Hemochromatosis gén, étrend, kezelés és vas túlterhelés tünetei

Hemochromatosis gén, étrend, kezelés és vas túlterhelés tünetei
Hemochromatosis gén, étrend, kezelés és vas túlterhelés tünetei

Understanding Haemochromatosis

Understanding Haemochromatosis

Tartalomjegyzék:

Anonim

Milyen tényeket kell tudnom a hemokromatózisról?

Mi a hemochromatosis orvosi meghatározása?

  • Az örökletes hemochromatosis (HH) egy genetikai rendellenesség, amely a testben felesleges vas-visszatartást okoz. Ez a rendellenesség az észak-európai származású kaukázusi emberek körében gyakori.
  • Normál egyéneknél a testben a vaskoncentráció egyensúlyát a testben tárolt vasmennyiség szabályozza. A vas elveszítheti az izzadságot, kiszivároghat a bőrből és kiválasztódhat a bél sejtjeiben. Naponta körülbelül 1 mg vas veszik el a testből egészséges egyénnél. Több vas veszíthet nőkben a menstruáció során. Általában a belek táplálékforrásokból napi 1 mg vasat nyernek vissza.
  • A hemokromatózisban ez a szabályozási mechanizmus károsodik, és a testben már lévõ vastartalomtól függetlenül felesleges mennyiségû vas felszívódik a belekbõl, ami vas túlterhelést eredményez. Mivel a testnek nincs mechanizmusa a felesleges vas megszabadítására, ez a nyereség és veszteség közötti egyensúlyhiány az extra vas felhalmozódását eredményezi a test egyes szerveiben.

Mi történik, ha van hemochromatosis?

  • Az örökletes hemochromatosisban a vas túlterhelése a test számos szervét érintheti, ideértve a következőket:
    • bőr,
    • ízületek,
    • herék,
    • máj,
    • hasnyálmirigy,
    • pajzsmirigy és
    • szív.

Melyek a hemochromatosis korai tünetei?

  • A szervekben a túlzott vas-felhalmozódás eredményeként a hemochromatózis az érintett szerv (ek) rendellenességeivel nyilvánulhat meg. A jelek tartalmazhatnak:
    • barna bőr,
    • diabetes mellitus,
    • májzsugorodás,
    • ízületi gyulladás,
    • szívelégtelenség és
    • szexuális diszfunkció.
  • Fontos megjegyezni, hogy egyes személyeknek nem fordulhatnak elő hemochromatosisos tünetek vagy tünetek.
  • Az örökletes hemochromatosis egy autoszomális recesszív genetikai rendellenesség, vagyis az érintett gén mindkét példánya (mindegyik szülőtől egy) rendellenes. Az örökletes hemochromatosis genetikai rendellenessége az úgynevezett HFE gént befolyásolja, amelyet 1996-ban fedeztek fel.

Mi okozza a hemokromatózist?

Mint korábban említettük, a hemochromatosis genetikai örökletes rendellenesség. Az egyes egyénekben 23 pár kromoszóma található (genetikai információt hordoz) a test minden sejtjében. Ezeknek a pároknak mindegyike egy szülőtől egy kromoszómát tartalmaz. A kromoszómák DNS-t tartalmaznak, amely hordozza az emberi test minden tevékenységének és funkciójának genetikai tervét. A DNS szerkezetének kis zavarai (mutációk) genetikai feltételeket eredményezhetnek, amelyek átvihetők az utódok számára.

Az örökletes hemochromatosis genetikai mutáció következménye. Ezt az állapotot autoszomális recesszív módon öröklik, vagyis mindkét génnek (mindegyik szülőből egynek) van specifikus mutációja. Ez ellentétben áll az autoszomális dominanciának nevezett feltételekkel, amelyekben az állapot nyilvánulásához csak az egyik szülőtől származó egyetlen hibás gént kell örökölni.

Az örökletes hemochromatosisért felelős HFE gén a 6. kromoszómán található. Az örökletes hemochromatosis elsődleges mutációi a C282Y, H63D vagy S65C. Ezek a számok meghatározzák a mutáció helyét a HFE génen. A genetikai vizsgálatok alapján az örökletes hemochromatosis eseteinek többségét a C282Y homozigóta mutációk okozzák, vagyis mindkét gén (mindkét szülőből egy) örökli ezt a specifikus mutációt. Bizonyos esetek heterozigóta módon öröklődhetnek, azaz a C282Y rendellenesség az egyik szülőtől származik, és a H63D vagy az S65C mutáció a másik szülőtől származik.

Milyen tünetei vannak a hemokromatózisnak?

Az örökletes hemochromatosis során felhalmozódott vas felhalmozódása a test sok szervét befolyásolhatja, és számos lehetséges tünethez vezethet. Számos hemokromatózisban szenvedő betegnek egyáltalán nincs tünete vagy betegségének megnyilvánulása, különösen a betegség kezdetén vagy a heterozigóta génekben szenvedőknél. Néhány heterozigótán (egy C282Y H63D-vel vagy S65C-vel) enyhe vas-túlterheléssel járhat, nyilvánvaló hemochromatosis nélkül.

Mivel a vas túlterhelése évek óta fordulhat elő, a legtöbb ember hemochromatosis tünetei vannak az élet 5. vagy 6. évtizedében. Ez a nőknél még hosszabb is lehet, 10 és 20 év között, mivel a menstruáció előtti túlmenő vasveszteség a premenopauzális években jelentkezik.

A hemochromatosis kezdeti tünetei lehetnek nem specifikusak, ideértve:

  • gyengeség,
  • fáradtság,
  • fogyás,
  • a bőr színének megváltozása (elszíneződés),
  • hasi fájdalom, és
  • a libidó elvesztése.

A hemochromatosisban leggyakrabban érintett szervek a máj, hasnyálmirigy, ízületek, bőr, szív, herék és a pajzsmirigy. A hemochromatosis leggyakoribb megnyilvánulásait és tüneteit a következők sorolják fel:

  • A hemokromatózis különböző mértékű májbetegségeket okozhat, ideértve a cirrhózist és a májrákot. A máj általában az első szerv, amelyet érint. A tüneti (tünetekkel járó) betegek többségében máj vesz részt.
  • A bőr elszíneződése (a bőrben lévő vaslerakódások miatt) hemochromatózisban fordulhat elő. A bőrnek bronz megjelenése lehet. A bőr nagyon gyakori a legtöbb tünetmentes betegnél is.
  • Cukorbetegség a hasnyálmirigyt érintő hemochromatosis miatt következhet be. Ez a hemochromatosisos betegek több mint felében észlelhető.
  • Az ízületi fájdalom (ízületi fájdalom) és az ízületi gyulladás a hemochromatosisban is gyakori.
  • A hemokromatózis néha befolyásolhatja a szívet, ami szívelégtelenséget vagy szívritmuszavarokat okozhat.
  • Az impotencia (erektilis diszfunkció) a here vagy az agyalapi mirigy bekövetkezése miatt fellépő hemochromatosisban látható.
  • Hypothyreosis lehet a pajzsmirigyt érintő hemochromatosis miatt.

Az örökletes hemochromatosis lehetséges késői megnyilvánulásait "bronz cukorbetegség" nevezik. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a betegség a bőrt (bronz megjelenése) és a hasnyálmirigyt (cukorbetegség) érinti.

Ezen állapotok többsége általában az általános népességben előfordul, és nem kapcsolódik az örökletes hemochromatosishoz. Ezenkívül hemochromatózisban szenvedő betegekben különböző mértékben lehetnek jelen. Ezen tényezők miatt nem ritka az örökletes hemochromatosis diagnózisának késleltetése.

Mikor kell orvoshoz fordulni a hemokromatózis miatt

Ha egy személynél örökletes hemochromatózist diagnosztizálnak, azt tanácsolják, hogy rutinszerűen keressék fel orvosukat a kapcsolódó állapotok kezelésére, valamint az általános ellátásra és kezelésre. Az ilyen betegségben szenvedő betegek kezelésében sokféle orvos részt vehet. A belső orvosok (internisták), endokrinológusok, kardiológusok és gastroenterológusok azok a gyakori szakemberek, akik hemochromatosisos betegeket kezelnek.

A genetikus szakemberek fontos szerepet játszhatnak a beteg és családtagjainak tanácsadásában és tesztelésében is. A hemochromatosis örökletes jellege miatt ezeknek a betegeknek az első fokú rokonai szűrése erősen ajánlott, és fontosságát nem lehet túl hangsúlyozni.

Milyen vizsgálatok és tesztek vannak a hemokromatózisra?

Az örökletes hemochromatosis diagnosztizálása elsősorban az orvos klinikai gyanúját igényli. Azokban az esetekben, amikor az egyik családtag már hordozza ezt a diagnózist, egy másik vér hemochromatózisának esélye nagyobb.

A teljes kórtörténet és az alapos fizikai vizsgálat kulcsfontosságú elemek a hemochromatózisos gyanúval szenvedő személy értékelésében. Különös figyelmet kell fordítani családtagjaikra és személyes történetükre az örökletes hemochromatózissal összefüggésben.

A vér vasindexének mérése fontos szerepet játszik a hemochromatosis diagnosztizálásában. Számos mérés elvégezhető a vérben és a testben tárolt vas mennyiségének felmérésére. Ezen tesztek normál szintjei különböző laboratóriumokban változhatnak, és az idézett számok az általános tartományt jelölik.

A ferritin olyan protein, amely korrelál a testben tárolt vas mennyiségével. Hemokromatózisban a ferritin szintje általában nagyon magas (900-6000 mikrogramm / liter), míg vashiányos vérszegénység esetén ez a szint általában alacsony. A ferritin normál tartománya 10-200 mikrogramm / liter lehet. A ferrit szintje megemelkedhet bármilyen fertőzésben vagy gyulladásban (ez egy akut fázisú reagens), ezért ez a teszt nem teljesen specifikus.

A Transferrin egy olyan protein, amely vasat hordoz az egyik testrészről a másikra. A vér vasszintjét szintén meg lehet mérni, jelezve a vérben keringő vas mennyiségét (normál 50–150 mikrogramm / deciliter vagy liter tizede). A teljes vaskötő képesség vagy TIBC (normál 250-370 mikrogramm / deciliter) az a teljes vasmennyiség, amelyet a vér a transzferrin segítségével szállít. A Transferrin telítettsége a vérben a transzferrin százalékos aránya, amelyet az oxigén hordozására használnak, és amelyet a szérum vas szintjének a TIBC-vel való elosztásával nyernek.

Normális egyénekben a transzferrin telítettsége 25% -45% között van. A hemochromatózisban szenvedő betegekben a transferrin akár 100% -ig telített is lehet (50% –100% tartományban), míg a vashiányos vérszegénységben szenvedőknél ez lehet kevesebb, mint 25%. Az emelkedett ferritin szint és a magas transferrin telítettség kombinációja megbízható teszt a feltételezett hemochromatosis szűrésére.

A máj biopsziája elvégezhető a hemochromatózisban szenvedő emberek értékelésében is. Ez a teszt különösen akkor hasznos, ha a diagnózis továbbra is kétséges, vagy ha léteznek bizonyítékok a májbetegségre. Ez a hemochromatosis végleges tesztje a máj (máj) vasindexének mérésével. Ezt a számot a máj vas tömegének méréséből származtatják (a vas tömegét mikrogrammban elosztva a máj tömegével grammban) elosztva a személy életkorával. Normál embereknél a máj vas indexe kevesebb, mint 1. Hemochromatosis esetén az index nagyobb, mint 2.

Mi a hemokromatózis gyógykezelése?

A hemochromatosis kezelése általában magában foglalja a felesleges vas eltávolítását, az érintett szerveket érintő esetleges támogató intézkedéseket és a hemochromatosishoz kapcsolódó állapotok kezelését.

A vas eltávolítását általában heti vagy hetente kétszer flebotomia (vér eltávolítása a testből), 500 cc vér vénából történő kezdete. A transzferrin telítettségét és a ferritin szintjét rutinszerűen ellenőrizhetjük, és amint a szint normalizálódik, akkor a flebotomiákat ritkábban (néhány havonta) lehet megtenni. Ezen szintek normalizálása időnként akár egy-két évig is eltarthat. A flebotómát az orvosi rendelőben, a vérbankokban vagy a kórházakban lehet elvégezni.

Ha a hemochromatózist korán diagnosztizálják vagy kezelik, akkor a betegség legtöbb szövődményét rutin flebotomiával lehet megelőzni.

  • A hemokromatózis néhány megnyilvánulása - például a bőr elszíneződése, szívritmusprobléma, cukorbetegség vagy korai májbetegség - megelőzhető vagy megfordítható.
  • A máj cirrózisa (hegesedés), májrák és előrehaladott szívelégtelenség az előrehaladott örökletes hemochromatosis megnyilvánulásai, amelyeket nem lehet megfordítani. Az ízületi gyulladás és a herék rendellenessége szintén általában nem visszafordítható.

A cukorbetegség, a szívelégtelenség és a májelégtelenség szokásos kezelését a fenti állapotok szokásos terápiájához hasonlóan is el lehet végezni. A libidó elvesztését a tesztoszteron kezeléssel részben korrigálni lehet.

A májzsugorodás miatti előrehaladott májelégtelenség súlyos eseteiben a májátültetés javasolt lehet.

Melyek a hemokromatózis gyógyszerei?

Kelátképző szereket (deferoxamint) használtak a vas eltávolításához a testből hemochromatosisos betegekben. Ezek a szerek kötődnek a vashoz, és eltávolítják azt a testből. Nem olyan hatékonyak, mint a flebotomia, és ritkán alkalmazzák; alternatíva lehet azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg vérszegénységben szenvedhetnek, és nem tolerálják a flebotómiát.

Mi az étrend a hemokromatózisra?

A hemochromatózisban szenvedő embereket arra ösztönzik, hogy fogyasztanak kiegyensúlyozott étrendet. Van azonban néhány fontos óvintézkedés, amelyek indokolást igényelnek.

  • A nagy alkoholfogyasztás (például napi 60 gramm alkohol vagy négy pohár bor vagy sör) kimutatták, hogy a hemochromatosisos betegek kilencszeresére növeli a májcirrhosis kockázatát. Az alkohol elősegítheti a vas felszívódását a bélből, ami további vas túlterhelést eredményezhet. Az alkalmi közösségi ivás azonban nem növeli a további kockázatot a hemochromatosisos betegek esetében.
  • Nagy mennyiségű C-vitamin (aszkorbinsav) lenyelése fokozhatja a vas felvételét. Ezért a C-vitamin kiegészítése nem javasolt a hemochromatosisos betegekben. Érdemes megjegyezni, hogy nincs ok a C-vitamint tartalmazó gyümölcsök (citrusfélék) és zöldségek szokásos fogyasztásának visszaszorítására a hemochromatózisban szenvedő embereknél.
  • A főzött tenger gyümölcsei baktériumfertőzéseket válthatnak ki, amelyek a vasban gazdag környezetben virágoznak, és ezek bevétele nem javasolt hemochromatózisban szenvedő emberek számára.

Mi a hemokromatózis utánkövetése?

A hemochromatózisban szenvedő betegeknek rutinszerű nyomon követésre van szükségük kezelőorvosukkal. A vas-, ferritin- és transzferrin-telítettség monitorozására általában vérvételre kerül sor néhány havonta azoknál, akiknél flebotómiát végeznek. A hemokromatózissal összefüggő betegségek súlyosságuktól függően, a kezelőorvos által javasolt módon, rendszeres ellenőrzést igényelnek.

Hogyan lehet megelőzni a hemokromatózist?

Ha a hemochromatosis diagnosztizálódik egyénben, az első fokú rokonok szűrése rendkívül fontos. Ez a legjelentősebb lépés az érintett személy családtagjainak megbetegedéseinek megelőzésében, és ezt az ápolás színvonalának tekintik.

A hemochromatózisban szenvedő betegek első fokú rokonai átvizsgálhatók a szérum ferritin és a transferrin telítettség mérésével. Ebben a populációban a HFE génmutáció genetikai tesztelését is javasolták mind a szűrés, mind a diagnózis megerősítése céljából. Az első fokú rokonok szűrésére általában a 20-30 év közötti korosztály ajánlott.

A hemochromatosis szokásos szűrése a lakosság körében jelentős vitán ment keresztül. Viszonylag jelentős prevalenciája ellenére a nemrégiben végzett tanulmányok alapján nem támogatják a populáció-alapú genetikai szűrést (az egész populáció tesztelését) az örökletes hemochromatosis szempontjából.

A legújabb tanulmányok elősegítik a szűrővizsgálat elvégzését olyan veszélyeztetett egyéneknél, akiknek klinikai javaslataik lehetnek a vas túlterheléséről, mint például az emelkedett májenzimek vagy a korai ízületi gyulladás az észak-európai ősökben. Ez a megközelítés egyelőre nem megalapozott javaslat.

Milyen a hemokromatózis prognózisa?

Az örökletes hemochromatosis kilátásai kedvezőek, ha korai diagnosztizálása és azonnali kezelése történik. A várható élettartam általában jelentősen javítja a túlélési arányt a felesleges vas eltávolításával és a normál tartományban tartásával.

A kezeletlen hemochromatosisos betegek halálának fő okai a szívelégtelenség, a májcirrosis és a májrák.