenek saját maguk fejlesztésére.

Földrajzi régió

A városi területeken és az iparosodott országokban élők nagyobb kockázatot vállalnak az IBD megszerzésére. A fehér nyakú állásokkal rendelkezők is nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a betegségben. Ezt részben az életmóddal és a diétával lehet magyarázni. Az iparosodott országokban élő emberek több zsírt és feldolgozott ételt fogyasztanak. Az IBD gyakoribb az északi éghajlaton élő emberek körében is, ahol gyakran hideg.

Nem

Általában az IBD mindkét nemet egyformán érinti. A fekélyes vastagbélgyulladás gyakoribb a férfiaknál, míg a Crohn-betegség gyakoribb a nők körében.

TünetekMelyek a gyulladásos bélbetegség tünetei?

Az IBD tünetei a gyulladás helyétől és súlyosságától függően változnak, de a következők lehetnek:

hasmenés, amely akkor következik be, amikor a bél érintett részei nem képesek újra felszívni a vizet

megjelenik a székletben (hematocézia)

  • gyomorfájdalom, görcsök és puffadás a bél elzáródása miatt
  • fogyás és vérszegénység, amelyek késleltetett növekedést vagy fejlődést okozhatnak a gyermekeknél
  • A Crohn-betegségben szenvedő betegek kórokozó szájukban. Néha fekélyek és repedések is megjelenhetnek a nemi szerveken vagy anuson.
  • Az IBD az emésztőrendszeren kívüli problémákhoz is társulhat, így például:

szemgyulladás

bőrbetegségek

  • ízületi gyulladás
  • KomplikációkMelyek a gyulladásos bélbetegség lehetséges szövődményei?
  • Az IBD esetleges szövődményei a következők:

alultápláltság és ennek következtében fogyás

vastagbélrák

  • fistulák vagy fekélyek, amelyek átjutnak a bélfalon, lyuk létrehozása az emésztőrendszer különböző részein
  • intestinalis szakadás vagy perforáció
  • bélelzáródás
  • Ritka esetekben az IBD súlyos csapódása megrázkódást okozhat. Ez életveszélyes lehet. A sokkot általában a véres veszteség okozza a véres hasmenés hosszú, hirtelen epizódja alatt.
  • Diagnózis Hogyan diagnosztizálható a gyulladásos bélbetegség?

Az IBD diagnosztizálására orvosa először kérdezheti meg kérdéseit a családja kórtörténetével és a bélmozgalmakkal kapcsolatban. A fizikai vizsgálatot ezután egy vagy több diagnosztikai teszt követheti.

Székletminta és vérvizsgálat

Ezeket a vizsgálatokat fertőzések és egyéb betegségek leküzdésére lehet használni. Vérvizsgálatok néha fel lehet használni a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélrák megkülönböztetésére. Azonban a vérvizsgálatok önmagukban nem alkalmazhatók az IBD diagnosztizálására.

Bárium-beöntés

A bárium-beöntés a vastagbél és a vékonybél röntgenvizsgálata. A múltban gyakran alkalmazták ezt a fajta tesztet, de most más tesztek nagyrészt felváltották.

Rugalmas sigmoidoszkópia és kolonoszkópia

Ezek az eljárások egy vékony, rugalmas tapintó végén lévő kamerát használnak a vastagbél megvizsgálására.A kamera az anuson keresztül van behelyezve. Lehetővé teszi az orvos számára, hogy a fekélyeket, a fistulákat és más károkat keresse. A vastagbél teljes hossza vizsgálható egy kolonoszkópiával. A sigmoidoszkópia csak a vastagbél utolsó 20 centiméterét vizsgálja - a sigmoid vastagbél.

Az ilyen eljárások során néha egy kis mintát veszünk a bélfalról. Ezt biopsziának nevezik. Ezt a biopsziát mikroszkóp alatt vizsgálva IBD diagnosztizálására lehet használni.

Kapszula endoszkópia

Ez a vizsgálat megvizsgálja a vékonybelet, amelyet sokkal nehezebb megvizsgálni, mint a vastagbélben. A vizsgálat során lenyeli egy kis kamerát tartalmazó kapszulát. Ahogy a vékonybélben mozog, képeket készít. Miután elhaladt a fényképezőgépen a széken, a képek láthatóak a számítógépen.

Ezt a tesztet csak akkor alkalmazzák, ha más vizsgálatok nem találják meg a Crohn-betegség tüneteinek okait.

Sima film vagy röntgensugár

A sima hasi röntgenképet olyan vészhelyzetekben használják, ahol a bélszakadást gyanítják.

Számítógépes tomográfia (CT) és mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

A CT vizsgálatok alapvetően számítógépes röntgensugarak. Egy részletesebb képet alkotnak, mint egy standard röntgen. Ez teszi őket hasznosnak a vékonybél vizsgálatához. Kimutatják továbbá az IBD komplikációit is.

Az MRI-k mágneses mezőket használnak a test képalkotásához. Biztonságosabbak, mint a röntgensugarak. Az MRI-k különösen hasznosak a lágy szövetek vizsgálatában és a fistulák kimutatásában.

Mind az MRI-k, mind a CT-vizsgálatok segítségével meghatározható, hogy az IBD mennyire befolyásolja a bélsavakat.

Kezelés Hogyan kezelhető a gyulladásos bélbetegség?

Az IBD számos különböző kezelést tartalmaz.

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek az IBD kezelés első lépései. Ezek a gyógyszerek csökkentik az emésztőrendszer gyulladását. Azonban sok mellékhatásuk van. Az IBD-re alkalmazott gyulladáscsökkentő szerek közé tartozik a szulfaszalazin és melléktermékei, valamint a kortikoszteroidok.

Immunszupresszánsok (vagy immunmodulátorok) megakadályozzák az immunrendszert a bélműködést és gyulladást okozva. Ez a csoport olyan gyógyszereket tartalmaz, amelyek blokkolják a TNF-et. A TNF a gyulladást okozó immunrendszer által előállított vegyi anyag. A vérben lévő TNF feleslegét általában blokkolja, de az IBD-ben szenvedő betegeknél a magasabb TNF szint több gyulladáshoz vezethet. Az immunszuppresszánsok számos mellékhatással járhatnak, beleértve a kiütéseket és fertőzéseket.

Az antibiotikumokat olyan baktériumok elpusztítására használják, amelyek az IBD tüneteit kelthetik vagy súlyosbíthatják.

Az IBD tüneteinek kezelésére a hasmenés elleni szerek és hashajtók is alkalmazhatók.

Az életmóddal kapcsolatos döntések fontosak, ha az IBD-t. Sok folyadék fogyasztása segíti a székletében elvesztettek kompenzálását. A tejtermékek és stresszes helyzetek elkerülése javítja a tüneteket. A dohányzás gyakorlása és abbahagyása tovább javíthatja az egészségét.

A vitamin- és ásványianyag-kiegészítők segítik a táplálkozási hiányosságokat. Például a vas-kiegészítők képesek anémia kezelésére.

Az IBD-vel rendelkező emberek néha szükségessé válhatnak műtéti beavatkozások. Egyes IBD műtétek a következőket foglalják magukban:

szűk műtét a szűkült bél megnyúlására

a fistulák lezárása vagy eltávolítása

  • a belek érintett részeinek eltávolítása, a Crohn-betegségben szenvedő betegek
  • az egész vastagbél és a végbél eltávolítása súlyos colitis ulcerosa
  • A rákos kolonoszkópiát a vastagbélrák monitorozására használják, mivel azok, akiknél az IBD nagyobb kockázatot jelent a betegség kialakulására.
  • MegelőzésMivel megelőzhető a gyulladásos bélbetegség?

Az IBD örökletes okait nem lehet megakadályozni. Azonban csökkentheti az IBD kialakulásának kockázatát, vagy megakadályozhatja a relapszust:

egészséges ételek fogyasztása

rendszeresen gyakorlás

  • dohányzásról való leszokás
  • Az IBD kellemetlenséget okozhat, de vannak olyan módok, a betegség és még mindig élnek egy egészséges, aktív életmód. Látogasson el a Crohn's & Colitis Alapítványra az erőforrásokról és további információk az IBD-ről, beleértve a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást.