Nyugtalan lábak szindróma (rls) okai, tünetei és kezelése

Nyugtalan lábak szindróma (RLS) áttekintése

A nyugtalan lábak szindróma (RLS) az idegrendszer azon részének rendellenessége, amely befolyásolja a lábak mozgását. Mivel ez általában zavarja az alvást, alvási rendellenességnek is tekinthető.

• Az RLS-ben szenvedő embereknek furcsa érzéseik vannak a lábaikban (és néha a karokban), és ellenállhatatlan vágyaik vannak a lábuk mozgatására, hogy enyhítsék az érzéseket.
• Az érzéseket nehéz lehet leírni: általában nem fájdalmas, hanem kényelmetlen, „viszkető”, „tűk és tűk” vagy „hátborzongatóan mászó” érzések, amelyek mélyen érzik magukat a lábakban.
• Az érzések általában nyugalomban rosszabbak, különösen ágyban fekve.
• Az érzések járási kellemetlenségekhez, alváshiányhoz és stresszhez vezetnek.

Az RLS az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 8–10% -át érinti. A férfiakat és a nőket egyformán érinti. Bármely életkorban kezdődhet, még csecsemők és kisgyermekek esetén is. A legtöbb súlyosan érintett ember középkorú vagy idősebb.

Az RLS tünetei súlyossága enyhe és elviselhetetlen. A tünetek az idő múlásával fokozatosan rosszabbodnak a betegségben szenvedő emberek kb. Kétharmadában, és elég súlyosak lehetnek a fogyatékossághoz. A tünetek általában rosszabbok este és éjszaka, és kevésbé súlyos reggel. Míg a tünetek fiatal felnőtteknél általában meglehetősen enyhék, az 50 éves korban a tünetek súlyos éjszakai alvási zavart okoznak, ami nappali figyelmeztetésekhez vezet.

Az RLS-t gyakran felismerik vagy tévesen diagnosztizálják. Sok embernél az állapotot csak a tünetek kezdete után 10-20 évvel diagnosztizálják. A helyes diagnosztizálás után az RLS gyakran sikeresen kezelhető.

Nyugtalan lábak szindróma (RLS) okai

A nyugtalan lábak szindróma (RLS) oka nem ismert.

• Úgy gondolják, hogy az RLS a lábak erekében vagy a lábak idegeiben bekövetkező betegségeknek köszönhető, amelyek szabályozzák a lábak mozgását és érzését. Ezeket a javaslatokat további tudományos kutatások elutasították.
• Az RLS kapcsolatban lehet az agyi vegyi anyagok (neurotranszmitterek) rendellenességeivel, amelyek segítenek az izommozgások szabályozásában, vagy a központi idegrendszer azon részeinek rendellenességeivel, amelyek automatikusan szabályozzák az automatikus mozgást. Ezeken a területeken még kutatásokat végeznek.

Az RLS lehet elsődleges vagy másodlagos. A másodlagos RLS-t egy mögöttes egészségügyi állapot okozza. Az elsődleges (idiopátiás) RLS-nek nincs ismert alapvető oka. Az elsődleges RLS sokkal gyakoribb, mint a másodlagos RLS.

Számos különféle betegség okozhat másodlagos RLS-t.

• A két leggyakoribb állapot a vashiányos vérszegénység és a perifériás neuropathia.
  • Vashiányos vérszegénység ("alacsony vér"): a vörösvértestek alacsony szintje a szervezetben a elégtelen vas miatt.
  • A perifériás neuropathia a karok és a lábak idegeinek károsodása. A perifériás neuropátiának számos oka van. A cukorbetegség a perifériás neuropathia gyakori oka. A perifériás neuropathia zsibbadást vagy érzéstelenséget, bizsergést és fájdalmat okoz az érintett területeken.
• A terhes nőknek mindössze 40% -a tapasztal RLS tüneteket. A tünetek általában a szülés után néhány héten belül elhalnak.
• Bizonyos gyógyszerek vagy anyagok okozhatnak RLS-t. Alkohol, koffein, görcsoldók (például metaszimid, fenitoin), antidepresszánsok (például amitriptilin, paroxetin), béta-blokkolók, H2 blokkolók, lítium (Eskalith, Lithobid) és neuroleptikumok (antipszichotikumok) okozhatnak RLS-t.
• Az értágító gyógyszerek, nyugtatók vagy imipramin (Tofranil, Tofranil-PM) abbahagyása RLS tüneteket okozhat.
• A cigaretta dohányzása az RLS-hez kapcsolódik.
• Egyéb másodlagos okok a magnéziumhiány, a B-12 vitaminhiány, a súlyos vesebetegség (különösen, ha dialízis szükséges), amiloidózis, Lyme-kór, a gerincideg károsodása, reumás ízületi gyulladás, Sjögren-szindróma és az urémia (a veseelégtelenség kialakulását okozó veseelégtelenség) a testben lévő méreganyagok).

Az elsődleges RLS okai nem ismertek, de a kockázati tényezők némelyike ​​ismert.

• Az esetek 25–75% -ában az elsődleges RLS úgy tűnik, hogy a családokban zajlik. Az ilyen örökletes RLS esetek általában az élet korábbi szakaszában kezdődnek, és lassabban súlyosbodnak, mint más esetek.
• Pszichiátriai tényezők, stressz és fáradtság súlyosbíthatják az RLS tüneteit.

Az RLS-hez kapcsolódó egyéb feltételek:

• Parkinson kór
• Gyomor műtét
• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
• Néhány daganat
• Krónikus vénás elégtelenség vagy varikoosák
• Myelopathia vagy myelitis (a gerincvelő károsodása vagy gyulladása)
• Hypothyreosis vagy hyperthyreosis
• Akut időszakos porfiria, egy ritka anyagcsere-betegség, amely toxinok felhalmozódásához vezet
• fibromyalgia
• Perifériás koleszterin mikroemboli (koleszterinfragmensek az erekben)

Nyugtalan lábak szindróma (RLS) tünetei

A nemzetközi nyugtalan lábak szindróma tanulmányozó csoport a nyugtalan lábak szindróma (RLS) következő tüneteit ismertette:

• Furcsa viszketés, bizsergés vagy mászó érzés a lábak mélyén. Ezek az érzések néha a karokban fordulnak elő, és jellemzően éjszaka.
• Az érzések enyhítésére kényszerítő késztetés a végtagok mozgatására
• Nyugtalanság: padló ütem, dobás és ágyba forgatás, a lábak dörzsölése
• A tünetek csak fekvő vagy ülő helyzetben jelentkezhetnek. Időnként tartós tünetek fordulnak elő, amelyek súlyosbbak fekvő vagy ülő helyzetben, és jobbak az aktivitásban.
• Nagyon súlyos esetekben a tünetek nem javulhatnak az aktivitással.

Az RLS egyéb tünetei a következők:

• Az alvási zavarok és a nappali álmosság nagyon gyakori.
• Önkéntes, ismétlődő, időszakos, rángatózó végtagmozgások történnek akár alvás közben, akár ébren, és nyugalomban. Ezeket a mozgásokat periodikus lábmozgásoknak vagy alsó végtagmozgásoknak nevezzük. Az RLS-ben szenvedő emberek kb. 80% -ánál van ez a betegség.

Egyes RLS-ben szenvedő embereknél a tünetek nem minden este jelentkeznek, hanem jönnek és mennek. Ezek az emberek hetekkel vagy hónapokkal járhatnak tünetek nélkül (remisszió), mielőtt a tünetek újra visszatérnek.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha valamelyiknek a már leírt tünetek közül bármelyik rendelkezik, vagy alvászavarral küzd, és nem tudja miért, beszéljen egészségügyi szakemberrel.

Nyugtalan lábak szindróma (RLS) diagnosztizálása

A legtöbb nyugtalan láb szindrómával (RLS) szenvedő embernek a rossz alvás és a nappali álmosság a leginkább zavaró. Sok ember nem köti össze alvási problémáját a lábak furcsa érzéseivel. Ha valakinek vannak ilyen érzései, feltétlenül említse meg ezt az egészségügyi szakembernek. Ez nagyon fontos információt nyújt arról, hogy mi okozza a személy rossz alvását.

Az alvási zavaroknak számos különféle oka van. Az egészségügyi szakember sok részletes kérdést feltehet a beteg számára. Ezek a kérdések a jelenlegi egészségügyi problémákra, a korábbi egészségügyi problémákra, a családi egészségügyi problémákra, a gyógyszerekre, a munka előzményeire, az utazási előzményekre, a személyes szokásokra és az életmódra vonatkoznak. Az egészségügyi szakember megkeresi a beteg alvási problémájának alapvető okait.

Nincs olyan laboratóriumi teszt vagy képalkotó vizsgálat, amely igazolná, hogy egy személynek van RLS. Bizonyos tesztek azonban azonosíthatják a mögöttes orvosi okokat, például anémiát, egyéb hiányosságokat és anyagcsere-rendellenességeket, amelyek RLS-t okozhatnak.

• Előfordulhat, hogy a betegből vért vesznek a vasszint, a vérsejtszám és a hemoglobin, az alapvető szervfunkciók, a kémia és a pajzsmirigyhormon szintjének ellenőrzésére. A beteget ellenőrizni lehet bizonyos fertőzésekkel kapcsolatban, amelyek másodlagos RLS-t okozhatnak.
• Tű-elektromiográfiás és idegvezetési vizsgálatokat lehet végezni, ha az egészségügyi szakember a neuropathia jeleit látja.
• Poliszomnográfiára (alvásvizsgálat) lehet szükség az alvási zavarok diagnosztizálásához és annak meghatározásához, hogy a beteg időszakos végtag-mozgással jár-e. Ez különösen fontos azoknál az embereknél, akiknél továbbra is jelentős alvászavarok vannak, annak ellenére, hogy az RLS tünetei enyhülnek a kezeléssel.

Nyugtalan láb szindróma RLS Quiz IQ

Nyugtalan láb szindróma (RLS) kezelése

Az elsődleges nyugtalan lábak szindróma nem gyógyítható, bár a különféle kezelések gyakran enyhítik a tüneteket. A kezelést az egyén tüneteihez kell igazítani. A másodlagos nyugtalan lábak szindróma kezelése magában foglalja a kiváltó ok kezelését.

Nyugtalan lábak szindróma Otthoni önellátás

Sok esetben a személyes szokások súlyosbíthatják az alvási rendellenességeket. Időnként ezek a fő oka a probléma. Íme néhány olyan helyzet, amelyet az RLS-ben szenvedő személy megtehet, és enyhítheti a tüneteket.

• Kerülje vagy korlátozza az alkoholt, a koffeint és a nikotint néhány órával lefekvés előtt.
• Csak az utasítások szerint szedjen gyógyszereket (vényköteles és recept nélküli).
• Minden nap gyakoroljon testmozgást.
• Kerülje el a nehéz étkezés lefekvés előtt.
• Tartsa fenn a rendszeres alvási ütemtervet.
• Kerülje a nappali alvást.
• Az ágyat csak alváshoz vagy szexhez használja.
• Ügyeljen arra, hogy ne használja lefekvés idejét aggodalomra.

Nyugtalan lábak szindróma (RLS) orvosi kezelése

A nyugtalan lábak szindróma (RLS) kezelésének elsődleges alapelve az olyan anyagok vagy ételek elkerülése, amelyek okozhatják vagy súlyosbíthatják a problémát. Az alkohol, a koffein és a nikotin elkerülése részben enyhítheti a tüneteket. Az egészségügyi szakembernek át kell néznie a beteg gyógyszereit és el kell döntenie, hogy az általa alkalmazott drogok okozhatják-e a problémát.

Bármely mögöttes orvosi rendellenességet, például vérszegénységet, cukorbetegséget, táplálkozási hiányokat, vesebetegséget, pajzsmirigybetegséget, varikozust vagy Parkinson-kórot kell kezelni. Táplálékkiegészítők ajánlhatók a vitamin- vagy ásványi anyaghiány megszüntetésére. Egyes esetekben ezek a kezelések enyhítik az RLS tüneteit.

Az érintett személyek részesülhetnek a fizikoterápiából, például nyújtásból, meleg vagy hideg fürdőből, pezsgőfürdőből, meleg vagy hideg csomagokból, végtagmasszázsból vagy a lábak és a lábujjak vibrációs vagy elektromos stimulációjából lefekvés előtt. A testmozgás és a relaxáció technikái szintén hasznosak lehetnek.

Nyugtalan lábak szindróma gyógyszerei

A napi gyógyszeres kezelés csak azok számára ajánlott, akik heti legalább három éjszaka, vagy az orvos meghatározása szerint nyugtalan lábak szindróma (RLS) tünetei vannak. Az elsődleges RLS kezelésére használt gyógyszerek nem gyógyítják a betegséget, hanem csak enyhítik a tüneteket. Azoknak az embereknek, akiknek az RLS tünetei szórványosan jelentkeznek, fel lehet tüntetni gyógyszereket.

Az RLS kezelésére a következő gyógyszereket írják le legszélesebb körben. Adhatók önmagukban, vagy bizonyos esetekben kombinációkban.

• Dopaminerg szerek: Ezek a szerek növelik az agyi neurotranszmitter dopamin szintjét. Javíthatják a lábak érzését az RLS-ben. Példa erre a levodopa (Larodopa) és a karbidopa (Sinemet) gyógyszer-kombinációja.
• Dopamin agonisták: Ezek a szerek szintén növelik az agyban a dopamin szintet, de kisebb valószínűséggel okoznak bizonyos mellékhatásokat, mint a levodopa. Ezeknek a gyógyszereknek vannak saját mellékhatásai. Ezek a mellékhatások különösen nehézek lehetnek az idősebb embereknél. Példa erre a pergolid-mezilát (Permax), a bróm-skriptin-mezilát (Parlodel), a pramipexol (Mirapex) és a ropinirol-hidroklorid (Requip).
• Benzodiazepinek: Ezek a szerek nyugtatók és segítik az alvást a tünetek során. Példák a temazepam (Restoril), az alprazolam (Xanax) és a klonazepam (Klonopin).
• Opiátok: ezeket a gyógyszereket leggyakrabban fájdalom kezelésére használják, de enyhíthetik az RLS tüneteit. Mivel az opiátok nagyon addiktív, általában csak akkor használják, ha más gyógyszerek nem működnek - és általában nagyon rövid ideig. Az alacsony hatékonyságú opiátok, amelyeket enyhe vagy időszakos tünetekkel szenvedő betegeknél alkalmaznak, magukban foglalják a kodeint és a propoxifént (Darvon, Dolene); Súlyosabb esetekben nagyobb hatékonyságú szereket, például oxikodon-hidrokloridot (Roxicodone), metadon-hidrokloridot (Dolophine) és levorfanol-tartarátot (Levo-Dromoran) használnak.
• Antikonvulzánsok : Ezeket a szereket súlyos izomgörcsök kezelésére használják. Az RLS-ben elsősorban fájdalom, neuropathia vagy nappali tünetekkel küzdő embereknél alkalmazzák. A legelterjedtebb példák a gabapentin (Neurontin) és a pregabalin (Lyrica).
• Alfa2 agonisták: Ezek a szerek stimulálják az agytörzsben lévő alfa2 receptorokat. Ez aktiválja az idegsejteket (idegsejteket), amelyek "lekapcsolják" az idegrendszer azon részét, amely az izmok mozgását és érzéseit vezérli. Példa erre a klonidin-hidroklorid (Catapres). Ez a gyógyszer segíthet elsődleges RLS esetén, de nincs hatással az alvás közbeni periodikus végtagmozgásokra (PLMS).

Nyugtalan lábak szindróma (RLS) nyomon követése

Az egészségügyi szakember valószínűleg felkéri a beteget, hogy térjen vissza egy vagy több nyomon követési látogatásra az ajánlásainak kipróbálása után.

Nyugtalan lábak szindróma (RLS) megelőzése

Az alvási rendellenességeket gyakran legalább részben meg lehet akadályozni az egészséges alvási szokások kialakításával. Rendszeresen keresse fel az egészségügyi szakembert az esetleges orvosi vagy mentális problémák megfelelő kezelésével kapcsolatban.

Nyugtalan lábak szindróma (RLS) prognózisa

A lábak furcsa érzése, tartós álmatlanság és a nappali álmosság nem képezik a normális öregedés részét. A legtöbb esetben a nyugtalan lábak szindróma tünetei kezelhetők vagy javulnak az alapbetegség kezelésével.