Tartalomjegyzék:
- Tények a feszültség fejfájásról
- Mi okozza a feszültség fejfájást?
- Melyek a feszült fejfájás jelei és tünetei?
- Mikor kell orvoshoz fordulni feszültséggel járó fejfájás esetén
- Mikor kell felhívni az orvost
- Mikor kell kórházba menni?
- Hogyan diagnosztizálják a feszültség fejfájást?
- Milyen természetes vagy otthoni gyógyszer segíthet enyhíteni és gyógyítani a feszültséggel járó fejfájást?
- Milyen vény nélkül kapható gyógyszerek enyhítik és kezelik a feszültséggel járó fejfájást?
- Milyen vényköteles gyógyszerek kezelik a feszültség fejfájást?
- Kell-e egyeztetni az orvosommal, miután diagnosztizálták a feszültséges fejfájást?
- Megakadályozható a feszültséggel járó fejfájás?
- Mi a kilátás egy feszültséggel járó fejfájástól szenvedő ember számára?
Tények a feszültség fejfájásról
- A fejfájás miatt évente több mint 10 millió ember látogat el orvoshoz vagy sürgősségi osztályhoz.
- A feszült fejfájás a leggyakoribb fejfájás.
- A férfiak és a nők többségében valamikor az életük során feszült fejfájás lép fel.
- A feszültséggel járó fejfájás bármilyen életkorban jelentkezhet, de leggyakrabban serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, a leggyakoribb a 20-50 éves korosztályban.
- Több mint 300 ismert egészségügyi rendellenesség fejfájást okozhat. 1988-ban a Nemzetközi Fejfájás Társaság fejlesztette ki a fejfájás osztályozási rendszerét. A fejfájás tizenhárom kategóriáját 129 altípusra osztják. A fejfájás típusát elsődleges vagy másodlagos jellegűként írják le.
- Az elsődleges fejfájások közé tartozik a migrén, a feszültség típusú és a klaszter fejfájás. A legtöbb embernek, aki fejfájásfájdalom miatt orvoshoz fordul, ezen típusok egyike tartozik. Az elsődleges fejfájás általában ártalmatlan, ám ezek visszatérhetnek újra és újra.
- A másodlagos fejfájás gyakran valamilyen betegség következménye, amelynek tünete a fejfájás.
- A Nemzetközi Fejfájás Társaság tovább osztja a feszültséggel járó fejfájásokat epizodikus vagy krónikus, valamint a pericranialis izomérzékenység jelenléte vagy hiánya alapján (fájdalom a koponya külső részén).
- Az epizodikus feszültség típusú fejfájással rendelkezőknek legalább 10 korábbi fejfájási epizódja van 30 perctől 7 napig, évente kevesebb mint 180 alkalommal. A fejfájásnak az alábbi jellemzők közül legalább kettőnek kell lennie:
- Préselés / meghúzás (nem pulzáló), a fej mindkét oldalán található
- Enyhe vagy közepes intenzitású
- Nem rontja a rutin testmozgás
- Nincs hányinger vagy hányás
- Lehetséges fény- vagy hangérzékenység, de nem mindkettő
- A krónikus feszültség típusú fejfájással rendelkezők átlagos fejfájási gyakorisága havonta 15 nap vagy évente 180 nap 6 hónapig, és teljesíteniük kell az epizodikus feszültség típusú fejfájás kritériumait is. Ezenkívül a krónikus feszültség típusú fejfájásban szenvedő személyeknek nem szabad más rendellenességgel rendelkezniük, amint azt a fizikai és neurológiai vizsgálat is kimutatta.
- Az epizodikus feszültség típusú fejfájással rendelkezőknek legalább 10 korábbi fejfájási epizódja van 30 perctől 7 napig, évente kevesebb mint 180 alkalommal. A fejfájásnak az alábbi jellemzők közül legalább kettőnek kell lennie:
Mi okozza a feszültség fejfájást?
- Sok ember a feszültség-típusú fejfájás megjelenését a stresszhez vagy az érzelmi helyzetek idegesítéséhez társítja. Ezeknek a tényezőknek azonban nem bizonyították, hogy vezetnek izmok összehúzódásához vagy csökkent véráramláshoz. Bár az embereknek érzékenyek lehetnek a fejét körülvevő izmok, a feszültség típusú fejfájás nem az izmok tartós összehúzódásának eredménye.
- A legmeggyőzőbb és legfrissebb bizonyítékok arra utalnak, hogy a központi idegrendszer diszfunkciója a feszültség típusú fejfájás alapvető oka. Tehát a feszültség típusú fejfájás izomfájdalmának az idegrendszer fokozott érzékenységének és a neurotranszmitterekként ismert agyi vegyi anyagok (szerotonin, dopamin, norepinefrin, enkefalin) alkalmi vagy hosszú távú egyensúlyhiányaiból fakadó fájdalom következménye.
- A tanulmányok azt mutatják, hogy néhány primer fejfájásos betegségben szenvedő ember olyan gyógyszerekre reagál, amelyek kifejezetten a szerotonint célozzák meg és befolyásolják. Ezek elsősorban olyan emberek, akiknek migrén vagy klaszter fejfájásuk van. Azok többsége, akiknél nem szenvednek migrén vagy klaszter fejfájás, nem reagál a szerotonin-célzott gyógyszerekre.
- A krónikus feszültség típusú fejfájásban szenvedőknek az egyensúlyhiánya is lehet a neurokémiai anyagokban. Valójában a depresszió alapvető oka lehet krónikus feszültséggel küzdő embereknek. A depresszió és egyes alvászavarok a szerotoninhoz kapcsolódnak.
Melyek a feszült fejfájás jelei és tünetei?
Általában egy feszültség típusú fejfájás diffúz (nem egy helyen elterjedt) nyomást vagy szorítósságot okozhat. A fejet körülvevő izmok néha gyengédek.
- A fájdalom a fej mindkét oldalán lehet, vagy fájó vagy szorító érzést okozhat a homlokán, a templomokban vagy a fej hátsó részén, a nyak és a váll sugárzással. A fájdalom általában közepes intenzitású, nem súlyos fogyatékossággal jár, és nem kapcsolódik a migrén jellegzetes tüneteihez, például émelygéshez, hányáshoz, illetve hang- vagy fényérzékenységhez.
- A fájdalom általában fokozatosan lép fel, és nem kapcsolódik olyan prodrómához vagy periódushoz, amelyben az ember a fejfájást érezheti.
- Az emberek a feszültség típusú fejfájást a stressz alatt vagy után fellépő időszakokkal, általában a nap utolsó részével társíthatják.
- Ha a feszültség típusú fejfájás havonta több mint 15 napig tart, vagy 6 hónapnál hosszabb ideig, akkor krónikusnak, nem epizodikusnak tekintik.
Mikor kell orvoshoz fordulni feszültséggel járó fejfájás esetén
Mikor kell felhívni az orvost
- Az epizodikus vagy krónikus feszültség típusú fejfájással rendelkező embereknek, akiknek súlyossága vagy gyakorisága megváltozik, konzultálni kell orvosával.
- Azoknál az embereknél, akiknek korábban nem volt fejfájása, és 50 évesnél idősebbek, és akiknek fájdalmaik vannak az időbeli régióban (a fej temploma közelében), orvoshoz kell fordulniuk, hogy megvizsgálják az időleges artériát. Ezenkívül az 50 évesnél idősebb embereket, akiknek újonnan fellépő fejfájása van, értékelni kell a lehetséges malignitás szempontjából.
- Ha a fejfájást fertőzés jeleihez társítják, mint például láz, kiütés vagy merev nyak, az orvosnak figyelmeztetnie kell az olyan állapotok kizárását, mint a meningitis, az encephalitis vagy a Lyme-kór.
- Az újonnan fellépő fejfájással rendelkező személyeknek, akiknek vagy vannak HIV-fertőzés kockázati tényezői, vagy akik HIV-fertőzésben vagy rákban vannak, képalkotó vizsgálatokra lehet szükségük a meningitis, agyi tályog vagy a rák elterjedésének kizárására.
Mikor kell kórházba menni?
Bizonyos fejfájás utalhat egy komolyabb alapvető problémára. Ezekben az esetekben a személynek azonnal orvoshoz kell fordulnia a kórházi sürgősségi osztályon.
- Azoknak az embereknek, akiknek előfordulhat, hogy nem volt fejfájása, és úgy érzik, hogy életük legsúlyosabb fejfájását tapasztalják, sürgősségi segítséget kell keresniük, különösen akkor, ha a fejfájás "robbanásveszélyesnek" és hirtelen jelentkezett. Ez arra utalhat, hogy az agyban vagy annak környékén vérzés következik be. A hirtelen fellépés, nem feltétlenül a fájdalom súlyossága, jelzi, hogy ellenőrizni kell az ilyen fejfájást szenvedő embereket.
- A fejfájást és más kapcsolódó tüneteket - mint például az egyik szem látásvesztése, a test egyik oldalának gyengesége, zajos vagy beszédes beszéd vagy képtelenség a parancsok megértésére és követésére - azonnal értékelni kell.
- A sürgősségi osztályon ki kell értékelni minden olyan személyt, de különösen az idős embert, aki bármilyen formában szenved a fejfájás megjelenésével járó traumának.
Hogyan diagnosztizálják a feszültség fejfájást?
A legtöbb feszültség típusú fejfájást egy teljes és átfogó anamnézis és fizikai vizsgálat alapján diagnosztizálják. Nincs szükség további diagnosztikai vizsgálatokra azoknál az embereknél, akiknek normális neurológiai vizsgálati eredményei vannak, és egyébként egészségesek.
Ezzel szemben a krónikus feszültség típusú fejfájással rendelkezőknek - függetlenül attól, hogy normális neurológiai vizsgálati eredményeik vannak-e - CT-vizsgálatot és MRI-t kell végezni. Noha ez a kifinomult képalkotás nem diagnosztizálja a fejfájás szindróma egy meghatározott típusát, felbecsülhetetlen fontosságú lehet a fejfájás egyéb okainak kizárásában. A pajzsmirigy működésének vizsgálatát, a teljes vérsejtszámot és a metabolikus szűrést szintén el kell végezni.
Meglepő fejfájás és migrén kiváltókMilyen természetes vagy otthoni gyógyszer segíthet enyhíteni és gyógyítani a feszültséggel járó fejfájást?
A feszültség típusú fejfájásban szenvedő emberek többsége nem vényköteles gyógyszereket, például aszpirint, acetaminofént (Tylenol és még sokan mások) és más nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID) tapasztal.
- Bizonyos embereknek rendkívül súlyos epizódok esetén szükség lehet vényköteles fájdalomcsillapítókra.
- A fejfájás tüneteinek kezelésére szolgáló gyógyszerek gyakori használata valószínűleg krónikus jellegűvé teszi az epizodikus feszültség típusú fejfájást.
Milyen vény nélkül kapható gyógyszerek enyhítik és kezelik a feszültséggel járó fejfájást?
Az orvosok a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, például aszpirint, acetaminofént és más NSAID-kat javasolnak. Ezek megkönnyebbülést jelentenek a legtöbb feszültség típusú fejfájásban szenvedő ember számára.
Milyen vényköteles gyógyszerek kezelik a feszültség fejfájást?
Vényköteles fájdalomcsillapítók adhatók, ha az orvos jobban megérti az ember fejfájását és más együttélő egészségügyi feltételeket. Az orvosok azonban óvatosan óvják az embereket attól, hogy az erős kábítószerektől függővé váljanak, különösen akkor, ha a fejfájás újra és újra visszatér.
Az olyan fejfájás fájdalmak esetén, amelyeket fájdalomcsillapítókkal nem lehet kezelni, az orvosok megelőző terápiát írhatnak elő, például antidepresszánsok, béta-blokkolók vagy görcsoldók.
Kell-e egyeztetni az orvosommal, miután diagnosztizálták a feszültséges fejfájást?
A feszültség típusú fejfájás diagnosztizálásával rendelkezőknek az utasítások szerint kell gyógyszereket szedniük, és 1-2 héten belül visszatérő látogatást kell rendezniük az orvoshoz. Abban az időben az orvos módosíthatja a gyógyszert vagy további diagnosztikai munkát végezhet, ha a diagnózis továbbra is bizonytalan.
- Ha új tünetek vagy a tünetek mély megváltozása tapasztalható, azonnal orvoshoz kell fordulni.
- Ha valaki depresszióban vagy szorongásos rendellenességben szenved, vagy ha egyszerűen túlzottan gyógyszereket használ fel, méregtelenítésre van szükség a hatékony kezelés megkezdése előtt. Néhány nagyon összetett helyzetben lévő ember részesülhet a gyógyszerek kombinációjából. Ezekben az esetekben az orvos beterjesztést küldhet neurológusokhoz, pszichiáterekhez vagy érzéstelenítőkhöz.
Megakadályozható a feszültséggel járó fejfájás?
A feszültség típusú fejfájás megelőzésére szolgáló gyógyszerek közé tartoznak az antidepresszánsok, béta-blokkolók és görcsoldók. Ezeket a gyógyszereket általában megpróbálta kipróbálni, de valószínűbb, hogy hatékonyabbak, ha a betegnek migrén vagy klaszter fejfájása is van. A legtöbb orvos úgy dönt, hogy az új generációs antidepresszánsokkal kezdi, amelyeknek kevesebb mellékhatása van, és fokozatosan növeli az adagot, hogy elérje a terápiás hatást. Az antidepresszánsokat 1-2 hónapig kell kipróbálni annak meghatározása érdekében, hogy segítenek-e.
Mi a kilátás egy feszültséggel járó fejfájástól szenvedő ember számára?
A feszültség típusú fejfájás egy ártalmatlan egészségi állapot, amely jól reagál a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra, amikor alkalmanként fejfájás lép fel. Néhány epizodikus feszültség típusú fejfájással túlzottan használják a gyógyszereket, és a fejfájás krónikus feszültség típusú fejfájássá alakul.
Jelenleg egyetlen vizsgálat sem társítja a feszültség típusú fejfájást a súlyosabb vagy életveszélyes betegségek kialakulásához. Ezenkívül egyetlen tanulmány sem kifejezetten értékeli a krónikus feszültség típusú fejfájást. A krónikus feszültség típusú fejfájással rendelkezők kilátásai nem tisztázottak.
5 Migrén fejfájás figyelmeztető tünetei, okai és fájdalomkezelése
A migrén az egyik legfájdalmasabb fejfájás. A tünetek között szerepel a hangulatváltozás, aura, fejfájás, hányinger és hányás. Ismerje meg a migrén kiváltó okait, okait, megelőzését, természetes gyógymódjait, az OTC-t és a vényköteles gyógyszeres kezelést.
A nyak törzsének okai, tünetei, enyhülése és kezelése
A gerincnek a nyakon belüli részét nyaki gerincnek nevezzük. Ez a nyaki törzsnek nevezett sérülések helye. Olvassa el a kezelést, a megelőzést, a prognózist, a gyógyulási időt és a tüneteket.
Farokcsontfájdalom (coccydynia) kezelése, okai, tünetei és enyhülése
Olvassa el a farokcsont fájdalmak (coccydynia) okait, például traumákat, eséseket, fertőzéseket és sportsérüléseket. Ismerje meg a kezelést, a kapcsolódó tüneteket és tüneteket, otthoni gyógykezeléseket és prognózist.