Pap kenetet: az előkészítés és az eljárás teszt eredményei

Pap kenetet: az előkészítés és az eljárás teszt eredményei
Pap kenetet: az előkészítés és az eljárás teszt eredményei

COCA-COLA vs PEPSI

COCA-COLA vs PEPSI

Tartalomjegyzék:

Anonim

Mi az a Pap-kenetet?

A méhnyakrák (méhnyakrák) a nők körében világszerte a negyedik leggyakoribb oka a rákos halálozásnak. A méhnyakrák felfedezésének legjobb módja a rendszeres Papanicolaou tesztek (Pap kenetek) vagy a méhnyak citológia. (A Pap a szűrővizsgálatot kidolgozó orvos, George George Papanicolaou rövidített változata.) A Pap kenetet a méhnyakból vett sejtek mikroszkópos vizsgálata jelenti.

A Pap-teszt bizonyos vírusfertőzéseket, például emberi papillomavírust (HPV) képes kimutatni, amelyről ismert, hogy méhnyakrákot okoz. A Pap keneten észlelt korai rákkeltő változások (méhnyak diszplázia) korai kezelése megállíthatja a méhnyakrákot, mielőtt az teljesen kifejlődik. Lehet, hogy egy nő méhnyakrákban szenved, és nem tudja, mert nem lehetnek tünetei.

A rák és a méhnyakrák okozta halálesetek száma az évek során jelentősen csökkent a megelőzés, a szűrés és a Pap-teszttel történő korai felismerés miatt. A legtöbb rendellenes Pap-kenet eredménye a betegség korai stádiumát jelzi, és ésszerű megfigyelést igényel az orvos.

A méhnyakrák kockázati tényezői között szerepelnek olyan állapotok, amelyek növelik a rákot okozó emberi papillomavírus fertőzésének valószínűségét, valamint más tényezők, ideértve a következőket:

  • Több szexuális partner (vagy szexuális partner, akiknek több partnerük volt)
  • A szexuális kapcsolat megkezdése korai életkorban
  • Gyengült immunrendszer
  • Az alsó nemi traktus korábbi rákja
  • Dohányzó

Az Egyesült Államok Megelőző Szolgálat Munkacsoportja az American Cancer Society egyetértésével, 2012. márciusában tette közzé új ajánlásokat (a részleteket részletesebben ismertetjük). Röviden fogalmazva: a méhnyakrák szűrését immár 3 évente ajánlják a 21 éves kortól kezdve. A méhnyakrák szűrést 30 évesnél idősebb nőkön 5 évente lehet elvégezni, ha Pap-tesztet és HPV-tesztet végeznek.

Nincs felső korhatár a méhnyakrák szűrésére, mivel a méhnyakrák előfordulása növekszik az életkorral, amikor a nőknek kevésbé valószínű, hogy Pap kenetet kapnak. E rákok többségét az 50 évnél idősebb nők diagnosztizálják. A nőknek még a menopauza után is folytatniuk kell rendszeres Pap-tesztet. A 65 évesnél idősebb nők, akiknek legalább három normál Pap-tesztje van egymás után, és az utóbbi 10 évben nincs rendellenes Pap-tesztje, dönthetnek úgy, hogy abbahagyják a Pap-tesztet.

Ha egy nő méhét eltávolították, akkor is elvégeznie kell az éves szűrővizsgálatokat, ha a Pap keneten vagy más alsó nemi traktus rákjában előfordultak előrehaladott precerreáris változások.

Melyek a Pap-kenetes teszt kockázata?

A Pap-kenet eljárás nem bonyolult vagy fájdalmas. Az egyetlen kockázat az, ha a méhnyakrákot időben nem fedezik fel annak kezelésére és gyógyítására.

Hogyan készülhetek fel Pap-kenetesti tesztre?

A Pap-kenet akkor a legjobb, ha a nő nem menstruál.

A Pap-teszt előtt két nappal kerülje el a következőket, mivel ezek a teszt értelmezését nehezebbé tehetik:

  • Közösülés
  • Douches
  • Hüvelyi gyógyszerek (kivéve az orvos utasításait)
  • Hüvelyi fogamzásgátlók, például fogamzásgátló habok, krémek vagy zselék

Mi történik a Pap-kenési eljárás során ?

A Pap-kenet általában a medencevizsgálat része, amelyet mellékelve kíséri az egészségügyi szakember. Csak egy percig tarthat, hogy a Pap kenetet elvégezzék ezen általános vizsga alatt.

  • A nő a hátán fekszik, a térdét felfelé és meghajlítva, és lábait félgördülve (nyugvó helyzetben) a vizsgálóasztalon (lásd az 1. multimédia fájlt) fekszik. Miközben a vizsgálati asztalon fekszik, az egészségügyi ellátó egy apró fém vagy műanyag műszert használ, amely úgynevezett szemüveg, hogy kinyissa a hüvelyet, hogy a hüvely és a méhnyak falai jól láthatóak legyenek.
  • A méhnyak sejtekből és a nyálkahártyából mintát kapnak a méhnyakról (lásd a 2. multimédia fájlt) (a méhnek a hüvelybe nyúló része) és az endocervixről (a méhnyak kinyílása) egy fából készült kaparóval vagy egy kis méhnyakkefével vagy seprű.
  • Korábban a sejtek mintáját egyenletesen felvitték egy üveglemezre, és fixálószerrel permetezték meg. Ezt a mintát a laboratóriumba küldték szoros és alapos vizsgálat céljából mikroszkóp alatt. Jelenleg szinte minden szolgáltató egy újfajta Pap kenetet használ, amelyet ThinPrep tesztnek hívnak. A mintát fiolába öblítik, és laboratóriumba küldik a tárgylemez készítéséhez és vizsgálatához.
  • A citológus (a sejtek áttekintésére és a Pap kenetet értelmezni képzett szakember) mindkét típusú vizsgálatot áttekinti.
  • Néhány kellemetlenség jelentkezhet a teszt során. A legtöbb nő egyáltalán semmit sem érzik, vagy nyomást gyakorolnak. A nyugodt maradás segít megállítani a kellemetlenségeket. A nőnek lassan lélegeznie kell, és a gyomrának és a lábainak pihenésére kell koncentrálnia.
  • A Pap-kenet nem lehet fájdalmas. Ha egy nőnek fájdalma van a vizsgálat alatt, akkor erről értesítenie kell orvosát.

Mi történik a Pap-kenési eljárás után? Hogyan értelmezhetem a teszt eredményeimet ?

Az egészségügyi szakember levelet küld a teszteredményekkel. Ha probléma merül fel, a nő egészségügyi szakember vele kapcsolatba léphet. A nyugalom érdekében felhívhatja az orvosi irodát, hogy megkapja az eredményeket. A vizsga utáni kilépés előtt megkérdezheti, mennyi ideig tart az irodában a laboratóriumi jelentés kézhezvétele.

A negatív vagy normál teszt eredménye azt jelenti, hogy a méhnyak egészségesnek néz ki. Az összes sejt egészséges méretű és alakú.

A pozitív vagy rendellenes teszt eredménye azt jelenti, hogy valami szokatlan van a mintában. A teszt eltérő méretű és alakú rendellenes sejteket talált.

A rendellenes Pap-kenet eredménye nem mindig jelzi a rákot. A sejtek néha rendellenesnek tűnnek, de nem rákosak. A nőnek visszatérnie kell az orvoshoz utókezelés céljából.

  • A méhnyak fertőzése rendellenes teszteredményeket okozhat. Élesztő, trichomonas, chlamydia vagy gonorrhea fertőzés okozhatja a méhnyak sejteinek gyulladását. A fertőzés kezelése után a Pap-kenet eredménye általában normalizálódik.
  • Ha a Pap-kenet eredménye fertőzés miatt pozitív, akkor a kiváltó okot kell kezelni. A tesztet ezután 2-3 hónapon belül meg kell ismételni, mivel a méhnyakrákot fertőzés rejtiheti el. Szükséges egy orvosnál történő ellenőrzés.

Az Egyesült Államok legtöbb laboratóriuma a Bethesda Rendszernek nevezett szabványos kifejezéseket használja a teszteredmények jelentésére vagy értelmezésére. A Bethesda rendszer szerint a Pap-kenetmintákat, amelyekben nincs sejt rendellenesség, "negatívnak tekintik az intraepithelialis lézióban vagy rosszindulatú daganatokban" (azaz a nőnek nincs rákja).

A rendellenes sejtekkel rendelkező minták a következő kategóriákba tartoznak (a Nemzeti Rákkutató Intézet körvonalazza):

  • ASC (atipikus laphámsejtek) : A laphámsejtek azok a vékony, lapos sejtek, amelyek képezik a méhnyak felületét. A Bethesda rendszer ezt a kategóriát a következő két csoportra osztja:
    • ASC-USA (meghatározatlan jelentőségű atipikus laphámsejtek): A laphámsejtek nem tűnnek teljesen normálisnak, de az orvosok nem tudják, mit jelent a sejtváltozás. A változások néha a HPV-fertőzéssel kapcsolatosak. Az ACSUS enyhe rendellenességet vett figyelembe.
    • ASC-H (atipikus laphámsejtek nem zárhatják ki a magas fokú laphámú intraepithelialis léziót): A sejtek nem tűnnek normálisnak, de az orvosok nem tudják, mit jelent a sejtváltozás. Az ASC-H nagyobb kockázattal járhat a rák előtti állapotban.
  • AGC (atipikus mirigysejtek): A mirigysejtek olyan nyálkahártya sejtek, amelyeket az endocervikális csatornában találnak (a méhnyak központjában nyílik) vagy a méh nyálkahártyájában. A mirigysejtek nem tűnnek normálisnak, de az orvosok nem tudják, mit jelent a sejtváltozás.
  • AIS (endocervicalis adenocarcinoma in situ): A mirigyszövetben található prekancero-nikus sejtek.
  • LSIL (alacsony fokú laphámú intraepithelialis lézió): Az alacsony fokúság azt jelenti, hogy a sejtek méretében és alakjában korai változások történnek. A lézió szó a kóros szövet területére utal. Az intraepithelialis a sejtrétegre utal, amely a méhnyak felületét képezi. Az LSIL-eket HPV-fertőzés által okozott enyhe rendellenességeknek tekintik.
  • HSIL (magas fokú laphámú intraepithelialis lézió): A magas fokú azt jelenti, hogy a rendellenes (rákkeltő) sejtek méretében és alakjában jelentősebb változások vannak, azaz a sejtek nagyon különböznek a normál sejtektől. A HSIL-k súlyosabb rendellenességek, és nagyobb az esélyük az invazív rák kialakulására.

Mikor kell hívnom az orvost Pap-kenetek miatt?

A korai méhnyak előtti daganatoknak és a ráknak gyakran nincs jele vagy tünete. Ezért fontos, hogy rendszeres Pap-kenetek legyenek. A tünetek általában akkor fordulnak elő, amikor a rák előrehaladtával jelentkezik.

A következő tüneteket azonnal be kell jelenteni az egészségügyi szakembernek:

  • Szokatlan hüvelyi ürítés
  • Vérfoltok vagy könnyű vérzés, a normál időszakon kívül
  • Vérzés vagy fájdalom a szex során

Ezek a tünetek nem mindig jelzik, hogy valaki rákos. Más tünetek ezeket a tüneteket okozhatják, de az ok megállapításához ellenőrzés szükséges.

Mi a Pap Smear nyomon követése?

Ha egy nő Pap-kenet eredménye normális, folytatja a rutin szűrést.

Ha a Pap kenetet eredménye kóros, az orvos javasolja az újbóli tesztet vagy a gyakoribb követést, a rendellenesség pontos típusától és a fertőzés fennállásától függően. Az orvos dönthet úgy, hogy colposcopy néven ismert eljárást hajt végre.

  • Ebben a tesztben az orvos a méhnyakot egy kolposzkópnak (megvilágított mikroszkópnak) nevezett eszköz segítségével vizsgálja meg, hogy magyarázatot keressen a Pap-kenet leletének rendellenességére. Az irodában a Pap-kenethez hasonló módon hajtják végre, de az orvos egy speciális látóeszközt használ, amely nagyítja a méhnyak felületének megjelenését, hogy megvizsgálja a rendellenességeket.
  • A vizsga nem fájdalmas, és nincs káros hatása. Ezt a vizsga elvégezhető terhesség alatt.
  • Ha rendellenes leletek vannak a méhnyakon, az orvos elvégzi a biopsziát (mintát vesz a szövetről mikroszkóp alatt történő megtekintés céljából).
  • A biopsziában az orvos kis mintát vesz a nő méhnyakának szövetéből, hogy kiderüljön, vannak-e rákos sejtek. A biopszia az egyetlen módja annak meghatározására, hogy van-e daganatos betegsége, valódi rákja vagy sem.
  • Különböző típusú érzéstelenítésben többféle biopsziát lehet elvégezni.
  • A rákkeltő szövetek vagy egy nagyon korai rák kezelésére az orvos a biopsziás módszerek bizonyos típusai során a rendellenes szövetet teljes mértékben eltávolíthatja.

Pap Smear Pictures

Helyes helyzet a pap-teszt vizsgaasztalán. Kattintson a nagyobb kép megtekintéséhez.

Az orvos tesztelés céljából eltávolítja a sejteket a méhnyakról. Kattintson a nagyobb kép megtekintéséhez.