Isolation tutorial: Knee MRI with Andrew Dixon
Tartalomjegyzék:
- Milyen tényeket kell tudni az MR-ről?
- Az MRI története
- Milyen kockázatokkal jár az MR?
- Mi az MR felkészülés?
- Mi történik az MR vizsgálat során?
- Mi történik az MR vizsgálat után?
Milyen tényeket kell tudni az MR-ről?
Az MRI története
A Stanford Egyetemen működő Felix Bloch és a Harvard Egyetemen működő Edward Purcell 1946-ban az első sikeres nukleáris mágneses rezonancia kísérletet tett a kémiai vegyületek tanulmányozására. Dr. Bloch és Dr Purcell 1952-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Az 1980-as évek elején a az első "emberi" mágneses rezonancia (MRI) szkennerek váltak elérhetővé, amelyek képeket készítenek a test belsejéről. A jelenlegi MRI szkennerek rendkívül részletes kétdimenziós és háromdimenziós képeket készítenek az emberi anatómiáról.
Mi az MRI orvosi meghatározása?
- Az MRI hasonló a számítógépes tomográfia (CT) szkennerhez, mivel keresztmetszeti képeket készít a testről. A test keresztmetszetének képeit összehasonlítva összehasonlíthatjuk egy kenyér belsejét szeletelve. A CT-leolvasással ellentétben az MRI nem használ röntgenfelvételeket. Ehelyett egy erős mágneses teret és rádióhullámokat használ, hogy nagyon tiszta és részletes számítógépes képeket készítsen a test belsejéről. Az MRI-t általában az agy, gerinc, ízületek, has és medence vizsgálatára használják. Egy speciális MRI vizsgálat, az úgynevezett mágneses rezonancia angiográfia (MRA) megvizsgálja az ereket.
Milyen diagnosztizálására használják az MRI vizsgálatot?
- Az agy MRI-je nagyon részleteket készít az agyról, és általában olyan emberek tanulmányozására használják, akiknek fejfájása, rohamai, gyengesége, hallásvesztése és homályos látása van. Használható a CT-vizsgálat során észlelt rendellenességek további értékelésére. Az agyi MRI során egy fejtekercsnek nevezett speciális eszközt helyeznek az ember feje körül, hogy az agy nagyon részletesebb képeket készítsen. A fejtekercs nem érinti az embert, és a tekercs nagy résein keresztül láthatja.
- A gerinc MRI-t leggyakrabban herniated korong vagy a gerinccsatorna szűkítésének (gerinc stenosis) keresésére alkalmazzák nyaki, kar, hát- és / vagy lábfájdalomban szenvedő embereknél. Ez a legjobb teszt is egy visszatérő lemez-sérv keresésére olyan személynél, akinek korábban volt előző hátműtétje.
- A csontok és ízületek MRI-jével gyakorlatilag az összes csontot, ízületet és lágy szövetet ellenőrizhetjük. Az MRI felhasználható sérült inak, ízületek, izmok, porc és csontok azonosítására. Használható fertőzések és tömegek keresésére is.
- A has MRI-jét használják leggyakrabban egy másik teszt, például ultrahang vagy CT vizsgálat során észlelt rendellenesség vizsgálatához. A vizsga általában csak a máj, a hasnyálmirigy vagy a mellékvesék vizsgálatát szolgálja.
- A nők esetében a medencei MRI részletesen áttekintést nyújt a petefészekről és a méhről, és gyakran használják az ultrahanggal észlelt rendellenességek nyomon követésére. A méhrák terjedésének felmérésére is felhasználják. A férfiak esetében a medence MRI-jét néha alkalmazzák a prosztata rákkal diagnosztizált személyek ellenőrzésére. A medence MRI-jét a medence csontok és izmok vizsgálatára is használják.
- A mágneses rezonancia angiográfia (MRA) az ereket ábrázolja. Az MRA gyakran vizsgálja a nyak (nyaki és gerinc artériák) és az agy véredényeit, hogy összehúzódási (szűkülő) vagy tágulási (kiszélesedő) területeket keressen. A hasban a vesék vérét szállító artériákat szintén gyakran megvizsgálják ezzel a módszerrel.
Milyen kockázatokkal jár az MR?
Az MRI nagyon biztonságos eljárás. Maga az erős mágneses mező nem bántja az embereket, kivéve, ha a testükbe bizonyos típusú fém be van ültetve. A mágneses mező bizonyos típusú fémek mozgását okozhatja, ami sérülést okozhat.
- Azoknak, akiknek bármilyen fémük van a testükben vagy a testükben, ezt meg kell mondaniuk a technikusnak. A legtöbb embernek, akinek a műtét után fém van a testében, lehet MRI. Például a csípő- vagy térdpótlással rendelkező emberek MR-jén lehet 6 héttel a műtét után. Más beültetett eszközök kevesebb időt igényelnek a műtét után.
- Bizonyos készülékek (szívritmus-szabályozók, egyes beültetett pumpák és idegstimulátorok) soha nem kerülhetnek az MR-készülékbe, mert hibásan működhetnek vagy megsérülhetnek. Egyes agyi aneurysma klipek szintén nem kerülhetnek be a szkennerbe.
- Azoknak, akik korábban műtétet végeztek, a szkennelés előtt értesíteniük kell a technológiát. Ezenkívül, ha a test bármely részén fém van egy korábbi sérülés vagy baleset következtében, az embereknek a szkennelés előtt értesíteniük kell a technológiát. Bizonyos embereket nem szabad letapogatni. Például egy ritka esetben egy személy vak lett a letapogatástól, mert fém volt a szemében hegesztési sérülés miatt.
- Egyes MRI vizsgálatokhoz MRI kontraszt vagy festék befecskendezése szükséges. Ez az MRI kontraszt vagy festék nagyon biztonságos, és teljesen különbözik a kontrasztanyagotól vagy a festéktől, amelyet a röntgenfelvételek, például az intravénás pyelogram (IVP) vagy a CT vizsgálathoz használt képalkotó tesztekhez használtak. Az alkalmazott kontrasztra allergiás reakciók lehetséges, de rendkívül ritkák. Az orvosokat és az MR vizsgálatot végző szakembert előzetesen tájékoztatni kell minden allergiáról.
- Az MRI-nek nincs ismert mellékhatása a terhességre. A legtöbb központ átvizsgálja a várandós nőket második és harmadik trimeszterében.
Mi az MR felkészülés?
Általában az összes fém- és elektronikus eszközt (órákat, ékszereket, mobiltelefonokat és hitelkártyákat) a vizsga előtt el kell távolítani a ruházatból és a testből. Ez megóvja az értéktárgyakat az MRI készülék hatásaitól.
- Attól függően, hogy a testrész melyik képét ábrázolja, kórházi köpenyre lehet szükség. A fém bilincsekkel vagy rögzített fémmel ellátott ruhákat ruhával kell cserélni.
- Nincs szükség előkészítésre. Az egyetlen kivétel az epevezetékek speciális vizsgálata, amelyet MRCP-nek (mágneses rezonancia-kolangiopankreatográfia) hívnak, amely esetben a teszt előtt 2-3 óráig nem szabad enni vagy inni. Az összes többi vizsgálathoz nem szükséges előzetesen enni vagy inni.
- Lehet, hogy kontrasztot (vagy festéket) kell injektálni egy vénába egy intravénásán. Ez a kontraszt (vagy festék) segít az orvosnak látni a test belsejét. A kontraszt biztonságos; súlyos reakciók ritkán fordulnak elő.
Mi történik az MR vizsgálat során?
A vizsgálat nyílt vagy zárt lapolvasón végezhető. Nyitott lapolvasó esetén az ember az asztalon fekszik felfelé, és az asztal oldalról csúszik a mágnes alatt. Egy csőszerű zárt szkenner esetén az ember fekszik az asztalon arccal felfelé, és az első vagy a láb első irányba megy, attól függően, hogy a test melyik részét vizsgálják.
Az MR vizsgálatot egy nagy mágnesen belül hajtják végre, és a személy az asztalon fekszik a közepén. Az eljárás során a gép átvizsgálja a testet kis mágnesek be- és kikapcsolásával. A rádióhullámok a testbe kerülnek. Ezután a készülék visszatérő rádióhullámokat vesz fel, és egy számítógéppel készít képeket a beszkennelt testrészről. Az eljárásban alkalmazott rádióhullámok biztonságosak és hasonlóak az autórádióban használt rádióhullámokhoz.
- A szkenner hangosan kopogtathat, így az embereknek füldugókat vagy zenei fejhallgatót kapnak. A kopogó hang annak oka, hogy a gépben lévő kis mágnesek be- és kikapcsolódnak.
- Az embereknek mozgás nélkül letapogatott testrészüket 30–60 percig kell tartaniuk, ami egy tipikus MRI vizsgálat hossza. Ha valaki mozog a letapogatás során, gyakran vagy egészben meg kell ismételni. A szkennelés több részből áll. A technikus az egyes részek között tárgyal, hogy tudatja a személyt, hogy megy a dolgok a letapogatással, és emlékeztesse az embert, hogy álljon meg.
- Időnként szedálásra van szükség. A csecsemők és a kisgyermekek gyakran szedációt vagy általános érzéstelenítést igényelnek, hogy mozdulatlanul maradjanak a letapogatás során. A legtöbb idősebb gyermek és felnőtt nem igényel semmilyen gyógyszert pihenésre vagy szedációra. Időnként ideges vagy klaustrofóbiás embereknek orális szedációra és ritkán általános érzéstelenítésre van szükségük.
- Klausztrofóbia
- A klaustrofóbia általános probléma. Sokan kíváncsi, hogy a szkennerhez milyen messzire kell menniük. A lehető legjobb képek elérése érdekében a vizsgált testrésznek a szkenner közepén kell lennie. Például, ha egy személynek agyi MRI-je van, a fejnek a szkenner közepén kell lennie. Ha egy személynél boka MRI van, a boka a szkennerben van, de a feje nem.
- A régebbi MR-szkennerekkel ellentétben, amelyekben a személyt hosszú csőbe helyezték, sok központ most új, „rövid furatú” szkennereket kínál, amelyek sokkal rövidebbek és kényelmesebbek, ha az ember klaustrofób. Súlyos klaustrofóbiában szenvedő embereknek gyógyszert adhatunk, hogy megkönnyítsék őket a vizsgálat során. Azok számára, akik gyógyszert szednek, valakinek haza kell vezetnie őket.
Mi történik az MR vizsgálat után?
Kontrasztbefecskendezés esetén az intravénás injekciót eltávolítják a karról, mielőtt a személy hazamegy. A letapogatásnak vagy a kontraszt-befecskendezésnek nem szabad megjelennie mellékhatásainak.
Azon ritka körülmények között, amikor szedációra van szükség, ezt a személyt felébresztve és éber állapotban küldik haza. Azok számára, akik nyugtatást kapnak, valakinek haza kell vezetnie őket. Az MRI-vel nem járnak utóhatások.
A radiológus olyan orvos, aki képzett különféle képalkotó vizsgálatok értelmezésére. A radiológus értelmezi a szkennelés eredményeit, majd az eredményeket elküldi az orvosnak. Az, hogy az orvos milyen gyorsan kapja meg a jelentést, attól a képalkotó központtól függ, ahol a vizsgálatot végrehajtják.