Hólyagdaganat tünetei, stádiumai, kezelése

Mi a hólyag rák?

A hólyag rák a rendellenes vagy rákos sejtek növekedése a hólyag falának belső bélésén. A legtöbb hólyagrákot a korai szakaszban észlelik, amikor a daganat nem terjedt ki a hólyagon kívül, és a kezelés sikeres.

Hólyagdaganat tünetei: Vér a vizeletben (Hematuria)

A hólyag rák egyik jele a vér a vizeletben, más néven hematuria. A vizelet a vizeletben nem mindig jelenti hólyag rákot. A hematuriát általában más betegségek, például trauma, fertőzés, vérzavarok, vesebetegségek, testmozgás vagy bizonyos gyógyszerek okozzák. A vizelet a vizeletben szabad szemmel látható (bruttó hematuria), vagy csak a vizeletvizsgálattal kimutatható (mikroszkopikus hematuria). A vizelet elszíneződhet, barnás vagy sötétebb lehet, mint általában, vagy ritkán élénkpiros.

Hólyagdaganat tünetei: hólyagváltozások

A hólyagrák néha olyan változásokat idéz elő a hólyag-szokásokban, mint például a gyakori vizelés vagy a sürgős vizelet-szükséglet érzése. A hólyagrák másik tünete a fájdalom vagy égés vizelés közben, húgyúti fertőzés bizonyítéka nélkül. A hólyagprobléma ezeket a tüneteit, például a vérzést, általában a rák kivételével okozják. A hólyagrák addig nem okoz tüneteket, amíg el nem éri a fejlett stádiumot, amelyet nehéz gyógyítani.

A hólyagrák lehetséges okai: Dohányzás

A dohányzás a hólyagrák legnagyobb ismert kockázati tényezője; A dohányosok négyszer nagyobb valószínűséggel szenvednek hólyag rákban, mint a nem dohányzók. A cigarettafüstből származó káros vegyi anyagok bekerülnek a véráramba a tüdőben, és végül a vesék szűrik a vizeletbe. Ez a káros vegyszerek koncentrációjához vezet a hólyagban. A szakértők úgy vélik, hogy a dohányzás az összes húgyhólyag-rák körülbelül felét okozza férfiakban és nőkben.

A hólyagrák lehetséges okai: Kémiai expozíció

Bizonyos vegyi anyagok munkahelyi expozíciója növeli a hólyagrák kockázatát. A rákot okozó vegyi anyagoknak való kitettséggel járó foglalkozások közé tartoznak a fémipar, a fodrászok és a szerelők. Az aromás aminoknak nevezett szerves vegyi anyagok különösen a húgyhólyag rákhoz kapcsolódnak, és a festékiparban használják őket. Festékekkel, fémipari dolgozókkal, vagy bőr, textil, gumi vagy festékek gyártásával foglalkozó személyeknek be kell tartaniuk az ajánlott biztonsági előírásokat. A dohányzás még inkább növeli a munkavállalók kockázatát.

Ki veszélyezteti a hólyag rákot?

A hólyagdaganat bárkit érinthet, de bizonyos csoportok nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek hólyagdaganatot, mint nők. Az esetek kb. 90% -a 55 évnél idősebb embereknél fordul elő, és a fehérek kétszer annyira valószínűsítik az afrikai amerikaiak kialakulását.

A hólyagrák kialakulásának kockázatát növelő további tényezők közé tartozik a betegség családi anamnézise és a korábbi rákkezelés. A hólyagot érintő születési rendellenességek növelik a hólyagrák kockázatát. Ha az emberek látható vagy láthatatlan hibával születnek, amely a húgyhólyagot a has másik másik szervével köti össze, ez hagyja a hólyagot gyakran fertőződik. Ez növeli a hólyag érzékenységét a sejt rendellenességekkel szemben, amelyek rákhoz vezethetnek. Krónikus hólyaggyulladás (gyakori hólyagfertőzések, hólyagkövek és más húgyúti problémák, amelyek irritálják a hólyagot) növelik a hólyagrák kialakulásának kockázatát.

Hólyagdaganat diagnosztizálása: tesztelés

Nincs egyetlen olyan laboratóriumi teszt, amely kifejezetten képes a hólyagrák szűrésére és diagnosztizálására, jóllehet a vizeletvizsgálatok arra utalhatnak, hogy a rák jelen van. Rák esetén több teszt rendellenes lehet, ideértve a vizelet citológiáját és a tumorsejtes marker fehérjék vizsgálatát.

cisztoszkópia

Az endoszkópia egyik típusa, a cisztoszkópia egy olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hólyag belsejének megjelenítését egy kamerát tartalmazó vékony, megvilágított csőn keresztül. A készülék kis mintákat (biopsziákat) is vehet, ha rendellenes területeket észlelnek. A szöveti biopszia a legmegbízhatóbb módszer a hólyagrák diagnosztizálására.

Vizeletvizsgálat és vizelet citológia

A vizelet elemzése nagyon hasznos teszt sok betegség és állapot diagnosztizálásában és szűrésében. A vizeletvizsgálat kimutat minden olyan rendellenességet a vizeletben, mint a vér, a fehérje és a cukor (glükóz). A vizelet citológiája a vizelet mikroszkópos vizsgálata, miközben olyan rendellenes sejteket keres, amelyek hólyag rákot jelezhetnek.

Hólyagdaganat diagnosztizálása: képalkotás

Intravénás Pielogram

Az intravénás pyelogram röntgenvizsgálat kontrasztanyaggal (festékkel) a méh, a vesék és a hólyag kimutatására. A hólyagrák vizsgálata során a festék kiemeli a húgyúti szerveket, lehetővé téve az orvosok számára, hogy felismerjék a lehetséges rák-specifikus rendellenességeket.

CT szkennelés és MRI

A CT-vizsgálatokat és az MRI-t gyakran használják a daganatok azonosítására és az áttétes rákok nyomon követésére, mivel azok más szervi rendszerekbe terjednek. A CT-vizsgálat háromdimenziós képet nyújt a húgyhólyagról, a húgyúti többi részről és a medencéről a tömegek és egyéb rendellenességek keresésére. A CT-vizsgálatot gyakran a Positron emissziós tomográfiával (PET) együtt használják, hogy kiemeljék a magas metabolizmusú sejteket. A szokatlanul magas anyagcserével rendelkező sejtek „forró pontjai” rák jelenlétére utalhatnak, és további vizsgálatot igényelhetnek.

Csontszkennelés

Ha daganatot találnak a hólyagban, csontszkennelést lehet végezni annak meghatározására, hogy a rák elterjedt-e a csontokban. A csontszkennelés magában foglalja egy kis adag radioaktív anyag befecskendezését a vénába. A teljes test letapogatása megmutatja azokat a területeket, ahol a rák érintheti a vázrendszert.

A hólyagrák típusai

A hólyagrákot arra a sejttípusra nevezik, amely rákossá válik. A legtöbb hólyagdaganat átmeneti sejtkarcinóma, amelyet a hólyagot vonó sejteknek neveznek el. A húgyhólyagdaganat kevésbé gyakori típusai a laphámsejtes karcinóma és az adenokarcinóma.

Átmeneti sejtes karcinóma

A hólyag rákját, amely a hólyag legbelső szöveti rétegében, az átmeneti epitéliumban kezdődik, átmeneti sejtkarcinómának nevezzük. Az ilyen típusú béléscellák nyújthatók, amikor a hólyag megtelt, és kiürülve zsugorodnak. A legtöbb hólyagrák az átmeneti hámban kezdődik.

Kétféle átmeneti sejtkarcinóma létezik: alacsony és magas fokú. Az alacsony fokú átmeneti sejtkarcinóma a kezelés után hajlamos visszatérni, de ritkán terjed a hólyag izomrétegében vagy a test más részein. A magas fokú átmeneti sejtes karcinóma a kezelés után is visszatér, és gyakran elterjed a hólyag izomrétegében, a test más részein és a nyirokcsomókban. A magas fokú betegségek a legtöbb hólyag-rákos halálesetet okozzák.

Laphámsejtes karcinóma

A laphámsejtek vékony, lapos sejtek, amelyek irritáció vagy hosszú távú fertőzés után húgyhólyag rákhoz vezethetnek.

adenocarcinoma

Az adenokarcinóma rákok a húgyhólyag nyálkahártyájából származnak. Az adenocarcinoma a hólyagrák nagyon ritka formája.

A hólyagrák stádiumai

A rák stádiumát általában az határozza meg, hogy a rák milyen mértékben nőtt vagy terjedt. Az átmeneti rendszer arra szolgál, hogy a szakemberek kifejezetten leírják a rák előrehaladását. Jellemzően a TNM rendszert hólyagdaganatra alkalmazzák, és az alábbiakat képviseli:

• A T azt írja le, hogy a fő tumor mennyire nőtt fel
• N kimutatja a húgyhólyag melletti nyirokcsomókba terjedő bármilyen rákot
• M feltárja, hogy a rák elterjedt-e (áttételesen) a hólyagtól távol eső más helyekre is.

Hólyag rák szakaszai

0a szakasz (Ta, N0, M0): A rák nem invazív papillary carcinoma, és nem támadta meg a kötőszövet vagy a hólyag falizomját.
0. szakasz (Tis, N0, M0): A rákos sejtek csak a hólyag belső bélőszövetében találhatók.
I. szakasz (T1, N0, M0): A daganat elterjedt a hólyag falára.
II. Szakasz (T2, N0, M0): A tumor behatolt a belső falba, és a hólyag falának izomjában található.
III. Szakasz (T3, N0, M0): A daganat a hólyagon át átterjedt a hólyag körüli zsírra.
A IV. Szakasz az alábbiak egyikére vonatkozik: (T4, N0, M0): A daganat a hólyag falán keresztül nőtt fel a medence vagy a hasfalba.
Bármely T, N1, M0: A daganat elterjedt a közeli nyirokcsomókban. Bármely T, bármilyen N, M1: A daganat eljutott a távoli nyirokcsomókba vagy olyan helyekre, mint a csontok, a máj vagy a tüdő.

Hólyag rák kezelése: műtét

Transzuretrális rezekció

A korai stádiumú daganatokat általában transzuretrális műtéttel kezelik. Egy kicsi huzalhurokkal ellátott műszert (rezektoszkópot) helyeznek a húgycsőbe és a hólyagba. A hurok eltávolítja a dagasztot oly módon, hogy elektromos árammal vágja vagy égette el, lehetővé téve a húgyhólyagból való kivonását.

Részleges és radikális cisztektómia

A részleges cystectomia magában foglalja a hólyag egy részének eltávolítását. Ez a műtét általában alacsony fokú daganatok esetén történik, amelyek betörtek a hólyag falába, de a hólyag kis részére korlátozódnak. Radikális cisztektómiában eltávolítják a teljes hólyagot, valamint a környező nyirokcsomókat és a rákos sejteket tartalmazó egyéb területeket. Ha a rák a hólyagon kívül és a szomszédos szövetekbe áttételt mutatott, más szervek is eltávolíthatók, például a méh és a petefészkek nőknél és a prosztata a férfiak esetében.

Hólyagdaganat kezelése: A vizelet eltérítése műtét után

A teljes hólyag eltávolításakor a sebész alternatív módszert kínál a vizelet tárolására és továbbítására. Ezt az eljárást húgyúti eltérítésnek hívják. Preferenciától függően egy zsákot a test belsejébe vagy kívül is elhelyezhet a vizeletgyűjtés céljából. Nem kontinens húgyúti elterelése az, amikor az urostómiás táskát a testön kívül helyezik el, ruhák alatt viselve. A kontinens vizelet elterelése egy bélszövetből készült tasakból áll, amely a test belsejében tartja a vizeletet. Az újonnan bevezetett műtéti eljárás során a mesterséges hólyag beillesztése néhány betegnél is sikeres volt.

Húgyhólyag rák kezelése: kemoterápia

A kemoterápiát bizonyos esetekben a műtét előtt alkalmazzák a hólyag rákos daganatok csökkentésére. Műtét után felhasználható a fennmaradó tumorsejtek megsemmisítésére. A kemoterápiát be lehet adni intravénásan vagy közvetlenül a hólyagba (intravesicalis kemoterápia). Az intravénás kemoterápia hatékonyan csökkenti a felületes hólyagdaganatok visszatérési arányát rövid távon, de nem hatékony az olyan hólyagrák ellen, amely már megtámadta az izomfalakat. Szisztémás vagy intravénás kemoterápia szükséges, ha a rák mélyen behatolt a hólyagba, a nyirokcsomókba vagy más szervekbe.

Kemoterápiás mellékhatások

A mellékhatások betegenként eltérőek. A szisztémás kemoterápia gyakori mellékhatásai a következők:

• Hányinger és hányás
• Étvágytalanság
• Hajhullás
• Sebek a száj belsejében vagy az emésztőrendszerben
• Fáradtság vagy energiahiány
• Fokozott érzékenység a fertőzésekkel szemben
• Könnyű véraláfutás vagy vérzés
• Zsibbadás vagy bizsergés a kezekben vagy a lábakban

Hólyagdaganat kezelése: immunterápia

Az immunterápia magában foglalja a hasznos baktériumok egy katéteren keresztüli beadását a hólyagba, hogy az immunrendszert elindítsa, hogy megtámadja mind a baktériumokat, mind a rákos sejteket. Az immunterápia csak Ta, T1 és CIS (in situ carcinoma) hólyagdaganatokban adható be. A Bacillus Calmette-Guerin (BCG) egyfajta baktérium, amelyet ebben a terápiában használnak. Az intravénás BCG kezelést hetente egyszer adják, és műtét után is felhasználhatók a daganatos megújulás esélyének csökkentésére. Az immunterápiás mellékhatások lehetnek a hólyag irritációja, a hólyag enyhe vérzése és az influenza-szerű tünetek.

Hólyag rákkezelés: Sugárzás

Mi a sugárzás?

A sugárterápia fájdalommentes, láthatatlan, nagy energiájú sugárzás használata, amely elpusztíthatja az egészséges és a rákos sejteket is. A sugárzás alternatív módszerként vagy kemoterápián vagy műtéten kívül felhasználható a rákos sejtek elpusztítására.

Külső sugárzás

A külső sugárzást egy, a testön kívüli gép hozza létre. A gép koncentrált sugárnyalábot irányít a daganatra. A külső sugárzást általában hetente öt napon, öt-hét héten keresztül adják.

Belső sugárzás

A belső sugárzás abból áll, hogy egy kis radioaktív anyag pellet kerül a hólyagba. A kezelés több napig tart, és a betegeknek a kórházban kell maradniuk, amíg a pellet eltávolításra nem kerül.

Sugárzás mellékhatások

A sugárterápianak mellékhatásai is vannak, amelyek magukban foglalhatják a fáradtságot, émelygést, bőrirritációt, vizelési fájdalmat és hasmenést.

Alternatív kezelések hólyagdaganat esetén

Nincs olyan alternatív vagy kiegészítő terápia, amelyről kimutatták, hogy megakadályozza vagy gyógyítja a hólyagdaganatot. A folyamatban lévő kutatások a zöld tea vagy a brokkolibimbó potenciális kiegészítő kezelésként játszott szerepét vizsgálják.

Hólyagdaganat túlélési aránya és prognózisa

Hólyag rák túlélési aránya

Mint a legtöbb rák esetében, a túlélési arány függ a rák terjedésének stádiumától vagy terjedelmétől, amikor azt megtalálják. A hólyagdaganatok kb. 50% -át észlelik, amikor a daganat a hólyag belső bélésére korlátozódik, és a rák ezen korai stádiumában az ötéves túlélési arány közel 100%. Azok a rákok, amelyek tovább terjedtek, általában alacsonyabb a túlélési arányban. Manapság a hólyagdaganat összes stádiumának relatív túlélési aránya 5 éves korban 77%, 10 éves korban 70% és 15 éves korban 65%.

Hólyagdaganat-előrejelzés

A húgyhólyag-rákos betegek kilátásai a diagnózis időpontjában a rák stádiumától függnek. Más szervekbe terjedt áttétes hólyagrákban szenvedő betegek átlagos élettartama 12-18 hónap. A visszatérő rák agresszívebb típust és a hosszú távú túlélés negatív kilátásait sugallja az előrehaladott hólyag-rákban szenvedő betegek esetében.

Szexuális hólyagrák kezelés

A hólyagrák műtétje károsíthatja a medence idegeit, megnehezítve a szexet.

Változások a férfiak számára

Néhány férfinak problémája lehet az erekció elérésével, de fiatalabb férfiak esetében ez idővel javulhat. Sperma nem termelődik, ha a műtét során a prosztata és a szemgödör eltávolításra került sor.

Változások nők számára

Nőkben a méh, a petefészek és a hüvely egy része eltávolításra kerül radikális cisztektómia során. Ez véglegesen leállítja a menstruációt, és megtiltja a jövőbeni terhességeket. Azoknak a nőknek, akiknél hólyagrák műtétet végeznek, azt is tapasztalhatják, hogy a szex kevésbé kényelmes, és az orgazmus elérése nehéz lehet.

Hólyag rák megelőzése

A hólyagdaganat megelőzésének ismerete nem ismert, de mindig tanácsos az egészséges életmódot követni. Hagyja abba a dohányzást, és korlátozza az alkoholfogyasztást napi 1-2 italra. Az egészséges táplálkozás sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és megfelelő méretű sovány húsot tartalmaz. A rendszeres testmozgás és a szűrések elvégzése segíthet egészségi állapotának megőrzésében és nyugalomban. Kerülje el a nem biztonságos vegyi expozíciót, és vegyszerrel végzett munka során tartson védelmet.

Új és kísérleti kezelés a hólyagrákról

Új kezeléseket vizsgálnak a hólyagrák kezelésére. Ide tartoznak a fotodinamikai terápia, a génterápia és a célzott terápia. Klinikai vizsgálatok állnak rendelkezésre ezeknek vagy más új terápiáknak a tesztelésére.

Fotodinamikai terápia

A fotodinamikai terápia lézerfényt és vegyszereket használ a rákos sejtek megsemmisítésére és a daganatok összehúzódására. Néhány nappal a kezelés előtt a betegnek intravénásan fényérzékeny vegyületeket kapnak, amelyek érzékenyítik a rákos sejteket a lézer által kibocsátott fény sugaraira. Ezután egy kis lézer lézerrel vezetik be a húgyhólyagba a húgycsövet, és a daganatra irányulnak.

Génterápia

A génterápia a laboratóriumilag módosított DNS-sel rendelkező sejtek bejuttatását a testbe annak érdekében, hogy megakadályozzák a rákos sejtek mutációját és terjedését, vagy hogy a rákos sejteket és daganatokat megtámadják a vérellátás megszakítása vagy a célzott rákos sejtek belső sejthalálának okozása révén. A génterápia gyakran megköveteli a beteg vérének vagy csontvelőnek az alkalmazását az eljárás végrehajtása érdekében. Kísérleti jellegű, a génterápia egy újonnan megjelenő eljárás, egyre növekvő kutatási bázissal. Egyes tudósok szerint a génterápia lehet a legjobb módszer a rák gyógyítására.

Célzott terápia

A célzott terápiák a rákos sejtek növekedésének korlátozására irányulnak. A célzott terápia olyan gyógyszereket alkalmaz, amelyek befolyásolják a karcinogenezisben és a daganatos növekedésben részt vevő specifikus molekulákat.