Ankilozáló spondilitisz teszt, kezelés, tünetek, okok és prognózis

Milyen tényeket kell tudnom az ankyloos spondilitis (AS) esetében?

Mi az ankilozó spondilitis (AS) orvosi meghatározása?

• Az ankilozáló spondilitisz (AS) krónikus gyulladásos rendellenesség a gerinc és a gerincnek a medencéhez való kapcsolódásának területén (sacroiliac ízületek néven ismert).

Hogyan tesztelheti az ankilozó spondilitiszt?

• A Sacroiliac ízületi betegség e rendellenesség fémjelzője, és a diagnózis követelménye.

Az ankilozáló spondilitis az ízületi gyulladás egyik formája?

• Az ankilozáló spondylitis szeronegatív spondyloarthropathia kategóriába tartozik. A seronegatív kifejezés azt jelenti, hogy a vérvizsgálat eredménye nem mutatja a rheumatoid arthritis jelenlétét, a spondiloartropátia kifejezés olyan betegséget jelent, amely a gerinc ízületeit érinti.
• Ezek a gyulladásos rendellenességek a test több rendszerét érintik.
• A kategória további rendellenességei a következők: Reiter-szindróma (reaktív arthritis); gyulladásos bélbetegséggel összefüggő artritisz, például Crohn-kór és fekélyes vastagbélgyulladás; psoriasis ízületi gyulladás; differenciálatlan spondyloarthropathiák; fiatalkori krónikus ízületi gyulladás; és fiatalkori ankilozáló spondylitis.

Ki veszélyezteti az ankilozó spondilitiszt?

• Az ankilozáló spondylitis a világ népességének kis részét érinti, és inkább előfordul az észak-európai ősökben. Az ankilozáló spondilitiszben szenvedő embereknek gyakran van egy családtagja, akinek a betegsége vagy a fentiekben felsorolt ​​egyéb spondyloarthropathiás rendellenességek valamelyike ​​fennáll.

Hogyan néz ki az ankyloos spondilitis?

Röntgenfilmek az ankylosing spondylitisben szenvedő személyről.

Mi okozza az ankilozó spondilitiszt (AS)?

Az ankilozó spondilitisz pontos oka továbbra sem ismert. Lehetséges genetikai kapcsolat is fennáll, mivel az ankilozáló spondilitisz vagy bármely más szeronegatív spondyloarthropathia kialakulásának kockázata növekszik, ha a családtag ilyen állapotban van.

Az ankyloos spondilitis és a többi spondyloarthropathia egy adott vérben egy specifikus HLA-B27 fehérjéhez kapcsolódik. Ha ez a fehérje jelen van, akkor az ankyloos spondilitis kialakulásának kockázata tízszer megsokszorozódik. Nem világos, hogy ez a fehérje milyen szerepet játszik az ankilozó spondilitis kialakulásában.

A nyaki (nyaki) és a mellkas felső gerincét befolyásoló ankilozó spondilitiszben szenvedő személy. A személy gerince hajlított helyzetben megolvadt.

Milyen tünetei vannak az ankyloos spondilitis (AS)?

Az AS-ben szenvedő betegeknél derékfájás, csípőfájdalom és merevség alakul ki, vagy mindkettő. Később a betegekben hátfájás és bordafájdalom alakul ki. A tünetek leggyakrabban a késői serdülőkorban alakulnak ki, és a férfiaknál háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ankilozáló spondilitisz kialakul, mint a nőknél. Nem gyakori, hogy 45 éven felüli betegekben AS alakul ki. Ha a tünetek 16 évnél fiatalabbkor kezdődnek, akkor ezt a betegséget juveniilis kezdetű ankilozó spondilitisznek nevezik, amely gyakoribb az őslakos amerikaiakban és a fejlődő országokban élőkben.

Az ankilozáló spondilitiszben szenvedő emberek általában fokozatosan fellépő hátfájásokon panaszkodnak, amelyek előfordulhat, hogy csak az állapot jó kialakulása előtt válnak nyilvánvalóvá. A fájdalom felgyújtások és remissziók sorozatával halad előre. A hátfájás tompa, a csípőn és a fenékén érezhető. A fájdalom gyakran az egyik oldalon kezdődik (egyoldalú), jön és megy (szakaszos), de a betegség előrehaladtával tartósabbá válik, és mindkét oldalát érinti (kétoldalú).

Az egyének kórtörténetének azon fő alkotóelemei, amelyek az ankilozáló spondilitiszre utalnak, a következők:

• Az alsó hátfájás fokozatos kialakulása
• A 40 éves kor előtti tünetek jelentkeznek
• A tünetek több mint három hónapig fennállnak
• A tünetek rosszabb reggel vagy inaktivitás esetén
• A tünetek (különösen a reggeli merevség) javítása testmozgással

A csípő és a vállízületek bevonása lehetséges, de ez gyakoribb a fiatalkorban fellépő ankilozáló spondilitiszben (betegek, akiknél 16 éves koruk előtt kezdődnek).

Az állkapocs (temporomandibularis ízület, TMJ) bevonása az állkapocs mozgástartományának csökkenéséhez vezethet, és néhány ankylosing spondylitisben szenvedő embernél fordulhat elő.

A bordák bevonása a mellkas falának mozgási tartományának csökkenéséhez és a tüdő kiszélesítésének nehézségeihez vezethetnek a légzés során.

A gerinc hosszú távú bevonása végül a mozgási tartomány fokozatos csökkenéséhez vezet. Végül a gerinc csontok együtt növekednek, és megakadályozzák a mozgást az érintett hát- és nyakcsontokban. A nyak (gerinc gerinc) és a hátsó felső rész (mellkasi gerinc) bevonása a nyak lefelé történő leolvadásához vezethet (előre hajlított). A nyak ebbe a helyzetbe történő beolvadása jelentősen korlátozhatja az ember járóképességét, mert képtelen egyenesen előre nézni vagy autót vezetni adaptív tükrök nélkül, mivel a fej megfordulása nehéz.

Egyéb szövődmények a következők:

• Az írisz, a szem színes részének gyulladása (akut iritis): Az akut iritis néhány ankylosing spondylitisben szenvedő embernél fordul elő, és általában csak az egyik szemét érinti. A tünetek között szerepel a fájdalom, a fokozott könnyezés (kihúzódás), a fényérzékenység (fotofóbia) és a homályos látás.
• Az aorta, a szív fő érének gyulladása (aortitis) és az erek merevülése (aorta fibrosis): A szív bevonása általában olyan betegekben fordul elő, akiknél hosszú ideje fennáll az AS. Súlyos esetek a teljes szívblokkhoz vagy az aorta szelep gyengüléséhez (aorta szelepi elégtelenség) vezethetnek.
• A tüdő merevítése (tüdőfibrózis): A tüdő részvételét a bordák ízületeinek merevítése tovább rontja, ami korlátozza a mellkas falának mozgási tartományát. A tüdőfibrózis általában nem okoz tüneteket. Ha mellkasi röntgenfilm más okból származik, a tüdőfibrózis olyan megállapítás, amely szintén megjelenhet a filmen.
• Az agy, a gerincvelő, az izmok és az idegek csökkent funkciója (neurológiai hiány): A neurológiai deficitet a gerinccsatorna szűkülése (gerinc stenosis) miatt a gerinc törése vagy cauda equina szindróma okozhatja. A gerinccsonttörés leggyakrabban a nyakban (nyaki gerinc).

Mikor kell orvoshoz fordulni

Az embereknek orvoshoz kell fordulniuk, ha úgy gondolják, hogy a fentiekben ismertetett ankyloos spondilitis tünetei vannak. Azoknál a betegeknél, akiknek súlyosbodó fájdalma és merevsége a csípőn és gerincben, és amelyek edzés közben megkönnyebbülnek, ankylosing spondylitis is lehet. Ez különbözik a hát- és csípőfájdalom sok más okától, ahol az aktivitás súlyosbíthatja a fájdalmat.

Kérdések az orvoshoz az AS-ről

Az orvos megállapíthatja, hogy a személy tünetei kapcsolódnak-e az ankilozáló spondilitishez vagy más szeronegatív spondiloartropátia rendellenességhez. Sok tünet nem specifikus az ankilozáló spondilitiszre, és más okokból származhat, vagy része lehet a normál öregedési folyamatnak. Az orvos segíthet meghatározni a tünetek okát.

Ankylosing Spondylitis Quiz IQ

Milyen vizsgák és tesztek diagnosztizálják az AS-t?

Az orvos teljes kórtörténettel és fizikai vizsgálattal kezdődik. A személy és családtagjai kórtörténete lehetséges nyomokat tartalmaz az AS diagnózisának meghatározásához. Gyakran előfordul, hogy az AS-ben szenvedő betegek más családtagjai is vannak. Emellett a tünetek általában rosszabb reggel, és fokozatosan javulnak egész nap, és testmozgással.

• A fizikai vizsga a csípő és a gerinc mozgásának tartományát méri. Megvizsgálják a fájdalom vagy érzékenység speciális területeit. Az alapos vizsgálat során azonosítani kell az összes kapcsolódó rendellenességet, ideértve a szem, a szív és a tüdő érintettségét is.
• Vérvizsgálat segítségével meg lehet határozni, hogy valakinek van-e HLA-B27 fehérje. Az ezzel a fehérjével rendelkező személyeknek fokozott a kockázata az ankilozáló spondylitis kialakulásához. Ha pozitív, akkor hasznos lehet az állapot diagnosztizálásában. Ez a vérvizsgálat azonban negatív lehet néhány AS-ben szenvedő betegnél. Ez a teszt nem szükséges a betegség kezeléséhez, és általában az orvos nem rendeli el. Az orvos más vérvizsgálatot rendelhet el, hogy kizárja a személy tüneteinek egyéb lehetséges okait.
• A vérvizsgálatok nem nagyon segítenek az ankilozáló spondilitis diagnosztizálásában. Vérvizsgálat segítségével meg lehet határozni, hogy valakinek van-e HLA-B27 fehérje. Az ezzel a fehérjével rendelkező személyeknek fokozott a kockázata az ankilozáló spondylitis kialakulásához. Ez a vérvizsgálat azonban nem szükséges a betegség diagnosztizálásához vagy kezeléséhez, és általában az orvos nem rendeli el. Az orvos más vérvizsgálatot rendelhet el annak ellenőrzésére, hogy a betegnek nincs-e olyan egyéb rendellenessége, amely tüneteit okozhatja.
• A medence és a gerinc képalkotó vizsgálatait (röntgenfilmeket) általában a sacroiliac (SI) ízületek és csípő vizsgálata céljából végzik. Az ankyloos spondilitis megfelelő diagnosztizálása érdekében be kell tartani a sacroiliac ízületeket. A gerinc röntgenfelvételei között szerepel a gerinctestek hasadása és a csigolyákat összekötő hídcsont kialakulása.
• Más ízületek röntgenfilmei a csontok közötti normál tér elvesztését vagy a csontok rendellenes görbéjét (deformációk) mutathatják.
• Gyengeséggel, csökkent kar- és lábérzettel vagy rendellenes reflexekkel (neurológiai leletek) szenvedő embereknél el lehet rendelni a gerinc MR-jét az idegek és a gerincvelő áttekintésére.

Vannak hazai jogorvoslati lehetőségek az AS-re?

Fontos, hogy az AS-betegek megértsék a betegséget. Az ankilozáló spondylitis idővel fokozatosan romlik, és merevséghez és fájdalomhoz vezet az ízületekben. Egy jó, rendszeres nyújtási és testmozgási program késleltetheti ezeket a tüneteket.

Az AS-ben szenvedő embereknek nem szabad dohányozniuk a tüdőproblémák fokozott kockázata miatt.

Mi az ortopédiai gyógymód az AS-ben?

Jelenleg nincs végleges kezelés vagy gyógymód az ankilozáló spondilitisz ellen.

• A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket, például az ibuprofént (Advil vagy Motrin) vagy a naproxent (Aleve vagy Naprosyn) általában használják a gyulladás és a fájdalom csökkentésére.
• Az aszpirinról kimutatták, hogy korlátozott haszna van az ankilozáló spondylitisben szenvedő embereknek.
• Az orális kortikoszteroidokat, például a prednizon (Deltasone vagy Orasone) nem használják hosszú távú kezelésre a mellékhatások magas kockázata miatt.
• A szulfasalazin (azszulfidin) és a metotrexát (Rheumatrex) hatásos néhány olyan végtaggal (perifériás részvétel) szenvedő embernél, akik ankilozó spondilitiszben szenvednek. A szulfasalazin hasznos azoknál az embereknél, akiknek gyulladásos bélbetegsége is van.
• Úgy gondolják, hogy az AS-ben szenvedő betegek túlzott mennyiségű protein tumor nekrózis faktorot (TNF) termelnek. A TNF-t blokkoló gyógyszereket, például az infliksimabot (Remicade) és az etanerceptot (Enbrel) szintén használják az ankilozáló spondylitis kezelésére. Ezek a gyógyszerek megcélozzák és megváltoztathatják a betegség folyamatát.
• Mivel egyes tanulmányok az AS és az egyes baktériumok, köztük az enterobaktériumok fertőzése közötti összefüggést sugallták, néhány beteget a moxifloxacin antibiotikummal kezelték és jó fájdalomcsillapításuk volt. Ezt a kezelést azonban még nem használják széles körben.

Más rendszerekben részt vevő embereknek látniuk kell a megfelelő szakembereket (például a szemorvosnál, a tüdőnél a tüdőnél, a tüdőnél a pulmonológusnál és a szívnél a kardiológusnál). Fájdalmas vörös szemmel rendelkezőknek azonnal szemorvoshoz kell fordulniuk.

A genetikai tanácsadási és támogató csoportok hasznosak az emberek továbbképzésében a betegségről, valamint a megnövekedett kockázatú személyek előrejelzésében.

A gyógyszerekkel kapcsolatos további információkért lásd: Ankyloos spondilitis gyógyszerek megértése.

Ankylosing spondylitis műtét

A legtöbb esetben műtét nem szükséges az AS-ben szenvedő betegek számára. Műtétet végeznek az AS szövődményeinek kockázatának csökkentése érdekében. Az AS műtétje nem gyógyítja meg a rendellenességet.

• Azoknál a személyeknél, akiknek jelentős a nyaka (nyaki gerinc) vagy a hátsó felső része (mellkasi gerinc), jelentős látás, étkezési és pszichés jólét károsodhat. Ezeknek az embereknek előnye származhat arról, hogy a gerinc átrendeződik, lehetővé téve a személynek a fej kiegyenesítését és előretekintését (kiterjesztéses osteotomia). Ez az eljárás bonyolult és többféle kockázatot hordoz magában, de ha sikeres, akkor lehetővé teszi a személy számára, hogy visszatérjen egy funkcionálisabb életbe.
• A gerinc csontok együtt növekedhetnek, megakadályozva a nyaki és hátsó mozgást (autofúzió). Azokat a betegeket, akiknél a nyaki vagy a hát mozgásának növekedése tapasztalható, óvatosan kell kezelni, és úgy kell tekinteni, hogy gerincvelõjük történt. Röntgenfelvételeket gyakran vesznek fel annak meghatározására, hogy tört-e törés. Ebben az esetben műtétre lehet szükség az idegek vagy a gerincvelő sérülésének (neurológiai komplikációk) kockázatának csökkentése érdekében.
• Azokat az embereket, akiknél bél- vagy húgyhólyag-rendellenesség alakul ki, azonnal fel kell mérni egy MRI-vel, hogy felmérjék a gerinccsatorna szűkülése (gerinc stenosis) által okozott cauda equina szindrómát. Ez egy sürgősségi ellátás, amely 48 órán belül műtétet igényel a funkció végleges elvesztésének megelőzése érdekében.
• Azoknak a személyeknek, akiknél jelentős a csípő vagy térd bevonása, csípő- vagy térdpótlási műtétekre lehet szükség, mivel a betegség súlyosbodik, és kevesebb mozgás és több fájdalom alakul ki. Túlzott mennyiségű új csontképződés fordulhat elő műtét után, és fokozatosan csökken az ízület működése, tehát újabb műtét szükséges.

Mi az AS nyomon követése?

Az ankilózisos spondilitiszben szenvedő embereknek rendszeres nyomon követési látogatásokkal kell rendelkezniük orvosukkal, hogy felismerjék a betegséggel kapcsolatos új tüneteket és meghatározzák, szükség van-e további kezelésre.

Meg tudja akadályozni az AS-t?

Jelenleg nem létezik olyan módszer, amely megakadályozná az ankilozáló spondilitiszt. Egy jó nyújtási és testmozgási program azonban késleltetheti a betegség normális előrehaladását.

További információ az AS-ről

• Spondylitis Association of America, "Ankylosing Spondylitis"
• Amerikai Neurológiai és Ortopéd Sebészek Akadémia
• Arthritis Foundation, az Arthritis Foundation
• KickAS.org

Képek az ankylosing spondylitisről

Ankyloos spondilitiszben szenvedő személy hátulnézete, amely érinti a nyaki (nyaki) és a mellkasi gerinc felső részét. A személy gerince spontán módon megolvadt egy hajlított helyzetben.

Ankylosing spondylitisben szenvedő személy röntgenfilme az sacroiliac ízületről.

Ankyloos spondilitisben szenvedő személy gerincének röntgenfilme.

Ankyloos spondilitisben szenvedő személy gerincének röntgenfilme. Megtörtént a hüvelyfibrózis (csontképződés) (a csigolyakorong külső gyűrűje) és a gerinctestek négyszögesedése.

Ankyloos spondilitisben szenvedő személy gerincének röntgenfilme.

Röntgenfilmek az ankylosing spondylitisben szenvedő személy kezéről és karjáról. A közös terek összeolvadása és deformáció történt.

Ankyloos spondilitisben szenvedő személy gerincének MR. Degeneratív korongbetegség és áthidaló oszteofiták (csontrészek) fordultak elő.

Röntgenfilm, amely gerinccsonttörést mutat be ankilózisos spondilitiszben szenvedő személynél.