Van-e munchausen szindróma? okok és kezelés

Mit kell tudnom a Munchausen-szindrómáról? Mi az orvosi meghatározása?

Mi a Münchausen-szindróma orvosi meghatározása?

A Münchausen-szindróma olyan állapotot ír le, amelyben valaki szándékosan hamisítja, szimulálja, súlyosbítja vagy önmagában okoz sérülést vagy betegséget azzal a fő céllal, hogy orvosi betegként kezeljék. A Münchausen-szindrómát egy német katonai embernek, von Munchausen bárónak nevezték el, aki körbejárta, fantasztikus meséket mesél elképzelt kizsákmányolásáról. 1951-ben Richard Asher ezt a kifejezést alkalmazta az emberekre, akik kórházból kórházba utaznak, különféle betegségeket gyártva. A Münchausen-szindróma kifejezést gyakran felváltva használják valódi rendellenességgel. A hamis rendellenesség minden olyan betegségre vonatkozik, amelyet szándékosan állítanak elő azzal a céllal, hogy figyelmet szerezzenek a beteg szerepvállalásával kapcsolatban, bár ez a cél a "beteg" számára ismeretlen.

A Münchausen-szindróma a legmegfelelőbben azokat az embereket írja le, akiknek tényleges rendellenessége krónikus változata van, többnyire fizikai tünetekkel és tünetekkel, bár az irodalomban vannak jelentések a pszichológiai Münchausen-szindrómáról, ami azt jelenti, hogy a szimulált tünetek pszichiátriai természetűek.

Milyen jelei és tünetei vannak a Münchausen-szindróma?

A Münchausen-szindrómában szenvedő emberek szándékosan okozzák a betegség vagy sérülés tüneteit és tüneteit azáltal, hogy testükre orvosi károkat okoznak, gyakran arra a pontra, hogy kórházba kell helyezni őket. Ezek az emberek időnként hajlandóak invazív orvosi beavatkozáson menni. Ismertek arról is, hogy orvosoktól orvosokhoz, kórházakból kórházakhoz vagy városokból költöznek, hogy új közönséget találjanak, miután kimerítették az adott orvosi környezetben rendelkezésre álló munkafolyamatot és kezelési lehetőségeket. A Münchausen-szindrómában szenvedő emberek hamis állításokat is tehetnek a teljesítésükkel, a hitelesítő adatokkal, a híres emberekkel fennálló kapcsolatokkal stb.

Mi a proxy szindróma Munchausen?

Egy kapcsolódó állapotot, amelyet proxy-szindróma néven Munchausen nevez, ezt a kifejezést 1977-ben írta le Roy Meadow olyan esetekben, amikor gondozókat vontak be, akik hamis tüneteket okoztak, ha valaki másnak, gyakran egy gyermeknek sérülést okoztak, majd kórházban vagy a kórházban akarnak lenni. hasonló orvosi környezetben. Mivel az anyák továbbra is az elsődleges gondozók sok társadalomban, az anya gyakran az a személy, akit proxy útján azonosítanak Munchausen-szindrómával, ám bárki, aki a szülő vagy gondozó szerepet tölt be, kialakíthatja ezt a feltételt.

Mi okozza a Munchausen-szindrómát?

A Munchausen-szindróma okai nem ismertek. Egyes szakértők szerint védekező mechanizmus a szexuális és agresszív impulzusok ellen. Mások szerint ez lehet az önbüntetés egy formája. A pontos ok meghatározása nehéz, mivel a Münchausen-szindrómás emberek nem nyitottak és őszinte állapotukkal kapcsolatban, így szinte lehetetlenné teszik rájuk irányuló kutatást. A Munchausen-szindróma és a proxy által képviselt Munchausen-szindróma kockázati tényezői között szerepel a nappali gondozás vagy az érintett szülő egészségügyi ellátásának háttere, a szülők közötti családi problémák, vagy a személyiségzavarok, például a határ menti személyiségzavar.

Milyen jelei és tünetei vannak a Münchausen-szindróma?

A Munchausen-szindrómában szenvedő betegek szándékosan előidézik vagy eltúlzzák a tüneteket. Feküdhetnek vagy hamis tünetek lehetnek, önmagában okozhatják a sérüléseket, hogy tüneteket okozzanak, vagy megváltoztathatják a tesztek eredményét minták, például vizeletminta szennyezésével. A Munchausen-szindróma jelei és tünetei között szerepelhet a súlyos betegség drámai kórtörténete, gyakran a probléma ellentmondásos részleteivel, a diagnózishoz túl tökéletesen illeszkedő tünetek, vagy a tünetekkel járó jelek hiánya (például a dehidrációnak még nincs jele a személynél hasmenéssel és hányással kapcsolatos panaszok, a kezelés megkezdésekor megváltoznak vagy súlyosbodó tünetek, számos más orvosnál, irodánál vagy kórháznál ápolási igények története, vágy vizsgák, tesztek és eljárások elvégzésére, vonakodás engedni, hogy az egészségügyi szakemberek kapcsolatba lépjenek az előzőekkel egészségügyi szakemberek vagy a család és a barátok, valamint a több műtéti seb bizonyítéka.

Milyen eljárások és tesztek diagnosztizálják a Münchausen-szindrómát?

A tünetektől függően szinte bármilyen laboratóriumi vizsgálat felhasználható annak meghatározására, hogy a tünetek valódi betegségfolyamatból származnak-e. Az állítólagos betegséggel nem következetes vagy atipikus vizsgálati eredmények jelzik a Munchausen-szindróma kialakulását. A képalkotó vizsgálatok (például röntgen vagy szkennelés) hasznosak lehetnek a Munchausen-szindróma diagnosztizálásában. Sok állítólagos egészségügyi probléma, például a daganatok, képalkotó vizsgálatokkal könnyen áttekinthető.

Hogyan kezelhető a münchenuseni szindróma?

A münhauseni szindrómás betegek orvosi ellátásának kezdetben az állítólagos tünetek enyhítésére és az esetleges sérülések enyhítésére került sor. A Munchausen-szindrómában szenvedő emberek kezelése nehéz, mert gyakran nem hajlandó beismerni, hogy megvan. A kezelõ orvosnak nagyon megfontoltnak kell lennie invazív diagnosztikai tesztekkel vagy műtétekkel, de ne hagyja ki a súlyos betegségeket. Számos Münchausen-szindrómás ember szenved hosszú távon orvosi szövődményeket az általuk kiváltott betegségek vagy a kezelésük során alkalmazott mechanizmusok miatt. A különféle típusú (stratégiai, pszichodinamikai, kognitív) pszichoterápiáról anekdotikusan számoltak be, hogy egyes esetekben előnyös.

A gyógyszerek hasznosak lehetnek, ha a Munchausen-szindrómával együtt vannak állapotok is. A szerotonin-újrafelvétel-gátlók hasznosak lehetnek a Munchausen-szindrómában szenvedő emberekben, akik szintén (komorbid) depresszióban vannak, és legalább elméletileg az alacsony dózisú antipszichotikumok segíthetnek azoknál, akik együtt élnek a határ menti személyiségzavarban. A Munchausen-szindrómás betegek autentikus betegségeket válthatnak ki vagy alakíthatnak ki műtétre szorulva, de a további műtéti eljárásokat nagyon óvatosan kell kezelni.

Milyen gyógyszerek kezelik a Munchausen-szindróma tüneteit?

A gyógyszerek hasznosak lehetnek, ha a Munchausen-szindrómával együtt vannak állapotok is. A szerotonin-újrafelvétel-gátlók hasznosak lehetnek a Munchausen-szindrómás betegekben, akiknek szintén gyakran (komorbid) depressziója van, és legalább elméletileg az alacsony dózisú antipszichotikumok segíthetnek azoknál, akik együtt élnek a határ menti személyiségzavarban.

Meg fogja-e gyógyítani a műtét a Munchausen-szindrómát?

A Munchausen-szindrómás betegek autentikus betegségeket válthatnak ki vagy alakíthatnak ki műtétre szorulva, de a további műtéti eljárásokat nagyon óvatosan kell kezelni.

Sikeres-e a kezelések a münchenuseni szindróma esetén? Meghalhat tőle?

A Munchausen-szindrómás betegeket ritkán lehet sikeresen kezelni. Nem hajlandóak kezelni a pszichológiai problémát, és általában nem hajlandók pszichiátriai kezelésre. A Münchausen-szindrómás betegek önmaguk által okozott betegségei és sérülései súlyos következményeket okozhatnak. Ezekre az egyénekre életük során gyakran több szükségtelen műtétet végeznek.

A Munchausen-szindróma proxy általi prognózisa (MSBP) nagyon rossz, ha az érintett gyermeket otthon hagyják. Az általános halálozási arányt nehéz megbecsülni, de azt gondolják, hogy 6–10%; azonban mérgezés vagy fulladás esetén akár egyharmad is lehet. Az MSBP-vel rendelkező gyermekek testvéreiben magas a krónikus betegség (morbiditás) és halálozás (mortalitás) is.

Megakadályozható a münhauseni szindróma?

A Munchausen-szindróma megelőzésének ismerete nem ismert.

További információ a münchenuseni szindrómáról

Faktikus rendellenességek, Munchausen és Munchausen a Proxy Page oldalán

Nemours Alapítvány, Munchausen, a Proxy által